A Kúria
Önkormányzati Tanácsának
határozata
Az ügy száma: Köf.5.057/2021/6.
A tanács tagja: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró, Dr. Patyi András bíró, Dr. Varga Zs. András bíró
Az indítványozó: Pest Megyei Kormányhivatal (1052 Budapest, Városház u. 7.)
Az indítványozó képviselője: Dr. Danka Ferenc jogi szakvizsgával rendelkező kormánytisztviselő
Az érintett önkormányzat: Csobánka Község Önkormányzata (2014 Csobánka, Fő út 1.)
Az érintett önkormányzat képviselője: Dr. Nagyistók Bence Ügyvédi Iroda; eljáró ügyvéd: dr. Nagyistók Bence (Cím)
Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria Önkormányzati Tanácsa
- megállapítja, hogy Csobánka Község Önkormányzat Képviselő-testületéneka járművek közlekedésének helyi közutakon történő súlykorlátozásáról, a behajtási engedélyek kiadásának és felhasználásának rendjéről szóló 13/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése, 6. „Az engedély díja” címe és 6. §-a, valamint melléklete más jogszabályba ütközik, ezért e rendelkezéseket megsemmisíti;
- elrendeli határozatának közzétételét a Magyar Közlönyben;
- elrendeli, hogy határozatát – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon az érintett önkormányzat is tegye közzé.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
[1] Csobánka Község Önkormányzat Képviselő-testületéneka járművek közlekedésének helyi közutakon történő súlykorlátozásáról, a behajtási engedélyek kiadásának és felhasználásának rendjéről szóló 13/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) a súlykorlátozással érintett önkormányzati utakra az Ör. tárgyi hatálya alá tartozó járművekkel történő behajtást az önkormányzat által kiadott engedélyhez, az engedély kiadását pedig díjfizetéshez (útfenntartási hozzájáruláshoz) köti. Az Ör. 5. § (2) bekezdése a napokra, illetve éves időtartamra meghatározott díjak érvényességi idejét, a 6. §-a az engedély díját, a mentességeket, valamint a díj felülvizsgálatát szabályozza. A díjtételeket az Ör. melléklete tartalmazza.
[2] Az Ör. fent megjelölt rendelkezései tekintetében az indítványozó 2021. augusztus 27. napján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 134. § (1) bekezdése alapján törvényességi felhívással élt. A törvényességi felhívás szerint a Mötv. 13. § (1) bekezdés 2. pontja a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatnak minősíti a helyi közutak és tartozékaik kialakítását és fenntartását. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 33. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja a települési önkormányzatot jelöli ki a helyi közutak kezelőjének. A Kkt. rendelkezik a közút kezezőjének feladatairól, meghatározza a közútkezelői intézmény tartalmát, a helyi önkormányzatot ugyanakkor nem hatalmazza fel arra, hogy az általa létesített közút közlekedési célú használatáért, akár annak fokozott igénybevételéért úthasználati díjat állapítson meg. Hivatkozott a Kúria Köf.5.014/2012/8. számú határozatára, mely a Kkt. felhatalmazó rendelkezése hiányában semmisítette meg az útfenntartási hozzájárulási díj fizetésére vonatkozó kötelezettséget előíró önkormányzati rendeleti előírást.
[3] Az érintett önkormányzat polgármestere – a törvényes állapot helyreállítására adott 60 napos, majd 30 nappal meghosszabbított határidőn túl – 2021. december 1-jén a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás (TFÍK) rendszerbe feltöltött levelében arról tájékoztatta az indítványozót, hogy a képviselő-testület a törvényességi felhívásban foglaltakkal nem ért egyet, az Ör.-t nem kívánja módosítani.
Az indítvány és az önkormányzat védirata
[4] A fenti előzmények után az indítványozó PE/030/01163-9/2021. számon kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör. útfenntartási hozzájárulásra vonatkozó rendelkezései más jogszabályba ütközésének megállapítását és megsemmisítését.
[5] Az indítványban a törvényességi felhívásban kifejtetteket ismételte meg. Az Mötv. és a Kkt. fenti rendelkezéseire hivatkozva hangsúlyozta, hogy nincs olyan törvényi előírás, amely a helyi önkormányzatot felhatalmazná arra, hogy az általa létesített közút közlekedési célú használatáért, illetve annak fokozott igénybevételéért úthasználati díjat állapítson meg. Hivatkozott továbbá a Kúria Köf.5.014/2012/8. számú határozatára. Előadta, hogy a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stv.) 29. § (1) bekezdése szerint fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékért megállapítani kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, a Kkt. pedig nem jogosítja fel az önkormányzati jogalkotót a közút használatáért történő díjmegállapításra, így az Ör. díjfizetésre vonatkozó rendelkezései jogszabálysértőek.
[6] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.
[7] Az érintett önkormányzat a védiratában arra hivatkozott, hogy az Ör. indítvánnyal érintett rendelkezései Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) 32. cikk (2)-(3) bekezdésével, a Mötv. 13. § (1) bekezdés 2. pontjával, a Kkt. 33. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontjával és 8. § (1) bekezdésének a) pontjával összhangban állnak, figyelemmel az Alaptörvény 28. cikkére is. A helyi közutak használatának díjfizetéshez kötését az ezen utak fokozott igénybevétele, valamint a javítás költségei indokolják.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokai
[8] Az indítvány megalapozott.
[9] Az Ör. indítvánnyal érintett rendelkezései a következők:
5. § (2) Az időszakra (nap, év) meghatározott díjak egymást követő naptári napokban értendőek, a naptári napban meghatározott időtartam az adott napon 0 órától 24 óráig érvényes.
6. Az engedély díja
6. §
(1) Az engedély kiadásáért a jármű üzemben tartójának, tulajdonosának a rendelet mellékeltében megállapított útfenntartási hozzájárulást kell fizetni.
(2) Mentes az útfenntartási hozzájárulás megfizetése alól azon gépjármű üzembentartó vagy tulajdonos, aki
a) Csobánka községben bejelentett telephellyel rendelkezik és tevékenysége után a helyi iparűzési adót Csobánka Község Önkormányzatának fizeti és nincs helyi adótartozása, valamint
b) tehergépjárműve után a gépjárműadót Csobánka Község Önkormányzatának fizeti és nincs helyi adótartozása.
(3) Az útfenntartási hozzájárulás alól mentes ügyfeleknek is meg kell kérniük a behajtási engedélyt.
(4) A behajtási engedély kiadásának feltétele a kiszabott hozzájárulás megfizetésének igazolása.
(5) Az Önkormányzat évente, a költségvetési rendelet elfogadásakor felülvizsgálja az útfenntartási hozzájárulás mértékét.
Melléklet – a 13/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelethez
A fizetendő útfenntartási hozzájárulás mértéke
|
A gépjármű össztömege |
A díj mértéke (nettó díjtétel) eseti |
7 napra |
30 napra |
1 évre |
|
3,5-12 t |
2.000,- Ft |
4.000,- Ft |
10.000,- Ft |
60.000,- Ft |
|
12 t-24 t |
10.000,- Ft |
15.000,- Ft |
30.000,- Ft |
120.000,- Ft |
|
24 t-40 t |
20.000,- Ft |
30.000,- Ft |
60.000,- Ft |
240.000,- Ft |
[10] Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése alapján feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.
[11] Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
[12] A Kúria Önkormányzati Tanácsa azonos tényállás és jogi szabályozás mellett hozott Köf.5.029/2021/4., Köf.5.032/2021/3., Köf.5.033/2021/3., Köf.5.035/2021/5., Köf.5.036/2021/4. és Köf.5.049/2021/4. számú határozataiban foglaltaktól nem kíván eltérni, az e döntésekben kifejtetteket a jelen ügyben is irányadónak tekinti a következők szerint.
[13] Az indítvánnyal érintett díjfizetés az Ör. 6. § (1) bekezdése értelmében a behajtási engedély kiadásának feltétele, ezért a Kúria Önkormányzati Tanácsa – hasonlóképpen, mint a fent hivatkozott ügyekben – először azt a kérdést vizsgálta, hogy jogosult-e az érintett önkormányzat a tulajdonában álló helyi közút használatát behajtási engedélyhez kötni.
[14] A Mötv 13. § (1) bekezdésének 2. pontja értelmében a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen a településüzemeltetés, ezen belül pedig a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása.
[15] A Kkt. 33. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja értelmében az út kezelője helyi közutak, a lakott területen lévő járda tekintetében a helyi önkormányzat vagy a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben a helyi önkormányzat 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
[16] A közút kezelőjének a közúti közlekedéssel kapcsolatos feladatait a Kkt. 8. § (1) bekezdésének a) pontja szabályozza az önkormányzatokra is kiterjedő hatállyal. E rendelkezés szerint a feladatok közé tartozik 1. a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése; 2. a közúti közlekedés szervezeti és működési feltételeinek meghatározása; 3. a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése. Mivel a helyi közút közlekedési célú használatának biztosítása közszolgáltatás, amelynek tartalmát a Kkt. határozza meg, az önkormányzati jogalkotó ezen törvényi keretek között alkothat szabályokat (Köf.5014/2012/8.). A Kúria Önkormányzati Tanácsa a fent megjelölt határozatokkal egyezően állapítja meg, hogy az érintett önkormányzat a törvényi keretek között, a helyi közút fenntartása és üzemeltetése körében kötheti a közút használatát engedélyhez. Az engedélyezési rendszer törvényességét egyébként maga az indítványozó sem vitatta.
[17] A Kúria Önkormányzati Tanácsa ezt követően vizsgálta azt a kérdést, hogy az érintett önkormányzat jogosult-e az engedély kiadását díjfizetéstől függővé tenni.
[18] Az Stv. 29. § (1) bekezdése szerint fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét megállapítani kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. Az Stv. e rendelkezéséből következően, kifejezett törvényi felhatalmazás hiányában az érintett önkormányzat útfenntartási díjra vonatkozó fizetési kötelezettséget nem írhat elő.
[19] Díjfizetési kötelezettség megállapítása tekintetében a Kkt. két területen ad felhatalmazást: díjfizetés (használati díj formájában) országos közutak közlekedési célú használata esetében írható elő (Kkt. 33/A. §-33/C. §), illetve a közutak nem közlekedési célú használatakor (Kkt. 37. §). Az előbbi esetben a felhatalmazás címzettje a kormány, illetve a közlekedésért felelős miniszter [Kkt. 33/B. §, Kkt. 48. § (3) bekezdés a) és g) pont], valamint a koncessziós társaság a közút koncesszió keretében történő üzemeltetése esetén [Kkt. 9/C. § (1) bekezdés]. A közutak nem közlekedési célú használata, illetve útcsatlakozás létesítése esetében a felhatalmazás címzettje a közlekedésért felelős miniszter [Kkt. 39. § (3) bekezdés]. Az út használatán alapuló díj megállapítására a Kkt. nem ad felhatalmazást az önkormányzatoknak, a helyi közutak tekintetében sem.
[20] Az érintett önkormányzat védirata szerint a Mötv. és a Kkt. vonatkozó szabályainak az Alaptörvény 28. cikke szerinti értelmezésével arra lehet jutni, hogy a helyi önkormányzat jogosult meghatározni, hogy bizonyos súlyhatár felett a helyi közutak igénybevétele csak díjfizetés ellenében legyen lehetséges. A Kúria fentebb már kifejtette, hogy a helyi önkormányzatok rendeletalkotásának kereteit az Alaptörvény 32. cikke határozza meg. Ha a helyi önkormányzatnak az adott tárgykör szabályozására nincs törvényi felhatalmazása, illetve az adott helyi társadalmi viszonyt már törvény rendezte, úgy az Alaptörvény 28. cikkében foglalt – a védiratban hivatkozott – értelmezési módszer felhívásával sem teremthető jogalkotási hatáskör, az Alaptörvény 28. cikke nem ronthatja le az Alaptörvény más rendelkezését, nem jogosít fel törvénnyel ellentétes jogértelmezésre.
[21]Mindezek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az érintett önkormányzatnak nincs törvényi felhatalmazása az Ör. szerinti díj megállapítására, ezért az Ör. erre vonatkozó szabályait a rendelkező rész szerint megsemmisítette. A Kp. 146. § (3) bekezdése értelmében, a megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a bíróság határozatának a hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható.
Az döntés elvi tartalma
[22] Törvénysértő az önkormányzati rendelet, ha úgy állapít meg fizetési kötelezettséget, hogy a törvény által kijelölt díjszedésre jogosultak között az önkormányzat nem szerepel.
Záró rész
[23] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el, a jogkövetkezményeket a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 146. § (3) bekezdése alapján állapította meg.
[24] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
[25] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
[26] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. április 5.
Dr. Balogh Zsolt sk. a tanács elnöke
Dr. Varga Eszter sk. előadó bíró
Dr. Horváth Tamás sk. bíró
Dr. Patyi András sk. bíró
Dr. Varga Zs. András sk. bíró