A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
h a t á r o z a t a
Az ügy száma: Köf.5039/2014/4.
A tanács tagja: dr. Kozma György a tanács elnöke; dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó előadó bíró; dr. Balogh Zsolt bíró
Az indítványozó: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
(Budapest, Csalogány u. 47-49.)
Az érintett önkormányzat: Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat
(Budapest, Böszörményi út 23-25.)
Az ügy tárgya: építményadó és telekadó együttes kivetése (adótöbbszörözés)
Rendelkező rész
A Kúria Önkormányzati Tanácsa
a Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat építményadóról szóló 23/1996. (XII. 4.) számú önkormányzati rendelete 2. és 3. §-a törvényellenességének megállapítására irányuló bírói indítványt elutasítja.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
1. Budapest Főváros Kormányhivatala másodfokú adóhatóságként helybenhagyta a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat jegyzője, mint elsőfokú adóhatóság által meghozott határozatot, amely az IMMO BHD Kft.-vel (a továbbiakban: adózó) szemben 2013. évre építményadót vetett ki a tulajdonában álló építmény után. Az adókötelezettség az érintett önkormányzatnak az építményadóról szóló 23/1996. (XII. 4.) önkormányzati rendeletén (a továbbiakban: Ör.1.) alapult.
2. Emellett az adózó az érintett önkormányzat által 2011. adóévben bevezetett, a telekadóról szóló Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2010. (XII. 14.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.2.) alapján is adóalanynak minősült.
3. Az adózó keresete folytán eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) az előtte folyamatban lévő 2.K.30.037/2014. per tárgyalását felfüggesztette és a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult az Ör.1. 2. és 3. §-ainak törvényességi vizsgálata, és megsemmisítése iránt.
Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása
4. A Bíróság indítványát azzal indokolta, hogy az Ör.1. 2. és 3. §-ai az Ör.2. 2. és 3. §-ára tekintettel a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) 7. § a) pontjába ütközően törvénysértő. A Helyi adó tv. hivatkozott rendelkezése értelmében ugyanis ugyanazon adóalany tekintetében ugyanarra az ingatlanra telekadó és építményadó egyszerre nem vethető ki. Az építmény és a telek különböző adók materiális tárgyai, de nem adótárgyak. A Helyi adó tv. 4. § a) pontja értelmében adótárgy az ingatlantulajdon. A bírói kezdeményezés értelmében az ingatlantulajdon fogalma – különös tekintettel a Helyi adó tv. 52. § 7., 15., és 16. pontjaira – nem értelmezhető akként, hogy az ingatlanon lévő építmény és az építménnyel le nem fedett földterület ugyanazon adóalany két különböző ingatlantulajdona.
5. Az érintett önkormányzat – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 52. §-a alapján részére kézbesített indítványra tekintettel, határidőben – állásfoglalást nyújtott be a Kúriához. Állásfoglalásában az indítvány elutasítását kérte. Hivatkozott a Helyi adó tv. 19. § a) pontjára, valamint az értelmező rendelkezésekre, amelyek a telket és az épületet kifejezetten külön adótárgyként határozzák meg. Utalt továbbá a Bíróság más tanácsa, valamint a Kúria eseti döntéseire is, melyek az általa elfoglalt jogi álláspontot támasztották alá.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása
6. Előjáróban rögzíti a Kúria Önkormányzati Tanácsa azt, hogy az érintett önkormányzat a támadott Ör.-t az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésére visszavezethető, a Helyi adó tv. rendelkezései alapján végrehajtó jellegű jogalkotói jogkörében alkotta meg. Ezért az Ör. nem lehet ellentétes – egyéb jogszabályi rendelkezések mellett - a Helyi adó tv. szabályozásával sem.
7. A Helyi adó tv. 4. §-a rögzíti a helyi adó lehetséges tárgyait, ezek között az „ingatlantulajdont”, az 5. § pedig a kivethető adótípusokat, ezek között a „vagyoni típusú adókat”. A jelen eljárás szempontjából lényeges törvényi szabály a 7. §, amely az önkormányzati adómegállapítás korlátait rendezi, a) pontjában rögzítve az adótöbbszörözés tilalmának általános szabályát. E szerint az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy „az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében (4. §) csak egyféle - az önkormányzat döntése szerinti - adó (5. §) fizetésére kötelezheti”. Ugyanazon adótárgy tekintetében többféle adókötelezettség megállapítása az adótöbbszörözés Helyi adó tv. 7. § a) pontja szerinti tilalmába ütközően törvénysértő.
8. A bírói indítvány alapján a Kúriának arra a kérdésre kellett választ adnia, hogy a Helyi adó tv. rendelkezései értelmében milyen tartalommal bír „az ingatlantulajdon” fogalma, illetve mit jelent az adótöbbszörözés a „vagyoni típusú adók” esetében.
9. A Helyi adó tv. 4. § a) pontja adótárgyként jelöli meg az „ingatlantulajdont”, amelyre a Kúria a Helyi adó tv. rendszerében gyűjtőfogalomként tekint. A vagyoni típusú adók között szabályozott építményadó tárgya ugyanis a 11. § (1) bekezdése értelmében „az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény)”. Ugyancsak a vagyoni típusú adók között szabályozza a Helyi adó tv. a telekadót, amelynek a 17. § értelmében az „önkormányzat illetékességi területén lévő” - minősítés nélküli - „ telek” lehet a tárgya.
10. A Helyi adó tv. 52. §-a valamennyi, az egyes adókra vonatkozó különös rendelkezés szerinti fogalmaknak tartalmat ad. A 15. pont rendezi az „ingatlan”-t, ugyanakkor adójogi szempontból önállóan meghatározásra kerül az ingatlanfogalom mindkét alkotóeleme: a földterület telekként (16. pont) és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog (az építmény és az épület - 5-6. pontok, a lakás - 8. pont, az üdülő - 20. pont, az egyéb nem lakás céljára szolgáló épület és a lakáshoz, üdülőhöz tartozó gépjárműtároló - 47-48. pontok, a melléképület, melléképületrész - 50. pont és végül a lakóépület - 60. pont) is.
11. A Helyi adó tv. maga rendezi a vagyoni típusú adók lehetséges tárgyai közötti kapcsolatot azzal, hogy 19. § a) pontjában normatív módon mentesíti az adókötelezettség alól az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrészt. Másképpen megfogalmazva ez azt jelenti, hogy a törvényi szabályok értelmében az épülettel, épületrésszel le nem fedett telek adótárgykénti figyelembe vétele nem kizárt.
12. Összességében megállapítható, hogy a Helyi adó tv. fogalomrendszerében a vagyoni típusú adók esetében az „ingatlantulajdon”, illetve az ingatlantulajdon fogalmi elemei szolgálnak adótárgyként.
13. A Helyi adó tv. 7. § a) pontja az adótöbbszörözés tilalmát az adótárgy azonosságára vonatkoztatja. A tilalmazott helyzet akkor áll elő, amikor az önkormányzat ugyanazon adótárgy után több jogcímen is megállapít adókötelezettséget. A Helyi adó tv. 5. §-a adótípusokat rögzít (vagyoni típusú adók, kommunális jellegű adók, helyi iparűzési adó), amely adótípusok – és azokon belül az egyes adókra vonatkozó különös rendelkezések által konkretizált adók - között az önkormányzat szabadon választ. Adótöbbszörözést az keletkeztet, ha a több jogcímen – akár ugyanazon adótípuson belül több jogcímen - bevezetett helyi adó egy konkrét adótárgyat egy időben terhel. Így például a lakás egy időben tárgya építményadónak és kommunális adónak is (643/B/1996. AB határozat, ABH 1996.); az üdülő egyszerre tárgya építményadónak és idegenforgalmi adónak (205/H/2008. AB határozat, ABH 2008.), az építmény után fizetett építményadó mellett telekadó tárgyát képezi az építmény által lefedett telekrész is (1126/B/2008. AB határozat, ABH 2009.). Ugyanakkor nem ütközik az adótöbbszörözés tilalmába az a helyi szabályozás, amely a saját lakásban vagy épületben folytatott iparűzési tevékenységet végző adóalanyt építményadó és iparűzési adó megfizetésére kötelezi, mivel ebben az esetben nem ugyanaz az adótárgy [554/B/1996. AB határozat, ABH 1996., 61/2001. (XII. 20.) AB határozat, ABH 2001, ].
14. Megjegyzendő egyebekben, hogy az adótöbbszörözés tilalmának tárgykörében hasonló jogi álláspontot foglalt el korábban a Legfelsőbb Bíróság, majd pedig a Kúria egyedi ügyekben hozott határozataiban (Kfv.V.35.144/2013.).
15. A kifejtettekből az a következtetés adódik, hogy az adótöbbszörözés tilalmába akkor ütközik a helyi szabályozás, ha ugyanazon adótárgy – vagyoni típusú adó esetén a telek vagy az építmény – után több jogcímen keletkezik az adóalanynak adókötelezettsége.
16. A perbeli esetben az Ör.1. 2. § (1) bekezdése értelmében „adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt építmény)”. A (2) bekezdés értelmében „[a]z adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül”. A bírói indítványban támadott 3. § az adóalanyok körét az adótárgyak tulajdonosi minőségéhez köti.
17. Az Ör.2. 2. §-ában a telekadó tárgyaként „... az Önkormányzat illetékességi területén lévő telket” jelöli meg. A 3. § - az Ör.1.-hez hasonlóan és igazodva a Helyi adó tv. rendelkezéseihez – a tulajdonosi minőséget jelöli meg az adóalanyiság ismérveként.
18. Az adótöbbszörözés tilalma alól az Ör.2. 4. § (1) bekezdés első fordulata menti fel a két szabályozást azzal, hogy a Helyi adó tv. 19. §-a szerinti normatív mentességi okokon túl helyi mentességi szabályokat alkot. Ez a vizsgált esetben azt jelenti, hogy az érintett önkormányzat az építményadó tárgyának minősíti az építményt, de a telekadó tárgyát „az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező telekrész” mentességének figyelembe vételével kell meghatározni.
19. Mindezen indokok alapján a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy az érintett önkormányzat szabályozása nem ellentétes a kereteit meghatározó törvényi rendelkezésekkel, ezért a Bszi. 55. § (3) bekezdés alapján az indítványt elutasította.
A döntés elvi tartalma
20. A Helyi adó tv. 4. § a) pontja adótárgyként jelöli meg az „ingatlantulajdont”, amelyre a Kúria a Helyi adó tv. rendszerében gyűjtőfogalomként tekint. Abba beletartozik 52. § 16. pontja szerinti földterület telekként és „a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog”, amely fogalmakat a Helyi adó tv. szintén meghatároz.
21. A helyi önkormányzat szabályozása akkor ütközik a Helyi adó tv. adótöbbszörözést tilalmazó rendelkezésébe, amikor ugyanazon adótárgy után több jogcímen is megállapít adókötelezettséget.
Alkalmazott jogszabályok
22. 1990. évi C. törvény 4. §; 5. §; 7. § a) pont; 11. § (1) bek., 17. §; 19. § a) pont; 52. § 5-6. pontok, 8. pont, 15-16. pontok, 20. pont, 47-48. pontok, 50. pont, 60. pont.
Záró rész
23. A döntés elleni jogorvoslatot a Bszi. 49. §-a zárja ki.
Budapest, 2014. november 11.
Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke,
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt sk. bíró