Kúria
Köf.5028/2012/5.szám
A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Dr. Horváth Zsuzsanna jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (1056 Budapest, Váci utca 62-64.) Indítványozónak, a Budapest-Zugló XIV. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a Zugló Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának, valamint Zugló kerületi Szabályozási Tervének elfogadásáról szóló 19/2003. (VII. 8.) sz. rendeletének felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban, meghozta az alábbi
h a t á r o z a t o t :
1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Budapest-Zugló XIV. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a Zugló Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának, valamint Zugló Kerületi Szabályozási Tervének elfogadásáról szóló 19/2003. (VII.08.) számú rendelete 68. § (3) bekezdésének megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Egyebekben az eljárást megszünteti.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
I.
1. A Budapest Főváros Kormányhivatalának (a továbbiakban: Indítványozó) jogelődje a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 98. § (2) bekezdése szerinti jogkörében eljárva, 02-709/2003. szám alatti törvényességi észrevételében hívta fel a Budapest Zugló XIV. kerületi Önkormányzat képviselő-testületét (a továbbiakban: érintett Önkormányzat) arra, hogy módosítsa a Zugló Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról, valamint Zugló Kerületi Szabályozási Tervéről szóló 19/2003.(VII.08.) rendeletét (a továbbiakban: Ör.), mivel annak egyes rendelkezései jogszabálysértőek.
2. Az érintett Önkormányzat képviselő-testülete megtárgyalta a törvényességi észrevételben foglaltakat és 881/2004. (IX. 21.) sz. határozatában annak első részével nem értett egyet, 882/2004. (IX. 21.) sz. határozatában az észrevétel második részét elfogadta. Ugyanakkor egyetértése ellenére az Ör. megfelelő módosítását elmulasztotta.
3. Az Indítványozó az Alkotmánybíróságnál indítványozta az Ör. 68. § (3) bekezdésének, M7 Mellékletének, a 30. § (14) bekezdéshez tartozó M2 Melléklet szerinti és az L4 építési övezetre irányadó építménymagassági érték vizsgálatát és megsemmisítését. Indokolása szerint a hatályba léptető rendelkezés és mellékletek részben a Budapest Főváros 48/1998. (X. 15.) Kgy. rendeletének 7. § (1) bekezdésébe, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi X. törvény (a továbbiakban: régi Jat.) 12. §-ába ütköznek.
Az építménymagassági mutatószámmal kapcsolatos indítványi elemet az Indítványozó a Kúria előtti eljárásban visszavonta.
Az érintett Önkormányzat sem az alkotmánybírósági, sem a Kúria előtt folyamatban lévő eljárásban nem tett érdemi állásfoglalást az indítvánnyal kapcsolatban.
II.
1. Az indítvány megalapozatlan.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör.-t az indítvány keretei között vizsgálta.
2012. január 1-én hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye. Az Alaptörvény 25. cikk c) pontja szerint a bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban Bszi.) 24. § (1) bekezdés f) pontja szerint a Kúria dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 72. § (1) szerint „[a] 71. §-ban foglalt rendelkezéstől eltérően az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján a bírósághoz kell áttenni az e törvény hatálybalépését megelőzően a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve jogelődje által előterjesztett olyan indítványt, amely jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban önkormányzati rendelet vizsgálatára irányult, és az indítvány tartalmában önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állítja.
Az Alkotmánybíróság 2012. január 18-án kelt végzésével az indítványt áttette a Kúriához.
2. Az indítvány lényegét tekintve azt kifogásolja, hogy az Ör. 68. § (3) bekezdése a kiemelt szabályozást igénylő összvárosi érdekű területeket is érintő mellékletének hatályba lépését a fővárosi szabályozási keretterv módosításának hatályba lépéséhez kötötte. Ebben a körben – az indítvány értelmében az Ör. - a régi Jat. 12. §-ába ütközik.
3. Az Indítványozó állította, de nem igazolta azt, hogy az érintett Önkormányzat nem folytatott a Fővárosi Közgyűlés 48/1998. (X. 15.) rendeletének 7. § (1) bekezdése szerinti egyeztetési eljárást. Ezzel szemben indítványában maga is „egyeztetési iratanyagra” utal (lásd a 2004. december 2-án kelt alkotmánybírósági indítvány, 3. oldal, utolsó bekezdését).
4. Emellett a Kúria Önkormányzati Tanácsának álláspontja értelmében a régi Jat. 12. § (2) bekezdése az olyan tartalmú visszaható hatályú jogalkotást tilalmazta, amely a jogszabály személyi hatálya alá tartozók számára kedvezőtlenebb, terhesebb helyzetet teremtett. Az Indítványozó nem támasztotta alá azt az állítását, amely szerint az Ör. M7 Melléklete hatályba lépésének a fővárosi szabályozási keretterv hatályba lépéséhez kötése az építési engedélyt kérők kötelezettségeit elnehezítette volna.
5. Megjegyzi ugyanakkor a Kúria Önkormányzati Tanácsa azt is, hogy az indítvány elbírálásakor hatályos, és az elbírálás alapját képező, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: új Jat.) 2. § (2) bekezdése szintén alapelvként rögzíti azt, hogy „[j]ogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé”. De 7. § (3) bekezdése lehetőséget teremt arra is, hogy „[ha] a hatálybalépés naptári napja nem határozható meg, a hatálybalépés valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztének időpontjához is köthető”.
6. Utal továbbá a Kúria Önkormányzati Tanácsa arra, hogy a hatályt, ezen belül az időbeli hatály kezdetét meghatározó rendelkezés a jogszabály fontos, tartalmi szabálya. Ugyanakkor egy több éve hatályban lévő és alkalmazandó jogszabály esetében az időbeli hatály kezdetét meghatározó rendelkezés megsemmisítése – különös tekintettel a jogszabály alapján létrejött jogviszonyokra – a jogbiztonságot megkérdőjelező bírói döntést jelentene. Ilyen esetben nagyobb érdek fűződik a kialakult viszonyok stabilitásához mint a formális jogszerűség helyreállításához.
7. A kifejtett indokok alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör. 68. § (3) bekezdésének törvénysértő jellegét nem állapította meg.
A Bszi. 55. § (3) bekezdése értelmében „[h]a a (2) bekezdésben [a megsemmisítés törvényben] foglalt feltételek nem állnak fenn, az önkormányzati tanács az indítványt elutasítja”.
Az Önkormányzati Tanács az indítványt elutasította.
8. Mivel az Indítványozó az elbíráltakon túlmenően, építménymagassági mutatószámmal kapcsolatosan visszavonta az indítványát, ezért a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi. 51. § (2) bekezdés a) pontja alapján ebben a tekintetben az eljárást megszüntette.
Budapest, 2012. május 29.
Dr. Kalas Tibor sk. az Önkormányzati Tanács elnöke
Dr. Hörcherné Dr.Marosi Ildikó sk. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt sk. bíró