A Kúria
Önkormányzati Tanácsának
határozata
Köf.5.042/2021/6.
A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Dobó Viola bíró, Dr. Patyi András bíró, Dr. Varga Zs. András bíró
Az indítványozó: Pest Megyei Kormányhivatal (1052 Budapest, Városház utca 7.)
Az indítványozó képviselője: dr. Danka Ferenc jogtanácsos
Az érintett önkormányzat: Vác Város Önkormányzata (2600 Vác, Március 15. tér 11.)
Az érintett önkormányzat képviselője: Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda (…………; ügyintéző ügyvéd: Dr. Magyar György)
Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria Önkormányzati Tanácsa
- megállapítja, hogy Vác Város Önkormányzat Képviselő-testületének a korlátozott forgalmú övezetek behajtási rendjének szabályozásáról szóló 30/2018. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete 1. § c) pontja, 3. § (3) bekezdése, 7. § (11) bekezdésének utolsó mondata, 9. § (1) bekezdésének második mondata, 11. § (3) bekezdés e) pontja, (6) és (7) bekezdése, valamint a 2. melléklete más jogszabályba ütközik, ezért e rendelkezéseket megsemmisíti;
- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;
- elrendeli, hogy határozatának közzétételére – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A határozat alapjául szolgáló tényállás
[1] Vác Város Önkormányzat Képviselő-testületének a korlátozott forgalmú övezetek behajtási rendjének szabályozásáról szóló 30/2018. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 1. § c) pontja, 3. § (3) bekezdése, 7. § (11) bekezdésének utolsó mondata, 9. § (1) bekezdésének második mondata, 11. § (3) bekezdés e) pontja, (6) és (7) bekezdése, valamint a 2. melléklete az önkormányzat területén kijelölt korlátozott forgalmú övezetbe gépjárművel történő behajtást díj megfizetéséhez köti, valamint a díjfizetéshez kapcsolódóan részletszabályokat határoz meg.
[2] Az Ör. fizetési kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezéseivel szemben a Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 134. § (1) bekezdés első mondatában foglaltak alapján PE/030/01237-1/2021. számon törvényességi felhívással élt. Ebben felszólította az érintett önkormányzatot, hogy a törvénysértést szüntesse meg olyan módon, hogy az Ör. fizetési kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezéseit helyezze hatályon kívül.
[3] A törvényességi felhívás szerint az Mötv. 13. § (1) bekezdés 2. pontja a helyben biztosítandó közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatnak minősíti a helyi közutak és tartozékaik kialakítását és fenntartását. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 33. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja a települési önkormányzatot jelöli ki a helyi közutak kezelőjének. A Kkt. rendelkezik a közút kezezőjének feladatairól, meghatározza a közútkezelői intézmény tartalmát, a helyi önkormányzatot ugyanakkor nem hatalmazza fel arra, hogy az általa létesített közút közlekedési célú használatáért, akár annak fokozott igénybevételéért úthasználati díjat állapítson meg. Hivatkozott a Kúria Köf.5.014/2012/8. számú határozatára, mely a Kkt. felhatalmazó rendelkezése hiányában semmisítette meg az útfenntartási hozzájárulási díj fizetésére vonatkozó kötelezettséget előíró önkormányzati rendeleti előírást.
[4] Az érintett önkormányzat képviselő-testülete a 2021. november 17-én megtartott ülésén hozott 387/2021. (XI. 17.) számú határozattal úgy döntött, hogy nem ért egyet a törvényességi felhívással és az Ör. vonatkozó rendelkezéseit nem helyezi hatályon kívül A törvényességi felhívásban adott 60 napos határidő 2021. november 30-án járt le.
Az indítvány és az önkormányzat védirata
[5] A fenti előzmények után az indítványozó PE/030/01237-4/2021. számon kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör. fizetési kötelezettségre vonatkozó 1. § c) pontja, 3. § (3) bekezdése, 7. § (11) bekezdésének utolsó mondata, 9. § (1) bekezdésének második mondata, 11. § (3) bekezdés e) pontja, (6) és (7) bekezdése, valamint a 2. melléklete más jogszabályba ütközésének megállapítását és megsemmisítését.
[6] Az indítványban megismételte a törvényességi felhívásban kifejtetteket és az Mötv. és a Kkt. fenti rendelkezéseire hivatkozva hangsúlyozta, hogy nincs olyan törvényi előírás, amely a helyi önkormányzatot felhatalmazná arra, hogy az általa létesített közút közlekedési célú használatáért, illetve annak fokozott igénybevételéért úthasználati díjat állapítson meg. Előadta, hogy e körben nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stv.) 29. § (1) bekezdése szerint fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékért megállapítani kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, a Kkt. pedig nem jogosítja fel az önkormányzati jogalkotót a közút használatáért történő díjmegállapításra.
[7] Az érintett önkormányzat 387/2021. (XI. 17.) számú határozatában megfogalmazott azon érvvel kapcsolatban, amely szerint a feladat-ellátási kötelezettségének a rendelet alapján befizetett összegek beszedésével tud eleget tenni kifejtette, hogy az nem támasztja alá az önkormányzati rendeleti szabályozás jogszerűségét, annak megítélése kérdésében relevanciával nem bír.
[8] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése szerint az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.
[9] Az érintett önkormányzat védiratában tárgyalás tartását és az indítványt elutasítását kérte. Kifejtette, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (1) és (3) bekezdései, 7. § (1) és (2) bekezdései, 12. § (2) bekezdésének a) pontja és 16. § (1) bekezdésének c) pontja alapján, valamint az Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 32. cikk (1) bekezdésének a), c), e), f) pontjaira és a 32. cikk (2) bekezdésére figyelemmel a helyi önkormányzatok a törzsvagyonukba mint kizárólagos tulajdonukba tartozó vagyontárgyakat és vagyonelemeket „hasznosíthatják” mind magánjogi jogviszony, mind közjogi jogviszony keretében. Az Ör. tehát kizárólag e tulajdonosi joggyakorlás – közfeladat ellátásra tekintettel speciális – szabályait határozza meg.
[10] Másrészt az érintett önkormányzat utalt az Alkotmánybíróság 109/2009. (XI. 18.) AB határozatára, amely a parkolási jogviszonyok Kkt-ben történő hiányos, konkrét tartalom nélküli szabályozása okán az országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességét állapította meg. Az önkormányzat szerint az AB határozat megállapításai analógia útján vonatkoztathatóak az Ör. kifogásolt rendelkezéseivel kapcsolatban a Kkt. jelenlegi szabályozására is, mivel az elmulasztja a helyi közutakkal kapcsolatos, az Alaptörvény, az Nvtv. és a Mötv. rendelkezései alapján a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozó úthasználati díjkiszabás kereteinek meghatározását. A véleménye szerint sem racionális, sem alkotmányos indoka nincs annak, hogy az indítványozó által is hivatkozott Kkt. 33/A-33/C. §-ai miért csak az országos közutakkal kapcsolatban tartalmaznak rendelkezéseket.
[11] Mindezek miatt az érintett önkormányzat álláspontja szerint a Kkt. hatályos szabályozása, különösen a 33/A-33/C. §-ai alaptörvény-ellenesek. Emellett pedig a szabályozás hiányossága részben látszólagos, ugyanis a helyi önkormányzatok útdíjkiszabási jogosultsága nem a Kktv. rendelkezésein, hanem az Alaptörvény, az Nvtv. és a Mötv. rendelkezésein alapulnak, abból közvetlenül levezethetőek. Az indítványozó részéről a Kkt. szabályaira alapított jogértelmezés tehát nonszensz és értelmezhetetlen, ugyanis annak alapján azt lehetne megállapítani, hogy a jogalkotó megkülönböztető módon az állam részére olyan jogosultságokat alapít – útdíj, úthasználati díj kivetése – amelyet a helyi önkormányzatoknak, ugyanolyan közfeladat ellátása érdekében már nem biztosít. Ez az értelmezés következik az Alaptörvény 28. cikkéből is az önkormányzat szerint, analógiaként utalva a 2013. évi LXVII. törvény (Útdíjtv.) preambulumára, melynek értelmében a tulajdonos államot megilleti az útdíjkiszabás joga. Mindezekre tekintettel alaptalan az indítványozó jogi érvelése.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokai
[12] Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott.
[13] Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése alapján feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.
[14] Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
[15] Az Ör. indítvánnyal érintett hatályos rendelkezései a következők:
1. § A rendelet célja, hogy korlátozott forgalmú övezetbe való behajtás rendjét szabályozza, ezáltal a területen a gépjárműforgalmat csökkentse, a város idegenforgalmi vonzerejét, a gyalogos közlekedés biztonságát növelje. A fenti célok érdekében a rendelet meghatározza:
c) a korlátozott forgalmú övezetbe való behajtásért fizetendő díjat,
3. § (3) A korlátozott forgalmú övezetbe történő behajtás díját a 2. számú melléklet tartalmazza.
7. § (11) Ideiglenes hozzátartozói behajtási engedélyt igényelhet az a természetes személy, akinek lakóhelye kizárólagosan a korlátozott forgalmú övezetből közelíthető meg gépjárművel, és arra gépjárművel nem lehet behajtani, továbbá nem rendelkezik saját gépjárművel. Az ideiglenes hozzátartozói behajtási engedély kizárólag váci lakóhellyel rendelkező közeli hozzátartozó gépjárművére igényelhető. Amennyiben a közeli hozzátartozó nem rendelkezik váci lakóhellyel, abban az esetben a behajtási engedélyt csak térítés ellenében lehet megadni.
9. § (1) Vállalkozói behajtási engedélyt a korlátozott forgalmú övezetben tulajdonjoggal vagy bérleti joggal működtetett vállalkozások kaphatnak az áru ki- és berakodásának idejére, legfeljebb 3,5 tonna megengedett össztömegű járműre. Amennyiben a tulajdonos is és a bérleti joggal rendelkező vállalkozás is igényel behajtási engedélyt, abban az esetben a másodiknak igényelt behajtási engedély tekintetében a díjat az első gépjármű esetében is meg kell fizetni.
11. § (3) A kérelemhez csatolni kell:
e) a 2. számú melléklet szerint kiszámított térítési díj befizetéséről szóló igazolást.
11. § (6) Az engedély visszaszolgáltatása esetén az engedély kiállítója a befizetett térítési díj arányos részét visszafizeti.
11. § (7) Az engedély 2. számú melléklet alapján kiszámított díját a kérelmező az engedély kiadása előtt, egy összegben köteles megfizetni.
A 2. számú melléklet:
KORLÁTOZOTT FORGALMÚ ÖVEZETBE TÖRTÉNÓ BEHAJTÁSI ENGEDÉLY DÍJA
Lakossági gépjármű: Lakossági behajtási engedély az első gépjármű tekintetében: 2. gépjármű tekintetében: Ideiglenes lakossági behajtási engedély: 2. gépjármű tekintetében: Ideiglenes lakossági szállítói engedély: Esküvői (csak a menyasszonyi autó), rendezvényi: Hozzátartozói kedvezményes behajtási engedély: Hozzátartozói kedvezmény nélküli behajtási engedély: Motorkerékpár: Lakossági kedvezményes behajtási engedély motorkerékpár tekintetében: Lakossági kedvezmény nélküli behajtási engedély motorkerékpár tekintetében: |
ingyenes 1 000 Ft/hó/gépjármű ingyenes 1 000 Ft/hó/gépjármű ingyenes ingyenes ingyenes 1 000 Ft/hó/gépjármű Ingyenes 500 Ft/hó/motorkerékpár |
Intézményi: Rendszámhoz kötött: Önkormányzati fenntartású intézmények esetében: |
2 000 Ft/hó/gépjármű
Ingyenes |
Vállalkozói: Rendszámhoz kötött az első gépjármű tekintetében: Minden további gépjármű tekintetében: Csoportos (maximum 10 autóig): Szállítói rendszám nélküli behajtási engedély (csak a IV.övezetre érvényes): Ideiglenes vállalkozói engedély: Ideiglenes szállítói vállalkozói engedély egy napra vonatkozóan: Vállalkozói behajtási engedély motorkerékpár tekintetében: |
1 100 Ft/hó/gépjármű/első Övezet 500 Ft/hó/gépjármű/további övezet 5 500 Ft/hó/gépjármű/első Övezet 500 Ft/hó/gépjármű/további Övezet 16 500 Ft/hó/első övezet 5 000 Ft/hó/további Övezet 1 100 Ft/hó/szállító 1 100 Ft/hó/szállító 500 Ft/hó/gépjármű/további övezet Ingyenes 1 000 Ft/hó/motorkerékpár |
Kezelési költség (csere, rendszámváltozás stb. esetén) |
1 000 Ft |
A fenti díjak nettó összegek, az ÁFA-t nem tartalmazzák!
[16] A Kúria megállapította, hogy az azonos tényállás és jogi szabályozás mellett hozott (például: Köf.5.029/2021/4., Köf.5.033/2021/3., Köf.5.032/2021/3. számú) határozataitól nem kíván eltérni, így az ezekben a döntésekben foglaltakat a jelen ügyben is irányadónak tekinti.
[17] A Kúria Önkormányzati Tanácsa – hasonlóképpen, mint az indítványozó által is hivatkozott Köf.5.014/2012/8. számú határozat, valamint a Köf.5.029/2021/4., Köf.5.032/2021/3 és a Köf. 5.033/2021/3. számú határozat – először azt a kérdést vizsgálta, hogy jogosult-e az érintett önkormányzat a tulajdonában álló helyi közút használatát behajtási engedélyhez kötni Az Ör. indítványozó által nem támadott 3. § (1) bekezdése szerint ugyanis a korlátozott forgalmú övezetben gépjárművel közlekedni a Váci Polgármesteri Hivatal Közterület-felügyelete által kiállított behajtási engedély birtokában lehet.
[18] Az önkormányzatok a Mötv 13. § (1) bekezdésének 2. pontja, valamint a Kkt. 8. § (1) bekezdésének a) pontja és 33. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja alapján a közútfenntartást közfeladatként látják el. Mivel a helyi közút közlekedési célú használatának biztosítása közszolgáltatás, amelynek tartalmát a Kkt. határozza meg, az önkormányzati jogalkotó ezen törvényi keretek között alkothat szabályokat (Köf.5.014/2012/8.). A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5.014/2012/8. számú határozattal egyezően állapítja meg, hogy az érintett önkormányzat a törvényi keretek között, a helyi közút fenntartása és üzemeltetése körében kötheti a közút használatát engedélyhez (közútkezelői hozzájáruláshoz).
[19] A Kúria szerint éppen ezért nem helytálló az önkormányzat védiratában foglalt, az Nvtv. és az Alaptörvény rendelkezéseire alapított érvelés a tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggésben. A jelen ügyben kérdéses feladatellátás alapja ugyanis nem a tulajdonosi jogok gyakorlása, hanem kötelező önkormányzati feladat ellátására vonatkozó törvényi, azaz közjogi felhatalmazás. Ennek gyakorlására vonatkozóan a kereteket a következők szerint a jogalkotó szabályozása adja meg, és azokkal a tulajdonosi jogok a közfeladat-ellátási kötelezettség ellenében nem képeznek ellensúlyt (Köf.5.035/2021/5.). Hangsúlyozandó, hogy nemcsak a helyi közutak és műtárgyaik, mint önkormányzati tulajdonban álló dolgok minősülnek különleges vagyonelemnek, amennyiben azok az Nvtv. 5. § (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés a) pontja értelmében, mint közvetlenül a helyi közfeladat ellátásához rendelt vagyonelemek forgalomképtelen törzsvagyonba tartoznak, hanem a helyi önkormányzat is közjogi korlátok mellett tulajdonos, hiszen csak törvényben meghatározott eltérésekkel illetik meg mindazok a jogok, melyek a tulajdonost megilletik (Mötv. 107. §).
[20] Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az Ör. 1. §-ában meghatározott célja a korlátozott forgalmú övezetbe való behajtás rendjének szabályozása, ezáltal a területen a gépjárműforgalom csökkentése, a város idegenforgalmi vonzerejének, a gyalogos közlekedés biztonságának növelése, így maga az Ör. sem a hasznosítás, a vagyonnal való eredményes gazdálkodás érdekében került megalkotásra.
[21] A Kúria Önkormányzati Tanácsa ezt követően vizsgálta azt a kérdést, hogy az érintett önkormányzat jogosult-e a közútkezelői hozzájárulás kiadását díjfizetéstől függővé tenni.
[22] Az Stv. 29. § (1) bekezdése szerint fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét megállapítani kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet.
[23] Díjfizetési kötelezettség megállapítása tekintetében a Kkt. két területen ad felhatalmazást: díjfizetés (használati díj formájában) országos közutak közlekedési célú használata esetében (Kkt. 33/A. §-33/C. §), illetve a közutak nem közlekedési célú használatakor (Kkt. 37. §) írható elő. Az előbbi esetben a felhatalmazás címzettje a Kormány, illetve a közlekedésért felelős miniszter [Kkt. 33/B. §, Kkt. 48. § (3) bekezdés a) és g) pont], valamint koncessziós társaság a közút koncesszió keretében történő üzemeltetése esetén [Kkt. 9/C. § (1) bekezdés]. A közutak nem közlekedési célú használata, illetve útcsatlakozás létesítése esetében a felhatalmazás címzettje a közlekedésért felelős miniszter [Kkt. 39. § (3) bekezdés]. Úthasználati díj fizetési kötelezettség megállapítására a helyi közutak tekintetében a Kkt. nem ad felhatalmazást az önkormányzatoknak. Nem ad ilyen felhatalmazást azonban az Ör.-ben felhatalmazó rendelkezésként megjelölt Kkt. 34. § (2) bekezdése sem, amely a forgalmi rend kialakításra jogosítja fel a közút kezelőjét.
[24] Az érintett önkormányzat védiratában a Kkt. Alaptörvény-ellenességével érvelt, kifejtve, hogy erre tekintettel nem lehetséges az Ör. jogszerűségének a Kkt. rendelkezései alapján történő értelmezése.
[25] A Kkt. az Országgyűlés által elfogadott, a társadalmi viszonyokat központi szinten rendező jogszabály, amelynek Alaptörvénnyel való összhangja vizsgálatára az Alaptörvény 24. cikkének (2) bekezdése, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 24-31. §-ai értelmében kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult. A Kúria Önkormányzati Tanácsa tehát nem rendelkezik hatáskörrel annak megítélésére, hogy a Kkt. érintett önkormányzat által vitatott rendelkezései összhangban vannak-e az Alaptörvénnyel és ily módon megfelelő támpontként szolgálhatnak-e az Ör. törvényességének megítélésére. Éppen ezért az önkormányzatnak a Kkt. alaptörvényellenességére, és az Ör. ezen alapuló jogszerűségére vonatkozó érveit a Kúria Önkormányzati Tanácsa érdemben nem vizsgálhatta.
[26] Megállapítható továbbá, hogy a helyi önkormányzat kezelésében álló közútra történő behajtási korlátozás bevezetése a kifejtettek szerint törvényi keretek között jogszerű közútkezelői intézkedés, de az engedélyezés díjfizetés feltételéhez kötése a Kkt. felhatalmazó rendelkezése hiányában törvénysértő. A közútkezelői feladatok ellátásának finanszírozási nehézségei sem adnak felmentést a törvényi előírások betartása alól. (Köf.5.036/2021/4.)
[27] Mindezek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az érintett önkormányzatnak nincs törvényi felhatalmazása az úthasználatért fizetendő útfenntartási hozzájárulás megállapítására, ezért az Ör. 1. § c) pontját, a 3. § (3) bekezdését, a 7. § (11) bekezdésének utolsó mondatát, a 9. § (1) bekezdésének második mondatát, a 11. § (3) bekezdés e) pontját, a (6) és a (7) bekezdését, valamint a 2. mellékletét a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja alapján megsemmisítette. A Kp. 146. § (3) bekezdése értelmében, a megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a bíróság határozatának a hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható.
A döntés elvi tartalma
[28] A helyi közutak használatát érintő súlykorlátozás bevezetéséhez kapcsolódó díjfizetési kötelezettség megállapítására a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény nem ad felhatalmazást az önkormányzatoknak.
Záró rész
[29] Az érintett önkormányzat védiratában tárgyalás tartását indítványozta az indítvány érdemi elbírálása érdekében. A Kp. 141. § (2) bekezdése értelmében a Kúria indokolt esetben dönthet az indítvány tárgyaláson történő elbírálásáról. Tekintettel arra, hogy az indítvány, illetve a védirat nem vetett fel olyan jogi érvet, amely az érintettek meghallgatását, bizonyítás elrendelését tenné szükségessé, a Kúria Önkormányzati Tanácsa – figyelembe véve a hasonló jogkérdésben előterjesztett, korábbi indítványok alapján kialakult joggyakorlatát is – nem tartotta indokoltnak az indítvány tárgyaláson történő elbírálását.
[30] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az alkalmazott jogkövetkezményeket a Kp. 146. § (1) bekezdés a) és c) pontja, valamint 146. § (3) bekezdése alapján állapította meg.
[31] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
[32] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
[33] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. március 1.
Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró
Dr. Dobó Viola s.k. bíró
Dr. Patyi András s.k. bíró
Dr. Varga Zs. András s.k. bíró