A KÚRIA
ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSA
Köf.5023/2021/6.
A Kúria, Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatala indítványozónak a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata ellen önkormányzati rendelet törvényességi vizsgálata iránt indított eljárásban, az indítványozó által előterjesztett ideiglenes alkalmazási tilalom tárgyában – tárgyaláson kívül – meghozta a következő
végzést:
A Kúria a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnak, a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata az SZTM 2021-014 számú rendezési tervmódosításra tekintettel elrendelt változtatási tilalomról szóló 20/2021. (V. 11.) önkormányzati rendeletére vonatkozó, ideiglenes alkalmazási tilalom elrendelésére irányuló kérelmét elutasítja.
E végzés ellen fellebbezésnek, felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) 2021. június 25-én kelt és a Kúriára 2021. június 28-án érkezett indítványában kérte Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata az SZTM 2021-014 számú rendezési tervmódosításra tekintettel elrendelt változtatási tilalomról szóló 20/2021. (V. 11.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Ör.) ex tunc hatállyal történő megsemmisítését.Az Ör. lényegi rendelkezését jelentő 2. § (1) bekezdés szerint a helyi építési szabályzat SZTM 2021-014 számú módosításának hatálybalépéséig, de legfeljebb a rendelet hatálybalépésétől számított 3 évig – az Ör. 2. § (2) bekezdésében meghatározott kivételektől eltekintve – változtatási tilalom áll fenn a) a beépítésre szánt területén lévő aa) nagyvárosias, ab) kisvárosias, ac) településközponti vegyes és ad) központi vegyes építési övezetben; valamint a beépítésre nem szánt területen lévő általános mezőgazdasági övezetben.
Az indítványozó a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 145. §-a alapján kérte, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa (a továbbiakban: Kúria vagy Önkormányzati Tanács) az ügydöntő határozat közzétételét követő napig az Ör. ideiglenes alkalmazási tilalmát rendelje el. Előadta, hogy az Ör. túlterjeszkedik a törvényi felhatalmazáson, és alkalmazása jogbizonytalanságot kelt, szükségtelenül korlátozva az érintett területen az ingatlantulajdonosok tulajdonhoz való jogát.
Az indítványozó szerint az Ör. szabályozása Győr Megyei Jogú Város lakosainak széles körét érinti. A változtatási tilalom következtében az érintett területen építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatásokat sem szabad végrehajtani. A változtatási tilalom hatálya alá tartozó ingatlanok tulajdonosai így jogszerűen nem újíthatják fel otthonaikat, nem élhetnek ezért az otthonfelújítási támogatással sem. Az 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) szerinti támogatás segítené a családokat a lakásfelújítás anyagi terheinek viselésében. Az indítványozó megjegyzi továbbá, hogy az építőanyagok ára folyamatosan emelkedik, szakképzett munkaerő pedig egyre korlátozottabban áll rendelkezésre Győr-Moson-Sopron megyében is. Mindezek mellett a változtatási tilalom fennállásának előre nem látható időtartama jelentős jogbizonytalanságot okoz.
Az önkormányzat védiratot nyújtott be, amiben kérte, hogy a Kúria az ideiglenes alkalmazási tilalmat ne rendelje el. Védiratában az ideiglenes alkalmazási tilalom ellenében felhozta, hogy elrendelés esetén a Kp. 51. § (3) bekezdése szerinti arányossági elv sérülne. Kiemelte továbbá, hogy a Kr.-ben az igénylés határidejének betartását a Kúria folyó eljárása mellett a jelenlegi tilalom nem érinti.
A Kp. 145. § (1) bekezdése szerint a Kúria – az azonnali jogvédelemre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – kérelemre vagy hivatalból elrendelheti az önkormányzati rendelet alkalmazásának ideiglenes tilalmát. A Kp. 51. § (3) bekezdése szerint a bíróság az arányosság elve alapján, a közérdek és valamennyi fél szempontjából azt mérlegeli, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása nem okoz-e súlyosabb hátrányt, mint amilyennel az azonnali jogvédelem biztosítása járna.
A Kr. 8. § (1) bekezdése alapján a támogatás a lakáson végzett építési tevékenységek befejezését és a számlák kifizetését követően 60 napon belül, de legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető. Az indítványozó ideiglenes alkalmazási tilalom melletti érve szerint amennyiben az Ör. a maximális 3 éves időtartamra (2024. május 12. napjáig) hatályban marad, úgy a területi hatálya alá tartozó ingatlanok tulajdonosai nem vehetik igénybe a Kr. alapján igényelhető otthonfelújítási támogatást. A Kúria szerint ez a magyarázat a jelen eljárás mellett az alkalmazási tilalom elrendelése szempontjából közömbös. A megsemmisítés iránti indítványnak való helyt adás esetén ugyanis, tekintettel a Kp. 141. § (3) bekezdésében foglalt határidőre, marad idő és lehetőség az igénylések benyújtására. További érv szerint pályázatokat írtak ki egyházi épületek, illetve társasházak felújítására is, mely pályázatokon elnyerhető támogatások igénybevételét, illetve felhasználását szintén megakadályozza az Ör. által elrendelt változtatási tilalom. Az Önkormányzati Tanács szerint azonban az Ör. alkalmazása a jogerős döntés meghozataláig nem okoz helyrehozhatatlan hátrányt vagy esetlegesen késedelmet a pályázóknak. A számukra kedvező döntés esetén pályázati lehetőségekkel a későbbiekben élhetnek. Az indítványozó utalt az építőipari helyzet alakulására, amit viszont jogsérelem forrásaként sikeresen hivatkozni jelen esetben aligha lehet, mivel a piaci viszonyok változékonyak.
Az Ör. ideiglenes alkalmazási tilalmának elrendelése esetén, azaz változtatási tilalom hiányában viszont szembe kell nézni jelentős, ellentétes előjelű kockázatokkal. Ebben az esetben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szövegének teljesen megfelelő alkalmazási tilalom sem maradna fenn, ami a rendezési terv célját a maga teljességében meghiúsíthatja, illetve a szabályozás előnyeit kifejezetten kiolthatja. A tervvel célzott rendeltetés elérése ekkor akár helyrehozhatatlanul is károsodik, lehetetlenné téve vagy közösségi szempontból jelentősen költségesebbé téve a szabályozási környezet kívánt célnak megfelelő kialakítását. Az önkormányzati érdeksérelem ebben az esetben visszafordíthatatlan lesz, szemben az érintett ingatlantulajdonosokat – a későbbi esetleges megsemmisítést feltételezve – az alkalmazási tilalom mellőzése esetén érő, lényegében halasztással, jogérvényesítésük lehetőségét illetően. Ha pedig a Kúria végül nem adna helyt az indítványnak, akkor az ideiglenes alkalmazási tilalom folytán az Ör. átmenetileg feloldott hatálya miatt elkezdett változtatások visszafordíthatatlanná válnának, ami az Ör. céljának részleges meghiúsulásához vezetne. Az ideiglenes alkalmazási tilalom tárgyában hozott döntés során a Kúria nem bocsátkozhat az ügy érdemére tartozó kérdések vizsgálatába.
Az Önkormányzati Tanács ezért úgy ítélte meg, hogy az Ör.-nek az ügydöntő határozat meghozataláig történő alkalmazása összességében kisebb és szükség esetén később kiküszöbölhető vagy jelentősen csökkenthető hátrányt okoz. A rendelet ideiglenes alkalmazási tilalmának elrendelése ezzel szemben a végső döntéstől függetlenül is, akár a rendezési szabályozás céljának a meghiúsításával vagy aránytalan többletköltség generálásával járhat. Erre tekintettel az Önkormányzati Tanács az ideiglenes alkalmazási tilalom elrendelése iránti kérelmet elutasította.
A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. § (2) bekezdése, a felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja zárja ki.
Budapest, 2021. július 13.
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró,
Dr. Patyi András s.k. bíró,
Dr. Varga Eszter s.k. bíró