A Kúria
Önkormányzati Tanácsának
határozata
Az ügy száma: Köm.5006/2020/3.
A tanács tagjai: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró
Az indítványozó: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (9021 Győr, Árpád út 32.)
Az indítványozó képviselője: dr. Gyurita Rita kamarai jogtanácsos
Az érintett önkormányzat: Zsebeháza Község Önkormányzata (9346 Zsebeháza, Béke u. 4.)
Az ügy tárgya: rendeletalkotási kötelezettség elmulasztása
Rendelkező rész
A Kúria Önkormányzati Tanácsa
– megállapítja, hogy Zsebeháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében előírt rendeletalkotási kötelezettségét elmulasztotta, mert nem alkotta meg Zsebeháza község településképi rendeletét;
– felhívja a képviselő-testületet, hogy jogalkotási kötelezettségének 2020. október 31. napjáig tegyen eleget;
– elrendeli, hogy határozatát annak kézhezvételét követő nyolc napon belül a képviselő-testület az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon tegye közzé.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
[1] A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva megállapította, hogy Zsebeháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) nem tett eleget a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tktv.) 12. § (2) bekezdésében foglalt jogalkotási kötelezettségének, ugyanis 2017. december 31. napjáig nem alkotta meg a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletét, ezért az indítványozó Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 134. § (1) bekezdése alapján törvényességi felhívást tett. A jogszabálysértés megszüntetésének határidejét 2018. október 4. napjában határozta meg. Zsebeháza Község polgármestere többször határidő hosszabbítási kérelemmel fordult az indítványozóhoz, aki a törvényességi felhívásban megjelölt határidőt végül 2019. március 5. napjáig meghosszabbította.
[2] A Képviselő-testület 2019. február 18-án megtartott ülésén megalkotta a településkép védelméről szóló 2/2019. (II.19.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.), amely során azonban nem alkalmazta a rendelet készítésére vonatkozó szakmai előírásokat és nem fogadta el a rendelet alapját képező Településképi Arculati Kézikönyvet sem, ezért a Képviselő-testület az Ör-t a következő testületi ülésen hatályon kívül helyezte. Erre tekintettel az indítványozó megállapította, hogy a Képviselő-testület a Tktv.12. § (2) bekezdésében foglalt jogalkotási kötelezettségének továbbra sem tett eleget, ezért az erre vonatkozó határidőt először 2019. április 26. napjáig, majd ismételt hosszabbítási kérelmek alapján végül 2019. június 26. napjáig meghosszabbította. Ezt követően az indítványozó ismételten törvényességi felhívást tett, melynek határidejét a kézbesítést követő 90. napban jelölte meg, amely 2019. október 30. napján lejárt.
[3] Az indítványozó 2019. november 19. napján GYB-04/1107-1/2019. iktatószámon ismételten törvényességi felhívást bocsátott ki és a jogszabálysértés megszüntetésének határidejét a kormányhivatal a kézbesítést követő 90. napban jelölte meg, mely határidő 2020. február 16. napján lejárt. A törvényességi felhívásban foglaltakat a Képviselő-testület 2020. február 4. napján tartott ülésén megtárgyalta és 3/2020. (II. 4.) határozatában arról döntött, hogy a törvényességi felhívásban foglaltakat tudomásul veszi, azonban anyagi forrás hiányában nem tudta elkészíttetni a településkép védelméről szóló rendeletét.
Az indítvány és az önkormányzat védirata
[4] A fenti határidő eredménytelen elteltét követően, az indítványozó a Kúria Önkormányzati Tanácsához (a továbbiakban: Önkormányzati Tanács) fordult. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi. I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 149. § (1) bekezdése alapján indítványozta a Tktv. 12. § (2) bekezdésében előírt rendeletalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítását és határidő tűzésével a Képviselő-testület kötelezését arra, hogy az előírt eljárásrend betartásával településképi rendeletet fogadjon el. Az indítványozó álláspontja alátámasztásaként hivatkozott a Köf.5030/2018/3. számú határozatra is. Az Önkormányzati Tanács a Kp. 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján Zsebeháza Község Önkormányzatát (a továbbiakban: érintett önkormányzat) felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.
[5] Az érintett önkormányzat védiratot nem nyújtott be.
Az Önkormányzati Tanács döntésének indokolása
[6] Az indítvány megalapozott.
[7] Az Önkormányzati Tanács álláspontja szerint a törvényi felhatalmazás által kötelező rendeletalkotás elmulasztása a közügyek intézésének akadálya lehet az adott településen, a rendelet megalkotásának hiánya a helyi választópolgárok jogait és kötelezettségeit közvetlenül érinti. Az Alaptörvény 32. cikk (5) bekezdése ezért akként rendelkezik, hogy „[a] fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló rendeletalkotási vagy határozathozatali kötelezettsége elmulasztásának megállapítását.”
[8] A Tktv. 12. § (2) bekezdésében foglaltak szerint „[f]elhatalmazást kap az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése), hogy – a (2a) bekezdés szerinti jogszabályok hatálya alá tartozó településképi szempontból kiemelt jelentőségű, egyedi településkép-védelem alatt álló terület kivételével – a településképi rendeletben állapítsa meg a) a településképi követelményeket, b) az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer részletes tartalmát, c) a településképi véleményezési, a településképi bejelentési és a településképi kötelezési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat, d) azon – jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött – építési tevékenységek körét, amelyek megkezdését településképi véleményezési eljáráshoz köti, e) azon – jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez és az Étv. 33/A. § szerint egyszerű bejelentéshez nem kötött – építési tevékenységek, rendeltetésváltoztatások és reklámelhelyezések körét, amelyek megkezdését településképi bejelentési eljáráshoz köti, f) a településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság esetköreit, a törvény keretei közötti mértékét, kiszabásának és behajtásának módját, g) a reklámhordozó és reklám elhelyezésére vonatkozó tilalmak és korlátozások alól e törvény által megengedett eltéréseket, h) a helyi önkormányzat illetékességi területén létesíthető reklámhordozók számát, megjelenésük különös formai (műszaki) követelményeit.” E törvényi rendelkezés tehát a települési önkormányzat tekintetében felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz a településképi rendelet megalkotására, meghatározva a kötelezően szabályozandó tárgyköröket.
[9] A Tktv. 16. § (2) bekezdés b) pontja alapján, a helyi önkormányzat képviselő-testülete a Tktv. felhatalmazása alapján kiadott – a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló 2016. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) rendelkezéseit végrehajtó – kormányrendelet hatálybalépését követően legkésőbb 2017. december 31. napjáig a Tktv.-nek a Módtv. által megállapított szabályaival és a végrehajtására kiadott kormányrendelettel összhangban megalkotja vagy módosítja a településképi rendeletét.
[10] A Tktv. 14. § (2b) bekezdése értelmében „2017. december 31-ét követően településképi rendelet hiányában a) a helyi építési szabályzat vagy az építészeti örökség helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet helyi építészeti örökség védetté nyilvánítását és védettség megszüntetését megállapító előírásait b) a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló, valamint a településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendelet reklámok és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó előírásait – a Módtv. rendelkezéseivel és a végrehajtására kiadott jogszabályokkal való összhang biztosítása érdekében – 2018. december 31-ig lehet alkalmazni.”
[11] A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 5. § (8) bekezdése alapján „ a felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, feltéve, hogy a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más nem következik.”
[12] Az Önkormányzati Tanács a Köf.5030/2018/3. számú döntésében rögzítette, hogy „[…] a helyi jogalkotó irányába a Tktv. 12. § (2) bekezdése egyértelműen szabályozási kötelezettséget határoz meg. Az önkormányzatok szabályozási autonómiája nem terjed addig, hogy a településképi védelemre vonatkozó törvényi kötelezettségét mellőzze, illetve a jogszabály előkészítése során egyes eljárási lépések között szabadon válogasson.”
[13] Az Önkormányzati Tanács a Köm.5013/2019/3. számú határozatában pedig elvi éllel kimondta, hogy „[a] Képviselő-testület a településképi törvényben előírt szabályozandó tárgykörökben a település teljes közigazgatási területére kiterjedő településképi rendelet megalkotására köteles. E törvényi kötelezettség a településképi rendelet tervezet véleményezésére tett intézkedésekkel még nem tekinthető teljesítettnek.”
[14] Az Önkormányzati Tanács megállapította, hogy jelen ügyben az erre irányuló törvényi felhatalmazás, továbbá az indítványozó többszöri törvényességi felhívása ellenére sem alkotta meg a Képviselő-testület a településképi rendeletét, amely rendeletalkotás kötelező.
[15] Megjegyzendő, hogy a Képviselő-testület a településképi rendeletalkotási kötelezettségének nem tett eleget a 2019. február 18-án megalkotott és 2019. március 18. napjáig hatályos Ör.-rel. A helyi önkormányzat képviselő-testülete nem teljesíti jogalkotási kötelezettségét, ha a településképi rendeletet az annak megalkotására irányadó eljárási és anyagi jogi szabályok mellőzésével fogadja el.
[16] A fentiekre tekintettel az Önkormányzati Tanács jelen határozatában a Kp. 149. § (1) bekezdése alapján határidő tűzésével elrendelte, hogy az érintett önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget és 2020. október 31. napjáig alkossa meg a településképi rendeletét.
A döntés elvi tartalma
[17] A helyi önkormányzat képviselő-testülete a településképi törvényben előírt szabályozandó tárgykörökben a település teljes közigazgatási területére kiterjedő településképi rendelet megalkotására köteles. A helyi önkormányzat képviselő-testülete nem teljesíti e kötelezettségét, ha a településképi rendeletet az annak megalkotására irányadó eljárási és anyagi jogi szabályok mellőzésével fogadja el.
Záró rész
[18] Az Önkormányzati Tanács az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el, a jogalkotási kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit a Kp. 149. § (1) bekezdése alapján állapította meg.
[19] A határozat közzétételére vonatkozó rendelkezés a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
[20] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján a jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásokban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
[21] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 139. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 116. § d) pontja és 149. § (2) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2020. május 5.
Dr. Patyi András sk. a tanács elnöke,
Dr. Dobó Viola sk. előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt sk. bíró