Köf.5.022/2022/8. számú határozat

A Kúria

Önkormányzati Tanácsának

határozata

Az ügy száma: Köf.5.022/2022/8.

A tanács tagja: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos bíró, Dr. Patyi András bíró

Az indítványozó: Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal (9021 Győr, Árpád út 32.)

Az indítványozó képviselője: Dr. Kálmán János kamarai jogtanácsos

Az érintett önkormányzat: Győrszemere Község Önkormányzata (9121 Győrszemere, Fő utca 20.)

Az érintett önkormányzat képviselője: Dr. Menczel Kiss Gergely ügyvéd (cím)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- megállapítja, hogy Győrszemere Község Önkormányzat Képviselő-testületének a 11/2022. (VIII. 24.) önkormányzati rendelettel módosított a helyi építési szabályzatról szóló 16/2014. (X. 27.) önkormányzati rendeletének 7/A. §-a más jogszabályba ütközik, ezért azt a kihirdetés – 2022. augusztus 24. – napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisíti;

- elrendeli határozatának közzétételét a Magyar Közlönyben;

- elrendeli, hogy határozatát – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon az érintett önkormányzat is tegye közzé.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Győrszemere Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 11/2022. (VIII. 24.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosította a Helyi Építési Szabályzatról szóló 16/2014. (X. 27.) önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: HÉSZ), melynek 1. §-a 2022. augusztus 25-ei hatálybalépéssel iktatta be a HÉSZ 7/A. §-át.

[2] A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Indítványozó) az állami főépítész tájékoztatása alapján megállapította, hogy a HÉSZ módosítás elfogadását megelőzően a jogszabályban előírt véleményezési eljárásra nem került sor. Erre figyelemmel 2022. szeptember 21. napján kelt  GY/04/1066-1/2022. iktatószámú törvényességi felhívással élt az érintett önkormányzat felé, melyben arra hivatkozott, hogy a képviselő-testület a HÉSZ-t az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 8. § (1)-(2) bekezdésében, valamint a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes települési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 59. §-ában és 63.  § (1) bekezdésében foglaltakat megsértve, egyeztetési és véleményezési eljárás lefolytatása nélkül módosította, ezért az jogszabálysértő.

[3] A felhívás szerint „a HÉSZ olyan módosítása szükséges, amely a HÉSZ 7/A. § -át a rendelet elfogadását megelőző szöveggel lépteti hatályba.” Az Indítványozó felhívta a figyelmet arra, hogy a véleményezési eljárás utólagos lefolytatása nem teszi a HÉSZ-t visszamenőleges hatállyal közjogilag érvényessé. A felhívásban foglaltakat a képviselő-testületnek legkésőbb a kézbesítést (a Nemzeti Jogszabálytár TFÍK felületén történő feltöltést) követő 30. napon kell megvizsgálnia és az annak alapján tett intézkedéséről vagy egyet nem értéséről tájékoztatást adni.

[4] Az önkormányzat jegyzője 2022. október 26. napján az Indítványozó számára – késedelmesen – megküldött tájékoztatásában jelezte, hogy a képviselő-testület megvizsgálta a törvényességi felhívásban foglaltakat és megindította a hiányolt véleményezési eljárást, melynek várható időtartama 3 hónap.

Az indítvány és az önkormányzat védirata

[5] Az Indítványozó a fentieket követően kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsánál a HÉSZ más jogszabályba ütközésének vizsgálatát azzal, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa állapítsa meg, hogy a képviselő-testület a törvényességi felhívásban részletezett tételes jogszabályi rendelkezésekbe ütköző módon, jogszabályon alapuló egyeztetési és véleményezési eljárás lefolytatása nélkül iktatta be a HÉSZ 7/A. §-át. Az Indítványozó kérte, hogy az Önkormányzati Tanács a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 146. § (1) bekezdés alapján a HÉSZ hivatkozott rendelkezését ex tunc hatállyal semmisítse meg.

[6] Az Önkormányzati Tanács a Kp. 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.

[7] Az önkormányzat a védiratában az indítvány visszautasítását kérte a Kp. 48. § (1) bekezdés e) pontja alapján.

[8] A HÉSZ módosítás előzményeit bemutatva kifejtette, hogy a Módr. megalkotását a jogszabályi háttér, valamint a település társadalmi-gazdasági körülményeinek változása tette szükségessé. Kifejtette, hogy Győrszemere községben a 2019-es évtől jelentősen megnövekedett a lakosságszám és ezzel együtt az új építésű lakások száma, melyeknek több mint fele többlakásos lakóház. A Korm. rendelet hatályba lépésével (2021. VII. 15.) a településrendezési eszközök, illetve azok módosításának eljárásrendjében bekövetkezett változása mellett, egy új ún. „E-TÉR” informatikai szakrendszert hoztak létre. A Korm. rendelet alapján a településrendezési eszközök módosítására kizárólag az E-TÉR felületen kerülhet sor.

[9] A Képviselő-testület a 22/2022. (II. 22.) sz. határozatával elrendelte a településrendezési eszközök teljes felülvizsgálatát, 2022. március 2-án az önkormányzat szerződést kötött a településmérnöki és településtervezési feladatok ellátására, valamint a Korm. rendeletben meghatározott új eljárás szerinti lefolytatására. Az E-TÉR tényleges, fizikális használhatósága azonban csak 2022. július 1-én valósult meg, az önkormányzat pedig azt a tájékoztatást kapta a településtervezőtől, hogy a településrendezési eszközök teljes felülvizsgálata várhatóan 1-1,5 éves időszakot igényel. Mindezeket mérlegelve a képviselő-testület úgy döntött, hogy a lakóegységek számának korlátozását - közérdekből – haladéktalanul el kell rendelni, ennek hiánya a településen visszafordíthatatlan állapotot (zsúfolt, kisvárosias építési mód) eredményezne. Ezzel egyidőben a képviselő-testület úgy döntött, hogy a módosítást elindítja az E-TÉR felületén is ún. egyszerűsített eljárásban, a HÉSZ teljes felülvizsgálatától függetlenül. A település teljes közigazgatási területét érintő módosítást mivel az E-TÉR nem támogatta, az önkormányzat végül 2022. december 9-én a E-TÉR felületén újraindította az eljárást.

[10] Jogi érvelésében arra hivatkozott, hogy az Indítványozónak  a helyi önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatra irányuló (normakontroll) eljárás kezdeményezésére nem volt hatásköre, tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (4) bekezdése alapján a törvényességi felhívás eredményre vezetett azzal, hogy a képviselő-testület a jogsértést elismerte és annak haladéktalan orvoslását elrendelte, az ehhez szükséges döntéseket meghozta. A R.  9. §-a rögzíti, hogy a törvényességi felhívás mikor eredménytelen, az önkormányzat álláspontja szerint jelen ügyben az a)-d) pontok egyike sem állapítható meg.

[11] Utalt arra, hogy az Indítványozó nem biztosította a R. 8. § (3) bekezdés b) pontja szerinti maximális 45 napos határidőt, de még az önkormányzat határidő hosszabbítási kérelmét is elutasította, pedig az önkormányzat kérelmével éppen a jogszerű állapotot kívánta megteremteni, a kitűzött határnapig ugyanis a szükséges hatósági eljárások lefolytatására nem volt mód. Hivatkozott arra is, hogy az Indítványozónak a HÉSZ megsemmisítésére irányuló kezdeményezése nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének, továbbá nem segíti elő a jogszerű működés biztosítását, holott eljárásának elsődleges célja ez lenne.

[12] Az önkormányzat álláspontja szerint a törvényességi felhívásban foglalt jogsértő állapot nem egy eseti döntéssel, hanem a védiratban részletezett előzetes véleményezési eljárás lefolytatásával orvosolható.

[13] Végül utalt arra, hogy az E-TÉR működésképtelenségére és az emiatt elhúzódó hatósági eljárások következményeire az önkormányzatnak nincsen ráhatása.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokai

[14] Az indítvány megalapozott.

I.

[15] Az önkormányzat védiratában foglaltakra figyelemmel a Kúria Önkormányzati Tanácsa először azt vizsgálta meg, hogy volt-e hatásköre az Indítványozónak az Önkormányzati Tanácshoz fordulni és az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást kezdeményezni, teljesültek-e ezen eljárás megindításának törvényi előfeltételei.

[16] A Kp. 143. § (1) bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást törvény által feljogosított szerv indítványozhatja.

[17] Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 134. § (1) bekezdése alapján [h]a a kormányhivatal jogszabálysértést észlel, a törvényességi felügyelet körében legalább harminc napos határidő tűzésével felhívja az érintettet annak megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedéséről vagy egyet nem értéséről a kormányhivatalt írásban tájékoztatni.  A (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a megadott határidő eredménytelen leteltét követően a kormányhivatal a törvényességi felügyeleti eljárás egyéb eszközeinek alkalmazásáról mérlegelési jogkörében dönt. A törvényességi felügyeleti eljárás egyéb eszközei közé tartozik az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás kezdeményezése, melyet az Mötv. 136. § (2) bekezdése értelmében a kormányhivatal indítványozhat.

[18] Az R. 9. §-a tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a fővárosi és vármegyei kormányhivatal törvényességi felhívása eredménytelen. Nevesítve, [h]a az érintett  

  1. a törvényességi felhívásban foglalt határidő lejártáig nem tesz intézkedést a jogszabálysértés megszüntetése érdekében,
  2. által a törvényességi felhívásban foglaltak alapján tett intézkedés nem szünteti meg a jogszabálysértést, vagy újabb jogszabálysértést idéz elő,
  3. nem ért egyet a törvényességi felhívásban foglaltakkal, és az erről szóló tájékoztatást követően a fővárosi és vármegyei kormányhivatal megítélése szerint a jogszabálysértés továbbra is fennáll,
  4. a törvényességi felhívásban foglalt határidő lejártáig a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt nem tájékoztatja.

[19] Az Mötv. rendelkezései alapján látható, hogy a törvény a kormányhivatalnak viszonylag széles mozgásteret biztosít a törvénysértés megszüntetése érdekében. Jól kifejezi ezt az Mötv. 134. § (2) bekezdése, amely a törvényességi felügyeleti eljárás egyéb eszközeinek mérlegelési jogkörben történő alkalmazásáról szól abban az esetben, ha a törvényességi felhívás nem vezetett eredményre. Ilyenkor a kormányhivatal azt mérlegeli, hogy a törvénysértés megszüntetésének – a törvény keretei között – mi a leghatékonyabb módja. (Köf.5055/2013/9.)

[20] A Kúria megállapította, hogy jelen esetben teljesült az Mötv. 134. § (2) bekezdése szerinti feltétel, mert az Indítványozó által megadott 30 napos határidő (2022. október 21.) - az R. 9. § a) és b) pontjára figyelemmel - eredménytelenül eltelt, azaz a törvényességi felhívás nem vezetett eredményre. Az önkormányzat egyrészt a törvényességi felhívásban foglalt határidő lejártáig (2022. október 21.) nem tájékoztatta az Indítványozót a képviselő-testület törvényességi felhívás kapcsán kialakított álláspontjáról, másrészt a jegyző 2022. október 26-án nem a felhívás szerinti intézkedés megtételéről, hanem a véleményezési eljárás megindítása tárgyában hozott döntésről értesítette az Indítványozót, aki az Mötv. 134. § (2) bekezdése és az R. 2. § (4) bekezdése szerinti mérlegelési jogkörében jogszerűen dönthetett úgy, hogy a Kúria előtti normakontroll eljárás megindítását kezdeményezi.

[21] A R. 8. § (4) bekezdése értelmében [a]mennyiben jogszabálysértés megszüntetésére biztosított határidő alatt a jogszabálysértés nem szüntethető meg, a határidő az érintett indokolt kérelmére további 30 nappal meghosszabbítható.

[22] Az önkormányzat 2022. október 26. napján kelt 977-15/2022. iktató számú tájékoztató levele a 30 napos határidő meghosszabbítására irányuló kifejezett kérelmet nem tartalmazott, mindössze arról tájékoztatta az Indítványozót, hogy „az eljárás lefolytatásának várható időtartama 3 hónap”. A Kúria ezzel összefüggésben azt emeli ki, hogy a határidő meghosszabbítására értelemszerűen csak akkor kerülhet sor, ha a jelzett intézkedés alkalmas a jogszabálysértés megszüntetésére, ellenben a törvényességi felhívás célja hiúsulna meg azzal, ha a törvényességi felügyelet ellátó szerv a törvénysértő állapot további fenntartásához járulna hozzá. A jelen esetben nem határozathozatali és feladatellátási kötelezettség elmulasztásáról volt szó, ezért a védiratban az R. 8. § (3) bekezdés b) pontja szerinti 45 napos határidő megsértésére hivatkozás is téves.

[23] A fentiekre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa nem látott jogszerű lehetőséget sem az indítvány visszautasításának a Kp. 48. § e) pontja, sem az eljárás megszüntetésének a Kp. 81. § (1) bekezdés a) pontja alapján, ezért az indítványt érdemben vizsgálta.

II.

[24] A HÉSZ - Módr. 1. §-ával beiktatott - Indítványozó által támadott rendelkezése:

7/A. § Falusias lakóterületen (Lf) rendeltetési egységeket a következő szabályok alapján kell meghatározni:

  1. Amennyiben a telek területe kisebb, mint 1500 m2, a telken legfeljebb egy rendeltetési egység helyezhető el (pl. lakóház, üzlet, stb.)
  2. Amennyiben a telek területe több, mint 1500 m2, akkor legfeljebb kettő rendeltetési egység helyezhető el, illetve minden további 1500 m2 telekméret a megengedett rendeltetési egységek számát eggyel növeli.
  3. Lakóépület nélkül önállóan egy, a HÉSZ által megengedett egyéb rendeltetési egység létesülhet.
  4. Nem tekintendő külön rendeltetési egységnek a lakóépülettől külön épületben elhelyezett garázs, tároló.

[25] A Kúria Önkormányzati Tanácsának a Köf. 5031/2012/11. számú határozata óta követett gyakorlata szerint a Kúria Önkormányzati Tanácsa az önkormányzati rendeletek absztrakt törvényességi vizsgálata során (amilyen a kormányhivatali kezdeményezés is) az önkormányzati rendeletet (vizsgált rendelkezését) mindig a hatályos törvényekhez és a hatályos más jogszabályokhoz méri. Ugyanakkor az Önkormányzati Tanács gyakorlata szerint az önkormányzati rendeletet a megalkotásakor (és nem az elbíráláskor) hatályos magasabb jogszabályhoz méri bírói kezdeményezés esetén, vagy akkor, ha rendeletalkotási szabályok megsértése az ügy tárgya. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5013/2013/7. számú határozatában megállapította, hogy mivel (az ott elbírált ügyben) a   kormányhivatal a HÉSZ eljárási jellegű törvényellenességét állította, ezért a HÉSZ megalkotásakor hatályos szabályok az irányadók. (Köf.5055/2013/9.)

[26] A Módr. megalkotásakor (2022. augusztus 24.) hatályos Étv.  8. § (1) bekezdése szerint [a] településtervet a területfejlesztési dokumentumokkal és a területrendezési tervekkel összhangban, az országos településrendezési és építési szakmai előírások figyelembevételével, továbbá azok elkészítéséről szóló, e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint kell elkészíteni, országos digitális nyilvántartásra alkalmas módon.

[27] Az Étv. irányadó 8. § (2d) bekezdése értelmében, a településrendezési terv elfogadásakor a (2) bekezdés szerinti kormányrendelet alapján záró szakmai vélemény kibocsátására jogosultnak a jogszabályi követelmények érvényesülését biztosító záró szakmai véleményét figyelembe kell venni. A záró szakmai vélemény megküldésére a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben megállapított határidő lejártát követő 5. napon a településrendezési terv elfogadható.

A Korm. rendelet 59. § (1) bekezdése szerint [a] településterv, kézikönyv és településképi rendelet

  1. készítése és módosítása adatszolgáltatáson alapul,
  2. véleményezése helyi partnerségi egyeztetés keretében is történik, ha az önkormányzat partnerségi rendeletében ezt előírja,
  3. adatszolgáltatás figyelembevételével elkészült tervezetét egyeztetni kell olyan módon, hogy a településtervnél véleményezési és záró szakasz, a kézikönyv és a településképi rendeletnél csak véleményezési szakasz kerül lefolytatásra, és
  4. elfogadása az egyeztetést követően történik, önkormányzati határozat vagy rendelet formájában.

[28] A Korm. rendelet 63. § (1) bekezdése értelmében [a] településterv, a kézikönyv és a településképi rendelet

  1. készítésének vagy módosításának egyeztetési eljárása a 66. és a 67. § szerinti általános szabályok vagy a 68–70. § szerinti speciális szabályok szerint történik,
  2. és b) egyeztetési eljárása során a lefolytatandó egyeztetési szakaszoknak, a véleményezési és a záró szakaszban részt vevők körének és a véleményezés egyes eljárási szakaszai határidejének e rendeletben megállapított szabályaitól nem lehet eltérni.

[29] A Kúria megállapította, hogy az önkormányzat a Módr. elfogadását megelőzően a hivatkozott jogszabályi rendelkezésben előírt egyeztetési és véleményezési eljárást nem folytatott le. Ezt egyébként az önkormányzat sem vitatta a védiratában.

[30] A településrendezési eszközök elfogadását megelőző véleményezési eljárás garanciális jellegére a Kúria már több döntésében rámutatott. A Köf.5055/2013/9. számú határozatában megállapította, hogy az érdekelt államigazgatási szervekkel való egyeztetés kötelezettsége és a lakosság bevonása az eljárásba olyan garanciális jellegű eljárási követelményeket jelent, amelyeket a jogi szabályozás nem ír elő más önkormányzati rendelet megalkotása során. A normakontroll feladatokat ellátó bírói testületek (Alkotmánybíróság, Kúria) gyakorlata szerint a jogszabályalkotás – így az önkormányzati rendeletek megalkotásának is – elengedhetetlen feltétele az eljárási szabályok betartása. Csak a formalizált eljárás szabályainak a betartásával keletkezhet érvényes jogszabály [11/1992. (III.5.) AB határozat, ABH 1992, 85.; megerősítve az Alkotmánybíróság Alaptörvényhez fűződő gyakorlatában pl. 3001/2019. (I. 7.) AB határozat]. Ha a jogalkotás során a jogalkotási eljárás garanciális szabályai sérülnek, akkor ez az adott jogszabály közjogi érvénytelenségét vonja maga után [29/1997. (IV.29.) AB határozat, ABH 1997, 122.; megerősítve pl. 3001/2019. (I. 7.) AB határozat]. A fentiekkel összhangban a Kúria több határozatában – így a Köf.5045/2012/5. számú, a Köf.5027/2015/3. számú határozatban – kifejtette, hogy az önkormányzati rendeletalkotás garanciális szabályait törvények tartalmazzák, de adott esetben garanciális rendelkezéseket tartalmazhat az adott önkormányzat által saját maga eljárására nézve – a törvény keretei között – meghatározott helyi szabályozás is. Az eljárási szabályok betartása és az eljárási garanciák érvényesülése a rendeletalkotási eljárás kiszámíthatóságának, ésszerű rendben történő lefolytatásának is lényeges feltétele. E határozatában nyomatékosította, hogy törvénysértő az a helyi építési szabályzat, amelynek elfogadását megelőzően a központi jogszabályokban előírt véleményeztetési eljárás lefolytatása elmaradt, vagy nem a jogszabályokban meghatározott rendben történt [Indokolás (22)].

[31] Erre figyelemmel a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy a HÉSZ 7/A. §-a az Étv. 8. § (1) és (2d) bekezdésébe, valamint a Korm. rendelet 59. § (1) és 63. § (1) bekezdésébe ütközik.

III.

[32] A felek álláspontja abban tért el, hogy az önkormányzat törvényességi felhívásra tett intézkedése, a véleményezési eljárás utólagos megindítása – a jogszabálysértő módon megalkotott rendelkezés hatályon kívül helyezése nélkül - alkalmas volt-e a jogszerű állapot megteremtésére, vagy a jogszabálysértés jelenleg is fennáll.

[33] Az érintett önkormányzat védiratában – egyebek mellett – arra hivatkozott, hogy a jogsértő állapot a véleményezési eljárás lefolytatásával orvosolható. Ezzel összefüggésben a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf. 5055/2013/9. számú határozatában foglaltak alapján megállapította, hogy „A véleményeztetési eljárásban szükséges vélemények utólagos beszerzése nem teszi az eljárást visszamenőlegesen törvényessé.” Ezért téves az önkormányzat álláspontja, miszerint „a „jogszerű állapot megteremtéséről haladéktalanul gondoskodott.” Sem a HÉSZ teljes felülvizsgálatára irányuló eljárás, sem a HÉSZ sérelmezett rendelkezésének kihirdetését követően megindított jogszabályon alapuló véleményezési eljárás nem teszi közjogilag érvényessé a fentiek szerint jogsértően megalkotott szabályozást. (Még abban az esetben sem, ha az egyeztetési-véleményezési eljárás befejeződött és nem állapított meg a szabályozottaktól eltérő véleményt.) Az egyeztetési-véleményezési eljárás lényege, hogy arra a normatív szabály(ozás) megalkotása előtt kerül sor, tehát nem utólagos jóváhagyást jelent.

[34] Az indítvány elutasítását a védiratban hivatkozott Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer (E-Tér) esetleges működési hibája sem alapozza meg, mert az önkormányzat a településrendezési eszközök teljes felülvizsgálatára irányuló eljárást az Indítványozó törvényességi felhívását megelőzően papír alapon sem indította meg, holott arra 2022. június 30. napjáig lehetősége lett volna a Korm. rendelet 78. § (1) bekezdés a) pontja alapján, mely átmeneti rendelkezés lehetővé tette a HÉSZ legkésőbb 2022. június 30-ig megkezdett készítése és módosítása során a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet VI. Fejezetének eljárási rendelkezéseinek alkalmazását.

[35] Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (3) bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes, a Kp. 146. § (1) bekezdés (1) bekezdése a) pontja értelmében, ha a Kúria megállapítja, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik, az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését megsemmisíti.

[36] A fentiekre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja alapján a rendelkező rész szerint határozott és a HÉSZ törvénysértő módosításával beiktatott 7/A. § -át megsemmisítette.

[37] A jogkövetkezmények levonása körében kiemelést érdemel az a körülmény, hogy a jogalkotási eljárás szabályainak megsértése főszabály szerint közjogi érvénytelenségre vezet. (Köf. 5013/2013/7.) A Kúria Önkormányzati Tanácsa a konkrét ügyben úgy ítélte meg, hogy a HÉSZ módosítása során az egyeztetési véleményezési eljárás lefolytatásának elmaradása a támadott rendelkezés közjogi érvénytelenségét vonja maga után, így azt a jogbiztonság érdekében annak kihirdetése, 2022. augusztus 24. napjára visszamenőlegesen, ex tunc hatállyal semmisítette meg.

[38] Amennyiben az önkormányzat célja - a védiratban foglaltak szerint - a település „falusias jellegének” megőrzése, ez a HÉSZ jogszerű módosításának időtartama alatt az Étv. 20. § a) pontjában meghatározott változtatási tilalom elrendelésével is biztosítható.

A döntés elvi tartalma

[39] Jogszabályon alapuló véleményezési eljárás lefolytatása nélkül a helyi építési szabályzat, illetve annak módosítása nem fogadható el. A településrendezési eszköz módosításának elfogadását követően megindított véleményezési eljárás visszamenőleges hatállyal nem teszi közjogilag érvényessé a jogalkotási eljárás garanciális szabályainak megsértésével megalkotott önkormányzati rendelkezést, mert az nem utólagos jóváhagyást jelent.

Záró rész

[40] Az Önkormányzati Tanács észlelte, hogy az Indítványozó neve a 2023. január 1. napjától hatályos Magyarország Alaptörvényének F) cikk (2) bekezdése és 17. cikk (3) bekezdése, továbbá a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakra figyelemmel Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalról Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalra változott, ezért jelen határozatban ekként tüntette fel.

[41] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.

[42] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.

[43] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.

[44] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2023. január 31.

Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Dobó Viola s.k. előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt s.k.bíró,
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró,
Dr. Patyi András s.k. bíró