Köf.5.022/2021/6. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria
Önkormányzati Tanácsának

határozata

Az ügy száma: Köf.5022/2021/6.

A tanács tagja: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Dobó Viola bíró, Dr. Varga Eszter bíró 

Az indítványozó: Fejér Megyei Kormányhivatal (8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9.)

Az érintett önkormányzat: Gárdony Város Önkormányzata (2483 Gárdony, Szabadság utca 20-22.)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria

- megállapítja, hogy a Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének a város vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 24/2004. (V.26.) önkormányzati rendelete 2. sz. mellékletének az 5429/19. hrsz-ú, „beépítetlen terület” művelési ágú ingatlant szabályozó sora más jogszabályba ütközik, ezért azt a hatálybalépése napjára visszamenőlegesen, 2017. április 4-i hatállyal megsemmisíti;

- elrendeli a határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét, valamint azt, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

Ezen határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Az érintett önkormányzat tulajdonát képező ….. hrsz.-ú gárdonyi ingatlan (a továbbiakban: az Ingatlan) a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Járási Földhivatalának 800.205-4/2014. ügyiratszámú, 2015. január 27. napján kelt határozata alapján telekalakítás révén jött létre azzal, hogy az korábban a …… hrsz.-ú (……., kivett közterület, nyilvános WC és zuhanyzó) ingatlan része volt, amely a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 107. § (2) bekezdése alapján került az érintett önkormányzat tulajdonába.

[2] Az érintett önkormányzat képviselő-testülete a 73/2017. (II. 22) számú határozatával a kivett közterület besorolású, a forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó Ingatlant kivett beépítetlen területként a forgalomképes üzleti vagyonba sorolta át. A képviselő-testület a 73/2017. (II. 22.) számú határozat alapján a 6/2017. (IV. 3.) önkormányzati rendeletével a Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének a város vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 24/2004 (V. 26.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Vagyonrendelet) 2. sz. mellékletébe, azaz a forgalomképes üzleti vagyonába sorolta a „kt.” (közterület) művelési ággal jelölt Ingatlant.

[3] A Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatalának 2017. november 8-i 62217/3/2017.11.08 határozatában foglaltak szerint az ingatlan területe 2,6395 ha-ra, művelési ága „beépítetlen terület”-re változott.

[4] Az érintett önkormányzat polgármestere – a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése szerinti jogkörében eljárva – az indítványozó törvényességi felhívását követően a 108/2021. (III. 23.) határozattal hatályon kívül helyezte a képviselő-testület 73/2017. (II. 22.) számú határozatát.

[5] A „Gárdony város vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 24/2004 (V.26.) önkormányzati rendelet módosításáról” elnevezésű 4/2021. (III. 19.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Módr.) módosította a Vagyonrendelet 2. sz. mellékletét akként, hogy az Ingatlan művelési ágát „beépítetlen terület”-re változtatta és alapterületét kiigazította 26.395 négyzetméterre.

[6] Az indítványozó a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 132. §-ában biztosított törvényességi felügyelet jogkörében eljárva az Mötv. 134. § (1) bekezdése szerint 2021. május 3-án FE/02/314-5/2021. számon törvényességi felhívással élt. A képviselő-testület jogkörében eljárt polgármestere a Gárdony Város Képviselő-testületének 224/20121. (VI. 14.) számú határozata szerint a törvényességi felhívásban foglaltakkal nem értett egyet, melyről az indítványozót tájékoztatta, aki megállapította, hogy a törvényességi felhívás eredménytelen volt.

Az indítvány és az önkormányzat védirata

[7] A fenti előzményeket követően az indítványozó a Kúria Önkormányzati Tanácsánál a Vagyonrendelet 2. sz. mellékletének az 5429/19. hrsz-ú, „beépítetlen terület” művelési ágú Ingatlant szabályozó sora jogszabályba ütközésének vizsgálatát és megsemmisítését indítványozta, mivel álláspontja szerint az ellentétes a Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) B) cikkében, R) cikk (2) bekezdésében, 28. cikkében, 32. cikk (3) és (6) bekezdéseiben, 38. cikk (1) bekezdésében, a Mötv. 13. § (1) bekezdésének 2. pontjában, 48. § (1) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdésének 3. pontjában, 5. § (1)-(2) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésének b) pontjában, valamint 6. § (1) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében, továbbá az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 27. § (1) bekezdésében, 111. §-ában, az 1. számú mellékletének 54. pontjában és 71. pontjában foglaltakkal, valamint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (4) bekezdés b) és d) pontjával, a 8. § (1) bekezdésével és a 9. § (1) bekezdésével.

[8] Az indítványozó szerint a Módr. címében a Vagyonrendelet elnevezése nem pontosan került megjelölésre, ezáltal egy nem létező jogszabályt módosított, míg a Vagyonrendelet szövegében egy nem létező jogszabály módosítása folytán történt változások átvezetése történt.

[9] Az indítványozó álláspontja szerint továbbá az Ingatlan tulajdonjogát az önkormányzat az Ötv. 107. § (2) bekezdése alapján szerezte meg, azt a módosítást megelőzően közterületként tartotta nyilván a Vagyonrendeletében, továbbá az ingatlan-nyilvántartás is ekként tartotta nyilván 2017-ig. Kifejtette, hogy a Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének Gárdony Város Építési Szabályzatáról szóló 3/2009 (I. 28.) önkormányzati rendeletében (a továbbiakban: HÉSZ) szabályozása szerint az érintett Ingatlan „Z2” zöldövezeti besorolású, a tervlap jelmagyarázata szerint „I. rendű nem közlekedési célú közterület”, funkcióját tekintve közpark, mely jellegéből adódóan az önkormányzati feladatellátást is szolgál. Az Ingatlan tehát az indítványozó szerint ex lege forgalomképtelen vagyonelem, amely így nem sorolható az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonába.

[10] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése értelmében az érintett önkormányzatot felhívta nyilatkozata előterjesztésére. Az önkormányzat védiratában elsődlegesen az indítvány visszautasítását, másodlagosan elutasítását kérte. A visszautasítás körében hivatkozott arra, hogy az Alaptörvény megsértésének vizsgálata nem tartozik a Kúria hatáskörébe. Kifejtette, hogy a Módr. ugyan tényleg nem pontosan idézi a Vagyonrendelet címét, azonban az a címből egyértelműen beazonosítható.

[11] Az érintett önkormányzat hivatkozott arra, hogy az Ingatlan a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban „kivett, beépítetlen terület”-ként van nyilvántartva, továbbá a véleménye szerint önmagában az, hogy a terület a besorolása alapján a zöldterületi övezetbe tartozik, nem jelenti szükségképpen azt, hogy kizárólag park, vagy kert lehetne. Hivatkozott a HÉSZ 23. § (1) bekezdésére, amely szerint a „Z2” övezetben pihenést, testedzést szolgáló építmény, vendéglátó épület, illetve a terület fenntartásához szükséges épület elhelyezhető.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[12] Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott.

[13] A Vagyonrendelet 2/A. § (1) bekezdése szerint a forgalomképtelen törzsvagyon elemeit az 1. számú melléklet tartalmazza. A (2) bekezdés értelmében a forgalomképes üzleti vagyon elemeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

[14] A Vagyonrendelet 2. melléklet ingatlanra vonatkozó sora szerint a ….. hrsz.-ú beépítetlen terület megjelölésű, 26395 négyzetméter területű ingatlan forgalomképes.

[15] Az indítványozó az indítványát részben az Alaptörvény rendelkezéseinek megsértésére alapította, az érintett önkormányzat erre tekintettel elsődlegesen az indítvány visszautasítását kérte.

[16] Az Önkormányzati Tanács az ügyben a hatáskörét megállapította figyelemmel arra, hogy az indítványban foglaltak szerint a más jogszabályba ütközés és az Alaptörvény-ellenesség együttesen állt fenn, az indítványozó az Alaptörvény megsértésére az Mötv., a Jat., az Nvtv. és az OTÉK rendelkezésein keresztül hivatkozott.

[17] A Kúria Önkormányzati Tanácsa elsődlegesen a Vagyonrendelet módosításának Jat. rendelkezéseivel való összhangját vizsgálta.

[18] A Jat. 2. § (4) bekezdés b) és d) pontjai szerint a jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály illeszkedjen a jogrendszer egységébe, továbbá megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek.

[19] A Jat. 8. § (1) bekezdése kimondja, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezést a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy jogszabály megalkotásával, a módosítani kívánt jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, a módosítást kimondó jogszabályi rendelkezéssel módosíthatja.  

[20] A Jat. 9. § (1) bekezdése alapján nem hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem módosítható vagy helyezhető hatályon kívül.

[21] Az indítványozó hivatkozásai szerint a Jat. hivatkozott rendelkezéseinek a sérelme abban állt, hogy a Módr. nem pontosan tartalmazta a Vagyonrendelet címét. A hivatkozott eltérés abban állt, hogy a Vagyonrendelet címe „a város …” szöveggel kezdődik, míg a Módr. címe a Vagyonrendeletre „Gárdony város …” kezdettel hivatkozik. A Módr. címe további eltérést sem a Vagyonrendelet elnevezése, sem a száma tekintetében nem tartalmazott.

[22] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az indítványban foglaltakkal szemben a Módr. nem utalt nem létező jogszabályra, az elnevezéséből a módosított jogszabály egyértelműen beazonosítható volt. Az eltérés, a város nevének a városra utaló határozott névelő helyett történő feltüntetése nem minősült olyannak eltérésnek, ami a módosítani kívánt jogszabályi rendelkezés tételesen megjelölését érintette volna. Ezért az Önkormányzati Tanács az indítványt ebben a tekintetben megalapozatlannak találta.

[23] Az indítvány a Vagyonrendelet más jogszabályba ütközését azért állította, mert az indítványozó szerint az Ingatlan az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartozott.

[24] Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése szerint az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

[25] Az Ingatlan önkormányzat tulajdonába kerülésének jogalapja az Ötv. 107. § (2) bekezdése volt, ami szerint a tanács és szervei, valamint intézményei kezelésében levő állami ingatlanok, erdők, vizek, – kivéve a védett természetvédelmi területeket és a műemlékileg védett épületeket, építményeket, területeket – pénz és értékpapírok a törvény erejénél fogva a helyi önkormányzatok tulajdonába kerültek. Ezen rendelkezésből nem következik azonban az, hogy az így megszerzett önkormányzati tulajdon egyúttal az önkormányzat törzsvagyona lett volna. Az Ingatlannak az Ötv. 107. § (2) bekezdésén alapuló megszerzése nem eredményezte tehát automatikusan azt, hogy az Ingatlan ne tartozhatna az önkormányzat üzleti vagyonába.

[26] Az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 3. pontja szerint forgalomképtelen nemzeti vagyon: az a nemzeti vagyon, amely az e törvényben meghatározott kivétellel nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

[27] Az Nvtv. 5. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet.  A (2) bekezdés értelmében a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet

a) e törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít,
b) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít (az a) és b) pont a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon)
c) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.

[28] Az Nvtv. 5. § (3) bekezdése b) pontja szerint a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, közkertek.

[29] Az Nvtv. 7. § (1) bekezdése kimondja, hogy a nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását és e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni.

[30] Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 13. pontja értelmében a közterület a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.

[31] Az OTÉK 1. sz. mellélet 71. pontja értelmében közpark a több funkciót szolgáló, közhasználatú közterületi zöldterület, amelyet bárki használhat.

[32] Az OTÉK 27. § (1) bekezdése szerint a zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja. A zöldterület általános használata szerint közpark vagy közkert.  A (3) bekezdés értelmében a közpark zöldterületen a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmény és vendéglátó, kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.  

[33] A rendelkezésre álló – nem vitatott tartalmú – iratokból megállapítható, hogy az Ingatlant az indítványozó járási hivatala által vezetett ingatlan-nyilvántartás nem közterületként tartja nyilván, az az érintett helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában áll. Megállapítható továbbá, hogy a HÉSZ szabályozása szerint az Ingatlan a „Z2” zöld rendeltetési övezetbe tartozik, amely a HÉSZ 5. §-a szerint beépítésre nem szánt terület. A tervlap jelmagyarázata szerint az Ingatlan „I. rendű nem közlekedési célú közterület” besorolású.

[34] Mivel az Ingatlanra jogi helyzetére vonatkozó adatok a kifejtettek szerint ellentmondásosak voltak, az Önkormányzati Tanács annak jogi helyzetét a következők szerint határozta meg.

[35] Az OTÉK 6. § (3) bekezdése határozza meg, hogy egy település beépítésre nem szánt területe az általános használata szerint lehet milyen terület lehet. Ezen bekezdés a zöldterület két formáját ismeri, az 5. pont szerinti közpark zöldterületet, és a 6. pont szerinti közkert zöldterületet. Az OTÉK 27. § (1) bekezdésének második mondata szerint a zöldterület általános használata szerint közpark vagy közkert. 

[36] Összevetve ezen rendelkezéseket a HÉSZ érintett önkormányzat által hivatkozott 23. § (1) bekezdésével, amely szerint a „Z2” övezetben pihenést, testedzést szolgáló építmény, vendéglátó épület, illetve a terület fenntartásához szükséges épület elhelyezhető, megállapítható, hogy a HÉSZ az Ingatlant is magában foglaló övezetet az OTÉK 27. §-a szerinti zöldterületként szabályozza, ebből következően az az általános használata szerint közpark, vagy közkert lehet.

[37] Az Étv. 54. § (4) bekezdés c) pontja szerint a közterület rendeltetése a kikapcsolódás, a szórakozás, a sporttevékenység, a szabadidő-eltöltés. Az (5) bekezdése értelmében a közterületet rendeltetésének megfelelően bárki használhatja.

[38] A Kúria Önkormányzati Tanácsa szerint önmagában annak, hogy a HÉSZ kifejtett rendelkezései a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatalának 2017. november 8-i 62217/3/2017.11.08 határozatában foglaltakra tekintettel nem felelnek meg az OTÉK 27. § (1) bekezdésének, mivel az Ingatlan – az Étv. 2. § 13. pontja szerint – nem tekinthető közterületnek, nem lehetett kizárólagos jelentőséget tulajdonítani. Jelen eljárásban az Önkormányzati Tanács az ingatlan-nyilvántartás adatainak jogszerűségét nem vizsgálhatta, az Ingatlan jogi helyzetének meghatározásakor a HÉSZ, mint az Alaptörvény T) cikk (2) bekezdése szerint általánosan kötelező magatartási szabályt meghatározó jogszabály tartalmából kellett kiindulni. Az ezzel ellentétes értelmezés a HÉSZ általánosan kötelező jellegét kérdőjelezné meg.

[39] A Kúria a Köf.5017/2021/6. számú határozatában Balatongyörök Község Önkormányzata Képviselő-testülete közterület használatról szóló 8/2017. (V.23.) rendelete egyes rendelkezései vizsgálata kapcsán a kormányhivatal törvényességi felhívásából idézte, hogy „a strand csakis az önkormányzat üzleti vagyonának része lehet”. E határozatban a Kúria a közterület hasznosításával kapcsolatos jogviszonyok magánjogi és közjogi kérdéseinek elhatárolásával foglalkozott, a jelen ügyhöz hasonló – a helyi építési szabályzattal összefüggésben felmerült – problémát a Köf.5017/2021/6. számú határozat nem érintett.

[40] A HÉSZ szabályozása, az Ingatlan elhelyezkedése és tényleges funkciója alapján megállapítható tehát, hogy az – az Nvtv. 5. § (3) bekezdése b) pontjára tekintettel, mint a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező park, vagy közkert – a nemzeti vagyonba tartozik, így az Nvtv. 5. § (2) bekezdés a) pontja alapján az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát képezi, ezért annak a Vagyonrendeletben az üzleti vagyon részeként történő feltüntetése az Nvtv. 5. § (3) bekezdés b) pontjába és a (2) bekezdés a) pontjába ütközött.

[41] Az Önkormányzati Tanács a normakontroll eljárásban a helyi norma más jogszabályba ütközésének megállapítására irányuló indítványt az alaptörvényi összefüggéseket is értékelve vizsgálja. Ugyanakkor a helyi norma más jogszabály közbejötte nélküli, közvetlenül Alaptörvénybe ütközését állító indítványt (indítványrészt) az Önkormányzati Tanácsnak nincs hatásköre vizsgálni. (Köf.5.014/2020/9.) A Kúria Önkormányzati Tanácsa és az Alkotmánybíróság hatásköreinek elhatárolása szempontjából fontos szabályt rögzít az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 37. § (1) bekezdése, amely szerint, ha a vizsgálat tárgya – az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata nélkül – kizárólag az Alaptörvénnyel való összhang megállapítása, akkor az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésében adott felhatalmazás alapján az Alkotmánybíróság vizsgálja az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangját és nem a Kúria Önkormányzati Tanácsa. Abban az esetben, amennyiben más jogszabályba ütközés és az Alaptörvény-ellenesség együtt jelentkezik, úgy van hatásköre a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárni (Köf.5.036/2020/4. számú határozat). Jelen ügyben ugyanakkor a törvényellenesség a fentiek szerint közvetlenül az említett törvényi rendelkezésekbe való ütközés alapján, esetleges Alaptörvény-ellenességgel való összefüggés vizsgálata nélkül is megállapítható, így a Kúria a Vagyonrendelet vitatott rendelkezését és az indítványozó által hivatkozott alaptörvényi rendelkezések viszonyát nem vizsgálta.

[42] A normakontroll eljárásban a Kp. 146. § (3) bekezdése alapján a megsemmisített önkormányzati rendelet, illetve annak megsemmisített rendelkezése az Önkormányzati Tanács határozatának közzétételét követő napon veszíti hatályát. Az Önkormányzati Tanács az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése hatályvesztésének időpontját ettől eltérően is megállapíthatja, ha azt a jogbiztonság vagy az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme indokolja [Kp. 146. § (4) bekezdése]. Jelen esetben ezen feltételek, így különösen az önkormányzat kizárólagos forgalomképtelen tulajdonát képező nemzeti vagyon megóvására vonatkozó kötelezettség fennállt, ezért az indítvánnyal támadott rendelkezést annak hatálybalépésének időpontjára visszamenőleges, 2017 április 4-i hatállyal megsemmisítette.

A döntés elvi tartalma

[43] A helyi építési szabályzatban zöldterületbe sorolt közpark, vagy közkert – az ingatlan-nyilvántartási megnevezésétől függetlenül – a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozik, ezáltal a helyi önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát képezi.

Záró rész

[44] A Kúria az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el, a törvényellenesség jogkövetkezményeit a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 146. § (4) bekezdés alapján állapította meg.

[45] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.

[46] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén helyben történő közzététel a 142. § (3) bekezdésén alapul.  

[47] Jelen határozat ellen jogorvoslatot a Kp. 139. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 116. § b) pontja és mindenkire kötelező jellegét a Kp. 146. § (5) bekezdése mondja ki.

Budapest, 2021. október 19.

Dr. Patyi András s.k. a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró
Dr. Dobó Viola s.k. bíró
Dr. Varga Eszter s.k. bíró