Köf.5.053/2021/6. számú határozat

A Kúria

Önkormányzati Tanácsának

határozata

Az ügy száma: Köf.5.053/2021/6.

A tanács tagja: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Horváth Tamás bíró, Dr. Patyi András bíró

Az indítványozó: Pest Megyei Kormányhivatal (1052 Budapest, Városház u. 7.)

Az indítványozó képviselője: Dr. Danka Ferenc jogi szakvizsgával rendelkező kormánytisztviselő

Az érintett önkormányzat: Tahitótfalu Község Önkormányzata (2021 Tahitótfalu, Kossuth Lajos u. 4.)

Az érintett önkormányzat képviselője: Dr. Pálvölgyi Tamás egyéni ügyvéd (Cím)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- megállapítja, hogy Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületéneka 12,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó járművek helyi közútra történő behajtásához szükséges közútkezelői hozzájárulás kiadásáról szóló 15/2009. (X.5.) önkormányzati rendelete 2. § (5) bekezdése, 4. § (1)-(5) bekezdései, 5. § (1) bekezdésének „Az 5 munkanapon belüli közútkezelői hozzájárulás kiadása esetén a fizetendő díj 20% sürgősségi pótdíjjal egészül ki.” mondata, 5. § (2) bekezdése, 5. § (3) bekezdésének „Az engedély visszavonását követő időszakra befizetett útfenntartási hozzájárulás időarányos részét az önkormányzat nem téríti vissza.” mondata, valamint 1. számú melléklete más jogszabályba ütközik, ezért e rendelkezéseket megsemmisíti;
- elrendeli határozatának közzétételét a Magyar Közlönyben;
- elrendeli, hogy határozatát – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon az érintett önkormányzat is tegye közzé.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületéneka 12,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó járművek helyi közútra történő behajtásához szükséges közútkezelői hozzájárulás kiadásáról szóló 15/2009. (X.5.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) a súlykorlátozással érintett önkormányzati utakra az Ör. tárgyi hatálya alá tartozó járművekkel történő behajtást közútkezelői hozzájáruláshoz (behajtási engedély), a hozzájárulás kiadását pedig útfenntartási díj megfizetéséhez köti. Az Ör. 2. § (5) bekezdése az útfenntartási díj csökkentésére vagy elengedésére vonatkozó egyedi mérlegelésre, a 4. §-a az útfenntartási díj megállapítására és 3000 forint eljárási díj illetékbélyegben történő lerovására, az 5. §-a sürgősség díjra, az útfenntartási díjból származó bevétel felhasználásra, valamint az engedély visszavonása esetén az útfenntartási díj vissza nem térítésére vonatkozó szabályokat tartalmaz. A díjtételeket az Ör. 1. számú melléklete részletezi.

[2] Az Ör. 2. § (5) bekezdésének, 4. §-ának, 5. § (1) bekezdés második mondatának, 5. § (2) bekezdésének, és 5. § (3) bekezdés második mondatának rendelkezései tekintetében az indítványozó 2021. október 1. napján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 134. § (1) bekezdése alapján törvényességi felhívással élt. A törvényességi felhívás szerint a Mötv. 13. § (1) bekezdés 2. pontja a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatnak minősíti a helyi közutak és tartozékaik kialakítását és fenntartását. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 33. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja a települési önkormányzatot jelöli ki a helyi közutak kezelőjének. A Kkt. rendelkezik a közút kezezőjének feladatairól, meghatározza a közútkezelői intézmény tartalmát, a helyi önkormányzatot ugyanakkor nem hatalmazza fel arra, hogy az általa létesített közút közlekedési célú használatáért, akár annak fokozott igénybevételéért úthasználati díjat állapítson meg. Hivatkozott a Kúria Köf.5.014/2012/8. számú határozatára, mely a Kkt. felhatalmazó rendelkezése hiányában semmisítette meg az útfenntartási hozzájárulási díj fizetésére vonatkozó kötelezettséget előíró önkormányzati rendeleti előírást.

[3] Az érintett önkormányzat polgármestere – a törvényes állapot helyreállítására adott 60 napos határidőn túl – 2021. december 7-én a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás (TFÍK) rendszerbe feltöltött levelében arról tájékoztatta az indítványozót, hogy a képviselő-testület a törvényességi felhívásban foglaltakkal nem ért egyet, az Ör.-t nem kívánja módosítani.

Az indítvány és az önkormányzat védirata

[4] A fenti előzmények után az indítványozó PE/030/01233-2/2021. számon kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör. útfenntartási díjra, sürgősségi pótdíjra, valamint eljárási díjra vonatkozó rendelkezései más jogszabályba ütközésének megállapítását és megsemmisítését.

[5] Az indítványban a törvényességi felhívásban kifejtetteket ismételte meg. Az Mötv. és a Kkt. fenti rendelkezéseire hivatkozva hangsúlyozta, hogy nincs olyan törvényi előírás, amely a helyi önkormányzatot felhatalmazná arra, hogy az általa létesített közút közlekedési célú használatáért, illetve annak fokozott igénybevételéért úthasználati díjat állapítson meg. Hivatkozott továbbá a Kúria Köf.5.014/2012/8. számú határozatára. Előadta, hogy a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stv.) 29. § (1) bekezdése szerint fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékért megállapítani kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, a Kkt. pedig nem jogosítja fel az önkormányzati jogalkotót a közút használatáért történő díjmegállapításra, így az Ör. díjfizetésre vonatkozó rendelkezései jogszabálysértőek.

[6] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.

[7] Az érintett önkormányzat a védiratában arra hivatkozott, hogy a képviselő-testület a rendelkezésre álló 60 napon belül tárgyalta a törvényességi felhívásban foglaltakat és az ülést követő második munkanapon megküldte a választ az indítványozó részére. Hivatkozott Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 32. cikk (1) és (2) bekezdésére, és kifejtette, hogy egyetlen jogszabály sem tiltja, hogy az önkormányzat a tulajdonában és kezelésében lévő út tekintetében használati korlátozást rendeljen el. E korlátozást az önkormányzati tulajdon védelme, a díjfizetés előírását pedig a használattal bekövetkező károk megszüntetése indokolja. Álláspontja szerint az Alaptörvény felhívott rendelkezéseiből levezethető, hogy az önkormányzat a saját tulajdonának megóvása érdekében díjfizetési kötelezettséget írjon elő. Arra is hivatkozott, hogy az Ör.-t többször módosította, amely módosítások ellen eddig az indítványozó nem emelt kifogást, továbbá az Ör. 2009-ben történt megalkotásakor az Stv. még nem volt hatályban.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokai

[8] Az indítvány megalapozott.

[9] Az Ör. indítvánnyal érintett rendelkezései a következők:

2. § (5) Tahitótfalu polgármestere egyedi mérlegelése alapján a közútkezelői hozzájárulásért fizetendő útfenntartási díj mértékét csökkentheti vagy elengedheti, kizárólag abban az esetben, ha a behajtás közérdekből végzett tevékenységhez szükséges, így különösen, ha a behajtás az Önkormányzat, az Önkormányzat által fenntartott intézmények ellátása/üzemeltetése érdekében történik.
4. § (1) A közútkezelői hozzájárulás kiadásáért a jármű tulajdonosának, üzemben tartójának, illetőleg aki a behajtást kérelmezi az önkormányzat javára
a) a hatályos jogszabály szerinti eljárási díjat, továbbá
b) az Önkormányzat által fenntartott helyi közútra történő behajtás esetén útfenntartási díjat kell fizetni.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárási díjat a közútkezelői hozzájárulás kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg 3000 Ft-os illetékbélyeg formájában kell leróni.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti útfenntartási díj összegét, a tehergépkocsi forgalmi engedélyében szereplő megengedett legnagyobb össztömegének (forgalmi engedély F.1. mező) alapulvételével, e rendelet mellékletében foglaltak szerint kell megállapítani. Az útfenntartási hozzájárulást a közútkezelői hozzájárulás kiadásával egyidőben kell megfizetni.
(4) Az útfenntartási díj összegét az 1. számú melléklet tartalmazza.
(5) Az útfenntartási díj szempontjából az I. körzet a 2. számú mellékletben fel nem sorolt utak és utcák, a II. körzet a 2. számú mellékletben felsorolt utcák.
(6) E rendelet szempontjából helyi vállalkozónak /vállalkozásnak minősül, amely vállalkozás székhellyel vagy telephellyel rendelkezik Tahitótfaluban és iparűzési       továbbá gépjárműadót – az utakat igénybe vevő gépjármű, gépjárművek után – is fizet Tahitótfalu Önkormányzata javára.     
5. § (1) A közútkezelői hozzájárulást, ha a kérelem a rendeletben előírt feltételeknek megfelel- 5 munkanapon belül kell kiadni, kivéve az egyedi elbírálás eseteit. Az 5 munkanapon belüli közútkezelői hozzájárulás kiadása esetén a fizetendő díj 20% sürgősségi pótdíjjal egészül ki.
(2) Az útfenntartási hozzájárulásból származó bevételt a helyi közutak fenntartására és felújítására kell felhasználni, az Önkormányzat éves költségvetési rendeletében foglaltak szerint.
(3) A polgármester a behajtási engedélyt visszavonhatja, ha az engedélyes a behajtási engedélyben foglalt kikötéseket megszegi. Az engedély visszavonását követő időszakra befizetett útfenntartási hozzájárulás időarányos részét az önkormányzat nem téríti vissza.

1. számú melléklet

Útfenntartási díj az I.-es körzetbe tartozó utcák esetében
Forgalmi szerinti össztömeg	Napi díj	Heti díj	Havi díj	Éves díj	Helyi vállalkozók éves díja
12,5t-16t	8000 Ft	24000 Ft	48000 Ft	192000 Ft	38400 Ft
16t-20t	10000 Ft	30000 Ft	60000 Ft	240000 Ft	48000 Ft
20t-25t	13000 Ft	39000 Ft	78000 Ft	312000 Ft	62400 Ft
25t-40t	16000 Ft	48000 Ft	96000 Ft	384000 Ft	76800 Ft

Útfenntartási díj az II.-es körzetbe tartozó utcák esetében
Forgalmi szerinti össztömeg	Napi díj	Heti díj	Havi díj	Éves díj	Helyi vállalkozók éves díja
12,5t-16t	10000 Ft	30000 Ft	60000 Ft	240000 Ft	48000 Ft
16t-20t	12000 Ft	36000 Ft	72000 Ft	288000 Ft	57600 Ft
20t-25t	15000 Ft	45000 Ft	90000 Ft	360000 Ft	72000 Ft
25t-40t	18000 Ft	54000 Ft	108000 Ft	432000 Ft	86400 Ft

[10] Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése alapján feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

[11] Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

[12] A Kúria Önkormányzati Tanácsa azonos tényállás és jogi szabályozás mellett hozott Köf.5.029/2021/4., Köf.5.032/2021/3., Köf.5.033/2021/3., Köf.5.035/2021/5., Köf.5.036/2021/4. és Köf.5.049/2021/4. számú határozataiban foglaltaktól nem kíván eltérni, az e döntésekben kifejtetteket a jelen ügyben is irányadónak tekinti a következők szerint.

[13] A Kp. 143. § (3) bekezdése értelmében a Kúria az önkormányzati rendelet vitatott rendelkezésével szoros összefüggésben álló rendelkezésének más jogszabályba ütközését is vizsgálhatja. Az útfenntartási díj az Ör. szerint a behajtásra vonatkozó közútkezelői hozzájárulás megadásának feltétele. Tekintettel arra, hogy az útfenntartási díj ily módon a behajtási engedély (hozzájárulás) szabályozási rendszerének szerves részét képezi, a Kúria Önkormányzati Tanácsa – hasonlóképpen, mint az indítványozó által is hivatkozott Köf.5014/2012/8. számú határozattal, valamint a fenti határozatokkal elbírált ügyekben – először azt a kérdést vizsgálta, hogy jogosult-e az érintett önkormányzat a tulajdonában álló helyi közút használatát behajtási engedélyhez (hozzájáruláshoz) kötni.

[14] A Mötv. 13. § (1) bekezdésének 2. pontja értelmében a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen a településüzemeltetés, ezen belül pedig a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása.

[15] A Kkt. 33. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja értelmében az út kezelője helyi közutak, a lakott területen lévő járda tekintetében a helyi önkormányzat vagy a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben a helyi önkormányzat 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

[16] A közút kezelőjének a közúti közlekedéssel kapcsolatos feladatait a Kkt. 8. § (1) bekezdésének a) pontja szabályozza az önkormányzatokra is kiterjedő hatállyal. E rendelkezés szerint a feladatok közé tartozik 1. a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése; 2. a közúti közlekedés szervezeti és működési feltételeinek meghatározása; 3. a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése. Mivel a helyi közút közlekedési célú használatának biztosítása közszolgáltatás, amelynek tartalmát a Kkt. határozza meg, az önkormányzati jogalkotó ezen törvényi keretek között alkothat szabályokat (Köf.5014/2012/8.). A Kúria Önkormányzati Tanácsa a fent megjelölt határozatokkal egyezően állapítja meg, hogy az érintett önkormányzat a törvényi keretek között, a helyi közút fenntartása és üzemeltetése körében kötheti a közút használatát engedélyhez (hozzájáruláshoz). Az engedélyezési rendszer törvényességét egyébként maga az indítványozó sem vitatta.

[17] Az önkormányzatok az idézett szabályok alapján a közútfenntartást közfeladatként látják el. Éppen ezért nem helytálló az önkormányzat védiratában foglalt, az Alaptörvény rendelkezéseire alapított érvelés a tulajdonosi jogok gyakorlásával és az önkormányzati tulajdon védelmének érdekével összefüggésben. A jelen ügyben kérdéses feladatellátás alapja ugyanis közjogi felhatalmazás. Ennek gyakorlására vonatkozóan a kereteket a jogalkotó szabályozása adja meg, és azokkal a tulajdonosi jogok a közfeladat-ellátási kötelezettség ellenében nem képeznek ellensúlyt (Köf.5.035/2021/5.).

[18] A Kúria Önkormányzati Tanácsa ezt követően vizsgálta azt a kérdést, hogy a közút használatára vonatkozó hozzájárulás kiadását az önkormányzat kötheti-e díjfizetéshez.

[19] Az Stv. 29. § (1) bekezdése szerint fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét megállapítani kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. Az Stv. e rendelkezéséből következően, kifejezett törvényi felhatalmazás hiányában az érintett önkormányzat útfenntartási díjra vonatkozó fizetési kötelezettséget nem írhat elő.

[20] Díjfizetési kötelezettség megállapítása tekintetében a Kkt. két területen ad felhatalmazást: díjfizetés (használati díj formájában) országos közutak közlekedési célú használata esetében írható elő (Kkt. 33/A. §-33/C. §), illetve a közutak nem közlekedési célú használatakor (Kkt. 37. §). Az előbbi esetben a felhatalmazás címzettje a kormány, illetve a közlekedésért felelős miniszter [Kkt. 33/B. §, Kkt. 48. § (3) bekezdés a) és g) pont], valamint a koncessziós társaság a közút koncesszió keretében történő üzemeltetése esetén [Kkt. 9/C. § (1) bekezdés]. A közutak nem közlekedési célú használata, illetve útcsatlakozás létesítése esetében a felhatalmazás címzettje a közlekedésért felelős miniszter [Kkt. 39. § (3) bekezdés]. Használati díj fizetésére vonatkozó kötelezettség, illetve a használaton alapuló „útfenntartási díj” megállapítására a Kkt. nem ad felhatalmazást az önkormányzatoknak, a helyi közutak tekintetében sem.

[21] Az érintett önkormányzat utalt arra, hogy az Ör.-t többször módosította, amely módosítások ellen eddig az indítványozó nem emelt kifogást, továbbá az Ör. 2009-ben történt megalkotásakor az Stv. még nem volt hatályban. A Kkt. fent idézett rendelkezéseiből ugyanakkor a díjfizetési kötelezettség megállapítására vonatkozó felhatalmazás hiánya, az Stv. fizetési kötelezettség előírásának tilalmáról szóló rendelkezése nélkül is következik. Ezt erősíti meg a Köf.5014/2012/8. számú határozat is, amelyben a Kúria a hivatkozott Kkt. rendelkezések alapján állapította meg, hogy „az érintett Önkormányzatnak nincs törvényi felhatalmazása úthasználati díj megállapítására, így az önkormányzati jogalkotó ebben a kérdésben a Kkt. felhatalmazó rendelkezéseivel ellentétesen alkotta meg az Ör.-t.”

[22] A Kúria megállapította továbbá, hogy az Ör. 2. § (5) bekezdését, 4. § (1)-(3) bekezdését, 5. § (1) bekezdését és (3) bekezdését – az Ör. Nemzeti Jogszabálytárban közzétett, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege szerint – 2020-ban, az 5/2020. (II. 14.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: MódÖr.) módosította. A MódÖr. elfogadásának időpontjában az Stv. már hatályban volt, így annak rendelkezéseire az önkormányzatnak figyelemmel kellett volna lennie. Mindez a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (4) bekezdésének b) pontjából is következik, mely szerint a jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály illeszkedjen a jogrendszer egységébe.

[23] Tekintettel arra, hogy az Ör. 4. § (1) és (2) bekezdése értelmében a közútkezelői hozzájárulás kiadásáért a behajtási engedély kérelmezőjének az önkormányzat javára – az útfenntartási díjon túl – 3000 forint „a hatályos jogszabály szerinti eljárási díjat” kell fizetnie, a Kúria vizsgálta a fizetési kötelezettség törvényi fogalmának tartalmát. Az Stv. 28. § (1) bekezdése szerint Magyarországon minden természetes személy, jogi személy és más jogalany 

a) adó, járulék, hozzájárulás, vagyonszerzési illeték, pótlék vagy más hasonló – az állam közvetlen ellenszolgáltatása nélküli – rendszeres vagy rendkívüli fizetési kötelezettség, továbbá

b) az állami közhatalom birtokában nyújtható szolgáltatásért, eljárásért fizetendő felügyeleti díj, eljárási és felügyeleti illeték, igazgatási szolgáltatási díj, pótdíj

[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: fizetési kötelezettség] teljesítésével járul hozzá a közös szükségletek fedezetéhez.

[24] A fizetési kötelezettség tehát a közterhekre alkalmazott olyan gyűjtőfogalom az Stv.-ben, ami annak típusa szerint az állam közvetlen ellenszolgáltatása nélküli kötelezettségként (a), illetve az állami közhatalom birtokában nyújtható szolgáltatása, eljárása ellenében (b) fizetendő (Köf.5.055/2021/5.). Mindebből az következik, hogy az Stv. 29. § (1) bekezdésében foglalt, fizetési kötelezettség előírásának tilalmára vonatkozó rendelkezés az Ör. 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti eljárási díj tekintetében is irányadó volt az érintett önkormányzatra a MódÖr. megalkotása során. Ugyanezen megítélés alá esik az Ör. 5. § (1) bekezdésének második mondata szerinti „sürgősségi pótdíj”, amely lényegét tekintve az 5 munkanapon belüli, gyorsított adminisztráció eljárási díja.

[25] Mindezek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az érintett önkormányzatnak nincs törvényi felhatalmazása útfenntartási díj, illetve a közútkezelői hozzájárulás kiadásáért fizetendő eljárási díj és sürgősségi pótdíj megállapítására. Az eljárási díj tekintetében az Ör. „a hatályos jogszabály szerinti” fordulatot alkalmazza, az azonban nem állapítható meg, hogy ezzel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése szerinti általános tételű eljárási illetékre utal-e, ekképpen a szabályozás a jogbiztonság integráns részét képező normavilágosság követelményének sem felel meg.

[26] A fentiek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör. útfenntartási díjra, sürgősségi pótdíjra, és eljárási díjra vonatkozó szabályait a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja alapján a rendelkező rész szerint megsemmisítette. Az indítvány az Ör. útfenntartási díj tételes összegét megállapító 1. számú mellékletére nem terjedt ki, azt a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Kp. 143. § (3) bekezdése alapján vizsgálta, és a vitatott rendelkezésekkel való szoros összefüggés okán döntött az 1. számú melléklet megsemmisítéséről is.

[27] A Kp. 146. § (3) bekezdése értelmében, a megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a bíróság határozatának a hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható.

Az döntés elvi tartalma

[28] Törvénysértő az önkormányzati rendelet, ha úgy állapít meg fizetési kötelezettséget, hogy a törvény által kijelölt díjszedésre jogosultak között az önkormányzat nem szerepel.

Záró rész

[29] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el, a jogkövetkezményeket a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 146. § (3) bekezdése alapján állapította meg.

[30] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.

[31] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.

[32] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2022. április 5.

Dr. Varga Zs. András sk. a tanács elnöke
Dr. Varga Eszter sk. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt sk. bíró
Dr. Horváth Tamás sk. bíró
Dr. Patyi András sk. bíró