A Kúria
Önkormányzati Tanácsának
végzése
Az ügy száma: Köf.5013/2020/4.
A tanács tagja: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Varga Eszter bíró
Az indítványozó: Fővárosi Törvényszék
Az érintett önkormányzat: Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata
Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testületének helyi adóról szóló 41/2011. (XII.20.) önkormányzati rendelete 2014. február 1. napjától hatályos 9. § (2) bekezdés a) pontjának vizsgálatára, jogszabályellenességének megállapítására, a rendelkezés megsemmisítésére és alkalmazási tilalmának elrendelésére vonatkozó eljárást megszünteti.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
[1] Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat jegyzője a bíróság előtt folyó per felperesét a 2015. adóévre vonatkozóan - Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testületének helyi adóról szóló 41/2011. (XII.20.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: Ör.) 11. § a) pontja szerinti kedvezményes 86 Ft/ m2 adómértéket alkalmazva – a Budapest XIII. kerületi 145111/275 hrsz.-ú ingatlan után 131.660.- forint, a 145111/381 hrsz.-ú ingatlan után 63.124.- forint, a 145111/383 hrsz.-ú ingatlan után 274.684.- forint és a 145111/385 hrsz.-ú ingatlan után 775.892.- forint telekadó megfizetésére kötelezte. Határozataiban az Ör. 9.§ (2) bekezdés a) pontjára, valamint a 11.§ a) pontjára hivatkozott.
[2] Az Ör. vitatott 9. § (2) bekezdés a) pontja szerint a telekadó mértéke 226 Ft/m2 a 10 000 m2 nagyság alatti – így az indítványozó előtt folyó perbeli – ingatlanok esetében. Az indítványozó előtt folyó per alperese, a Budapest Főváros Kormányhivatala az elsőfokú adóhatóság határozatait helybenhagyta. Az indítványozó előtt folyó per felperese keresetében kérte az alperesi határozatok bírósági felülvizsgálatát és indítványozta az Ör. vitatott rendelkezése felülvizsgálatára vonatkozó eljárás kezdeményezését a Kúria Önkormányzati Tanácsánál (a továbbiakban: Önkormányzati Tanács).
[3] Az Önkormányzati Tanács a Köf.5035/2019/4. számú határozatában az Ör. 2014. február 1. napjától hatályos 9.§ (2) bekezdés a) pontja törvényességének vizsgálatára irányuló bírói indítványt a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 142. § (2) bekezdése alapján elutasította. Indokolásában megállapította, hogy a bíróság lényegében kizárólag a felperes által előadott érveket és kezdeményezést továbbította. Az Önkormányzati Tanács elvi éllel rögzítette, hogy „[a]z alapperben szereplő felek egyike sem jogosult a Kúria előtti normakontroll eljárás indítványozására, holott valójában ez történik, ha az indítványozó bíróság csak a fél által előadott érveket és kezdeményezést továbbítja a végzésébe foglaltan és nem maga fejti ki az önkormányzati rendeletalkotással okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tényeket, illetve azok bizonyítékait. Bírói indokolás hiányában az indítvány érdemben nem bírálható el.”
Ezt követően, az indítványozó előtt folyó per felperese beadványában ismételten indítványozta az Ör. vitatott rendelkezése felülvizsgálatára vonatkozó eljárás kezdeményezését az Önkormányzati Tanácsnál.
A bírói indítvány és az önkormányzat védirata
[4] A Fővárosi Törvényszék az előtte folyó per egyidejű felfüggesztése mellett indítványozta az Önkormányzati Tanács eljárását az Ör. 9.§ (2) bekezdés a) pontja jogszabály-ellenességének megállapítása, megsemmisítése és e jogszabálysértő rendelkezés konkrét ügyben való alkalmazási tilalmának megállapítása céljából.
[5] Az indítványozó szerint az, hogy az Önkormányzati Tanács a Köf.5035/2019/4. számú határozata a vitatott Ör. rendelkezés konfiskáló jellege vonatkozásában érdemi döntést nem tartalmaz, emiatt ismételten kezdeményezhető önkormányzati normakontroll eljárás, melynek során a konfiskáló jelleg vitássá tehető.
[6] Az indítványozó előadta, hogy az általa kirendelt igazságügyi szakértő a 2018. december 10. napján kelt szakvéleményében a fajlagos alapértéket 455 Ft/m2-ben határozta meg. Az indítványozó előtt folyó perben a felek az aggálytalan szakvéleményt megcáfolni nem tudták, így azt az indítványozó elfogadta.
[7] Az indítványozó álláspontja szerint az Önkormányzati Tanács gyakorlata értelmében – e körben hivatkozott a Köf.5001/2013/6., a Köf.5024/2016/5. és Köf.5081/2012/4. számú határozataira – alappal merül fel, hogy az Ör. 2014. február 1. napjától hatályos 9.§ (2) bekezdés a) pontja ellentétes a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 6. § c) pontjában foglaltakkal, az adómérték megállapítása során nem igazodik az adóalanyok teherviselési képességéhez, tekintettel arra, hogy a telekadó mértéke jelen esetben az Ör. 11. § a) pontja szerinti adókedvezmény alkalmazása esetén is az ingatlanok értékének 17-31%-a, ami az adózónak jelentős jogsérelmet eredményez.
[8] Az Önkormányzati Tanács a Kp. 140. § (1) bekezdésére figyelemmel alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.
[9] Az érintett önkormányzat védiratában kérte az indítvány elutasítását. Elsőként vitatta az ismételt indítvány előterjesztésének lehetőségét. Álláspontja szerint az indítvány nem tartalmazza azt az érvelést, amellyel az indítványozó alátámasztaná, hogy a szabályozást milyen okból tartja jogszabálysértőnek.
[10] Előadta továbbá, hogy a telekadó 2015. évtől hatályos éves mértékének négyzetméter alapú meghatározásakor figyelembe vette a Htv. 6. §-ában foglaltakat, valamint az Alaptörvény arányos közteherviselésre vonatkozó rendelkezéseit. A helyi sajátosságokra és az adózók teherviselő képességére figyelemmel szabályoz az Ör. egyrészt akként, hogy adómentesek a magánszemélyek tulajdonában álló azon telkek, melyeken lakás található (ez kb. 2000 telket érint), másrészt adókedvezményt biztosít a 65. életévüket betöltött, 1.000 m2-nél kisebb adóköteles telkek tulajdonosai számára. Az „önkormányzat gazdálkodási követelményei” törvényi fordulattal összefüggésben utalt arra, hogy a telekadó mértéke a telekadó maximumához képest annak 48 és 72%-a között volt, az adómérték 2014. január 1-től négyzetméterenként 1,5%-kal csökkent, az adókedvezmény pedig négyzetméterenként 6,8%-kal nőtt.
[11] Az Önkormányzat megjegyezte továbbá, hogy az indítványozó előtt folyó per felperesének telkei adómentessé válhattak volna abban az esetben, ha eleget tett volna az önkormányzattal 2007-ben kötött településrendezési szerződésben foglaltaknak, mely szerint a „kivett magánutakat” szilárd burkolattal látja el. Hangsúlyozta továbbá, hogy a felperesnek minden adóévben (így 2015-ben is) lehetősége volt az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezései alapján a kivetett éves telekadó mérséklését vagy elengedését kérelmezni, erre azonban nem került sor, melynek alapján feltételezhető, hogy a kivetett adó megfizetésére felperes képes volt, az nem veszélyeztette súlyosan a megélhetését.
Az Önkormányzati Tanács döntésének indokolása
[12] I. Az Önkormányzati Tanácsnak először abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a normakontroll indítvány, így az ismételt indítvány előterjesztésére is milyen feltételek fennállása esetén van módja az indítványozónak.
[13] Az Önkormányzati Tanács eljárásában a normakontroll sajátosságaira figyelemmel alkalmazza a Kp. általános szabályait, így a keresetlevélre, annak visszautasítására és az eljárás megszüntetésére vonatkozó szabályokat is [Kp. 139. §].
[14] Az ismételt normakontroll indítvány előterjesztésének egyik feltétele az erre vonatkozó határidő megtartása, hisz az önkormányzati normakontroll eljárásokban is alkalmazandók a keresetindítási határidőre vonatkozó általános szabályok.
[15] A Kp. 39. § (1) bekezdése alapján „[a] keresetlevelet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. Ha a közigazgatási cselekményt nem kell közölni, a keresetlevelet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a cselekményről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a cselekmény megvalósulásától számított egy éven belül kell benyújtani. […]”
[16] Az ismételten előterjesztett, kiegészített bírói indítvány benyújtásánál a Kp. keresetindításra vonatkozó határidő megtartását vizsgálva az Önkormányzati Tanács megállapítja, hogy az indítvány előterjesztésére nyitva álló határidő a bírónak a tudomásszerzésétől számított harminc nap, azaz a jogsértés észlelésétől számított harminc nap. A bíró jelen ügyben a támadott önkormányzati rendelet jogszabályba ütközését legkésőbb azon napon észlelte, amikor először indítványozta az önkormányzati normakontroll eljárás lefolytatását. A Köf.5.035/2019/4. számú ügyben a bírói indítvány kelte 2019. október 10. napja. Az ismételten előterjesztett, kiegészített bírói indítvány kelte pedig 2020. április 30. napja. Ezek alapján az Önkormányzati Tanács megállapítja, hogy az ismételten benyújtott, kiegészített indítvány előterjesztése időpontjában a kezdeményezésre nyitva álló Kp. 39. § (1) bekezdése szerinti harminc napos határidő jelen esetben többszörösen eltelt, tehát a bírói indítvány elkésett.
[17] II. Az Önkormányzati Tanács a továbbiakban azt vizsgálta, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár az, ha a kiegészített indítvány ismételt előterjesztésével az indítványozó elkésett.
[18] A Kp. általános szabályai alapján a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja [Kp. 48. § (1) bekezdés i) pont]. A keresetlevelet a bíróság annak a bírósághoz érkezését követő nyolc napon belül utasítja vissza [Kp. 45. § (1) bekezdés c) pont]. E határidő lejártát követően a bíróság megszünteti az eljárást, ha a keresetlevél visszautasításának lett volna helye [Kp. 81. § (1) bekezdés a) pont].
[19] Mindezeknek megfelelően az önkormányzati normakontroll eljárásban az indítvány visszautasítására az indítványnak az Önkormányzati Tanácshoz való érkezését követő nyolc napon belül van lehetőség. E határidő lejártát követően az Önkormányzati Tanács az indítványt már nem tudja visszautasítani, viszont a normakontroll eljárást bármikor megszüntetheti, ha a visszautasítás okai fennállnak, ahogy ez jelen esetben is fennáll, hiszen a bíró az eljárás kezdeményezésére nyitva álló harmincnapos határidőben érdemi elbírálásra alkalmas indítványt nem nyújtott be és igazolási kérelmet sem terjesztett elő. E határidő be nem tartása a normakontroll eljárás lefolytatásának akadályát képezi, emiatt jelen ügyben az Önkormányzati Tanács az ismételten előterjesztett, kiegészített bírói indítványt érdemben nem vizsgálta és az eljárását a Kp. 81. § a) pontja alapján megszüntette.
[20] III. Az Önkormányzati Tanács jelen ügy előzménye fényében megjegyzi, hogy az indítvány előterjesztése során is figyelemmel kell lenni a Kp. 3. § -a szerinti alapelvi rendelkezések betartására. A Kp. 3. § (1) bekezdése a jóhiszemű eljárást a felek kötelezettségeként fogalmazza meg, és azt összekapcsolja a perkoncentráció és a bírósággal való együttműködés elvével. A jóhiszemű féli pervitel másik fontos eleme a Kp. 3. § (3) bekezdése szerinti peranyag szolgáltatásának az elve, mely alapján a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli.
[21] A normakontroll az eljárásban az indítványozó bíró a fél, ezért köteles a Kp. 3. § (1) bekezdése alapján jóhiszeműen eljárni, és az eljárás koncentrált befejezése érdekében a bírósággal együttműködni. Az indítványozó az ügyben először „átengedte” az indítványozás jogát a felperesnek, azaz csak formailag volt az indítványozó (Köf.5035/2019/4.), majd újra indítványozott immár tartalmilag, holott az első indítványnál tudta, tudnia kellett, hogy az indítványozás joga a közigazgatási perben a Kp. 144. §-a alapján csak a bírót illeti meg. Ez az indítványozói magatartás – azon túl, hogy az indítvány elkésett – az Önkormányzati Tanács szerint a jóhiszemű eljárás követelményének sem felel meg.
A döntés elvi tartalma
[22] Az önkormányzati normakontroll eljárásban is érvényesül a bírói indítvány előterjesztésére nyitva álló, a jogsértés észlelésétől számított Kp. 39. § (1) bekezdésében írt harminc napos határidő. E határidő elmulasztásának jogkövetkezménye a bírói indítvány visszautasítása annak az Önkormányzati Tanácshoz való érkezését követő nyolc napon belül. E határidő lejártát követően a Kp. 81. § (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárás megszüntetésének van helye. E szabály az ismételten előterjesztett bírói indítványok esetén is irányadó azzal, hogy a jogsértésről való tudomásszerzés napja nem lehet későbbi időpont, mint az első indítvány kelte. A hiányos tartalmú bírói indítványok joghatályos kiegészítésére ezen időponttól számított harminc napon belül van lehetőség.
Záró rész
[23] A Kúria az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
[24] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényellenességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
[25] A végzés elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2020. szeptember 29.
Dr. Patyi András sk. a tanács elnöke
Dr. Dobó Viola sk. előadó bíró
Dr. Varga Eszter sk. bíró