Köf.5.071/2012/8. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
önkormányzati tanácsa

Köf.5071/2012/8.szám

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a dr. Túróczy Lajos a Szerencsi Járásbíróság (3900 Szerencs Rákóczi utca 45.) bírája által kezdeményezett
a dr. Remete Gábor ügyvéd (3525 Miskolc Kis-Hunyad utca 6.) által képviselt Tállya Község Önkormányzata (3907 Tállya Rákóczi utca 34.) ellen
Tállya Község Önkormányzata Szabályozási Tervének elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról szóló 11/2006. (IX. 15.) önkormányzati rendelet egyes rendelkezési más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló nemperes eljárásban meghozta az alábbi

h a t á r o z a t o t:

1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Tállya Község Önkormányzata Szabályozási Tervének elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról szóló – a 10/2012. (IX. 04.) önkormányzati rendelettel módosított - 11/2006. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdés „, valamint telekalakítási terv” szövegrész törvénysértő, ezért e rendelkezést megsemmisíti.

2. A megsemmisítés következtében Tállya Község Önkormányzata Szabályozási Tervének elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról szóló – a 10/2012. (IX. 04.) önkormányzati rendelettel módosított - 11/2006. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése a következő szöveggel marad hatályban:
„A területfelhasználási egységeken és övezeteken belüli telekalakítások és telekosztások csak a szabályozási tervnek és helyi építési szabályzatnak megfelelően továbbá egyéb jogszabályok alapján végezhetőek.”

3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy  Tállya Község Önkormányzata Szabályozási Tervének elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról szóló – a 10/2012. (IX. 04.) önkormányzati rendelettel módosított - 11/2006. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdésének megsemmisített rendelkezése nem alkalmazható a Szerencsi Járásbíróság előtt lévő 3.P.20.154/2012. számú perben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben.

4. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét. A megsemmisített rendelkezés a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon veszti hatályát.

5. A Kúria önkormányzati Tanácsa elrendeli, hogy határozatát – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon hirdessék ki.

A határozat ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

I.

1. A Szerencsi Járásbíróság bírája (a továbbiakban: indítványozó) az előtte lévő 3.P.20.154/2012/6. számú per tárgyalását a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 48. § (3) bekezdése alapján felfüggesztette és a Kúria eljárását kezdeményezte Tállya Község Önkormányzata Szabályozási Tervének elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról szóló 11/2006. (IX. 15.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) 6. § (1) bekezdésének és 9. § (7) bekezdésének vizsgálatára. Az alapul fekvő ügyben a Szerencsi Körzeti Földhivatal 800.043-2/2011. számú 2011. október 18. napján kelt határozatával a felperes telekalakítási kérelmét elutasította, mert Szerencs Város Önkormányzatának jegyzője, mint elsőfokú építési hatóság Tállya belterületi 47., 80. és 81/2. hrsz-ú ingatlanokat érintő telekalakítási engedély megadásához építésügyi hatósági szempontból nem járult hozzá, mivel a vázrajzot és telekalakítási tervdokumentációt áttanulmányozva a Tállya településen érvényben lévő rendezési terv az érintett ingatlanok közül a 80. hrsz alatti ingatlan egy részére, valamint a 81/2. hrsz-ú ingatlan teljes egészére részletes telekalakítási terv készítését irányozta elő. A döntés szerint a telekalakítási terv elkészültéig és elfogadásig a telekalakítás nem valósítható meg.

Az ügyben eljáró bíró véleménye szerint a HÉSZ  jogszabálysértő, mert a telekalakításról szóló 85/2000.  (XI. 8.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet) telekalakítási tervre vonatkozó rendelkezései már nem hatályosak, a HÉSZ olyan jogi kategóriára hivatkozik, amely már megszűnt. Az FVM rendelet telekalakítási tervre vonatkozó szabályait hatályon kívül helyezte az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló  37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (a továbbiakban ÖTM rendelet) 52. § c) pontja 2008. január 1-ével. Az indítványozó állítása szerint a HÉSZ rendelkezései azzal, hogy telekalakítási tervre utaló szabályt tartalmaznak az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdésbe és az FVM rendeletbe ütköznek.

2. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi. 52. § alapján az indítványt megküldte Tállya Község Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) az indítvánnyal kapcsolatos állásfoglalása beszerzése céljából. Az önkormányzat előadta, hogy a HÉSZ-t módosította a 10/2012. (IX. 04.) önkormányzati rendelet, amelyben a 81/2.hrsz-ú ingatlanra már nem kell részletes telekalakítási tervet készíteni, valamint a 47 hrsz-ú ingatlan is a teljes nagyságban került feltüntetésre.

3. Az indítványozó előadta, hogy a HÉSZ-t módosító 10/2012. (IX. 04.) önkormányzati rendelet a HÉSZ – korábbi beadványában vizsgálni kért - 9. § (7) bekezdését hatályon kívül helyezte és a Tállya 80 hrsz-ú és 81/2 hrsz-ú ingatlanok övezeti besorolását módosította. Ugyanakkor a módosítás nem érintette a HÉSZ 6. § (1) bekezdését, amennyiben az továbbra is a telekalakítási tervre utal. Az indítványozó ezért indítványát a HÉSZ 6. § (1) bekezdése vonatkozásában fenntartotta.

II.

A bírói kezdeményezés megalapozott.

1. A HÉSZ indítványozó által vizsgálni kért 6. §-a a telekalakítás szabályait foglalja magában. A 6. § (1) bekezdés szerint „A területfelhasználási egységeken és övezeteken belüli telekalakítások és telekosztások csak a szabályozási tervnek és helyi építési szabályzatnak megfelelően továbbá egyéb jogszabályok, valamint telekalakítási terv alapján végezhetőek.”

2. Az FVM rendelet 2008. január 1-éig hatályos 5. §-a tartalmazott rendelkezést a telekalakítási tervre vonatkozóan. E szerint:
„5. § (1) A telekalakítási terv rajzi munkarészekből és táblázatos jegyzékekből áll.
(2) A telekalakítási terv rajzi munkarészei:
a) a telekalakítással érintett terület fennálló állapotát tartalmazó - az illetékes körzeti földhivatal által hitelesített, 3 hónapnál nem régebbi - ingatlan-nyilvántartási térkép másolata, ha az magassági adatot nem tartalmaz, 10%-nál nagyobb átlagos lejtés esetén külön lapon szintvonalas térkép,
b) a telekalakítás utáni állapotot tartalmazó térkép.
(3) A telekalakítási terv táblázatos jegyzékei:
a) a telekalakítással érintett telkek adatait - helyrajzi szám, tulajdonos, fekvés, terület, meglévő beépítettség, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett építésügyi jogok és korlátozások - tartalmazó jegyzék,
b) a telekalakítás után kialakuló telkek tervezett adatait - helyrajzi szám, tulajdonos, fekvés, terület, meglévő beépítettség, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő építésügyi jogok és korlátozások, előírt kötelezettségek és az azok teljesítéséhez nyújtott pénzbeli szolgáltatás - tartalmazó jegyzék.
(4) Az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán a meglévő és - megkülönböztethető módon - a végrehajtható építési engedély szerinti építményeket fel kell tüntetni.
(5) A rajzi és a táblázatos jegyzék munkarészeknek összevethetőeknek kell lenniük.
(6) Az engedélyezett telekalakítási tervnek meg kell felelnie azon követelményeknek, amelyek alapján az ingatlan-nyilvántartási változás átvezetésére alkalmas változási vázrajz elkészíthető.
(7) A telekalakítási tervet az 53/2000. (VIII. 11.) FVM rendeletben megfogalmazott jogosultsággal rendelkező településrendező tervező készítheti.”

3. Az indítványozó szerint a telekalakítási terv, mint jogintézményt az ÖTM rendelet megszüntette. Az ÖTM rendelet 52. § c) pontja valóban hatályon kívül helyezte az FVM rendelet 5. §-át (is). Ugyanakkor az ÖTM rendelet szabályokat határozott meg a telekalakítási eljárásra. Az ÖTM rendelet hatálybalépéskori 23. § (2) bekezdése  szerint a tervdokumentáció záradékolása és kezelése során az elsőfokú építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedély megadása (bejelentés tudomásul vétele) esetén - ha a határozat (bejelentés tudomásul vétele) jogerős és végrehajtható - az engedélyezésre benyújtott dokumentáció (telekalakítási terv vagy az ingatlan-nyilvántartási térképmásolat) valamennyi példányát engedélyezési záradékkal látja el. A telekalakítási engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó 26. § (3) bekezdés szerint telekcsoport újraosztása esetén, vagy ha a telekalakítás során legalább nyolc új építési telek keletkezik, az ingatlan-nyilvántartási térképmásolaton a kérelmezett telekalakítást a jogerős és érvényes elvi engedéllyel engedélyezett telekalakítási terv, illetőleg ennek hiányában a szabályozási tervben pontosan rögzített telekhatárok alapján kell ábrázolni. Az ÖTM rendelet 5. számú melléklet VIII. pont, a telekalakítási dokumentáció meghatározására a következőket tartalmazza:
„A telekalakítási dokumentáció új építési telek kialakítása érdekében történő telekalakítási eljáráshoz szükséges, egymással összevethető rajzi munkarészből és táblázatos jegyzékből álló dokumentáció. A telekalakítási dokumentáció rajzi munkarésze a tervező által - az ingatlan-nyilvántartási térkép másolata alapján - készített, a telekalakítás utáni állapotot tartalmazó térkép.
A telekalakítási terv táblázatos jegyzékei:
a) a telekalakítással érintett telkek adatait - cím, helyrajzi szám, tulajdonos, fekvés, terület, meglévő beépítettség, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett építésügyi jogok és korlátozások - tartalmazó jegyzék,
b) a telekalakítás után kialakuló telkek tervezett adatait - cím, helyrajzi szám, tulajdonos, fekvés, terület, meglévő beépítettség, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő építésügyi jogok és korlátozások, előírt kötelezettségek és az azok teljesítéséhez nyújtott pénzbeli szolgáltatás - tartalmazó jegyzék.”

Látható tehát, hogy az ÖTM rendelet nem szüntette meg a telekalakítási terv kategóriát, sőt, a korábbi szabályokkal részben azonosan szabályozta. Az ÖTM. rendeletet módosító 17/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelt 2008. szeptember 1-től hatályos 5. melléklet VIII/d) pontja a telekalakítási terv fogalmát is megadta, e szerint: „A telekalakítási terv egymással összevethető rajzi munkarészből és táblázatos jegyzékből álló dokumentáció, melynek alapja az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolata, feltüntetve rajta a meglévő és - megkülönböztető módon - a végrehajtható építési engedély szerinti építményeket is.”

4. Az ÖTM rendelet vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezte az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 25/2009. (IX. 30.) NFGM rendelet (majd az ÖTM rendelet egészét az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet).

5. A kormányzati, illetve a közigazgatási struktúra átalakítása következtében az építésügyi hatóság hatásköre és a földhivatalok hatásköre változáson ment át. A 246/2009. (XI. 3.) Korm. rendelet beiktatta a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletbe (a továbbiakban: Korm. rendelet) a telekalakítási eljárás címet. A Korm. rendelet az ún. telekalakítási dokumentációt szabályozza.

6. A fentiek alapján - a hatásköri az anyagi jogi és az eljárási szabályok változása miatt - megállapítható, hogy a telekalakítással kapcsolatos joganyag megváltozott. A telekalakítási terv, abban az értelemben, ahogy egykor az FVM rendelet 5. §-a szabályozta már nincs hatályban. Nem volt hatályban a jelen eljárás alapjául szolgáló bírósági eljárásban felülvizsgálni kért – 2011. október 18-án kelt – közigazgatási határozat meghozatalakor sem. A HÉSZ 6. § (1) bekezdése a telekalakítások és telekosztások során a következők figyelembe vételét rendeli el: a szabályozási terv és helyi építési szabályzat, továbbá egyéb jogszabályok, valamint a telekalakítási terv. E felsorolásban a központi jogszabályok által pontosan körül nem írható telekalakítási terv értelmezési nehézséget okoz, ugyanakkor a szabályozási terv és helyi építési szabályzat, valamint a vonatkozó más jogszabályok figyelembe vétele elegendő támpont a területfelhasználási egységeken és övezeteken belüli telekalakítások és telekosztások elvégzéséhez.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (1) bekezdése szerint a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie, a (4) bekezdés b) pontja szerint pedig a jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály illeszkedjen a jogrendszer egységébe. Az önkormányzati rendelet az Alaptörvény T) cikk (2) bekezdése szerint jogszabály. Az Alaptörvény indítványozó által hivatkozott 32. cikk (3) bekezdés szerint az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. A HÉSZ 6. § (1) bekezdésének telekalakítási tervre utaló szövegrésze a fent bemutatott módon nem illeszkedik a jogrendszerbe, az FVM rendelet 5. §-ának, majd az ÖTM rendelet telekalakítási tervre vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésével a HÉSZ alkalmazásban értelmezési nehézséget okoz általában és a jelen eljárás alapjául szolgáló egyedi ügyben is.

Minderre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa a HÉSZ 6. § (1) bekezdésének „, valamint telekalakítási terv” szövegrész más jogszabállyal való ellentétét megállapította és a Bszi. 55. § (2) bekezdés a) pontja alapján megsemmisítette. A Kúria a megsemmisítésre tekintettel a Bszi. 55. § (2) bekezdés b) pontja alapján elrendelte határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét. A megsemmisített rendelkezés a Bszi. 56. § (2) bekezdés alapján a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon veszti hatályát.

A Szerencsi Járásbíróság előtt lévő 3.P.20.154/2012. számú ügyben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő ügyben való alkalmazási tilalom kimondása a Bszi. 56. § (5) bekezdésén alapul.

A Kúria a Bszi. 55. § (2) bekezdés c) pontja alapján  elrendelte, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A jelen határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a Bszi. 49. §-a zárja ki.

Budapest 2013. február 13.

 

Dr. Kalas Tibor sk. az Önkormányzati Tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró,
Dr.Hörcherné Dr.Marosi Ildikó sk. bíró

 

A kiadmány hiteléül

tisztviselő