A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsa
határozata
Az ügy száma: Köm.5023/2017/6.
A tanács tagja: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró, Dr. Dobó Viola bíró
Az indítványozó: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal
(Nyíregyháza, Hősök tere 5.)
Az indítványozó képviselője: dr. Lakatos Szabolcs jogtanácsos
Az érintett önkormányzat: Érpatak Község Önkormányzata
(Érpatak, Béke u. 28.)
Az ügy tárgya: zárszámadási rendelet megalkotása
Rendelkező rész
A Kúria Önkormányzati Tanácsa
– megállapítja, hogy Érpatak Község Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés k) pontjából, továbbá az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 91. § (1) bekezdéséből eredő jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, mert nem alkotta meg a 2016. évi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási rendeletét;
– felhívja a képviselő-testületet, hogy jogalkotási kötelezettségének 2017. december 31-ig tegyen eleget;
– elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;
– elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
[1] A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) 2017. június 8-án, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 134. § (1) bekezdése alapján törvényességi felhívást bocsátott ki, Érpatak Község Önkormányzatának Képviselő-testületének címezve. Ebben megállapította, hogy az önkormányzat nem tett eleget az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 91. § (1) bekezdése, továbbá a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban: Hatásköri törvény) 138. § (1) bekezdés k) pontja szerinti jogalkotási kötelezettségének, mivel 2017. május 31. napjáig nem fogadta el a 2016. évről szóló zárszámadási rendeletét. Erre tekintettel az indítványozó az önkormányzat jogalkotási kötelezettség elmulasztásában megnyilvánuló törvénysértését állapította meg.
[2] A törvényességi felhívásban megadott határidő 2017. július 03-án eredménytelenül lejárt.
[3] A fentieket követően az indítványozó a Mötv. 137. § (1) bekezdése alapján 2017. július 21-én kelt beadvánnyal fordult a Kúria Önkormányzati Tanácsához, törvényen alapuló jogalkotási feladat elmulasztásának megállapítása végett.
Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása
[4] Az indítványozó előadta, hogy az önkormányzati képviselő-testület nem alkotta meg a 2016. évi zárszámadásról szóló önkormányzati rendeletét. Kérte, hogy a Kúria határidő tűzésével hívja fel az önkormányzatot jogalkotói feladatának teljesítésére. Az indítványozó szerint a helyi önkormányzat számára a zárszámadás megalkotása autonómiájához tartozó jog, ugyanakkor az Áht.-ból és a hatásköri törvényből eredően kötelezettség is. E törvényi kötelezettség jogalapjaként – az Áht. 91. § (1) bekezdés és a Hatásköri törvény 138. § (1) bekezdés k) pontja mellett – hivatkozott az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésére, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 5. § (4) bekezdésére, valamint a Mötv. 42. § 1. pontjára és a 112. § (1) és (2) bekezdéseire is.
[5] A Kúria a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 52. §-a alapján az indítványt megküldte az érintett önkormányzatnak az indítvánnyal kapcsolatos állásfoglalása beszerzése céljából. A felhívásra válaszul a polgármester előadta, hogy többször szavazásra bocsátotta a képviselő-testület számára a 2016. évi zárszámadási rendeletet, de a képviselők vagy nem mentek el szavazni vagy nem szavazták meg a zárszámadási rendeletet. A polgármester később újabb beadványt nyújtott be, amelyben előadta, hogy a település működését veszélyezteti (szóhasználatával „katasztrófa helyzet” jött létre) a képviselő-testület működése (működésének hiánya), így a jelen ügy tárgyát képező zárszámadási rendelet elfogadásának hiánya miatt is. A polgármester véleménye szerint a lakosság alapvető ellátása került veszélybe. Ezeket a problémákat a település saját erejéből megoldani nem képes.
A Kúria döntésének jogi indoka
[6] A Hatásköri törvény 138. § (1) bekezdés k) pontja értelmében a képviselő-testület gazdálkodási feladata és hatásköre, hogy „elfogadja a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót (zárszámadás), ennek keretében elfogadja a normatív költségvetési hozzájárulásoknak a költségvetési törvény előírása szerinti elszámolását.”
[7] Az Áht. 91. § (1) bekezdése szerint „A helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtására vonatkozó zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé úgy, hogy az a képviselő-testület elé terjesztését követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen. A zárszámadási rendelet tervezetével együtt a képviselő-testület részére tájékoztatásul be kell nyújtani a kincstár 68/B. § szerinti ellenőrzése keretében a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolójával kapcsolatosan elkészített jelentését”.
[8] A Kúria az 5.060/2013/5. számú határozatában megállapította, hogy a törvényi rendelkezések értelmében kétségtelen, hogy a helyi önkormányzatok költségvetése az államháztartás rendszerébe tartozik, annak részét alkotja. Az Áht. pedig kötelezően előírja, hogy az önkormányzatok költségvetését, valamint a költségvetés végrehajtására vonatkozó zárszámadást önkormányzati rendeletben kell megállapítani. Az Áht. tehát a szóban forgó tárgykörök tekintetében egyértelműen szabályozási kötelezettséget határoz meg. Az önkormányzatok szabályozási autonómiája nem terjed addig, hogy a zárszámadási rendelet megalkotására vonatkozó törvényi kötelezettségét mellőzze. Az önkormányzat a törvény által kötelezően meghatározott feladat- és hatáskörében köteles eljárni, s ez vonatkozik a jogalkotási kötelezettségére is.
[9] A Hatásköri törvény 138. § (1) bekezdés k) pontja szerint [...] a zárszámadási rendelet keretében kell elfogadni a normatív költségvetési hozzájárulásoknak a költségvetési törvény előírása szerinti elszámolását. Mindez az önkormányzati működés transzparenciája szempontjából elengedhetetlen, a mellett, hogy a normatív költségvetési hozzájárulások felhasználása nélkül a település üzemeltetése veszélybe kerül. Tehát mind a költségvetési, mind a zárszámadási rendelet megalkotása az önkormányzati működés – és így a lakosság közszolgáltatásokhoz való hozzáférése, ellátása – szempontjából alapvető jogalkotási kötelezettsége a helyi képviselő-testületeknek.
[10] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy Érpatak Község Önkormányzat képviselő-testülete törvényen alapuló jogalkotói kötelezettségét elmulasztotta, mivel nem alkotta meg a 2016. évi zárszámadásról szóló önkormányzati rendeletét.
[11] A Kúria megjegyzi, hogy a Köm.5017/2017/3. számú határozatában megállapította, hogy Érpatak Község Önkormányzata törvényen alapuló jogalkotói kötelezettségét elmulasztotta, mivel nem alkotta meg a 2015. évi zárszámadásról szóló önkormányzati rendeletét. Jelen esetben a 2016. évi zárszámadási rendelet meg nem alkotása miatt állapította meg ugyanezt. E rendeletek megalkotása az önkormányzat törvényes működéséhez elengedhetetlen.
Záró rész
[12] A határozat Magyar Közlönyben való közzététele a Bszi. 55. § (2) bekezdésén és 57. §-án alapul.
[13] A jogorvoslat kizárására irányuló rendelkezést a Bszi. 49. §-a tartalmazza.
Budapest, 2017. november 14.
Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke,
Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Dobó Viola s.k. bíró