A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
h a t á r o z a t a
Az ügy száma: Köm.5013/2019/3.
A tanács tagjai: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter előadó bíró, Dr. Dobó Viola bíró
Az indítványozó: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.)
Az indítványozó képviselője: Dr. Lakatos Szabolcs kamarai jogtanácsos
Az érintett önkormányzat: Tiszaeszlár Község Önkormányzata (4464 Tiszaeszlár, Rákóczi utca 91.)
Az érintett önkormányzat képviselője: Nagy Tibor Barnabás polgármester
Az ügy tárgya: rendeletalkotási kötelezettség elmulasztása
Rendelkező rész
A Kúria Önkormányzati Tanácsa
- megállapítja, hogy Tiszaeszlár Község Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében előírt rendeletalkotási kötelezettségét elmulasztotta, mert nem alkotta meg Tiszaeszlár község településképi rendeletét;
- felhívja a képviselő-testületet, hogy jogalkotási kötelezettségének 2019. október 1. napjáig tegyen eleget;
- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;
- elrendeli, hogy határozatát – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon hirdessék ki.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
[1] A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Indítványozó) a rendelkezésére álló információk alapján megállapította, hogy Tiszaeszlár Község Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tktv.) 12. § (2) bekezdésében előírt rendeletalkotási kötelezettségét elmulasztotta. Az Indítványozó 2018. december 4-én e tárgyban kelt információ-kérésre a Tiszaeszlári Polgármesteri Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző) azt a tájékoztatást adta, hogy a településen 2018-ban nem készült településképi rendelet és arculati kézikönyv, a 2019. évi költségvetésben azonban a feladatra előirányzatot tervez a Képviselő-testület, a rendelet és a kézikönyv várhatóan 2019 áprilisában készül el.
[2] A fentiekre tekintettel az Indítványozó a 2019. február 19-én kelt, SZ/153/00580-1/2019. számú iratával törvényességi felhívással élt a Képviselő-testület felé azzal, hogy a jogalkotási kötelezettségének 2019. április 15-ig tegyen eleget.
[3] A Jegyző a 2019. április 16-án kelt válaszában arról tájékoztatta az Indítványozót, hogy a településképi rendelet-tervezet elkészült, azt az állami főépítész, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Államtitkársága és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részére véleményezés céljából megküldték, továbbá a Lechner Tudásközpont felületére feltöltötték. A Képviselő-testület a rendeletalkotásról a szakvélemények beérkezését követően dönt.
Az indítvány és az érintett önkormányzat védirata
[4] A fenti határidő eredménytelenül telt el, ezért az Indítványozó a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi. I. törvény (A továbbiakban: Kp.) 148. § (1) bekezdése és 149. § (1) bekezdése alapján indítványozta a Tktv. 12. § (2) bekezdésében előírt rendeletalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítását és határidő tűzésével a Képviselő-testület kötelezését arra, hogy az előírt eljárásrend betartásával teljes körű településképi rendeletet fogadjon el.
[5] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Kp. 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése szerint felhívta az érintett önkormányzatot az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.
[6] Az önkormányzat védiratot nem nyújtott be.
A Kúria döntésének jogi indoka
[7] Az indítvány meglapozott.
[8] A Kúria álláspontja szerint a törvényi felhatalmazás által kötelező rendeletalkotás elmulasztása a közügyek intézésének akadálya lehet az adott településen, a rendelet megalkotásának hiánya a helyi választópolgárok jogait és kötelezettségeit közvetlenül érinti. Az Alaptörvény 32. cikk (5) bekezdése ezért akként rendelkezik, hogy a fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását.
[9] A Tktv. 12. § (2) bekezdésében foglaltak szerint „felhatalmazást kap az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése), hogy – a (2a) bekezdés szerinti jogszabályok hatálya alá tartozó településképi szempontból kiemelt jelentőségű, egyedi településkép-védelem alatt álló terület kivételével – a településképi rendeletben állapítsa meg
a) a településképi követelményeket,
b) az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer részletes tartalmát,
c) a településképi véleményezési, a településképi bejelentési és a településképi kötelezési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat,
d) azon – jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött – építési tevékenységek körét, amelyek megkezdését településképi véleményezési eljáráshoz köti,
e) azon – jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez és az Étv. 33/A. § szerint egyszerű bejelentéshez nem kötött – építési tevékenységek, rendeltetésváltoztatások és reklámelhelyezések körét, amelyek megkezdését településképi bejelentési eljáráshoz köti,
f) a településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság esetköreit, a törvény keretei közötti mértékét, kiszabásának és behajtásának módját,
g) a reklámhordozó és reklám elhelyezésére vonatkozó tilalmak és korlátozások alól e törvény által megengedett eltéréseket,
h) a helyi önkormányzat illetékességi területén létesíthető reklámhordozók számát, megjelenésük különös formai (műszaki) követelményeit.”
[10] A felhívott törvényi rendelkezés a települési önkormányzat tekintetében felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz a településképi rendelet megalkotására, meghatározva a kötelezően szabályozandó tárgyköröket.
[11] A Tktv. 16. § (2) bekezdés b) pontja alapján, a helyi önkormányzat képviselő-testülete az e törvény felhatalmazása alapján kiadott – a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló 2016. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) rendelkezéseit végrehajtó – kormányrendelet hatálybalépését követően legkésőbb 2017. december 31. napjáig e törvénynek a Módtv. által megállapított szabályaival és a végrehajtására kiadott kormányrendelettel összhangban megalkotja vagy módosítja a településképi rendeletét. A Tktv. 14. § (2b) bekezdése értelmében, 2017. december 31-ét követően településképi rendelet hiányában
a) helyi építési szabályzat vagy az építészeti örökség helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet helyi építészeti örökség védetté nyilvánítását és védettség megszüntetését megállapító előírásait
b) a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló, valamint a településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendelet reklámok és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó előírásait – a Módtv. rendelkezéseivel és a végrehajtására kiadott jogszabályokkal való összhang biztosítása érdekében – 2018. december 31-ig lehet alkalmazni.
[12] A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 5. § (8) bekezdése értelmében a felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, feltéve, hogy a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más nem következik.
[13] A Kúria a Köf.5030/2018/3. számú döntésében kifejtette, hogy „a helyi jogalkotó irányába a Tktv. 12. § (2) bekezdése egyértelműen szabályozási kötelezettséget állapít meg.”
[14] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy jelen ügyben az erre irányuló törvényi felhatalmazás, továbbá az Indítványozó törvényességi felhívása ellenére a Képviselő-testület nem alkotta meg a településképi rendeletét, amely rendeletalkotás kötelező.
[15] A fentiekre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa jelen határozatában a Kp. 149. § (1) bekezdése alapján határidő tűzésével elrendelte, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget, és 2019. október 1. napjáig alkossa meg a településképi rendeletét.
A döntés elvi tartalma
[16] A Képviselő-testület a településképi törvényben előírt szabályozandó tárgykörökben a település teljes közigazgatási területére kiterjedő településképi rendelet megalkotására köteles. E törvényi kötelezettség a településképi rendelet-tervezet véleményezésére tett intézkedésekkel még nem tekinthető teljesítettnek.
Záró rész
[17] A Kúria az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
[18] A Kp. 141. § (4) bekezdése szerint önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára, valamint jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásokban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségüket maguk viselik.
[19] Az önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztását megállapító határozat Magyar Közlönyben történő közzétételének elrendelése a Kp. 150. § (2) bekezdésén alapul.
[20] A helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
[21] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 139. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 116. § d) pontja és 150. § (3) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. július 2.
Dr. Patyi András s. k. a tanács elnöke,
Dr. Varga Eszter s. k. előadó bíró,
Dr. Dobó Viola s. k. bíró