Köf.5.034/2023/2. számú határozat

A Kúria

Önkormányzati Tanácsának   
végzése

Az ügy száma: Köf.5.034/2023/2.

A tanács tagjai:

Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke,  
Dr. Kiss Árpád előadó bíró,  
Dr. Balogh Zsolt bíró,  
Dr. Demjén Péter bíró,  
Dr. Kalas Tibor bíró

Az indítványozó: Sátoraljaújhelyi Járásbíróság

Az érintett önkormányzat: Sátoraljaújhely Város Önkormányzata (…...)

Az érintett önkormányzat képviselője: Dr. Cselei Andrea ügyvéd (…..)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonban lévő házingatlanok és nem lakás céljára szolgáló ingatlanok elidegenítéséről szóló 14/2004. (IV. 27.) 2022. július 7. napjáig hatályban volt önkormányzati rendelete 2.§ (2) bekezdésének a) és d) pontja más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló indítványt visszautasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A végzés alapjául szolgáló tényállás

  1. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata (a továbbiakban: az érintett önkormányzat) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 3. § (1) bekezdése alapján jogutódlással szerezte meg a Magyar Államtól a Sátoraljaújhely 2851/A/7. hrsz-on nyilvántartott, természetben ……. található 64 m2 alapterületű üzlethelyiség (a továbbiakban: az Ingatlan) tulajdonjogát.
  2. Az indítványozó bíróság előtt folyamatban lévő per felperese és az érintett önkormányzat 2009. június 23-án 2009. július 1. napjától, 2019. június 30. napjáig tartó bérleti szerződést kötött az Ingatlanra. A bérleti szerződés lejártát megelőzően felperes és az érintett önkormányzat a bérleti szerződést 2029. május 30. napjáig meghosszabbították, valamint a bérleti díjat magasabb összegben állapították meg.
  3. Az érintett önkormányzat képviselő-testülete 2021. augusztus 26. napján megtartott ülésén meghozott 407/2021. (VIII.26.) számú határozatával értékesítésre jelölte ki az Ingatlant, amely alapján az érintett önkormányzat és az indítványozó bíróság előtt folyamatban lévő per II. r. alperese között 2022. május 27. napján adásvételi szerződés jött létre.

Az indítványozó bíróság előtti eljárás és az indítvány

  1. Az alapügy felperese keresetében kérte, hogy az indítványozó bíróság állapítsa meg egyrészt, hogy az Ingatlanra 2022. május 27. napján megkötött adásvételi szerződés a felperessel szemben hatálytalan, illetve, hogy az közte és az érintett önkormányzat között jött létre.
  2. Az érintett önkormányzat a kereset elutasítását kérte, előadva, hogy Sátoraljaújhely Város Önkormányzata önkormányzati tulajdonban lévő házingatlanok és nem lakás céljára szolgáló ingatlanok elidegenítéséről szóló 14/2004. (IV.27.) számú rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 2. § (2) bekezdés a) és d) pontja alapján a felperest elővásárlási jog nem illette meg a perbeli ingatlan tekintetében, mert az Ingatlanra vonatkozó bérleti szerződés határozott időre jött létre, illetve az Ingatlan műemlék épületben található.
  3. Az alapügy felperesének álláspontja szerint az Ör. egyrészt túlterjeszkedik a törvényi felhatalmazáson, másrészről contra legem szabályozást alkot.  Kifejtette, hogy a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) 56. § -a kifejezetten törvényi elővásárlási joggal ruházza fel a felperest. Továbbá a Lakástörvény kifejezetten csak saját szabályozása (azaz Lakástörvényen belüli szabályozás szerint) enged eltérést attól, hogy a bérlő elővásárlási joggal rendelkezik-e vagy sem. Valamint a Lakástörvény 58. § (1) bekezdése szerint, ha a törvény másként nem rendelkezik, az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségre a bérlőt (bérlőtársat) elővásárlási jog illeti meg. A véleménye szerint tehát az Ör. 2. § (2) bekezdés a) és d) pontja a Lakástörvény hivatkozott rendelkezéseibe, ezáltal az Alaptörvény 32. cikk (1)-(3) bekezdéseibe ütközik.
  4. A fentiekre tekintettel az indítványozó bíróság az előtte folyamatban lévő pert a 5.P.20.347/2023/15. számú végzésében felfüggesztette és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 132. § (1) bekezdése alapján kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör. más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárását. Az indítványában az Alaptörvény 32. cikk (1) és (2) bekezdésébe, illetve a Lakástörvény 58.§ (1) bekezdésébe ütközésére hivatkozással kérte az Ör. 2.§ (2) bekezdése a) és d) pontjának megsemmisítését, illetve alkalmazási tilalmának elrendelését. Az indítványban a felperes álláspontjának ismertetésén túl nem fejtette ki, hogy az Ör. támadott rendelkezéseit milyen okból tartotta más jogszabályba ütközőnek.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokai

  1. Az indítvány érdemi vizsgálatára az alábbiak szerint nem volt lehetőség.
  2. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 144. §-a alapján, ha a bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmaznia, amelynek más jogszabályba ütközését észleli, a bírósági eljárás felfüggesztése mellett a Kúriánál indítványozza az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást.
  3. A Kp. 139. § (1) bekezdése szerint az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásban a Kp. szabályait a XXV. fejezetben foglalt eltérésekkel, a normakontroll sajátosságaira figyelemmel kell alkalmazni. A Kp. 140. § (1) bekezdése értelmében a normakontroll eljárást indítvánnyal kell megindítani, amelyre a keresetlevél szabályait kell alkalmazni. Ezen utaló szabályból következően az indítványnak meg kell felelnie a Kp. 37. § (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti követelményeknek, azaz tartalmaznia kell az önkormányzati rendelet konkrét rendelkezéseivel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával és a Kúria Önkormányzati Tanácsának döntésére irányuló határozott kérelmet.
  4. A Kp. 143. § (2) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének megállapítására irányuló indítványnak a keresetlevélhez képest többletelőírásoknak is meg kell megfelelnie, így a jogszabályok puszta megjelölésén túl szükséges annak előadása is, hogy az indítványozónak a szóban forgó rendeletet az előtte fekvő eljárásban alkalmaznia kell, és miként jutott arra a következtetésre, amely szerint az önkormányzati rendelet (vagy annak valamely rendelkezése) törvénysértő.
  5. A Kúria Önkormányzati Tanácsa hangsúlyozza, hogy az indítványozó szerepét nem veheti át, ugyanis a bírói indítványra indult, önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás során csak az indítvány és a védirat keretei között vizsgálódhat. Az indítványban meg nem jelenő, az indítványozó belső meggyőződését nem tükröző tények és körülmények figyelembevételére nincs lehetőség, hiszen ez a normakontroll eljárástól elkülönülő alapügyben történő érdemi állásfoglalást jelentené (Köf.5004/2021/3., Köf.5015/2022/9.).
  6. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy jelen ügyben az indítvány a Kp. 37. § (1) bekezdés f) pontja szerinti követelményeknek, valamint a Kp. 143. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltaknak nem felel meg, az indítványozó bíróság pusztán a felperes perben előterjesztett kezdeményezését továbbította. Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló bírói indítványnak a bíró belső meggyőződését kell tükröznie. Nem elegendő a felperes keresetében foglaltak idézése és annak a rögzítése, hogy a felperes szerint a támadott rendelkezés más jogszabályba ütközik.  (Köf. 5007/2022/6.)
  7. Az indítványozó azonban nem fejtette ki, hogy a meglátása szerint miért ütközik a vitatott rendelet más, magasabb színtű jogszabályba. Indítványában kizárólag a perbeli tényállást ismertette, majd utalt a felperes keresetben kifejtett álláspontjára és rögzítette, hogy „a bíróságnak jelen ügyben alkalmaznia kell az I. rendű alperes által hivatkozott Sátoraljaújhely Város Önkormányzata 14/2004. (IV.27.) önkormányzati rendelet 2.§ (2) bekezdés a, és d, pontját, kéri, hogy az Alaptörvény 32.cikk (1) és (2), és  a 1993. évi LXXVIII. törvény 58.§ (1) bekezdésébe foglaltokkal ellentétes rendelkezés megsemmisítését, illetve alkalmazási tilalmának elrendelését.”
  8. Figyelemmel arra, hogy az indítvány az indítványozó bíróság álláspontját nem tartalmazta, a Kúria Önkormányzati Tanácsa az eljárást a Kp. 139. § alapján alkalmazandó Kp. 48. § (1) bekezdés k) pontja alapján visszautasította. Az indítvány érdemi vizsgálatára abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az indítványozó a belső meggyőződését tükröző indítványban kéri a normakontroll eljárás lefolytatását.

A döntés elvi tartalma

  1. Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állító bírói indítványt indokolni kell, az indokolási kötelezettségnek nem tesz eleget a fél álláspontjának ismertetése.

Záró rész

  1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
  2. Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
  3. A végzés elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. január 30.

Dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró
Dr. Demjén Péter s.k. bíró
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró