KÚRIA
Köf.5014/2012/8.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Dr. Horváth Zsuzsanna jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (1056 Budapest, Váci utca 62-64.), az Östör Ügyvédi Iroda (1126 Bp., Böszörményi út 40. fszt. 2., ügyintéző: Dr. Östör Balázs ügyvéd) által képviselt Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidék Önkormányzata (1126 Budapest, Böszörményi út 23-25.) képviselő-testületének a 12 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsik helyi közútra történő behajtásához szükséges közútkezelői hozzájárulásról és útfenntartási hozzájárulási díjról szóló 8/2005. (VII.1.) számú rendelete felülvizsgálatára irányuló indítványa alapján, nemperes eljárásban meghozta a következő
h a t á r o z a t o t :
1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidék Önkormányzat képviselő-testületének a 12 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsik helyi közútra történő behajtásához szükséges közútkezelői hozzájárulásról és útfenntartási hozzájárulási díjról szóló 8/2005. (VII.1.) számú rendelete 4.§-a és 1., 2. számú melléklete törvényellenes, ezért e rendelkezéseket megsemmisíti, ezt meghaladóan az indítványt elutasítja.
2. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét. A megsemmisített rendelkezés a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon veszti hatályát.
3. A Kúria önkormányzati tanácsa elrendeli, hogy határozatát – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerül hirdessék ki.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
I.
1. A Fővárosi Kormányhivatal jogelődje (a továbbiakban: Indítványozó) 02-440/2006. szám alatti, 2006. november 30. napján kelt törvényességi észrevételében arra hívta fel a Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidék Önkormányzat képviselő-testületét (a továbbiakban: érintett önkormányzat), hogy módosítsa a 12 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsik helyi közútra történő behajtásához szükséges közútkezelői hozzájárulásról és útfenntartási hozzájárulási díjról szóló 8/2005. (VII.1.) számú rendeletét (a továbbiakban: Ör.), mivel az törvénysértő.
2. Az érintett Önkormányzat képviselő-testülete megtárgyalta a törvényességi észrevételben foglaltakat, azzal azonban nem értett egyet, az Ör.-t nem módosította, ezért az Indítványozó az Alkotmánybírósághoz fordult. Az indítványt azzal indokolta, hogy az érintett Önkormányzatot sem a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.), sem a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) nem hatalmazza fel arra, hogy az általa létesített közút közlekedési célú használatáért úthasználati díjat állapítson meg. Az érintett Önkormányzatnak ezért nem volt jogalkotói hatásköre az Ör. megalkotására.
3. Az érintett Önkormányzat állásfoglalásában kifejtette, hogy a Kkt. értelmében a helyi közutak tekintetében a közút kezelője a helyi önkormányzat és ugyancsak a Kkt. szerint az önkormányzati tulajdonú közutak esetében a fenntartás, fejlesztés és üzemeltetés a helyi önkormányzat feladat és hatásköre. Az érintett Önkormányzat az észlelt és a közúthálózat állapotát nagymértékben rongáló megnövekedett átmenő tehergépjármű forgalomra tekintettel először – a Fővárosi Önkormányzat hozzájárulásával – súlykorlátozást vezetett be. Az intézkedés elégtelenségére tekintettel fogadta el a képviselő-testület az Ör.-t. Az érintett Önkormányzat állásfoglalásában nem vitatta, hogy a Kkt. kifejezetten az önkormányzati jogalkotót nem jogosítja a közút használatáért díjmegállapítására, ugyanakkor az Alaptörvény 32. § cikk (2) bekezdése – az Alkotmánybíróság jelen esetben is alkalmazható gyakorlata - értelmében az önkormányzat törvény által nem szabályozott társadalmi viszonyt felhatalmazás nélkül is rendezhet rendelettel.
II.
1. Az indítvány megalapozott.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör.-t az indítvány keretei között vizsgálta.
2012. január 1-én hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye. Az Alaptörvény 25. cikk c) pontja szerint a bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban Bszi.) 24. § (1) bekezdés f) pontja szerint a Kúria dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 72. § (1) szerint „[a] 71. §-ban foglalt rendelkezéstől eltérően az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján a bírósághoz kell áttenni az e törvény hatálybalépését megelőzően a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve jogelődje által előterjesztett olyan indítványt, amely jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban önkormányzati rendelet vizsgálatára irányult, és az indítvány tartalmában önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állítja.
Az Alkotmánybíróság 2012. január 18-án kelt végzésével az indítványt áttette a Kúriához.
2. Az Indítványozó arra hivatkozott, hogy az érintett Önkormányzatnak nincs jogalkotási hatásköre az Ör. megalkotására.
A helyi önkormányzat rendeletalkotási jogköre az Alaptörvényen és törvényi rendelkezéseken alapul. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése értelmében „az önkormányzat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján, annak végrehajtására alkot önkormányzati rendeletet”.
3. Az érintett Önkormányzat az Ör. megalkotását eredeti jogalkotói jogkörére vezette vissza. A Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör.-t az indítvány alapján két összefüggésben vizsgálta: törvénysértő-e az érintett Önkormányzat tulajdonában álló helyi közút használatát engedélyhez kötni, illetve az engedély kiadását díjfizetéstől függővé tenni?
Az Ötv. 8. § (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzat a helyi közszolgáltatások körében gondoskodik a helyi közutak fenntartásáról, amely egyebekben a 8. § (4) bekezdése értelmében kötelező feladata is. A közúti közlekedéssel összefüggésben a Kkt. jelöli ki a települési önkormányzatot a helyi közút kezelőjének. A közút kezelőjének – közúti közlekedéssel kapcsolatos – feladatait, lényegében a közút kezelői intézmény tartalmát a Kkt. szabályozza az önkormányzatokra is kiterjedő hatállyal [Kkt. 8. § (1) bekezdés a) pont], amely részben a közúti közlekedés tervezését, fejlesztését, szabályozását és ellenőrzését, részben pedig a közúthálózat fejlesztését, fenntartását, üzemeltetését jelenti. Mivel a helyi közút közlekedési célú használatának biztosítása közszolgáltatás, amelynek tartalmát jelenleg a Kkt. határozza meg, ezért az önkormányzati jogalkotó ezen törvényi keretek között alkothat szabályokat. Jóllehet a helyi (kerületi) tulajdonú közutak közlekedéssel összefüggő használata nem minősül „törvény által nem szabályozott társadalmi viszonynak”, ugyanakkor az érintett Önkormányzat a törvényi keretek között, a helyi közút fenntartása és üzemeltetése körében kötheti a közút használatát engedélyéhez.
4. Az díjfizetési kötelezettség tekintetében a Kkt. a közutakat két szempont szerint értékeli: díjfizetés (használati díj és útdíj formájában) országos közutak közlekedési célú használata esetében írható elő (Kkt. 33/A. §-33/C. §), illetve díjat kell fizetni a közutak nem közlekedési célú használatakor (Kkt. 37. §). A Kkt. a díjfizetéssel kapcsolatos részletszabályok megalkotására részben a Kormányt, részben pedig a minisztert hatalmazza fel [Kkt. 48. § (3) bek. a.19. pont; 48. § (3) bek. g. pont]. Emiatt nem kétséges, hogy az érintett Önkormányzatnak nincs törvényi felhatalmazása úthasználati díj megállapítására, így az önkormányzati jogalkotó ebben a kérdésben a Kkt. felhatalmazó rendelkezéseivel ellentétesen alkotta meg az Ör.-t.
Megjegyzi a Kúria Önkormányzati Tanácsa, hogy az Alkotmánybíróság 109/2009. (XI. 17.) AB határozatában rámutatott arra, hogy a nyugvó közlekedés, azaz a parkolás mint közszolgáltatás esetében a díjmegállapításra csak törvény által megállapított feltételek között kerülhet sor alkotmányosan.
5. A Bszi. 55. § (2) bekezdés a) pontja értelmében „[h]a az önkormányzati tanács megállapítja, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését megsemmisíti (...)”.
Mivel a Kúria önkormányzati Tanácsa az Ör. díjszedéssel kapcsolatos rendelkezéseit törvénysértőnek ítélte, ezért az indítványtól eltérően nem az egész Ör.-t, hanem annak díjmegállapításra vonatkozó 4. §-át, valamint az ahhoz kapcsolódó 1. és 2. számú mellékleteket semmisítette meg.
6. Utal végül az Önkormányzati Tanács arra, hogy a fővárosi önkormányzatot az Ötv. 63/A. § g) pontjában meghatározott forgalomtechnikai feladatai önmagukban – törvényi felhatalmazás és törvényi keretek nélkül – szintén nem jogosítják arra, hogy a kerületi önkormányzat tulajdonában álló helyi közúton elrendelt forgalomkorlátozásra tekintettel a korlátozási területre tartó tehergépjárművek részére díj ellenében adjon ki a behajtási engedélyt.
Budapest, 2012. május 21.
Dr. Kalas Tibor sk. az Önkormányzati Tanács elnöke
Dr. Hörcherné Dr.Marosi Ildikó sk. előadó bíró
Dr.Balogh Zsolt sk. bíró