A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
h a t á r o z a t a
Az ügy száma: Köf.5030/2019/3.
A tanács tagja: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró
Az indítványozó: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (9021 Győr, Árpád út 32.)
Az érintett önkormányzat: Győrújfalu Község Önkormányzata (9171 Győrújfalu, Ady Endre u. 7.)
Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria Önkormányzati Tanácsa
– megállapítja, hogy Győrújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 12/2018. (X.25.) önkormányzati rendelettel módosított 2/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete 7/A. §-a és 7/B. §-a törvénysértő, ezért azokat e határozat közzétételével megsemmisíti;
– megállapítja, hogy Győrújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 2/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 12/2018. (X.25.) önkormányzati rendelet 1. §-a, 2. § (1) bekezdése törvénysértő volt;
– elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;
– elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül – az önkormányzati rendeletek kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
[1] Az indítványozó felülvizsgálta Győrújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 2/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) módosításáról szóló 12/2018. (X.25.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: módosító Ör.), amellyel kapcsolatban a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 134. § (1) bekezdése alapján 2019. július 5. napján törvényességi felhívást tett. A módosított Ör. jogszabálysértése megszüntetésének határidejét a kormányhivatal a kézbesítést követő 60. napban jelölte meg.
[2] A törvényességi felhívásban az indítványozó megállapította, hogy a módosított Ör. 7/A. §-a és 7/B. §-a jogszabálysértő. A módosított Ör. 7/A. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a képviselő-testület – az éves költségvetési rendeletben előirányzott összegben – a hatvankét év feletti lakosok részére jövedelmi és vagyoni viszonyokra való tekintet nélkül pénzbeli települési támogatást adhat. A módosított Ör. 7/B. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület – az éves költségvetési rendeletben előirányzott összegben – a tizennyolc év alatti gyermekek részére jövedelmi és vagyoni viszonyokra való tekintet nélkül pénzbeli települési támogatást adhat.
[3] A törvényességi felhívásban az indítványozó a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 26. §-ára hivatkozott, mely szerint a képviselő-testület a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, és a szociálisan rászorultak részére – a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint – más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat.
[4] Az indítványozó szerint az Ör. jogszabálysértő módon a támogatások feltételrendszerét szociális rászorultságtól függetlenül, jövedelmi és vagyoni viszonyokra tekintet nélkül állapítja meg, ami nem felel meg az Sztv. 26. §-ában foglaltaknak. Az indítványozó a törvényességi felhívásban rögzítette, hogy amennyiben a képviselő-testület szociális rászorultságtól függetlenül kíván támogatást nyújtani, abban az esetben az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése alapján eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva alkothat rendeletet a nyújtandó támogatás tekintetében.
[5] A polgármester az indítványozótól a törvényességi felhívás határidejének lejárta előtt a határidő hosszabbítását kérte 2019. szeptember 5. napján érkezett kérelmében, melyben jogilag és politikailag is vitatja a törvényességi felhívásban foglaltakat. Az indítványozó a határidő meghosszabbítását nem tartotta indokoltnak, melyre tekintettel a GYB–04/877-1.62019. iktatószámon tett törvényességi felhívásban megjelölt határidő meghosszabbítására irányuló polgármesteri kérelmet a GYB–04/877-5/2019. iktatószámon elutasította és megállapította, hogy a törvényességi felhívás eredménytelen volt.
A kormányhivatal indítványa és az önkormányzat védirata
[6] Az indítványozó kiemelte, hogy a módosított Ör. 7/A. § (1) bekezdésében nevesített hatvankét év felettiek részére nyújtott települési támogatás, továbbá a 7/B. § (1) bekezdésében megjelölt tizennyolc év alatti gyerekek részére nyújtott települési támogatás egy meghatározott életkor betöltése esetére adott támogatás. A Kúria szerinte már több döntésében (így a Köf.5.051/2012/6., Köf.5.008/2013/8., Köf.5.051/2014/3. Köf.5017/2015., Köf. 5019/2015/5. számú határozatokban) rögzítette, hogy önkormányzati rendeletben felhatalmazás hiányában nem lehet a szociális támogatás feltételévé tenni nem szociális célú szempontokat.
[7] Az indítványozó szerint jelen ügyben egyértelmű, hogy a szociális támogatáshoz való hozzáférés azon az alapon válik lehetővé, hogy valamilyen életkort elér, vagy valamilyen életkort még nem ér el a lakos, amely egyáltalán nem szociális szempont. Rámutat arra is, hogy az önkormányzatok szociális ellátásaihoz kapcsolódó normatív állami támogatás célhoz – szociális szempontok érvényesítéséhez – kötött, amelyet az Ör. nem biztosít. Utalt e körben a Kúria Köf.5014/2019/3. számú határozatára. Hangsúlyozta, hogy az Sztv. keretei között, annak felhatalmazása alapján megalkotott önkormányzati rendeletben megállapított pénzbeli ellátásoknál is fő szabályozási elv a szociális rászorultság. Az indítványozó álláspontja ezek alapján az, hogy a módosított Ör. hivatkozott rendelkezései jogszabálysértőek, ugyanis az önkormányzat túllépte az Sztv.-ben meghatározott felhatalmazása kereteit.
[8] A Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére. Az önkormányzat védiratot nem nyújtott be.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása
[9] Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott.
[10] A Kúria Önkormányzati Tanácsa (a továbbiakban: Kúria) az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A Kp. 140. § (1) bekezdése alapján az indítványra a keresetlevél szabályait kell alkalmazni.
[11] Az indítvánnyal érintett Ör. rendelkezések a következők:
[12] „7/A. §
Hatvankét év felettiek részére nyújtott települési támogatás
(1) A képviselő-testület – az éves költségvetési rendeletben előirányzott összegben – a hatvankét év feletti lakosok részére jövedelmi és vagyoni viszonyokra való tekintet nélkül pénzbeli települési támogatást adhat.
(2) Pénzbeli települési támogatásra jogosult minden győrújfalui lakóhellyel rendelkező személy, aki a tárgyév december 31-ig a hatvankettedik életévét betölti.
(3) Jogosultság szempontjából győrújfalui lakosként kell figyelembe venni azokat a (2) bekezdés szerinti személyeket, akik a tárgyév szeptember 30. napjáig Győrújfalun lakóhelyet létesítenek.
[13] 7/B. §
Tizennyolc év alatti gyermekek részére nyújtott települési támogatás
(1) A képviselő-testület – az éves költségvetési rendeletben előirányzott összegben – a tizennyolc év alatti gyermekek részére jövedelmi és vagyoni viszonyokra való tekintet nélkül pénzbeli települési támogatást adhat.
(2) Pénzbeli települési támogatásra jogosult minden győrújfalui lakóhellyel rendelkező, magyar állampolgár 18 év alatti gyermek. A jogosultság megállapításakor azokat a gyermekeket lehet figyelembe venni, akik a tárgyév végéig töltik be legfeljebb a tizennyolcadik életévüket.
(3) Jogosultság szempontjából győrújfalui lakosként kell figyelembe venni azokat a (2) bekezdés szerinti személyeket, akik a tárgyév szeptember 30. napjáig Győrújfalun lakóhelyet létesítenek.”
[14] A Kúria az indítvány alapján a módosított Ör. Sztv.-nek való megfelelőségét vizsgálta.
[15] Az Sztv.-nek az 1. §-ában meghatározott célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. A helyi önkormányzatok az Sztv.-ben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. A szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.
[16] Az Sztv. 25. § (1) bekezdése szerint a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására, illetve a különös méltánylást érdemlő személyes élethelyzetére figyelemmel pénzbeli szociális ellátás nyújtható. Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a (3) bekezdés b) pontja alapján a képviselő-testület – az Sztv.-ben és a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint – települési támogatást állapít meg a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások körében. Az Sztv. 26. §-a szerint a képviselő-testület a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, és a szociálisan rászorultak részére – a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint – más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat. Az Sztv. 132. § (4) bekezdés g) pontjában felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza a települési támogatás keretében nyújtott ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait.
[17] A módosított Ör. alapján az önkormányzat a hatvankét év feletti, illetve a tizennyolc év alatti lakosok részére „jövedelmi és vagyoni viszonyokra való tekintet nélkül” adhat pénzbeli települési támogatást. A Kúria a Köf.5014/2019/3. számú határozatában jelen ügyhöz hasonló szabályozás kapcsán rámutatott arra, hogy: „[m]egállapítható, hogy ez a megfogalmazás sehogyan sem értelmezhető összhangban állóként az Sztv.-nek a települési támogatást illetően kifejezetten a szociális rászorultság esetére vonatkoztatott meghatározásával, mi több, azzal kimondottan ellentétes. A Szoc. tv. által intézményesített települési támogatásként tehát az önkormányzat ilyen támogatási tartalmat jogszerűen nem határozhat meg, mert az adott, éppen a felhatalmazó magasabb szintű jogszabállyal ütközik.” A Kúria rögzíti, hogy az Sztv. által intézményesített települési pénzbeli támogatás nem szociális szemponthoz való kötése ellentétes az Sztv. 26. §-ában meghatározott rászorultsági elvvel; meghatározott életkor elérése, illetve el nem érése pedig nem tekinthető szociális szempontnak.
[18] A fentiek alapján a Kúria a módosított Ör. 7/A. §-ának és 7/B. §-ának törvénysértő voltát megállapította és azokat megsemmisítette.
A döntés elvi tartalma
[19] A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény által intézményesített települési pénzbeli támogatás önkormányzati rendelettel történő nem szociális szempont szerinti szabályozása ellentétes e törvény 26. §-ában meghatározott rászorultsági elvvel; meghatározott életkor elérése, illetve el nem érése pedig nem tekinthető szociális szempontnak.
Záró rész
[20] A Kúria az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
[21] A Kúria a törvényellenesség jogkövetkezményeit az Ör. tekintetében a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja alapján állapította meg. A megsemmisített rendelkezés hatályvesztésének időpontja a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 10. § (1) bekezdés d) pontja második fordulatán, továbbá (8) bekezdésén alapul.
[22] A Kúria a törvényellenesség jogkövetkezményeit a módosító Ör.-re vonatkozóan a Kp. 146. § (1) bekezdés b) pontja alapján állapította meg. A módosító Ör. mint végrehajtott rendelkezés a Jat. 10. § (1) bekezdés c) pontja első fordulata, továbbá 12. § (2) bekezdése szerint a végrehajtottá válással már hatályát vesztette.
[23] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
[24] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
[25] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. november 27.
Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke,
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró,
Dr. Horváth Tamás s.k. bíró