A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
h a t á r o z a t a
Az ügy száma: Köf.5037/2019/4.
A tanács tagja: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt bíró
Az indítványozó: Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
Az érintett önkormányzat: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
(6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1.)
Az érintett önkormányzat képviselője: Dr. Tatár Zoltán jogtanácsos
Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria Önkormányzati Tanácsa
– megállapítja, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a telekadóról szóló 44/2009. (XII.12.) számú önkormányzati rendelet 2017. március 8. napjától 2018. május 31. napjáig hatályban volt 2. § (3) bekezdése más jogszabályba ütközött és az a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 107.K.27.516/2019. számon folyamatban lévő ügyben nem alkalmazható;
– megállapítja, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a telekadóról szóló 44/2009. (XII.12.) számú önkormányzati rendelet 2017. március 8. napjától 2019. október 30. napjáig hatályban volt 2. § (1) bekezdés V. pont V/7. alpontja, valamint 2018. június 1. napjától 2019. október 30. napjáig hatályban volt 2. § (3) bekezdése a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 107.K.27.516/2019. számon folyamatban lévő ügyben nem alkalmazható.1
– elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;
– elrendeli, hogy határozatának közzétételére, a kézbesítést követő nyolc napon belül, az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
[1] A Hódmezővásárhely külterület .../1 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: az ingatlan), az indítványozó Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 107.K.27.516/2019. számon folyamatban lévő per felperesének kizárólagos tulajdonában áll. Az ingatlan kivett szemétlerakó telep elnevezésű, 39 ha 9257 m2 területű, 2012. január 1. napjától telekadó hatálya alá tartozik. A telekadó alapja 39 ha 5.337 m2, a földterület forgalmi értéke szakértői ingatlan-értékbecslés szerint 2015-2016-ban és jelenleg is 51.510.000 Ft. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a telekadóról szóló 44/2009. (XII.12.) számú önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 2. § (1) bekezdése a telekadó mértékét az V. körzet V/6. pontja alá tartozó külterületi telek vonatkozásában 2012. január 1. napjától négyzetméterenként 80 Ft-ban, 2015. január 1. napjától 2017. március 7. napjáig négyzetméterenként 140,- Ft-ban határozta meg. Az Ör. 2. § (3) bekezdése a telekadó mértékét 2017. március 8. napjától 2018. május 31. napjáig négyzetméterenként 135,- Ft-ban, 2018. június 1. napjától 2019. október 30. napjáig négyzetméterenként 100,- Ft-ban határozta meg.
[2] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5012/2019/3. számú határozatában a Csongrád Megyei Kormányhivatal indítványa alapján megállapította, hogy az Ör. 2. § (1) bekezdés V. pont V/7. alpontja, valamint 2. § (3) bekezdése a szóban forgó telek vonatkozásában a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 7. § g) pontjával ellentétes, ezért azokat a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 146. § (1) bekezdés a) pontja alapján 2019. október 31-ei hatállyal megsemmisítette. A határozatban megállapította, hogy az ügyben a 100,- Ft/m² adómérték alapján fizetendő helyi adó az ingatlan forgalmi értékének 75%-át teszi ki, amely konfiskáló jellegűnek minősül. A Kúria következetes gyakorlata szerint továbbá súlyosan aránytalannak minősül az adómérték, ha az belátható időn belül felemészti az adótárgyat, az ügyben pedig a (nem jogerősen/véglegesen) megállapított adómérték belátható időn belül, kevesebb mint 2 év alatt emészti fel az adótárgy forgalmi értékét.
[3] Az önkormányzat ezt követően a helyi adó mértékét akként határozta meg, hogy az az Ör. 2. § (3) bekezdése szerint 2019. október 31. napjától négyzetméterenként 20 Ft lett.
[4] Az indítványozó előtt fekvő ügy tényállása szerint Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Jegyzője a felperes terhére az ingatlan után 2017-2019. évekre telekadó előírását rendelte el. A felperes fellebbezése folytán eljárt Csongrád megyei Kormányhivatal mint másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta a Htv. 17. §-a, 18. §-a, 19. § a) pontja, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 141. § (2), (4)-(6) bekezdései, az Ör. 2017. március 8. napjától 2018. május 31. napjáig hatályban volt 2. § (3) bekezdése (135,- Ft/m²), 2018. június 1. napjától hatályos 2. § (3) bekezdése (100,- Ft/m²) alapján.
[5] Az ingatlan tulajdonosa a határozattal szemben közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti keresetet terjesztett elő az indítványozó Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt, kérve annak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályú megsemmisítését. A keresetében hivatkozott az Ör. 2019. október 30. napjáig hatályban volt 2. § (3) bekezdésében megállapított adómérték törvény- és alaptörvény-ellenességére, és az azon alapuló határozatok jogszabálysértő jellegére, mivel a Htv. 7. § g) pontja kifejezetten kötelezi az önkormányzatot a helyi sajátosságok figyelembevételére, és véleménye szerint az ingatlan szemétlerakó funkciója helyi sajátosságnak tekinthető. Az álláspontja szerint tehát az Ör. 2019. október 30. napjáig hatályban volt 2. § (3) bekezdése törvény- és alaptörvény-ellenes, mivel az adómértékekre, az adómentességekre és az adókedvezményekre vonatkozó rendeleti szabályok összességükben nem biztosítják, hogy az ingatlan rendeltetésének sajátossága és az ezzel szorosan összefüggő forgalmi értéke értékelésre kerüljön, az annak alapján kivetett adó pedig konfiskáló jellegű és az adótárgyat képező vagyontömeghez mérten súlyosan aránytalan. Kérte továbbá, hogy a bíróság a normakontroll eljárás indítványozása során ideiglenes alkalmazási tilalom elrendelését is indítványozza. Ezen kérelméhez a per alperese, a Csongrád Megyei Kormányhivatal is csatlakozott.
A bírói indítvány és az önkormányzat védirata
[6] A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 107.K.27.516/2019/21. számú végzésében indítványozta, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa állapítsa meg azt, hogy az Ör. 2017. március 8. napjától 2018. május 31. napjáig, valamint 2018. június 1. napjától 2019. október 30. napjáig hatályban volt 2. § (3) bekezdése más jogszabályba ütközött és rendelje el e jogszabályi rendelkezés konkrét alkalmazási tilalmát. Indítványozta továbbá, hogy állapítsa meg azt, hogy az Ör. 2017. március 8. napjától 2019. október 30. napjáig hatályban volt 2. § (1) bekezdés V. pont V/7. alpontja más jogszabályba ütközött és rendelje el e jogszabályi rendelkezés konkrét alkalmazási tilalmát.
[7] Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. 2017. március 8. napjától 2019. október 30. napjáig hatályban volt 2. § (1) bekezdés V. pont V/7. alpontjának, 2017. március 8. napjától 2018. május 31. napjáig, 2018. június 1. napjától 2019. október 30. napjáig hatályban volt 2. § (3) bekezdésének hivatkozott rendelkezései alaptörvény-, jogszabály-ellenesek, sértik a Htv. 7. § g) pontját, valamint az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésébe, XXX. cikk (1) bekezdésébe, 32. cikk (3) bekezdésébe és az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdése alapján alkalmazandó Emberi Jogok Európai Egyezménye Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. cikkébe is ütköznek.
[8] Az indítvány kitért arra, hogy az alapperben az adómérték az ingatlan forgalmi értékének 2017. adóévben közel 85%-át, 2018. adóévben – 135,- Ft/m²-rel számolva a teljes adóévre – több mint 100%-át, a 2018. június 1-jei módosítást is (100,- Ft/m²) figyelembe véve pedig több mint 85%-át teszi ki, míg 2019. adóévben – 100,- Ft/m²-rel számolva a teljes adóévre – több mint 75%-át, a 2019. október 31-i módosítást is (20,- Ft/m²) figyelembe véve pedig több mint 65%-át teszi ki, amely a Htv. 7. § g) pontja figyelembe vételével konfiskáló jellegűnek minősül, a megállapított adómérték belátható időn belül felemészti az ingatlan, mint adótárgy forgalmi értékét.
[9] Az érintett önkormányzat a védiratában egyetértett az indítványának azon részével, amelyben az Ör. 2017. március 8. napjától 2018. május 31. napjáig, valamint 2018. június 1. napjától 2019. október 30. napjáig hatályban volt 2. § (3) bekezdése más jogszabályba ütközésének megállapítása esetén e rendelkezés konkrét alkalmazási tilalmát kérte, azonban kérte az Ör. 2017. március 8. napjától 2019. október 30. napjáig hatályban volt 2. § (1) bekezdés V. pont V/7. alpontjára vonatkozó, más jogszabályba ütközésének és e jogszabályi rendelkezés konkrét alkalmazási tilalmára irányuló indítvány visszautasítását. Ennek indokául kifejtette, hogy az Ör. 2. § (1) bekezdése V. pont V/7. alpontja által szabályozott adómérték a perbeli ingatlanon túl további 65 adózó 185 adótárgyát érinti, amelyekből éves szinten mintegy 108 millió Ft adóbevétele származik az önkormányzatnak. Az így érintett telkek jelentősen eltérnek a perben érintett ingatlantól, hiszen a szeméttelep speciálisan fogyatkozó értékű földterületek közé sorolható. Ehhez hasonló speciális rendeltetésű telek a további adótárgyak között nem található, hiszen ezek főként mezőgazdasági vagy ipari célú hasznosítású, az ingatlannyilvántartási állapot szerint kivett major, ipartelep, üzem, anyaggödör, gazdasági épület, vagy ehhez hasonló megnevezésű földterületek.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása
[10] Az indítvány megalapozott.
[11] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése alapján bírálta el.
[12] Az Ör. indítvánnyal érintett rendelkezései az alábbiak:
[13] Az Ör. 2. § (1) bekezdés V. pont V/7. alpontja:
Az adó az adókötelezettség alá eső telek minden egész m²-e után az V/1.-V/6. közé tartozó területek kivételével minden terület 140 Ft.
Az Ör. 2017. március 8. napjától 2018. május 31. napjáig hatályban volt 2. § (3) bekezdése:
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően az ingatlan-nyilvántartásban szemétlerakó telepként nyilvántartott telek esetében az adó mértéke Hódmezővásárhely illetékességi területén egységesen 135 Ft/m².
[14] Az Ör. 2018. június 1. napjától 2019. október 30. napjáig hatályban volt 2. § (3) bekezdése:
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően az ingatlan-nyilvántartásban szemétlerakó telepként nyilvántartott telek esetében az adó mértéke Hódmezővásárhely illetékességi területén egységesen 100 Ft/m2.
[15] Az Ör. 2019. október 31. napjától jelenleg is hatályos 2. § (3) bekezdése:
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően az ingatlan-nyilvántartásban szemétlerakó telepként nyilvántartott telek esetében az adó mértéke Hódmezővásárhely illetékességi területén egységesen 20 Ft/m².
[16] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5012/2019/3. számú határozatában absztrakt normakontroll eljárásban vizsgálta az Ör. 2. § (1) bekezdés V. pont V/7. alpontját, valamint a 2018. június 1. napjától 2019. október 30. napjáig hatályban volt 2. § (3) bekezdését, megállapította azok törvényellenességét és azokat 2019. október 31-i hatállyal megsemmisítette. A Kp. 146. § (5) bekezdése szerint az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése tárgyában hozott kúriai döntés mindenkire nézve kötelező, így az jelen ügyben is – a más jogszabályba ütközése tárgyában – ítélt dolognak minősül (analógiaként lásd a Köf.5017/2018/3. határozat [21] pontját) függetlenül attól, hogy utóbb a megsemmisített jogszabályi rendelkezés mellett további, az adott rendelkezés kapcsán még nem vizsgált jogszabályba ütközés vizsgálatát is kéri az indítványozó. A Kp. 146. § (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezmények ugyanis – a Köf.5012/2019/3. számú határozatában eredetileg megállapított törvényellenességre nézve – bármely más jogszabályba ütközés esetében is alkalmazandók, tehát a további jogszabályba ütközés megállapítása sem vezethetne más jogkövetkezményre.
[17] A Köf.5012/2019. számú eljárásban az absztrakt normakontroll jellegre tekintettel az Önkormányzati Tanács ténylegesen nem vizsgálta – nem vizsgálhatta – az Ör. 2. § (3) bekezdésének 2017. március 8. napjától 2018. május 31. napjáig hatályban volt rendelkezését, amely a telekadó mértékét 135 Ft/m²-ben határozta meg. Szintén a jelen ügyben érintett ingatlannal kapcsolatban megállapította azonban, hogy a 100,- Ft/m² adómérték alapján fizetendő helyi adó az ingatlan forgalmi értékének 75%-át teszi ki, amely konfiskáló jellegűnek minősült.
[18] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a jelen ügyben megállapítja, hogy a Köf.5012/2019. számú eljárásban nem vizsgált adómérték, az ott vizsgált és a Htv. 7. § g) pontjával ellentétesnek talált adómértéket 35%-kal meghaladja, miközben az adott ingatlan forgalmi értéke – nem vitatottan – a jelen ügyben vizsgált 2017. március 8. napjától 2018. május 31. napjáig terjedő időszakban is azonos volt, azaz az erre az időszakra megállapított adómérték az adótárgy forgalmi értékét még rövidebb idő alatt emészti föl, mindezért a Kúria a Köf.5012/2019/3. számú határozatban leírtakra és az ott felhívott joggyakorlatra (lásd Köf.5045/2013/6., Köf.5081/2012/4., Köf.5038/2015/4.) is figyelemmel megállapította, hogy az Ör. 2017. március 8. napjától 2018. május 31. napjáig hatályban volt 2. § (3) bekezdése a Htv. 7. § g) pontjával ellentétes volt. A Kúria az ügyek tényállásbeli azonosságára és a jogkövetkezmények azonosságára tekintettel – valamint amiatt, hogy a törvényellenesség már a Htv. 7. § g) pontba ütközés miatt egyértelműen megállapítható –, az indítványban felhívott további jogszabályba ütközések vizsgálatát jelen ügyben szükségtelennek tartotta.
[19] Másrészt azonban Köf.5012/2019/3.számú határozatban az indítványozó kilétére és az abból következő eljárási sajátosságokra tekintettel nem kerülhetett sor alkalmazási tilalom kimondására. A Kp. 147. § rendelkezései szerint bírói indítvány alapján az alkalmazási tilalom külön is elrendelhető, annak feltételeit a Kúria Önkormányzati Tanácsa a jelen ügyben érintett jogszabályállapotok tekintetében egységesen vizsgálta.
[20] A konkrét alkalmazási tilalom kimondása – ellentétben az Alkotmánybíróság eljárásával – a Kp. 147. § (1) bekezdése szerint főszabály, az alól kivételként jelenik meg a (2) bekezdésben szabályozott lehetőség a közérdek védelme, a jogbiztonság vagy a rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme érdekében. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a jelen ügy előzményének tekinthető Köf.5012/2019/3.számú határozatban osztotta azt az álláspontot, hogy jogbizonytalansághoz vezetne, ha a vitatott rendelkezések Kúria által történő megsemmisítése és az új rendelkezések Közgyűlés általi megalkotása között semmilyen adómérték nem vonatkozna az érintett telkekre, amelyek vonatkozásában jogszerű lehet az adómérték, így az ex nunc hatályú megsemmisítés az indítványban megjelölt okokból a jogbiztonságot veszélyeztetné, ezért az Ör. vitatott rendelkezéseit pro futuro, 2019. október 31-ei hatállyal semmisítette meg. A Kúria ezen kifejtett álláspontot jelen ügyben is irányadónak tartja, attól eltérni nem kíván, ezért a Kp. 147. § (2) bekezdése szerint a jogbiztonság védelme érdekében a más jogszabályba ütköző jogszabályi rendelkezések általános alkalmazási tilalmának mellőzésével csak az indítvánnyal érintett ügyre vonatkozó alkalmazási tilalmat rendelt el.
Záró rész
[21] A Kúria az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
[22] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
[23] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényellenességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
[24] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2020. január 21.
Dr. Patyi András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró
1 A Köf.5037/2019/5. számú végzéssel kijavított szöveg.