A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
v é g z é s e
Az ügy száma: Köf.5046/2014/5.
A tanács tagja: Dr. Kozma György a tanács elnöke, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró
Az indítványozó: Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
(Miskolc, Fazekas u. 2.)
Az érintett önkormányzat: Berente Község Önkormányzata
(Berente, Esze T. u. 18.)
Az ügy tárgya: telekadó mentességi szabályainak törvényességi felülvizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Berente Község Önkormányzat Képviselő-testülete telekadóról szóló 27/2006. (XII.1.) rendelete 3. és 6. §-a törvénysértő jellegének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában az eljárást megszünteti.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
1. A Berentei Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője elsőfokú hatóságként a magánszemély adózót a 2013. október 8-án kelt 2272-1/2013. számú határozatával a 2012. és 2013. adóévek vonatkozásában 58.300 – 58.300 forint telekadó megfizetésére kötelezte, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal másodfokú adóhatósága 2013. november 20-án kelt BO/05/4236-2/2012. számú határozatával helybenhagyott
2. Az adózó a jogerős közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz (a továbbiakban: Bíróság) fordult.
Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása
3. A Bíróság a per tárgyalásának felfüggesztése mellett a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult azzal, hogy a Berente Község Önkormányzata Képviselő-testületének telekadóról szóló 27/2006. (XII. 1.) rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 3. és 6. §-ai Magyarország Alaptörvényének XV. cikkébe, illetve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) 6. § c) pontjába ütközően alaptörvény-ellenes, és törvénysértő. A bírói kezdeményezés indokai értelmében az Ör. megjelölt rendelkezései „a diszkrimináció tilalmába ütköző módon csak az életvitelszerűen Berentén lakó személyeknek biztosítanak mentességet a telekadó-kötelezettség alól, illetve az adó mértékének meghatározása során nem vették figyelembe a helyi sajátosságokat és az adóalanyok teljesítőképességét”.
4. Az érintett önkormányzat – a a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 52. §-a alapján részére biztosított indítványra tekintettel határidőben – állásfoglalást nyújtott be a Kúriához. Állásfoglalásában arra hivatkozott, hogy a képviselő-testület utóbb, a 21/2013. (XI. 30.) számú, módosító rendeletével korrigálta az Ör. hátrányos megkülönböztető, szűkítő rendelkezését. Utalt továbbá arra, hogy a módosítás érintette az Ör.-beli adó mértékeket és változtatott az Ör. övezeti besorolásán is. A módosítás csökkentette az adóalanyok adókötelezettségét, ugyanakkor a módosítás hatályba lépésével az érintett önkormányzat telekadó bevétele közel 80 millió forinttal csökken a 2014-es adóévben. A módosításra hivatkozással az érintett önkormányzat a kúriai eljárás megszüntetését indítványozta.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása
5. Az indítvány érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
6. Az Önkormányzati Tanács eljárását a bíróságok szervezetéről és igazgatásról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) IV. Fejezet 15. pontja szabályozza. A 48. § (3) bekezdése értelmében „[h]a a bírónak az előtte folyamatban lévő egyedi ügy elbírálása során önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmaznia, amelynek más jogszabályba ütközését észleli - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - kezdeményezi az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárást a helyi önkormányzattal szemben.
7. A bírói indítvány formai és tartalmi kellékeit a 48. § (4) bekezdése tartalmazza. Eszerint a bírói kezdeményezésnek ki kell térnie az Önkormányzati Tanács által vizsgálandó önkormányzati rendelet megjelölése mellett az önkormányzati rendelet jogszabálysértőnek talált rendelkezésének megjelölésére, azon jogszabályi rendelkezés megjelölésére, amelyet az önkormányzati rendelet rendelkezése sért, végül pedig az indítványnak tartalmaznia kell azt az ok-okozati összefüggést, amelyre a bíró az indítványát alapozza, „(...) annak okát, hogy a bíró az adott rendelkezést miért tartja jogszabálysértőnek”.
8. A kellékhiányos bírói kezdeményezés az Önkormányzati Tanács előtti eljárást gátló körülmény, amely – érdemi elbírálás nélkül – a kezdeményezés elutasítására [Bszi. 51. § (1) bekezdés c) pont], illetve az eljárás megszüntetésére vezet [Bszi. 51. § (2) bekezdés b) pont].
9. A jelen lejárásban vizsgálandó indítvány indokolás nélkül érkezett a Kúriára. A kezdeményezésben a bíró az önkormányzati rendelet támadott rendelkezésének, az Alaptörvénynek és a Helyi adó tv. 6. § c) pontjának megjelölésén túl nem adta indokát annak, hogy miben áll az Ör. és 3. és 6. §-a és az Alaptörvény XV. cikke, illetve az Ör. ugyanezen rendelkezései és a Helyi adó tv. közötti kollízió.
10. A hátrányos megkülönböztetés mindig viszonyrendszert takar. Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében azt jelenti, hogy a csoportképzés felállított szempontrendszere alapján homogén csoportba tartozó személyeket a jogalkotó eltérően, a homogén csoportba nem tartozó személyeket azonban azonosan kezeli. Ugyanakkor az azonos, illetve eltérő kezelésnek, szabályozásnak nincs alkotmányosan, avagy a tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indoka. Ahhoz tehát, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa érdemben tudjon az indítvány által felvetett kollízió tekintetében állást foglalni, a bírói kezdeményezésnek meg jelölnie a hátrányosan megkülönböztető szabályozást és azt, hogy annak miért nincs elfogadható indoka. A Kúria az indítvány bírája és nem annak szövegezője.
11. Hasonlóképpen maradt hiányos – és ezért érdemben elbírálhatatlan – a kezdeményezés adómértékre vonatkozó utalása. A Kúria több eseti határozatból körvonalazódó gyakorlattal rendelkezik a Helyi adó tv. 6. § c) pontjának tartalma tekintetében
12. a vizsgálta úgy a „helyi sajátosságok”, mint az önkormányzat gazdálkodási követelményei, avagy az adóalanyok teherviselő képessége törvényi fordulatait.
13. Az indítványban támadott Ör. azt mutatja, hogy az érintett önkormányzat övezetekbe sorolta az illetékességi területéhez tartozó telkeket. Az egyes övezetekhez eltérő adómértéket rendelt. Ezért az indítvány elbírálásához – indokolás hiányában – nem elegendő csupán arra hivatkozni, hogy „az adó mértékének meghatározása során nem vették figyelembe a helyi sajátosságokat, az adóalanyok teljesítőképességét”, mert abból nem azonosítható, hogy az indítvány az Ör.-ben felállított adókötelezettség egészét, illetve egy övezet, és melyik övezet adómértékét sérelmezi.
14. A kifejtettek értelmében a Kúria a bírói kezdeményezést érdemben nem tudta elbírálni, ezért - figyelemmel a Bszi. 51. § (1) bekezdés c) pontjára és (2) bekezdés b) pontjára - az eljárást megszüntette.
Alkalmazott jogszabályok
15. 2011. évi CLXI. törvény 48. § (4) bekezdés, 51. § (1) bekezdés c) pont, (2) bekezdés b) pont.
Záró rész
16. Az Önkormányzati Tanács döntését a Bszi. 49. § első mondata alapján végzésként hozta meg, amellyel szemben a jogorvoslatot a 49. § második mondata zárja ki.
Budapest, 2014. december 2.
Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke,
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt sk. bíró