Köf.5.027/2021/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria

Önkormányzati Tanácsának

határozata

Az ügy száma: Köf.5027/2021/4.

A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt, a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Patyi András bíró, Dr. Varga Eszter bíró, Dr. Varga Zs. András bíró

Az indítványozó: Pest Megyei Kormányhivatal (1052 Budapest, Városház u. 7.)

Az érintett önkormányzat: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete (2000 Szentendre, Városház tér 3.)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- megállapítja, hogy Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 9/2018. (III. 26.) önkormányzati rendeletének 3–6. §-a - a 3. § (2) bekezdése bevezető szövege és h) pontjának tartalma kivételével - más jogszabályba ütközik, ezért azt e határozat közzétételének napjával megsemmisíti;

- megállapítja, hogy az önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdés h) pontja a megsemmisítés következtében a következő szöveggel marad hatályban: „(2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülnek a nemzeti vagyonról szóló törvényben, egyéb törvényben, valamint jelen bekezdésben meghatározott, alábbiakban felsorolt vagyonelemek: h) az 1. mellékletben meghatározott lakások”;

- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;

- elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül – az önkormányzati rendeletek kihirdetésével azonos módon is kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Az indítványozó törvényességi felhívást bocsátott ki, amelyben felhívta az érintett önkormányzatot (a továbbiakban: önkormányzat), hogy az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 9/2018. (III. 26.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) törvénysértő, amit szüntessen meg olyan módon, hogy az Ör. rendelkezéseit a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, forgalomképtelen ingatlan vagyontárgyak, illetve a korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyontárgyak felsorolásával egészítse ki. A felhívással a képviselő-testület nem értett egyet.

Az indítvány és a védirat

[2] Az indítványozó 2021. július 19-én kelt indítványában kezdeményezte az Ör. következő rendelkezéseinek a megsemmisítését:

3. § (1) [helyesen: (2)] bekezdés „alábbiakban felsorolt" szövegrésze; valamint a)–g) pontja,
3. § (3) bekezdés,
4. § (1) bekezdés „alábbiak” szövegrésze; valamint a)–h) pontja,
4. § (2) bekezdés a)–d) pontja,
4. § (3) bekezdés,
5. § (2) bekezdés

[3] Kérte továbbá a Kúriát, hogy kötelezze az önkormányzatot olyan tartalmú rendelkezés megalkotására, amely szerint az Ör. melléklete tartalmazza a kizárólagos és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyontárgyak tételes felsorolását.

[4] Indokolása szerint Szentendre város tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, forgalomképtelen ingatlan vagyontárgyak, illetve a korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyontárgyak felsorolása a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (2) bekezdésének rendelkezéseivel ellentétesen, nem tételes módon került szabályozásra. Az Ör. nem tartalmazza a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonelemek, valamint a korlátozottan forgalomképes vagyonelemek felsorolását. A vagyonelemek tételes meghatározása kizárólag a vagyonkataszterben történt meg. Az Ör. kifogásolt rendelkezéseiben meghatározott ingatlancsoportok eszerint nem tekinthetők vagyonelemnek. A forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes ingatlanok ilyen jellegű felsorolása viszont az előbbiek szerint jogszabálysértő. Az Ör. 3. § (2) bekezdése, 4. § (1) és (2) bekezdése, valamint 5. § (2) bekezdése általános formában, az állampolgárok számára nem beazonosítható vagyonelemeket határoz meg, miáltal sérül a jogbiztonság, a normavilágosság és a transzparencia követelménye.

[5] Az önkormányzat védiratában akként nyilatkozott, hogy az indítványozó által felülvizsgálni kért Ör. megfelel az Nvtv. hatályos rendelkezéseinek, az Ör. meghatározott rendelkezéseinek megsemmisítése, illetve melléklettel történő kiegészítésére kötelezés nem indokolt. Nem értett egyet azzal sem, hogy az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezéséből, miszerint az tételes ingatlan meghatározást ír elő, arra kellene következtetni, hogy az Nvtv. is az ingatlanok tételes meghatározását írná elő.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[6] Az indítvány nagyobb részben megalapozott.

[7] A Kúria Önkormányzati Tanácsa (a továbbiakban: Önkormányzati Tanács vagy a Kúria Önkormányzati Tanácsa) az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése alapján bírálta el. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján az indítványra a keresetlevél szabályait kell alkalmazni.

I.

[8] Az Ör. indítvánnyal tartalmilag érintett, illetőleg a külön is támadott rendelkezései a következők.

„II. FEJEZET

Az önkormányzat vagyona

3. §(1) Helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyont, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: a nemzeti vagyonról szóló törvény) 5. § (3) bekezdése határozza meg.

(2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülnek a nemzeti vagyonról szóló törvényben, egyéb törvényben, valamint jelen bekezdésben meghatározott, alábbiakban felsorolt vagyonelemek:

a) köztéri műalkotások,
b) köztemetők,
c) helyi jelentőségű természetvédelmi területek,
d) szilárd hulladék lerakóhely,
e) levéltári anyagok, irattári anyagok,
f) tervtár terv- és iratanyagai,
g) mindaz a vagyon, melyet a Képviselő-testület nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nyilvánít,
h) az 1. mellékletben meghatározott lakások

(3) A kizárólagos és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, forgalomképtelen ingatlan vagyontárgyak tételes felsorolását a vagyonkataszter tartalmazza.

4. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyonelemek – a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott vagyonelemeken kívül – az alábbiak:

a) műemlék, műemléki jellegű és városképi jelentőségű ingatlanok
b) védett természeti területek,
c) kulturális javak,
d) műalkotások,
e) nyilvános illemhelyek,
f) az önkormányzati üdülők,
g) a nem lakás céljára szolgáló helyiségek vagyongazdálkodási és városrendezési szempontok szerint meghatározott köre,
h) mindaz a vagyon, amelyet a Képviselő-testület annak nyilvánít.

(2) Korlátozottan forgalomképes az önkormányzati közszolgáltatás alapvető funkcióját, illetve a helyi közhatalom gyakorlását biztosító

a) igazgatási, művelődési, oktatási, sport, egészségügyi, szociális, jóléti célt szolgáló, és egyéb intézmények használatába adott vagyon,
b) a közszolgáltatási tevékenységet végző gazdasági társaság használatába kerülő önkormányzati vagyon,
c) a Képviselő-testület és szervei, valamint a hivatal elhelyezésére szolgáló középület, illetve a feladatok ellátására szolgáló eszköz, és
d) az önkormányzati közszolgáltatás alapvető funkciójának ellátása céljából, valamint a vagyongazdálkodás hatékonyabbá tétele érdekében létrehozott gazdasági társaságok önkormányzati üzletrésze.

(3) A korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyontárgyak tételes felsorolását a vagyonkataszter tartalmazza.

5. § (1) A törzsvagyonba nem tartozó önkormányzati vagyon, mint üzleti vagyon forgalomképes.

(2) A forgalomképes ingatlan vagyontárgyak tételes felsorolását a vagyonkataszter tartalmazza.

6. § Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak átminősítése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.”

II.

[9] Az Ör. előbbiekben megállapított szövegével kapcsolatban a Kúria Önkormányzati Tanácsa észlelte, hogy sem az indítványozó, sem az önkormányzat nem a hatályos szövegre hivatkozik.

[10] A Nemzeti Jogszabálytárban (a továbbiakban: Njt.) az Njt.-ről szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Njt. rendelet) 4/A. §-ának megfelelően az önkormányzati rendeletek közzététele folyamatos kötelezettség. A hatályos szöveg eszerint a 2021. 05. 22-i időállapotnak megfelelő, az indítvány azonban nem ezt a szövegváltozatot veszi alapul. Ez utóbbi megállapítását illetően a Kúria figyelemmel volt a Kp. 139. §-a alapján, illetve annak megfelelően irányadó 85. § (2) bekezdése rendelkezésére is.

[11] Tekintettel e körülmények együttesére, a normakontrollt ki kellett terjeszteni az Ör. II. fejezetének egészére, amire a Kp. 143. § (3) bekezdése feljogosítja a Kúria Önkormányzati Tanácsát a jogszabályba ütközés vizsgálata keretében a vitatott rendelkezésekkel való szoros összefüggés okán tekintve, hogy e jogszabályrész szerves egységet alkot.    

III.

[12] Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 32. cikk (2) bekezdése alapján feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

[13] A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (1) bekezdése alapján a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.

[14] Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. A Jat. 2. § (4) bekezdésének b) pontja alapján az önkormányzati rendeletek megalkotásakor is biztosítani kell, hogy azok illeszkedjenek a jogrendszer egységébe.

[15] Az Nvtv. 5. § (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet e törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít, törvény vagy a helyi önkormányzati rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít, illetve törvény, vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.

[16] Az Nvtv. 5. § (2) bekezdés b)–c) pontjai és (4) bekezdése – a törvény keretei között – felhatalmazást ad a helyi önkormányzatnak, hogy rendeletben határozza meg, hogy közigazgatási területén mit minősít nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak, valamint korlátozottan forgalomképes vagyonelemnek.

IV.

[17] Az Nvtv. 5. § (2) bekezdése szerinti kötelező önkormányzati feladatkörök tartalmát illetően a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10–13. §-ai adnak eligazítást. A 14. § (1) bekezdése szerint a 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásának részletes szabályait, ha e törvény másként nem rendelkezik, jogszabályok tartalmazzák. A vonatkozó kötelezettségeket tételesen különböző ágazati törvények tartalmazzák.

[18] Az önkormányzat szerint az Ör. jelenleg is az Nvtv. előírásainak megfelelően határozza meg a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, a korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősülő és az önkormányzati közszolgáltatás alapvető funkcióját, illetve a helyi közhatalom gyakorlását biztosító korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket a rendelet 3. § (2), 4. § (1) és (2) bekezdéseiben. Így az Ör. 3. § (2) bekezdése meghatározza, azaz rendeletben szabályozza, hogy mely vagyonelemek minősülnek Szentendrén nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak. Ilyenek egyebek között, a b) pont szerint, a köztemetők.

[19] A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Temető tv.) 3. § b) pontja szerint köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető vagy temetőrész, amelyben az önkormányzat – a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján – a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti.  

[20] Az Ör. 3. § (2) bekezdésének fogalmazásában nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülnek a nemzeti vagyonról szóló törvényben, egyéb törvényben, valamint jelen bekezdésben meghatározott, alábbiakban felsorolt vagyonelemek, közöttük a köztemetők. A vagyonelemek ilyen meghatározása nehezen feleltethető meg az Ör. saját tárgyi hatályának.

[21] Az Ör. 1. § (1) bekezdése szerint a rendelet tárgyi hatálya kiterjed a Szentendre Város Önkormányzat tulajdonába tartozó ingó, ingatlan dolgokra, vagyon értékű jogokra, értékpapírokra, pénzeszközökre, követelésekre, immateriális javakra és gazdasági társaságokban meglévő részesedésekre, együttesen az önkormányzati vagyonra.

[22] A köztemetőkről, mint vagyonelemekről, általában nem jelenthető ki, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősíti őket az önkormányzat, mert nem feltétlenül mindegyikük szolgálja az önkormányzat kötelező feladatának ellátását, továbbá úgy is szolgálhatja az önkormányzat kötelező feladata ellátását, hogy nincs tulajdonában, csak, például, fenntartásában van.

[23] Az Ör. tárgyi hatálya körében pedig általában azért nem áll meg az ilyen norma, mert elvileg lehetséges, hogy az önkormányzatnak csak vagyoni értékű joga van a helyi köztemetőben, de nem tulajdonosa annak, akkor pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonná sem minősítheti azt ezen az úton, hiszen az egyben forgalomképtelen törzsvagyonává tételét is jelentené, ami ebben a formában jogellenes tulajdonelvonást is jelenthetne.

[24] Szentendrén, meglehet, jelenleg egyértelmű a köztemetőkre nézve az önkormányzat tulajdoni helyzete, akkor meg azért jogellenes a szabályozás, mert normatívan kizárja annak változását, amire pedig nincs helyi jogalkotási felhatalmazás, figyelemmel a Temető tv. szabályozására.

[25] Mindebből pedig az következik, hogy a szentendrei köztemetők nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonná minősítése jogszerűen, a jelen ügyben vitatott módon, valóban nem történhet. Az Ör. szabályozása elé korlátokat állít, hogy az Nvtv. felhatalmazását nyilvánvalóan csak a Mötv. és az önkormányzati feladatokat rendező ágazati törvények keretei között lehet értelmezni.

[26] Az Ör.-nek tehát valamilyen módon egyértelművé kell tennie normatív rendelkezése vonatkoztatási körét. Lehet ez vagyonelemenként történő konkretizálás, avagy más mód, ami a jogalkotói szándékot a törvényes keretek között féreérthetetlenné teszi.

[27] Jelen formájában a szabályozás azonban sérti a normavilágosság követelményét. A Jat. 2. § (1) bekezdése alapján a jogszabálynak ugyanis a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.

[28] Lényegében ugyanilyen érvelés állítható szembe az Ör. összes megjelölt vagyontípusának meghatározásával.   

[29] Az Ör. 3. § (2) bekezdése e) pontja szerinti levéltári anyagok, irattári anyagok tekintetében például ugyancsak nincs olyan szabályozási felhatalmazás, ami lehetővé tenné az önkormányzati vagyoni pozíció ilyen úton való megváltoztatását, illetve a megváltoztatás kizárását. Saját tulajdona tekintetében lehetséges csak az Nvtv. felhatalmazása körében a vitatott minősítés elfogadása. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Levéltári tv.) az előbbiekben vázolt temetői szolgáltatásokhoz hasonlóan egy többcsatornás ellátórendszert intézményesít, ami ezért nem teszi automatikussá a szolgáltatásnak a kérdéses módon történő monopolizálását.

[30] Hasonlóképpen a szilárd hulladék lerakóhelyek [Ör. 3. § (2) bekezdés d) pont] sem lehetnek sem általában, sem a különféle önkormányzati vagyoni jogokra tekintettel olyan egységesítés tárgyai, amelyek normatív módon ellentétesek a hulladéklerakókról szóló, a Tanács 1999/31/EK irányelve alapján elfogadott, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvénnyel (Hulladék tv.).

[31] E példálózó tételes felülvizsgálat alapján megállapítható, hogy az Ör. II. Fejezetének szabályozási megoldása törvénysértő.

[32] Egyedüli kivételt az Ör. 2. § (3) bekezdés h) pontja jelent, amelyik az 1. mellékletben meghatározott lakásokat nyilvánítja nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak. Ez a jogszabályhely és a kapcsolódó melléklet 2021. 05. 22-től hatályos, és az említettek szerint a felek egyike sem tekintette a hatályos szabályozás részének. A Kúria úgy értékelte, hogy az Ör.-nek az előbbiek szerint jogellenes részeinek megsemmisítése esetén környezetéből kiragadva ez a rendelkezés bizonyos mértékig be tudja tölteni szerepét. A rendelet mellékletével együtt a szabályozás ebben a pontjában mindenesetre, az előbbiekkel ellentétében, kellő konkrétságúnak tekinthető.

[33] Az Önkormányzati Tanács ugyanakkor megjegyzi, hogy lakások esetében az Nvtv. 5. § (5) bekezdésének b) pontja, valamint (6) bekezdésének analógiája merülhet föl alkalmazásra. A lakás vagyontárgy jellegének adott esetben ez felelhet meg. Eszerint az ilyen vagyontárgyak, döntés alapján, a helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába sorolhatók. Mindazonáltal, figyelemmel az Nvtv. szabályozására és az ott meghatározott felhatalmazásra az önkormányzati jogalkotást illetően, törvényellenesség jelen ügyben, a feltárt körülmények között (figyelemmel az indítványnak ezt a témát mellőző voltára), nem állapítható meg.

V.

[34] Az Ör. szabályozási technikáját illetően az indítványozó kifogásolta, hogy Szentendre város tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, forgalomképtelen ingatlan vagyontárgyak, illetve a korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyontárgyak felsorolása az Nvtv. 5. § (2) bekezdésének rendelkezéseivel ellentétesen, nem tételes módon került szabályozásra.

[35] Kúria ezzel kapcsolatban a következő megállapításokra szorítkozik. Az Ör. 4. § (3) bekezdése, valamint az 5. § (2) bekezdése indokolatlanul von merev határt a vagyonrendeleti szabályozás és a vagyonkataszterben szerepeltetés között. Ez kihat a II. Fejezet egészére. Az Ör.-nek ugyanis az előbbiek szerint kellő konkrétsággal kell rendeznie az önkormányzati törzsvagyon különböző típusaiba sorolt tartalmakat.

[36] Van jelentősége ugyanakkor a vagyonrendelet normatív jellegének, illetve a vagyonkataszter tételes tartalmának – mégpedig egymáshoz képest való tartalmukat illetően is.

[37] A megfelelő szabályozási összefüggés és az azzal adekvát rendeletszerkesztési technika megválasztása azonban az önkormányzati jogalkotási jogosultság része a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet keretei között. A Kúria Önkormányzati Tanácsa erre vonatkozóan további eligazítást nem adhat, ezzel ugyanis túlterjeszkedne az Ör. törvényessége felülvizsgálati jogára vonatkozó felhatalmazásának jogszerű gyakorlásán.

[38] Az indítványozó szerint az Ör. 3. § (2) bekezdése, 4. § (1) és (2) bekezdése, valamint 5. § (2) bekezdése általánosítóan és az állampolgárok által is beazonosítathatatlan vagyonelemeket nevesít, ezáltal sérül a jogbiztonság, a normavilágosság és a transzparencia elve.

[39] A Kúria Önkormányzati Tanácsa egyetért ezzel, azonban a vagyonelemenként való normatív szabályozásról nem tudja megállapítani, hogy biztosan az az egyetlen lehetséges jogszerű szabályozási megoldás. Miképpen azt sem, hogy a vagyonelemek kizárólagos és tételesen pontos meghatározása önmagában biztosan jogszerű, figyelemmel különösen arra, hogy az önkormányzati rendelet normatív szabály. Mindennek mérlegelése a helyi jogalkotó hatásköre.

Az indítványt ebben a részében, azaz az önkormányzat számára az eltérő szabályozás módja előírásának igényét illetően ezért a Kúria Önkormányzati Tanácsa nem tartja megalapozottnak.

[40] Az Ör. ugyanakkor az e határozattal megsemmisített részében kétségkívül nem tartalmazza a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonelemek, valamint a korlátozottan forgalomképes vagyonelemek beazonosítható tartalmát, ami mindenképpen aggályos. A beazonosíthatóság nem hárítható át teljes körűen a vagyonkataszterre. Nem állítható azonban az sem, hogy az utóbbi szerepét az Ör.-nek át kellene vennie minden tekintetben.  

[41] Az Önkormányzati Tanács a megsemmisített részek kapcsán a szövegösszefüggés miatt szükségesnek tartotta az Ör. 4. § (1) bekezdés, a 4. § (2) bekezdés bevezető fordulataira is kiterjeszteni a megsemmisítés hatályát.

IV.

[42] Összességében jelen ügyben a normavilágosság sérelme miatt mindenekelőtt a Jat. 2. § (1) bekezdése sérült. Az egyértelmű szabályozási tartalom a jogviszonyok alapvető jellege, illetve összefüggése kialakításának elmaradása miatt nem állapítható meg, ami egyértelműen jogbizonytalanságot okoz. E törvénybe ütközés alapján az Ör. II. Fejezetét alkotó szabályok döntő többségének megsemmisítése összefüggéseiben vált indokolttá a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja alapján.

[43] Az Önkormányzati Tanács ugyanakkor nem semmisítette meg a fejezet megjelölését és címét. Jelezve ezzel, hogy az Ör. címének is megfelelően az önkormányzati vagyonra vonatkozó szabályozás átfogóan szükséges, amely törvényi kötelezettség teljesítése a megsemmisítést követően az Ör.-ben átmenetileg egy erősen lekorlátozott kört alkot, aminek megfelelő tartalommal kitöltése az önkormányzat szabályozási felelőssége.  

[44] A megsemmisített rendelkezések a jelen határozat közzétételének napjával történő hatályvesztésének megállapítása a Kp. 146. § (3) bekezdése alapján történt meg.

A döntés elvi tartalma

[45] Az önkormányzati vagyonrendeletben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, forgalomképtelen ingatlan vagyon, illetve a korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyon megállapítása a beazonosíthatóság szempontjából kellő konkrétsággal kell, hogy történjen, a vonatkozó törvények felhatalmazása keretei között.

Záró rész

[46] A Kúria az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.

[47] A Kúria a törvényellenesség jogkövetkezményeit a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 146. § (4) bekezdése alapján állapította meg.

[48] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.

[49] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.

[50] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d)pontja zárja ki.

Budapest, 2021. november 2.

Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke,
Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Patyi András s.k. bíró,
Dr. Varga Eszter s.k. bíró,
Dr. Varga Zs. András s.k. bíró