A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
h a t á r o z a t a
Az ügy száma: Köm.5042/2018/3.
A tanács tagja: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró,
Dr. Dobó Viola bíró
Az indítványozó: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal
(Nyíregyháza, Hősök tere 5.)
Az indítványozó képviselője: dr. Lakatos Szabolcs jogtanácsos
Az érintett önkormányzat: Terem Község Önkormányzata
(4342 Terem, Fő u. 10.)
Az érintett önkormányzat képviselője: Csák István polgármester
Az ügy tárgya: zárszámadási rendelet pótlásának elrendelése
Rendelkező rész
A Kúria Önkormányzati Tanácsa
- elrendeli, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal vezetője Terem Község 2017. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási rendeletét 2019. május 30-ig Terem Község Önkormányzat Képviselő-testülete nevében alkossa meg;
- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;
- elrendeli, hogy határozatát – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon hirdessék ki.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
[1] A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) kezdeményezésére a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köm.5023/2018/3. számú határozatában megállapította, hogy Terem Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) törvényből eredő jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, mert nem alkotta meg a 2017. évi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási rendeletét és felhívta a képviselő-testületet, hogy jogalkotási kötelezettségének 2018. november 30-ig tegyen eleget.
[2] Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 91. § (1) bekezdése értelmében a jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet a polgármester terjeszti elő úgy, hogy a zárszámadásról rendelet legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen. Az Áht. 91. § (2) bekezdése tételesen meghatározza, hogy a zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul milyen mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni, azaz a zárszámadási rendelet megalkotásához vezető eljárásra nézve is szabályokat fogalmaz meg.
[3] A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban: Hatásköri törvény) 138. § (1) bekezdés k) pontja értelmében a képviselő-testület gazdálkodási feladata és hatásköre, hogy elfogadja a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót (zárszámadás), ennek keretében elfogadja a normatív költségvetési hozzájárulásoknak a költségvetési törvény előírása szerinti elszámolását.
[4] A kormányhivatal korábban megállapította, hogy az önkormányzat határidőig, illetve a törvényességi felhívást követően sem alkotta meg a zárszámadási rendeletét. A kormányhivatal ezt követően fordult a Köm.5023/2018. számú ügyben a Kúria Önkormányzati Tanácsához, hogy az önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási feladatát elmulasztotta, ezért hívja fel az Önkormányzat képviselő-testületét, hogy szabályozási kötelezettségének tegyen eleget.
Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása
[5] Mivel a határidő eredménytelenül telt el, Terem Község jegyzője levelében a kormányhivatalt arról tájékoztatta, hogy a zárszámadási rendeletet a képviselő-testület nem alkotta meg. Erre tekintettel a kormányhivatal a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 137. § (3) bekezdésben foglalt határidőn belül kezdeményezte, hogy a Kúria rendelje el: a kormányhivatal vezetője az Önkormányzat nevében alkossa meg a 2017. évi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási rendeletet.
[6] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése szerint felhívta az érintett önkormányzatot az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.
[7] Az Önkormányzat védiratot nem nyújtott be.
A Kúria döntésének jogi indoka
[8] Az indítvány meglapozott.
[9] A Kúria megállapítja, hogy a törvényi felhatalmazás által kötelező rendeletalkotás elmulasztása – adott esetben – a közügyek intézésének akadálya lehet az adott településen, a rendelet meg nem alkotása a helyi választópolgárok jogait és kötelezettségeit közvetlenül érinti. Az Alaptörvény 32. cikk (5) bekezdése ezért akként szól, hogy „A fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. Ha a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a bíróság a fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és a megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg.”
[10] A rendeletpótlási eljárás alapját az Alaptörvény teremti meg. A jogszabályalkotásra irányuló jogalkotói hatáskör ugyancsak az Alaptörvény rendelkezésein alapul. A Kp. 150. §-a továbbá felhatalmazást ad az önkormányzati rendelet vagy normatív határozat megalkotására.
[11] Eszerint ha a Kúria – a törvényességi felügyeleti szervnek a jogalkotási kötelezettség teljesítésére kitűzött határidő eredménytelen elteltét követően előterjesztett indítványa alapján – azt állapítja meg, hogy a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének nem tett eleget, felhatalmazza a törvényességi felügyeleti szerv vezetőjét, hogy az önkormányzati rendeletet vagy a normatív határozatot a helyi önkormányzat nevében alkossa meg. A Kúria elrendeli a felhatalmazó határozat hivatalos lapban való közzétételét. A közzétételt követően a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettség elmulasztását nem orvosolhatja. A Kúria határozata a törvényességi felügyeleti szervre és a helyi önkormányzatra kötelező.
[12] Jelen ügyben a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az erre irányuló törvényi felhatalmazások, továbbá a mulasztásos törvénysértés megállapítása ellenére az Önkormányzat nem alkotta meg a 2017. évi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási rendeletét. A zárszámadásról szóló rendelet megalkotása a törvény szerint kötelező. A kormányhivatali kezdeményezés megfelel a Mötv. 137. § (1)‒(3) bekezdéseiben foglalt törvényi követelményeknek.
[13] Minderre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa jelen határozatában elrendelte, hogy a kormányhivatal vezetője 2019. május 30-ig az Önkormányzat Képviselő-testülete nevében alkossa meg a 2017. évi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási rendeletet.
Záró rész
[14] A Kúria az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
[15] A Kp. 141. § (4) bekezdése szerint önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára, valamint jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásokban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségüket maguk viselik.
[16] Az Önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztását megállapító határozat Magyar Közlönyben történő közzétételének elrendelése a Kp. 150. § (2) bekezdésén alapul.
[17] A helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
[18] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 139. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 116. § d) pontja és 150. § (3) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. február 19.
Dr. Patyi András s. k. a tanács elnöke,
Dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró,
Dr. Dobó Viola s. k. bíró