Köf.5.058/2021/5. számú határozat

A Kúria

Önkormányzati Tanácsának

határozata

A határozat száma: Köf.5058/2021/5.

A tanács tagjai:

Dr. Patyi András a tanács elnöke,
Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt bíró
Dr. Dobó Viola bíró,
Dr. Varga Zs. András bíró,

Az indítványozó: Pest Megyei Kormányhivatal (…)

Az indítványozó képviselője: Dr. Danka Ferenc jogtanácsos

Az érintett önkormányzat: Solymár Nagyközség Önkormányzata (...)

Az érintett önkormányzat képviselője: Dr. Mihályi Szabolcs Ügyvédi Iroda, képviseli Dr. Mihályi Szabolcs ügyvéd (...)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- megállapítja, hogy Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a tehergépjárművek úthasználatáról szóló 12/2011. (V.9.) számú önkormányzati rendelete

2. § (9) bekezdésének „Ennél korábbi kezdőpontra sürgősségi díjjal terhelt úthasználati díjat kell fizetni, amelynek mértéke 3 napon belüli kiadás esetén az e rendelet 1. sz. melléklet 1. pontjában szereplő úthasználati díjak kétszeres összege, azonnali kiadás esetén háromszoros összege. Havi, féléves, illetve éves úthasználati díj sürgősséggel nem adható ki.” szövegrésze;

3. §-a;

4. § (1), (2) és (4) bekezdése;

5.§ (5) bekezdése;

8. § (3)-(6) bekezdései;

1. melléklete;

2. mellékletének „[…] a közútban e kérelem alapján megfizetett díjon felül […]”, valamint

„Úthasználati díj összege az 1. számú melléklet alapján:”

szövegrészei és

3. mellékletének „[…] a közútban e kérelem alapján megfizetett díjon felül […]”, illetve

„Úthasználati díj összege az 1. számú melléklet 2.) pontja alapján:
1. Pince szint ill. egyéb föld alatti alépítmények után nettó 1.200.- Ft/m²
Összesen:
2. Föld feletti szintek után nettó 600.-Ft/m²
Összesen:”
szövegrészei

más jogszabályba ütköznek, ezért e rendelkezéseket megsemmisíti;

- elrendeli határozatának közzétételét a Magyar Közlönyben;

- elrendeli, hogy határozatát – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon az érintett önkormányzat is tegye közzé.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A határozat alapjául szolgáló tényállás

[1] Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a tehergépjárművek úthasználatáról szóló 12/2011. (V.9.) számú önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) a település közigazgatási területén lévő, az Önkormányzat tulajdonában álló helyi közutakra a nem építési vagy bontási engedélyköteles tevékenységekhez köthető 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjárművek, illetve az építési vagy bontási engedélyköteles tevékenységekhez köthető tehergépjárművek helyi közútra történő behajtását behajtási engedélyhez köti. Az Ör. szerint az engedély megadásának feltétele az úthasználati díj megfizetése.

[2] Az Ör. fizetési kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezéseivel szemben a Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 134. § (1) bekezdés első mondatában foglaltak alapján PE/030/01159-1/2021. számon törvényességi felhívással élt. Ebben felszólította az érintett önkormányzatot, hogy a törvénysértést szüntesse meg olyan módon, hogy az Ör. fizetési kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezéseit helyezze hatályon kívül.

[3] A törvényességi felhívás szerint az Mötv. 13. § (1) bekezdés 2. pontja a helyben biztosítandó közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatnak minősíti a helyi közutak és tartozékaik kialakítását és fenntartását. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 33. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja a települési önkormányzatot jelöli ki a helyi közutak kezelőjének. A Kkt. rendelkezik a közút kezezőjének feladatairól, meghatározza a közútkezelői intézmény tartalmát, a helyi önkormányzatot ugyanakkor nem hatalmazza fel arra, hogy az általa létesített közút közlekedési célú használatáért, akár annak fokozott igénybevételéért úthasználati díjat állapítson meg. Hivatkozott a Kúria Köf.5.014/2012/8. számú határozatára, mely a Kkt. felhatalmazó rendelkezése hiányában semmisítette meg az útfenntartási hozzájárulási díj fizetésére vonatkozó kötelezettséget előíró önkormányzati rendeleti előírást.

[4] Az érintett önkormányzat az Ör. vonatkozó rendelkezéseit nem helyezte hatályon kívül. A törvényességi felhívásban adott határidő 2021. november 28-án lejárt, a törvényességi felhívás eredménytelen volt.

Az indítvány és az önkormányzat védirata

[5] A fenti előzmények után az indítványozó PE/030/01159-5/2021. számon kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör. fizetési kötelezettségre vonatkozó 2. § (9) bekezdésének „Ennél korábbi kezdőpontra sürgősségi díjjal terhelt úthasználati díjat kell fizetni, amelynek mértéke 3 napon belüli kiadás esetén az e rendelet 1. sz. melléklet 1. pontjában szereplő úthasználati díjak kétszeres összege, azonnali kiadás esetén háromszoros összege. Havi, féléves, illetve éves úthasználati díj sürgősséggel nem adható ki.” szövegrésze; 3. §-a; 4. § (1), (2) és (4) bekezdése; 5.§ (5) bekezdése; 8. § (3)-(6) bekezdései; 1. melléklete; 2. mellékletének „Alulírott, kötelezettséget vállalok arra, hogy a közútban e kérelem alapján megfizetett díjon felül a közút használatából eredően közvetlenül keletkező kár helyreállítási költségeit az Önkormányzat részére megfizetem.”, valamint „Úthasználati díj összege az 1. számú melléklet alapján:” szövegrészei és 3. mellékletének „Alulírott, kötelezettséget vállalok arra, hogy a közútban e kérelem alapján megfizetett díjon felül a közút használatából eredően közvetlenül keletkező kár helyreállítási költségeit az Önkormányzat részére megfizetem.”, illetve „Úthasználati díj összege az 1. számú melléklet 2.) pontja alapján:

1. Pince szint ill. egyéb föld alatti alépítmények után nettó 1.200.- Ft/m²
Összesen:
2. Föld feletti szintek után nettó 600.-Ft/m²
Összesen:”

szövegrészei más jogszabályba ütközésének megállapítását és megsemmisítését.

[6] Az indítványban megismételte a törvényességi felhívásban kifejtetteket és az Mötv. és a Kkt. fenti rendelkezéseire hivatkozva hangsúlyozta, hogy nincs olyan törvényi előírás, amely a helyi önkormányzatot felhatalmazná arra, hogy az általa létesített közút közlekedési célú használatáért, illetve annak fokozott igénybevételéért úthasználati díjat állapítson meg. Előadta, hogy e körben nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stv.) 29. § (1) bekezdése szerint fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékért megállapítani kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, a Kkt. pedig nem jogosítja fel az önkormányzati jogalkotót a közút használatáért történő díjmegállapításra.

[7] Kifejtette, hogy az Ör.-ben az önkormányzat tulajdonában álló helyi közutak használatáért törvényi felhatalmazás nélkül úthasználati díjat állapított meg, amely jogszabálysértést eredményezett. Utalt a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.029/2021/4. ügyszámú határozatára, amely felhívja a figyelmet arra, hogy „törvénysértő az önkormányzati rendelet, ha törvény jelöli ki a díjszedésre jogosultakat és ezek között az önkormányzat nem szerepel, mégis megállapít díjfizetési kötelezettséget.”

[8] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése szerint az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.

[9] Az érintett önkormányzat védiratában az indítvány elutasítását kérte. Az álláspontja szerint a Kkt. az Alaptörvény nemzeti vagyonról szóló 38. cikkének (1) bekezdésébe ütközik, mivel az önkormányzatok által kizárólagosan kezelt helyi közutak az állam által kezelt országos közúttal egyezően a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (3) bekezdés a) pontja alapján a nemzeti vagyon részét képezik, azonban a Kkt. nem ad felhatalmazást a helyi közútkezelő részére úthasználati díj megállapítására. Kérte ebben a kérdésben az eljárás felfüggesztését és az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését.

[10] Az érintett önkormányzat hangsúlyozta, hogy a tehergépjárművek az utakban olyan károkat okoznak, amelyek a behajtás pillanatában nem vizsgálhatóak, azonban évek múltán ez a jellegű használat olyan károkat okoz, amelyek már egyértelműen a tehergépjárművek úthasználatára vezethetők vissza. Utalt arra is, hogy a magyar állam a HU-GO rendszer működtetésével az autópályák, az autóutak és a főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény alapján működteti az országos közutakat, amely törvény célként fogalmazza meg, hogy az úthasználók a közútkezelés és -fejlesztés költségeihez az úthasználatuk arányában járuljanak hozzá. Az önkormányzat szerint, mivel az áthajtás által okozott károk közvetlenül nem felismerhetőek, szükséges a gépjárművek használatát díjhoz kötni.

[11] Az önkormányzat szerint a behajtási díj megállapítására vonatkozó hatáskör egyértelműen levezethető az Alaptörvény 32. cikkéből, valamint abból, hogy a Kkt. nem mondja ki ennek tilalmát. Amennyiben erre még sincs lehetőség, az a Kkt. fent említett Alaptörvény-ellenességét támasztja alá.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokai

[12] Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott.

[13] Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése alapján feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

[14] Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

[15] Az Ör. indítvánnyal érintett hatályos rendelkezései a következők:

2. §
(9) bekezdésének „Ennél korábbi kezdőidőpontra sürgősségi díjjal terhelt úthasználati díjat kell fizetni, amelynek mértéke 3 napon belüli kiadás esetén az e rendelet 1. sz. melléklet 1. pontjában szereplő úthasználati díjak kétszeres összege, azonnali kiadás esetén háromszoros összege. Havi, féléves, illetve éves úthasználati díj sürgősséggel nem adható ki.” szövegrésze;

3. §
(1) A behajtási engedély kiadásáért a tehergépjármű tulajdonosának vagy üzemben tartójának (a továbbiakban: kérelmező) az Önkormányzat javára, az Önkormányzat által fenntartott helyi közútra történő behajtás esetén úthasználati díjat kell fizetnie.
(2) Az úthasználati díjat a behajtási engedély kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni az Önkormányzat Útalap számlájára.
(3) Az úthasználati díj összegét a tehergépjármű össztömegének alapulvételével, a rendelet 1. számú mellékletének 1.) pontja szerint kell megállapítani.

4. §
(1) Az építési vagy bontási engedélyköteles tevékenységek esetében az építtetőnek e rendelet 1. sz. melléklet 2) pontja szerinti úthasználati díjat kell fizetnie a behajtáshoz.
(2) A 4. § (1) bekezdésében, valamint e rendelet 1. sz. melléklet 2) pontjában szereplő úthasználati díj kiadása az építendő épület szerkezetétől függően fél vagy egy évre történik. Amennyiben az engedélyköteles tevékenységet a kiadott engedély időtartamánál hosszabb ideig végzik, az építtető köteles az engedélyt meghosszabbítani.
[…]
(4) Az építési vagy bontási engedélyben szerepelő m² után az úthasználati díjat a polgármester külön határozatban szabja ki e rendeletben foglalt díjtétel alapján. Az úthasználati díj megfizetésnek igazolása után az építtető részére rendszám nélküli behajtási engedély adható ki, az építési engedélyre, az ingatlanra és az építtetőre való utalással.

5. §
(5) Az úthasználati díjból származó bevételt a mindenkori éves költségvetés útkarbantartás kiadási előirányzatára kell felhasználni.

8. §
(3) E rendelet 1. sz. mellékletében 1) pontjában részletezett éves, illetve féléves díjak tekintetében az úthasználati díj 70 %-ának megfizetése alól mentesül az a jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely Solymár Nagyközség közigazgatási területén székhellyel, telephellyel rendelkezik és a helyi adók tekintetében nincs lejárt adótartozása.
(4) E rendelet 8. § (3) bekezdése szerint kedvezményben részesülő szervezet, amennyiben öt vagy ötnél több tehergépjárművel rendelkezik, úgy a kedvezményes díjat az öt legnagyobb össztömegű tehergépjármű után kell megfizetnie és részére a rendszámok felsorolását tartalmazó, vagy a vállalkozás cégjegyzék szerinti adatait tartalmazó engedély adható.
(5) Az a tehergépjármű, amely szállítólevél szerint az e § (3)-(4) bekezdésben részletezett gazdasági társaság székhelyére, telephelyére, vagy megbízásából szállít az e § (3)-(4) bekezdésében részletezett, megváltott féléves vagy éves behajtási engedéllyel rendelkező gazdasági társaság részére, mentes az e rendeletben foglalt díjak megfizetése alól.
(6) E rendelet szerint megállapított díjtételek nettó összegek.

1. melléklet a 12/2011. (V. 9.) önkormányzati rendelethez

Díjtétel táblázat

1.) A nem építési vagy bontási engedélyköteles tevékenységekhez köthető tehergépjárművek úthasználatához kapcsolódó, 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjárművek után fizetendő úthasználati díj nettó összege

Össztömeg	Úthasználati díj (1 nap)	Úthasználati díj (1 hét)	Úthasználati díj (30 nap)	Úthasználati díj (fél év)	Úthasználati díj (1 év)
tonna	forint
*3,5-nél nagyobb* *5-ig*	*1.000.-*	*5.000.-*	*8.000.-*	*16.000.-*	*24.000.-*
*5-nél nagyobb* *7,5-ig*	*1.500.-*	*7.500.-*	*11.500.-*	*23.000.-*	*34.500.-*
*7,5-nél nagyobb* *10-ig*	*2.000.-*	*10.000.-*	*15.000.-*	*30.000.-*	*45.000.-*
*10-nél nagyobb* *12-ig*	*3.000.-*	*15.000.-*	*22.000.-*	*44.000.-*	*66.000.-*
*12-nél nagyobb 20-ig*	*4.000.-*	*20.000-*	*29.000.-*	*58.000.-*	*87.000.-*
*20-nál nagyobb 25-ig*	*5.000.-*	*25.000.-*	*36.000.-*	*72.000.-*	*108.000.-*
*25-nél nagyobb* *35-ig*	*6.000.-*	*30.000.-*	*43.000.-*	*86.000.-*	*129.000.-*
*35-nél nagyobb* *40-ig*	*7.000.-*	*35.000.-*	*50.000.-*	*100.000.-*	*150.000.-*

2.) Az építési vagy bontási engedélyköteles tevékenységekhez köthető behajtási engedélyek úthasználati díj összege^[

Az építési engedélyen/egyszerű bejelentésben szereplő hasznos alapterület (m²) alapján számítandó

Pince szint ill. egyéb föld alatti alépítmények után 1.200.- Ft/m²/év

Föld feletti szintek után 600.-Ft/m²/év hagyományos szerkezetű épületek esetén, míg 300.-Ft/m²/félév a könnyűszerkezetű épületek esetén.

A 2. melléklet „Alulírott, kötelezettséget vállalok arra, hogy a közútban e kérelem alapján megfizetett díjon felül a közút használatából eredően közvetlenül keletkező kár helyreállítási költségeit az Önkormányzat részére megfizetem.” és „Úthasználati díj összege az 1. számú melléklet alapján:” szövegrészei.

A 3. melléklet „Alulírott, kötelezettséget vállalok arra, hogy a közútban e kérelem alapján megfizetett díjon felül a közút használatából eredően közvetlenül keletkező kár helyreállítási költségeit az Önkormányzat részére megfizetem.” és „Úthasználati díj összege az 1. számú melléklet 2.) pontja alapján:

1. Pince szint ill. egyéb föld alatti alépítmények után nettó 1.200.- Ft/m²
Összesen:
2. Föld feletti szintek után nettó 600.-Ft/m²
Összesen:”

szövegrészei.

[16] A Kúria megállapította, hogy az azonos tényállás és jogi szabályozás mellett hozott (például: Köf.5.029/2021/4., Köf.5.033/2021/3., Köf.5.032/2021/3. számú) határozataitól nem kíván eltérni, így az ezekben a döntésekben foglaltakat a jelen ügyben is irányadónak tekinti.

[17] A Kúria Önkormányzati Tanácsa – hasonlóképpen, mint az indítványozó által is hivatkozott Köf.5.014/2012/8. számú határozat, valamint a Köf.5.029/2021/4., Köf.5.032/2021/3 és a Köf.5.033/2021/3. számú határozat – először azt a kérdést vizsgálta, hogy jogosult-e az érintett önkormányzat a tulajdonában álló helyi közút használatát behajtási engedélyhez kötni.

[18] Az önkormányzatok a Mötv 13. § (1) bekezdésének 2. pontja, valamint a Kkt. 8. § (1) bekezdésének a) pontja és 33. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja alapján a közútfenntartást közfeladatként látják el. Mivel a helyi közút közlekedési célú használatának biztosítása közszolgáltatás, amelynek tartalmát a Kkt. határozza meg, az önkormányzati jogalkotó ezen törvényi keretek között alkothat szabályokat (Köf.5.014/2012/8.). A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5.014/2012/8. számú határozattal egyezően állapítja meg, hogy az érintett önkormányzat a törvényi keretek között, a helyi közút fenntartása és üzemeltetése körében kötheti a közút használatát engedélyhez (közútkezelői hozzájáruláshoz).

[19] A Kúria szerint éppen ezért nem helytálló az önkormányzat védiratában foglalt, az Nvtv. és az Alaptörvény rendelkezéseire alapított érvelés a tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggésben. A jelen ügyben kérdéses feladatellátás alapja ugyanis nem a tulajdonosi jogok gyakorlása, hanem kötelező önkormányzati feladat ellátására vonatkozó törvényi, azaz közjogi felhatalmazás. Ennek gyakorlására vonatkozóan a kereteket a következők szerint a jogalkotó szabályozása adja meg, és azokkal a tulajdonosi jogok a közfeladat-ellátási kötelezettség ellenében nem képeznek ellensúlyt (Köf.5.035/2021/5.). Hangsúlyozandó, hogy nemcsak a helyi közutak és műtárgyaik, mint önkormányzati tulajdonban álló dolgok minősülnek különleges vagyonelemnek, amennyiben azok az Nvtv. 5. § (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés a) pontja értelmében, mint közvetlenül a helyi közfeladat ellátásához rendelt vagyonelemek forgalomképtelen törzsvagyonba tartoznak, hanem a helyi önkormányzat is közjogi korlátok mellett tulajdonos, hiszen az Mötv. 107. §-ra figyelemmel csak törvényben meghatározott eltérésekkel illetik meg mindazok a jogok, melyek a tulajdonost megilletik (Köf.5042/2021/6.).

[20] A Kúria Önkormányzati Tanácsa ezt követően vizsgálta azt a kérdést, hogy az érintett önkormányzat jogosult-e a közútkezelői hozzájárulás kiadását díjfizetéstől függővé tenni.

[21] Az Stv. 29. § (1) bekezdése szerint fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét megállapítani kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet.

[22] Díjfizetési kötelezettség megállapítása tekintetében a Kkt. két területen ad felhatalmazást: díjfizetés (használati díj formájában) országos közutak közlekedési célú használata esetében (Kkt. 33/A. §-33/C. §), illetve a közutak nem közlekedési célú használatakor (Kkt. 37. §) írható elő. Az előbbi esetben a felhatalmazás címzettje a Kormány, illetve a közlekedésért felelős miniszter [Kkt. 33/B. §, Kkt. 48. § (3) bekezdés a) és g) pont], valamint koncessziós társaság a közút koncesszió keretében történő üzemeltetése esetén [Kkt. 9/C. § (1) bekezdés]. A közutak nem közlekedési célú használata, illetve útcsatlakozás létesítése esetében a felhatalmazás címzettje a közlekedésért felelős miniszter [Kkt. 39. § (3) bekezdés]. Úthasználati díj fizetési kötelezettség megállapítására a helyi közutak tekintetében a Kkt. nem ad felhatalmazást az önkormányzatoknak. Nem ad ilyen felhatalmazást azonban az Ör.-ben felhatalmazó rendelkezésként megjelölt Kkt. 34. § (2) bekezdése sem, amely a forgalmi rend kialakításra jogosítja fel a közút kezelőjét.

[23] Az érintett önkormányzat védiratában a Kkt. Alaptörvény-ellenességével is érvelt.

[24] A Kkt. az Országgyűlés által elfogadott, a társadalmi viszonyokat központi szinten rendező jogszabály, amelynek Alaptörvénnyel való összhangja vizsgálatára az Alaptörvény 24. cikkének (2) bekezdése, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 24-31. §-ai értelmében kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult. A Kúria Önkormányzati Tanácsa tehát nem rendelkezik hatáskörrel annak megítélésére, hogy a Kkt. érintett önkormányzat által vitatott rendelkezései összhangban vannak-e az Alaptörvénnyel és ily módon megfelelő támpontként szolgálhatnak-e az Ör. törvényességének megítélésére. Éppen ezért az önkormányzatnak a Kkt. alaptörvényellenességére, és az Ör. ezen alapuló jogszerűségére vonatkozó érveit a Kúria Önkormányzati Tanácsa érdemben nem vizsgálhatta és nem tartotta szükségesnek az eljárás felfüggesztését sem. (Köf.5.042/2021/6.).

[25] Megállapítható továbbá, hogy a helyi önkormányzat kezelésében álló közútra történő behajtási korlátozás bevezetése a kifejtettek szerint törvényi keretek között jogszerű közútkezelői intézkedés, de az engedélyezés díjfizetés feltételéhez kötése a Kkt. felhatalmazó rendelkezése hiányában törvénysértő. A közútkezelői feladatok ellátásának finanszírozási nehézségei sem adnak felmentést a törvényi előírások betartása alól. (Köf.5.036/2021/4.)

[26] Az önkormányzat hivatkozott arra is, hogy mivel az áthajtás által évek multán okozott károk (annak pillanatában) közvetlenül nem felismerhetőek, szükséges a gépjárművek használatát díjhoz kötni. A Kúria ezzel szemben kiemeli, hogy a behajtás által esetlegesen okozott kár megtérítésének kérdését el kell választani a jelen, közigazgatási perrendtartás szerinti eljárás tárgyát képező normakontrolltól. A külön peres eljárásban, a károkozó és a károsult közötti polgári jogi jogvita elbírálása során megítélhető kártérítés kérdése eltérő jogviszonyokon keresztül realizálódik (Köf.5014/2018/4.). Az esetlegesen, egyedi esetekben megalapozott, az engedély jogosultjával szemben érvényesítendő kárigény, önmagában nem alapozhat meg díj kiszabására (mint tulajdonképpeni kompenzációra) vonatkozó normatív szabályozást – abban az esetben sem, ha nagyobb számú ilyen eset valószínűsíthető.

[27] Mindebből az is következik, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa nem vizsgálta az Ör. 6. §-ának kárfelelősségre vonatkozó 6. §-ának törvényességét, mint ahogy maga az indítványozó sem kérte azt. Emiatt viszont – szemben az indítványban megfogalmazott állásponttal – nem indokolt az Ör. 2. és 3. mellékletében foglalt teljes mondat („Alulírott, kötelezettséget vállalok arra, hogy a közútban e kérelem alapján megfizetett díjon felül a közút használatából eredően közvetlenül keletkező kár helyreállítási költségeit az Önkormányzat részére megfizetem.”) megsemmisítése, tekintettel a kár helyreállítási kötelezettségekre vonatkozó mondatrész szoros összefüggésére az Ör. 6. §-ával. A Kúria erre tekintettel kizárólag e mondatok „a közútban e kérelem alapján megfizetett díjon felül” mondatrészét semmisítette meg.

[28] A Kúria Önkormányzati Tanácsa ezért megállapította, hogy az érintett önkormányzatnak nincs törvényi felhatalmazása az úthasználatért fizetendő útfenntartási hozzájárulás megállapítására, ezért az Ör. 2. § (9) bekezdésének „Ennél korábbi kezdőpontra sürgősségi díjjal terhelt úthasználati díjat kell fizetni, amelynek mértéke 3 napon belüli kiadás esetén az e rendelet 1. sz. melléklet 1. pontjában szereplő úthasználati díjak kétszeres összege, azonnali kiadás esetén háromszoros összege. Havi, féléves, illetve éves úthasználati díj sürgősséggel nem adható ki.” szövegrészét; 3. §-át; 4. § (1), (2) és (4) bekezdéseit; 5. § (5) bekezdését; 8. § (3)-(6) bekezdéseit; 1. mellékletét; 2. mellékletének „[…] a közútban e kérelem alapján megfizetett díjon felül […]”, valamint „Úthasználati díj összege az 1. számú melléklet alapján:” szövegrészeit; és 3. mellékletének „[…] a közútban e kérelem alapján megfizetett díjon felül […] ”, illetve „Úthasználati díj összege az 1. számú melléklet 2.) pontja alapján: 1. Pince szint ill. egyéb föld alatti alépítmények után nettó 1.200.- Ft/m² | Összesen: | 2. Föld feletti szintek után nettó 600.-Ft/m² | Összesen:” szövegrészeit a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja alapján megsemmisítette.

[29] A Kp. 146. § (3) bekezdése értelmében, a megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a bíróság határozatának a hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható.

A döntés elvi tartalma

[30] I. A helyi közutak használatát érintő súlykorlátozás bevezetéséhez kapcsolódó fizetési kötelezettség megállapítására a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény nem ad felhatalmazást az önkormányzatoknak.

II. Az esetlegesen, egyedi esetekben megalapozott, az engedély jogosultjával szemben érvényesítendő kárigény, önmagában nem alapozhat meg díj kiszabására (mint tulajdonképpeni kompenzációra) vonatkozó normatív szabályozást.

Záró rész

[31] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el, a jogkövetkezményeket a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 146. § (3) bekezdése alapján állapította meg.

[32] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.

[33] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.

[34] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2022. április 12.

Dr. Patyi András s.k. a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró
Dr. Dobó Viola s.k. bíró
Dr. Varga Zs. András s.k. bíró