KÚRIA
Köf.5037/2012/7.szám
A KÚRIA
ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSA
A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Dr. Horváth Zsuzsanna jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (1056 Budapest, Váci utca 62-64) indítványa alapján a Dr. Gyürki-Thomann Anikó jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat (1145 Budapest, Pétervárad utca 2.) ellen az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló 23/2011. (V. 02.) rendelete egyes rendelkezései törvényellenességének vizsgálatára irányuló nemperes eljárásban meghozta az alábbi
h a t á r o z a t o t:
A Kúria Önkormányzati Tanácsa Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testületének az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló 23/2011. (V. 02.) rendelete 2. § (2) bekezdésben foglalt „továbbá a rendelet 1. mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelő vendéglátó üzletek üzemeltetőire” szövegrésze és 1. melléklete törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
I.
1. Budapest Főváros Kormányhivatala a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 98. § (2) bekezdés a) pontja és 99. § (1) bekezdése alapján törvényességi észrevételt tett Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testületének az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló 23/2011. (V. 02.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) egyes rendelkezései ellen és felhívta a képviselő-testületet a jelölt jogsértés megszüntetésére. A képviselő-testület a törvényességi észrevételt megtárgyalta, de a törvénysértést nem szüntette meg. A kormányhivatal 2011. december 6-án kelt indítványával az Alkotmánybírósághoz fordult és kérte az Ör. 2. § (2) bekezdésben foglalt „továbbá a rendelet 1. mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelő vendéglátó üzletek üzemeltetőire” szövegrész és a rendelet 1. mellékletének felülvizsgálatát és megsemmisítését. Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: indítványozó) véleménye szerint az Ör. vizsgálni kért rendelkezései ellentétesek a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 12. § (6) bekezdésében foglaltakkal és túlterjeszkednek a Kertv. 6. § (4) bekezdésében illetve a 12. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazáson. Az indítványozó úgy véli, hogy az Ör. vizsgálni kért szabályai a vendéglátás szakmai feltételeit határozzák meg, amelyre a Kertv. 12. § (6) bekezdése nem az önkormányzatokat, hanem a vendéglátásért felelős minisztert – a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben – hatalmazza fel.
Az indítványozó ennek alapján kérte az Alkotmánybíróságtól az Ör. 2. § (2) bekezdése meghatározott szövegrésze és az 1. számú mellékletben foglalt rendelkezések megsemmisítését.
2. 2012. január 1-én hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye. Az Alaptörvény 25. Cikk. (2) bekezdés c/ pontja szerint a bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 24. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a Kúria dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről.
Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 72. § (1) bekezdése szerint az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján a bírósághoz kell áttenni az e törvény hatálybalépését megelőzően a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve jogelődje által előterjesztett olyan indítványt, amely jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban önkormányzati rendelet vizsgálatára irányult, és az indítvány tartalmában önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állítja.
Ez alapján az Alkotmánybíróság az indítványt áttette a Kúriára.
3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi 52. §-a alapján 30 napos határidő tűzésével megküldte az indítványt Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) az indítvánnyal kapcsolatos állásfoglalása beszerzése céljából. Az önkormányzat állásfoglalásában kifejtette, hogy véleménye szerint az Ör. vizsgálni kért szabályai nem törvénysértők. Az önkormányzat álláspontja, hogy az Ör. nem a vendéglátás szakmai feltételeit, hanem az éjszakai nyitva tartás és a szeszesital árusítás korlátozásához kapcsolódó követelményeket állapított meg. Így a rendeletalkotásra a felhatalmazást a Kertv. 6. § (4) bekezdése, illetve az Ötv. 16. § (1) bekezdése adja, figyelemmel az Ötv. 1. §-ára és 8. § (1) bekezdésére.
II.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az üzletek éjszakai nyitva tartását szabályozó Ör. 2. § (1) bekezdése értelmében a rendelet személyi hatálya a szeszes italt is forgalmazó üzletek üzemeltetőire terjed ki. A 2. § (2) bekezdés a kivételeket határozza meg, e szerint „Nem terjed ki a rendelet személyi hatálya a szálláshelyek területén működtetett üzletek valamint az üzemanyagtöltő állomások üzemeltetőire, továbbá a rendelet 1. mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelő vendéglátó üzletek üzemeltetőire.” Az 1. melléklet feltételeket határoz meg a 2. § (2) bekezdésében foglaltak érvényesüléséhez a vendéglátó üzletek tekintetében. Így csak azon vendéglátó üzletek üzemeltetőire nem terjed ki a rendelet személyi hatálya (s ezáltal az éjszakai nyitva tartás és a szeszesital árusítás korlátozása), amelyek
„a) az üzlet ruhatárral vagy a felsőruházat kulturált elhelyezését biztosító lehetőséggel (állófogas, ruhaakasztó) rendelkezik és a ruhatár használata díjmentes,
b) az üzlet legalább 20 ülőhellyel rendelkezik,
c) az üzletben rendszeresített ét-és itallap a magyar nyelvűn kívül legalább egy idegen nyelven is készül,
d) az üzletben az étel és ital kiszolgálására külön személyzetet foglalkoztatnak,
e) a WC és mosdóhelyiség tisztaságát rendszeresen, legalább óránként ellenőrzik, szükség esetén takarítják és fertőtlenítik,
f) hatósági eljárást igénylő lakossági panaszbejelentés az üzlet ellen az utóbbi két évben nem érkezett.”
2. Az üzletek éjszakai nyitva tartását az önkormányzatok – törvényi keretek között - szabályozhatják. A Kertv. 6. § (4) bekezdése értelmében „A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete a helyi sajátosságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozhatja.” Lényegében ezt ismétli meg a felhatalmazó rendelkezések között a Kertv. 12. (5) bekezdése, amikor kimondja, hogy „Felhatalmazást kap a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete, hogy a 6. § (4) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozza.”
Az Ötv. 16. §-a a helyi jogszabályalkotást érintően úgy rendelkezik, hogy a képviselő-testület egyrészt törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, másrészt törvényi felhatalmazás alapján, annak végrehajtására alkothat rendeletet. Az Ötv. 1. § (1) bekezdése általános érvénnyel szól arról, hogy az önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyekben önállóan jár el.
3. Mindezen szabályok alapján megállapítható, hogy az Ör. törvényi felhatalmazás alapján került megalkotásra (ezt az Ör. preambuluma ki is nyilvánítja). A Kertv. 6. § (4) bekezdése a felhatalmazás során kifejezetten nyomatékosítja, hogy „a helyi sajátosságok figyelembe vételével” szabályozhatja az önkormányzat az üzletek 22 óra és 6 óra közötti nyitva tartását. Az Alkotmánybíróság a 282/B/2007. AB határozatban vizsgálta a Ker.tv. 6. § (4) bekezdésének alkotmányosságát, alkotmánysértést nem állapított meg. A határozat szerint: „Az Alkotmánybíróság rámutat, hogy a Ker.tv. 6. § (4) bekezdése a helyi sajátosságok figyelembevételével történő és hangsúlyozottan általános tartalmú önkormányzati jogalkotásra ad felhatalmazást.” (ABH 2007, 2163, 2168.) Az Alkotmánybíróság e mellett több alkalommal döntött olyan indítvány tárgyában, amely az üzletek nyitva tartásának önkormányzati szabályozását támadta. E határozatok megerősítették, hogy az önkormányzati rendelet normatív módon, általános magatartási szabályként épül be az üzlet működését befolyásoló közgazdasági-jogi környezetbe, illetve a döntések visszatérő megállapítása, hogy a megfelelően felmért helyi sajátosságok a kereskedelmi tevékenység korlátozásának többféle módjára is okot adhatnak. (lásd például a 1448/B/2007. AB határozatot, ABH 2008, 3327, 3331.)
A jelen ügyben vizsgált Ör. – az állásfoglalásban kifejtett önkormányzati vélemény szerint – egyrészt figyelembe vette a nagyvárosias jelleget, azaz, hogy a „főváros harmadik legnagyobb lakosságszámú kerületéről” van szó, másrészt – ahogy az Ör. 1. §-a fogalmaz - a lakosság pihenéshez, éjszakai nyugalomhoz való jogát. E helyi sajátosságoknak megfelelően vette ki az éjszakai nyitva tartás és a szeszes ital árusítás korlátozása alól az Ör. 2. § (2) bekezdése az üzemanyagtöltő állomások üzemeltetőit, a szálláshelyek területén működő üzletek üzemeltetőit, illetve az 1. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő vendéglátó üzletek üzemeltetőit.
4. A Kertv. 12. § (6) bekezdése értelmében „Felhatalmazást kap a vendéglátásért felelős miniszter, hogy – a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben szabályozza a vendéglátás szakmai feltételeit.” Megállapítható, hogy a vendéglátó üzletek tekintetében az Ör. nem a vendéglátás szakmai feltételeit határozta meg, hanem arról rendelkezett, hogy az éjszakai időszakban (06.00 órától 22.00 óráig) milyen típusú vendéglátó üzletekre nem vonatkoznak az éjszakai nyitva tartás és a szeszes ital árusítás korlátozásának helyi szabályai. Mindezt az Ör. az Ötv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott helyi közügyek önálló vitele és a Kertv. 6. § (4) bekezdésében is nyomatékosított helyi sajátosságok - a lakókörnyezet - figyelembe vételével tette. Mint az ügy irataiból kiderül az Ör. éjszakai nyitva tartásának korlátozása alá - a 2. § (2) bekezdés vizsgálni kért rendelkezése és az 1. melléklet alapján – azon üzletek esnek, amelyek a magasabb épületek alsó szintjén, illetve az épületek közé beékelődve éjszaka is nyitva tartanak, s a vendégek által keltett zaj, az üzletek előtti italfogyasztás zavarja a környéken lakók nyugalmát. Ezen cél helyi rendeletalkotással történő elérésére - a törvényi keretek között - az önkormányzatnak a Kertv. 6. § (4) bekezdése és 12. § (5) bekezdése alapján felhatalmazása van.
5. A Kertv. 12. § (6) bekezdése a vendéglátás szakmai feltételének általános érvényű szabályai megalkotására hatalmazza fel a vendéglátásért felelős minisztert a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben. Önmagában ezzel a felhatalmazó rendelkezéssel az Ör. vizsgálni kért szabályai – a fentiek szerint – nem állnak ellentétben. A vendéglátás szakmai feltételeinek központi jogszabállyal történő részletes szabályozása esetén vizsgálható, hogy az önkormányzat által megállapított egyes rendeleti előírások ellentétbe állnak-e a magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel, ilyen tartalmi ellentétre azonban az indítványozó nem hivatkozott.
6. Minderre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör. 2. § (2) bekezdésben foglalt „továbbá a rendelet 1. mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelő vendéglátó üzletek üzemeltetőire” szövegrésze és a rendelet 1. melléklete törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt – a Bszi. 55. § (3) bekezdés alapján - elutasította.
Budapest, 2012. május 7.
Dr. Kalas Tibor sk. az Önkormányzati Tanács elnöke
Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró
Dr. Marosi Ildikó sk. bíró