Köf.5.036/2019/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Köf.5036/2019/4.

A tanács tagja: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró

Az indítványozó: Kúria

Az érintett önkormányzat: Dunakeszi Város Önkormányzat (2120 Dunakeszi, Fő út 25.)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

– megállapítja, hogy Dunakeszi Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 64/2012. (XII.19.) önkormányzati rendeletének 117. §-a, 118. § 3. pontja, valamint a rendelet mellékletét képező szabályozási tervhez tartozó SZ JM2 jelmagyarázat „Elővásárlási joggal érintett ingatlanok” elnevezésű jelzése és az ahhoz kapcsolódó térképi ábrázolás jogszabálysértő volt;
– megállapítja, hogy e jogszabálysértő rendelkezések nem alkalmazhatók a Kúria előtt folyamatban lévő Kfv.IV.37.811/2018. számú eljárásban, valamint valamennyi, a jelen határozat meghozatalának időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben;
– megállapítja, hogy Dunakeszi Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2018. (V.31.) önkormányzati rendeletének 101. §, 102. § 2. pontja, valamint a rendelet mellékletét képező szabályozási tervhez tartozó jelmagyarázat „Elővásárlási joggal érintett ingatlanok” elnevezésű jelzése és az ahhoz kapcsolódó térképi ábrázolás jogszabálysértő, ezért azokat 2018. május 31-ei hatállyal megsemmisíti;
– megállapítja, hogy e jogszabálysértő rendelkezések nem alkalmazhatók valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben;
– elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;
– elrendeli, hogy határozatának közzétételére, a kézbesítést követő nyolc napon belül, az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Az indítványozó előtt folyó per felperesének tulajdonát képezi a Dunakeszi, belterület ... hrsz. alatti ingatlan, mellyel kapcsolatban Dunakeszi Város Önkormányzata 2017. május 8. napján kérelmet terjesztett elő Dunakeszi Járási Hivatal Földhivatali Osztályához az önkormányzata javára elővásárlási jog bejegyzése érdekében. A kérelem a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 115/2017. (IV. 27.) számú határozata és a Dunakeszi Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 64/2012. (XII. 19.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) mellékletét képező szabályozási tervrészlete alapján került benyújtásra. Az elsőfokú közigazgatási szerv 2017. június 6-án kelt 37673/2017. 05. 24. számú határozatával a kérelemnek helyt adó határozatot hozott és az elővásárlási jogot felperes ingatlanára bejegyezte. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2017. október 2-án kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Alperes határozata indokolásában hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:167. §-ára és 6:226. § (3) bekezdésére, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 6. § (1) bekezdésére, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 6. § (1)-(3) bekezdéseire és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 25. § (1) bekezdésére, valamint a HÉSZ 117. §-ára.

[2] A HÉSZ rendelkezéseit a Dunakeszi Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2018 (V.31.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: új HÉSZ) 104. §-a 2018. június 30. napjával hatályon kívül helyezte.

[3] A felperes a határozat ellen keresettel élt, kiemelve, hogy az alperesi határozat ellentétes az új Ptk. 5:167. § rendelkezéseivel, az Inytv. 29. §-ában és 32. §-ában foglaltakkal. Álláspontja szerint a HÉSZ, valamint a bejegyzési kérelemhez csatolt képviselő-testületi határozat nem felel meg az új Ptk. 5:167. § előírásainak. A Budapest-környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította, megállapítva, hogy a HÉSZ 117. §-a egyértelműen rendelkezik a jog alapításáról és a rendelet mellékletét képező szabályozási terv azonosíthatóan megjelöli a Dunakeszi ... hrsz. alatt felvett ingatlant, mint elővásárlási joggal érintett földrészletet, így a Ptk. 6:226. § (3) bekezdésében előírt feltételek teljesülnek.

[4] A jogerős ítélet ellen felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének történő helyt adó döntés meghozatalát. Álláspontja szerint az ingatlanára bejegyzett elővásárlási jog korlátozza a tulajdonosi joga gyakorlását, sérti az ingatlan feletti kizárólagos rendelkezési jogát. Utalt arra, hogy a HÉSZ 117. §-a nem tartalmazza, hogy melyek azok a közérdekű célok, amelyek megvalósításához településrendezési okokból az önkormányzat az ingatlantulajdont korlátozó elővásárlási jogot bejegyeztette. A felperes a Ptk.-ra és az Inytv.-re vonatkozó jogi érvelését is fenntartotta.

A bírói indítvány és az önkormányzat védirata

[5] A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a Kfv.IV.37.811/2018/5. számú végzésében indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsánál a HÉSZ 117. §-ának, 118. § 3. pontja, valamint a rendelet mellékletét képező szabályozási tervhez tartozó SZ JM2 jelmagyarázat „Elővásárlási joggal érintett ingatlanok” elnevezésű jelzésének és az ahhoz kapcsolódó térképi ábrázolás más jogszabályba ütközésének megállapítását és megsemmisítését.

[6] A Kúria előtt folyó per felperese a per folyamán nem terjesztett elő egyik beadványában sem a Kúria Önkormányzati Tanácsa előtti normakontroll eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet. A perekben eljáró bíróságok azonban a felek indítványa nélkül is észlelhetik azt, ha az általuk alkalmazandó helyi rendelet más, magasabb szintű jogszabályba ütközik, ilyen esetben a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárását a felek ez irányú kérelme nélkül is hivatalbóli (ex proprio motu) kezdeményezhetik. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban észlelte, hogy a per eldöntése során az első fokon eljárt bíróság által is alkalmazott HÉSZ 117. §-a képezi azt a jogszabályi alapot, mellyel az elővásárlási jog létesítése megtörténhetett. Maga a jogszabályszöveg a felperesi ingatlant nem azonosítja, azonban a rendelet mellékletét képező szabályozási terv alapján a felperesi ingatlan egyértelműen elővásárlási joggal érintett ingatlanként került szabályozásra.

[7] Az indítványozó előadta, hogy a HÉSZ 117. §-a az Étv. 25. § (1) bekezdésben adott törvényi felhatalmazás alapján rendelkezik az önkormányzatot a településrendezési célok elérése érdekében megillető elővásárlási jog alapításáról, azonban sem a jogszabály szövegében, sem a szabályozási tervben egyetlen konkrét településrendezési célt sem említ meg, melyet az elővásárlási jog létesítése szolgálhatna. Az indítványozó hangsúlyozta továbbá, hogy a HÉSZ 118. § 3. pontja minden elővásárlási joggal érintett ingatlant egyben kisajátítással érintett ingatlanná is nyilvánít. Az Étv. 25. § (1) bekezdése az elővásárlási jog jogszabállyal történő alapítását a településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében teszi lehetővé. A törvényi felhatalmazásból, mely a jog létesítését célokhoz kapcsolja (célhoz kötötten teszi lehetővé) egyértelműen következik az, hogy a célokat meg kell határozni. Utalt továbbá az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésére, az Étv. 7. §-ára, 17. §-ára, 26. §-ára és a 43/2006. (X. 5.) AB határozatra.

[8] Az indítványozó kiemelte, hogy a közigazgatás joghoz kötöttsége az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében és az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében azonos megfogalmazással rögzített jogállam-fogalom lényeges elemét jelentő követelmény, ennek a közigazgatás jogalkotó tevékenysége keretében is érvényesülnie kell. Az indítványozó szerint az indítványával támadott helyi rendeleti szabályozás azzal, hogy az Étv.-ben biztosított elővásárlási jogot, melyhez a saját szabályával egyben a kisajátítás lehetőségét is hozzákapcsolja, ezzel az összes elővásárlási joggal érintett ingatlant egyben kisajátítással érintett ingatlanná is teszi, – a konkrét településrendezési célok megnevezése és az adott ingatlanhoz rendelés (kapcsolása) nélkül – ellentmond az Étv.-ben kapott felhatalmazásnak. Ezen ellentmondás miatt az Étv.-be, azaz törvénybe ütközik, így törvényellenessége okán megsemmisítése indokolt.

[9] Az Önkormányzat által előterjesztett védiratban az Önkormányzat jelezte, hogy a HÉSZ 2018. június 30. napján – az új HÉSZ hatálybalépésével – hatályát vesztette.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[10] Az indítvány megalapozott.

[11] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése alapján bírálta el.

[12] I. Az indítvánnyal érintett rendeleti szabályok az alábbiak szerint rendelkeznek:

„117.§ A települési önkormányzat közérdekű célok megvalósításához elővásárlási jogot állapít meg településrendezési okokból a szabályozási tervlapon jelölt ingatlanokon.”

„118.§ 3. „Dunakeszi Város Önkormányzata településrendezési feladatok megvalósításához
közérdekből minden elővásárlási joggal érintett ingatlant kisajátíthat.”

[13] A rendelet jelmagyarázata „Helyi rendeletben rögzített elemek:” kategóriában tartalmazza az „Elővásárlási joggal érintett ingatlan” jelkulcsot.

[14] II. A Kúria Önkormányzati Tanácsának jelen ügy kapcsán elsőként abban kellett állást foglalnia, hogy a HÉSZ 117. §-a és a HÉSZ mellékletét képező szabályozási tervhez tartozó jelmagyarázat 117. §-a miatti „Elővásárlási joggal érintett ingatlanok” elnevezésű jelzés és az ahhoz kapcsolódó térképi ábrázolás az Étv. 25. § (1) bekezdésébe ütközik-e.

[15] Az Étv. 25. § (1) bekezdése rögzíti, hogy „[a] települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg az építési szabályzatban meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében.” Az Étv. 7.§-a részletesen felsorolja, hogy a településrendezés során milyen közérdeket szolgáló feladatokat kell megvalósítani és milyen célokat és értékeket kell figyelembe venni. Az Étv. 17. § d) pontja alapján a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító egyik sajátos jogintézmény az elővásárlási jog.

[16] Az Étv. hivatkozott rendelkezési alapján megállapítható, hogy a települési önkormányzatot megilleti egy adott ingatlan elővásárlási joga a településrendezési célok elérése érdekében, e célokat azonban a települési önkormányzatnak az építési szabályzatában szükséges meghatároznia. Jelen esetben a HÉSZ 117. §-a utal arra, hogy a települési önkormányzat közérdekű célok megvalósításához, településrendezési okokból állapít meg elővásárlási jogot a szabályozási tervlapon jelölt ingatlanokon. Mindazonáltal sem a HÉSZ 117. §-a, sem a HÉSZ más rendelkezése, sem a HÉSZ 117. §-ában hivatkozott szabályozási terv nem rögzít egyetlen településrendezési célt sem, amely az elővásárlási jog létesítését indokolja.

[17] A fentiekre tekintettel a Kúria osztja az indítványozó azon álláspontját, hogy az Étv. 25. §-ából – amely az elővásárlási jog létesítését célhoz kötötten teszi lehetővé – egyértelműen következik, hogy a településrendezési célokat a települési önkormányzatnak az építési szabályzatában pontosan meg kell határoznia. Így a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy jelen esetben a HÉSZ 117. §-a és a HÉSZ 117. §-val összefüggésben a szabályozási tervhez tartozó SZ JM2 jelmagyarázat „Elővásárlási joggal érintett ingatlanok” elnevezésű jelzése és az ahhoz kapcsolódó térképi ábrázolás a településrendezési célok megjelölésének hiánya miatt az Étv. 25. § (1) bekezdésébe ütközik. Tekintettel azonban arra, hogy ezen rendelkezés és a szabályozási tervlap „Elővásárlási joggal érintett ingatlanok” elnevezésű jelzések és az ahhoz kapcsolódó térképi ábrázolás jelen határozat meghozatalának időpontjában nem voltak hatályban, a Kúria – megsemmisítés nélkül – azok jogszabályellenességét állapította meg.

[18] III. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a fentieket követően azt vizsgálta, hogy a HÉSZ 118. § 3. pontja megfelel-e az Étv. 26. §-ában foglaltaknak.

[19] Az Étv. 26. § alapján „[a] településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátíthatók ki és jegyezhetők le kiszolgáló és lakóút céljára.”

[20] A HÉSZ 118. § 3. pontja szerint „Dunakeszi Város Önkormányzata településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből minden elővásárlási joggal érintett ingatlant kisajátíthat.” E rendelkezés gyakorlatilag minden elővásárlási joggal érintett ingatlant egyben kisajátítással érintett ingatlanná is nyilvánít.

[21] Az elővásárlási jog és a kisajátítás jogintézménye között azonban lényeges különbség van. Az Étv. 25. §-ában szabályozott elővásárlási jog az érintett ingatlan tulajdonosainak rendelkezési jogát nem korlátozza, szerződéses szabadságukat korlátozhatja az ingatlan elidegenítése esetén. Ezzel szemben a kisajátítás az ingatlan tulajdonának elvonását jelenti, amelyet az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdése alapján „[…] csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.” Az Alkotmánybíróság több határozatában elemezte a kisajátítás jogintézményét [így a 42/2006. (X. 5.) AB határozatban megállapította a tulajdonkorlátozási tesztet is].

[22] A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 1. § (2) bekezdése alapján „[k]isajátítást kérő lehet az állam, illetve a helyi önkormányzat, valamint az államon és a helyi önkormányzaton kívüli harmadik személy (a továbbiakban: harmadik személy), ha a 2. §-ban meghatározott közérdekű célt megvalósító tevékenységet lát el, vagy akit törvény az állam javára, saját nevében, kisajátítást kérőként való eljárásra kötelez.” A Kstv. 22. § (2) bekezdése rögzíti, hogy „[a] kisajátítási eljárást a kisajátítási hatóság folytatja le. Az eljárásra a kisajátítani kért ingatlan fekvése szerinti kisajátítási hatóság illetékes.”

[23] A Kstv. 41. § (3a) bekezdése értelmében „ [f]elhatalmazást kap a Kormány, hogy a kisajátítási hatóságot rendeletben jelölje ki.” A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) 46. § (2) bekezdése alapján „[a] Kormány a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 41. § (3a) bekezdése alapján kisajátítási hatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.” Hasonlóképp rendelkezett a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdése, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdése.

[24] A Kstv. 22. § (1) bekezdése rögzíti, hogy „[a] kisajátítási eljárásra – az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.” Az Ákr. 9. § második fordulata – hasonlóképp a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (4) bekezdéséhez hasonlóan – kimondja, hogy „[a] hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.”

[25] A Kstv. fent idézett rendelkezései értelmében a települési önkormányzat nem sajátíthatott és nem sajátíthat ki ingatlant, csak kisajátítási eljárást kérhet, ha a kisajátítás feltételei fennállnak. A kisajátításról a kisajátítási hatóság, azaz a fővárosi és megyei kormányhivatal dönt. Jelen esetben a települési önkormányzat határkört vonna el az illetékes megyei kormányhivataltól, ha kisajátíthatna ingatlant, amely ellentétes a Kstv. fent idézett rendelkezéseivel.

[26] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy a HÉSZ 118. § 3. pontja egyrészről – a HÉSZ 117. §-ra tekintettel – az Étv. 26. §-ába, másrészről a Kstv. 22. § (2) bekezdésébe és a kisajátítási hatóságot megjelölő kormányrendeletekbe – a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdésébe, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdésébe – ütközik. Tekintettel azonban arra, hogy ezen rendelkezés jelen határozat meghozatalának időpontjában nem volt hatályban, a Kúria – megsemmisítés nélkül – azok jogszabályellenességét állapította meg.

[27] IV. A Kúria a Kp. 143. § (3) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet vitatott rendelkezésével szoros összefüggésben álló rendelkezésének más jogszabályba ütközését is vizsgálhatja. A vitatott rendelkezésekkel szoros összefüggésben áll az új HÉSZ 101. §-a és a 102. § 2. pontja, amely a következőket rögzíti:

„101.§ A települési önkormányzat közérdekű célok megvalósításához elővásárlási jogot állapít meg településrendezési okokból a szabályozási tervlapon jelölt ingatlanokon.”

[28] „102.§ 2. Az Önkormányzat településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből minden elővásárlási joggal érintett ingatlant kisajátíthat.”

[29] A HÉSZ rendelkezéseinek megfelelően az új HÉSZ szabályozási tervlapja is azonos elővásárlási joggal kapcsolatos jelzéseket tartalmaz.

[30] A Kúria megállapítja, hogy az új HÉSZ a HÉSZ vitatott rendelkezéseit szó szerint átveszi, azonban településrendezési célokat továbbra sem tartalmazza emiatt a fent kifejtettek alapján az új HÉSZ 101. § az Étv. 25. §-ába, az új HÉSZ 102. § 2. pontja pedig az Étv. 26. §-ba, a Kstv. 22. § (2) bekezdésébe és a Korm.rendelet 46. § (2) bekezdésébe ütközik.

[31] V. Mindezek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványnak megfelelően a HÉSZ 117. §-át valamint a rendelet mellékletét képező szabályozási tervhez tartozó SZ JM2 jelmagyarázat „Elővásárlási joggal érintett ingatlanok” elnevezésű jelzést és az ahhoz kapcsolódó térképi ábrázolást az Étv. 25. § (1) bekezdésébe ütközően törvénysértőnek mondta ki. A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványnak megfelelően a HÉSZ 118. §-t az Étv. 26. §-ba, a Kstv. 22. § (2) bekezdésébe és kisajátítási hatóságot megjelölő kormányrendeletekbe – a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdésébe, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdésébe – ütközően jogszabálysértőnek mondja ki.

[32] A jogszabályellenesség megállapítása miatt a konkrét ügyben való alkalmazási tilalom Kp. 147. § (1) bekezdés első fordulata alapján való kimondása mellett, ugyanezen jogszabályhely második fordulata alapján általános alkalmazási tilalom, valamely bíróság előtt folyamatban lévő valamennyi egyedi ügyre vonatkozóan ugyancsak indokolttá vált. A Kúria nem látja okát e rendelkezés mellőzésének, mivel a Kp. 147. § (2) bekezdés szerinti, törvényben meghatározott megengedett okai – közérdek védelme, a jogbiztonság vagy a rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme – nem állnak fenn.

[33] A Kp. 143. § (3) bekezdése alapján a Kúria megállapítja, az új HÉSZ 101. §, 102. § 2. pontja, valamint a rendelet mellékletét képező szabályozási tervhez tartozó jelmagyarázat „Elővásárlási joggal érintett ingatlanok” elnevezésű jelzése és az ahhoz kapcsolódó térképi ábrázolás jogszabálysértő, ezért azokat mint hatályos rendelkezéseket ex tunc hatállyal megsemmisítette.

[34] A normakontroll eljárásban a Kp. 146. § (1) bekezdése alapján a törvénysértő önkormányzati rendelet ex nunc hatályú megsemmisítése a főszabály. A Kp. 146. § (4) bekezdése azonban az ex nunc hatályú megsemmisítés helyett lehetővé teszi az ex tunc, vagy a pro futuro megsemmisítést is, ha azt a jogbiztonság vagy a rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok különösen fontos érdeke indokolja. Jelen esetben ezen feltételek fennállását a Kúria megállapította, így az új HÉSZ vitatott rendelkezéseit a rendelet kihirdetése napjára, 2018. május 31-ei hatállyal megsemmisítette. A Kúria megállapítja továbbá, hogy az új HÉSZ jogszabálysértő rendelkezései nem alkalmazhatók valamennyi, a jelen határozat időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben.

A döntés elvi tartalma

[35] Az Étv. 25. §-ából – amely az elővásárlási jog létesítését célhoz kötötten teszi lehetővé – egyértelműen következik, hogy a településrendezési célokat a települési önkormányzatnak az építési szabályzatában pontosan meg kell határoznia.

[36] A települési önkormányzat önkormányzati rendeletben más közigazgatási szerv hatáskörét nem vonhatja el.

Záró rész

[37] A Kúria az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.

[38] A Kúria a jogszabályba ütközés alkalmazásra vonatkozó további jogkövetkezményét a Kp. 147. § (1) bekezdése alapján állapította meg.

[39] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.

[40] A jogszabályellenes rendelkezéseknek a folyamatban lévő ügyben és általános alkalmazási tilalmát a Kp. 147. § (1) bekezdése mondja ki.

[41] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényellenességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.

[42] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019. december 17.

Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke,
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró,
Dr. Horváth Tamás s.k. bíró