Köf.5.012/2022/5. számú határozat

A Kúria
Önkormányzati Tanácsának
határozata

A határozat száma: Köf.5012/2022/5.

A tanács tagjai:

Dr. Patyi András a tanács elnöke,
Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt bíró
Dr. Varga Eszter bíró,
Dr. Varga Zs. András bíró

Az indítványozó: Fejér Megyei Kormányhivatal (...)

Az indítványozó képviselője: Dr. Ivanits Viktor Miklós kamarai jogtanácsos

Az érintett önkormányzat: Szár Község Önkormányzata (...)

Az érintett önkormányzat képviselője: Dr. Berkovics Gergely jegyző

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- Szár Község Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályairól szóló 7/2016. (V. 27.) számú önkormányzati rendelete 4. § (4) bekezdése más jogszabályba ütközésének megállapítására és megsemmisítésére, valamint a jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítására irányuló indítványt elutasítja;

- elrendeli, hogy határozatának közzétételére – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A Fejér Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Indítványozó) az FE/02-300-1/2022. ügyiratszámon a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 132. §-ában biztosított törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva az Mötv. 134. § (1) bekezdése alapján 2022. február 2-án kibocsátott törvényeségi felhívásban foglalt álláspontja szerint a Szár Község Önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: képviselő-testület) az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályairól szóló 7/2016. (V. 27.) számú önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) ellentétes a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. §-ával, mivel az Ör. a kizárólagos önkormányzati tulajdonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyakat, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat és az üzleti vagyonba tartozó vagyonelemeket felsoroló 4. § (4) bekezdése nem tartalmazza tételes módon az önkormányzat vagyonelemeit.

[2] A törvényességi felhívással a képviselő-testület az önkormányzat tulajdonába tartozó valamennyi vagyontárgy tételes felsorolása tekintetében nem értett egyet, bár az Ör.-t a képviselő-testület által korlátozottan fogalomképesnek minősített vagyontárgyak pontos, tételes meghatározása tekintetében módosította.

[3] Az Indítványozó az FE/02-300-4/2022. ügyiratszámon 2022. március 29-én kelt törvényességi felhívásban továbbra is fenntartotta az önkormányzat vagyonelemeinek önkormányzati rendeletben történő tételes, naprakész felsorolására vonatkozó álláspontját. A képviselő-testület a felhívásra tekintettel módosította az Ör-t, feltüntetve a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket, az üzleti vagyonba tartozó vagyonelemek felsorolását azonban (annak számosságára és napi változására tekintettel) mellőzte.

Az indítvány és az önkormányzat védirata

[4] A fenti előzmények után az Indítványozó az FE/02/786-1/2022. számon kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör. 4. § (4) bekezdése más jogszabályba ütközésének megállapítását és megsemmisítését, továbbá a képviselő-testület törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását.

[5] Az indítványában kifejtette, hogy az Mötv. 143. § (4) bekezdésének i) pontja felhatalmazza a helyi önkormányzat képviselő-testületét, hogy rendeletben határozza meg azon vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet. Mivel az Ör. 14. §-a értelmében az üzleti vagyon elemeire vonatkozóan vagyonkezelői jog létesíthető, ezért az Mötv. 143. § (4) bekezdésének i) pontja alapján az üzleti vagyonba tartozó vagyonelemeket is tételesen, beazonosítható módon kell meghatározni, ezáltal lehet ugyanis „kimeríteni a felhatalmazó rendelkezésből eredő kötelezettség teljes spektrumát”. Megítélése szerint – mivel a képviselő-testület ennek nem tett eleget – egyértelműen megállapítható a mulasztásos törvénysértés. 

[6] A Köm.5.034/2020/4. számú határozatra hivatkozással kifejtette, hogy amennyiben az önkormányzat a jogalkotásra felhatalmazással rendelkezik, úgy az adott jogszabályt nem csak jogosult, de köteles is megalkotni, méghozzá azzal a tartalommal, melyre vonatkozóan a felhatalmazó rendelkezés szól.

[7] Az Indítványozó az Ör. támadott rendelkezését az egyes vagyonelemeket érintő önkormányzati döntéshozatal aspektusából vizsgálva, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:30 § (1) bekezdésre hivatkozva előadta, hogy az önkormányzat akkor hozhat jogszerű döntést az üzleti vagyonba tartozó vagyonelemeiről, ha azokat nevesítette a vagyonrendeletben. Álláspontja szerint ugyanis az olyan önkormányzati vagyonrendelet, amely nem tartalmazza tételesen, beazonosítható módon az önkormányzat aktuális vagyonelemeit, ellehetetleníti az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos egyes döntések jogszerűségének a megállapítását. Nem biztosítja ugyanis azt a szükséges viszonyítási pontot, azaz azt a jogszabályi helyet, amely az adott elemet rögzíti. Márpedig a döntést képező határozat és a döntéshozatali eljárás jogszerűsége csak akkor állapítható meg, ha az az önkormányzat hatályos rendeletéhez viszonyítható. Az álláspontja szerint így például egy önkormányzati tulajdonban álló ingatlan értékesítésének jogszerűsége is, mivel „életszerű, hogy a helyi rendelet tartalmazza az adott vagyonelemet.”

[8] Az indítványozó utalt a tárgyi eszköz nyilvántartás, készletnyilvántartás, valamint az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartás és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 147/1992. Korm. rendelet) 1. § (1)-(3) bekezdésére, a 3. §-ára, valamint 1-5. számú mellékleteire és kifejtette, hogy az ingatlanvagyon kataszternek – melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik – az önkormányzat ingatlanaira vonatkozó főbb adatokat (helyrajzi szám, utcanév, jelazonosító) a törzsvagyon és az egyéb vagyon szerinti bontásban, elkülönítetten tartalmaznia kell. Az ingatlanvagyon-kataszter naprakész vezetése megalapozza az abban foglalt adatoknak az Ör-be mellékletként történő átemelését az Mötv. 9. §-ában, 132.§ (3) bekezdésének b) pontjában, 134. § (1) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában rögzített szabályok hatékonysága és alkalmazhatósága, végső soron a jogszerűség megállapíthatósága céljából. Álláspontja szerint az Mötv. 110. § (2) bekezdése szerinti vagyonkimutatás jogintézménye ezt nem biztosítja, mivel az csak a zárszámadás időpontjában ad egy ún. „pillanatfelvételt”.

[9] Az indítvány szerint az, hogy az Ör. üzleti vagyont képező vagyonelemeket tételesen, beazonosítható módon nem tartalmazza, mulasztásos törvénysértést valósít meg, az Ör. 4. § (4) bekezdése nem egyeztethető össze az Mötv. 132. § (3) bekezdésének a)-b) pontjában, 134. § (1) bekezdésében, illetve a 147/1992. Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt jogintézménnyel. Az önkormányzat üzleti vagyonának tételes nevesítése hiányában ugyanis az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos döntés és döntéshozatali eljárás jogszerűsége nem ítélhető meg, az önkormányzat mulasztása akadályozza, vagy éppenséggel ellehetetleníti a jogszerűségi vizsgálat lefolytatását.

[10] Az indítványában hivatkozott az Ör.-nek az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) 32. §-ába ütközésére is. Álláspontja szerint az Info tv. hivatkozott §-a szerint a közvélemény pontos és gyors tájékoztatására az önkormányzat tulajdonát képező vagyonelemeit illetően sem az ingatlankataszter, sem az ingatlannyilvántartás, sem a vagyonkimutatás nem alkalmas. Az ingatlanvagyon-kataszter önkormányzati honlapon való közzétételét nem írja elő jogszabály, a vagyonkimutatás az önkormányzat vagyonállapotáról pillanatnyi helyzetet mutat. Megítélése szerint az önkormányzat vagyonrendelete ugyanakkor minden az Info tv. által előírt feltételt teljesít, minthogy az önkormányzati rendeletet mind a Nemzeti Jogszabálytár felületén, mind az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, sőt a rendeletről a jegyző tájékoztatást tud adni, külön többletteher és többletköltség nélkül. Ezzel összefüggésben hivatkozott a Kúria Köf.5040/2013/4., Köf.5027/2021/4. és Köf.5047/2013/3. számú határozataira. Utalt továbbá arra is, hogy a fentiekre tekintettel az Ör. a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.)  2. § (1) bekezdésével is ellentétes.

[11] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján a 42. § (1) bekezdése értelmében felhívta az érintett önkormányzatot az indítványra vonatkozó nyilatkozata előterjesztésére.

[12] Az érintett önkormányzat védiratában az indítvány elutasítást kérte. Az álláspontja szerint az Ör. nem ütközik az Mötv., az Info tv., az Nvtv. és a Ptk. indítványban hivatkozott rendelkezéseibe. A védiratban a Jat. 5. §-ának (1) és (8) bekezdésére, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.) 73. § (4)-(5) bekezdésére hivatkozva kifejtette, hogy jogalkotási kötelezettség csak kifejezett jogalkotási felhatalmazás esetén áll fenn, nem jogelvekből, célszerűségi okokból, következtésekből fakad.

[13] Hangsúlyozta, hogy az Nvtv. 5. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerint az önkormányzatnak arra van lehetősége, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon és a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon további (Nvtv-n felüli) vagyonelemeit megállapítsa, valamint az Mötv. 143. § (1) bekezdés i) pontja arra ad lehetőséget, hogy meghatározza azokat a vagyonelemeket, amelyekre vagyonkezelői jogot létesíthet. Az indítványozó nem jelölt meg olyan felhatalmazó rendelkezést, amely alapján az önkormányzatnak jogalkotási kötelezettsége állna fenn a vagyonelemek tételes meghatározására.

[14] Kifejtette továbbá, hogy a vagyonelemek naprakész nyilvántartását a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti tárgyi eszköz nyilvántartás, készletnyilvántartások, illetve a 147/1992. Korm. rendelet szerinti ingatlannyilvántartás-kataszter biztosítja.

[15] Az Nvtv. nemzeti vagyonra vonatkozó 1. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott nemzeti vagyon, illetve Ptk. dolog fogalmára vonatkozó 5:14. § (1) bekezdése alapján hangsúlyozta, hogy az önkormányzat üzleti vagyonába tartozik minden olyan vagyonelem (dolog), amely nem tartozik a törzsvagyonba.  A vagyonelemek ingó és ingó dolgokat (szerszámok, gépek, informatikai eszközök stb.)  jelölnek, melyeknek tételes felsorolása nem lehetséges, hiszen ezek köre, akár naponta változik.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[16] Az indítvány nem megalapozott.

[17] Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése alapján feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

[18] Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

[19] Az indítvány szerint az Ör. 4. § (4) bekezdése nem tartalmazza tételesen az üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelemeket, ezért egyrészt más jogszabályba ütközik, másrészt megállapítható az önkormányzat képviselő-testülete törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása.

[20] Az Ör. 4. §-a az indítvány elbírálásakor a következő tartalommal volt hatályban:

„4. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen vagyonelemek felsorolását az 2. melléklet tartalmazza.

(2) Jelen rendelet - az Nvtv. 2. mellékletében foglaltakon túlmenően - önkormányzati vagyontárgyat nem minősít nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak.

(3) Az Nvtv. 5. § (5) bekezdésében foglaltakon túl korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdonú vagyonelemek:

a) a helyi jelentőségű természetvédelmi terület létesítéséről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott helyi jelentőségű védett természeti terület, amennyiben nem tartozik a forgalomképtelen törzsvagyonba

b) a Szár 311 és 312 hrsz. alatti köztemető.

(3a) Az önkormányzat tulajdonában álló korlátozottan forgalomképes vagyonelemek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

(4) Mindaz a vagyon, amely törvény vagy e rendelet alapján nem tartozik a törzsvagyon körébe, forgalomképes üzleti vagyon.”

[21] Az indítvány szerint abból, hogy az Mötv. 143. § (4) bekezdésének i) pontja alapján az önkormányzatnak törvényi felhatalmazása van arra, hogy rendeletben határozza meg azon vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, továbbá a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait, az következik, hogy az üzleti vagyont képező vagyonelemeket tételesen, önkormányzati rendeletben kell nevesíteni.

[22] A Jat. 5. § (1) bekezdése szerint a jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. Ugyanezen jogszabályhely (8) bekezdése értelmében a felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, kivéve, ha a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más következik.

[23] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította tehát, hogy a Jat. nem írja elő feltétlen kötelezettségként a jogalkotási felhatalmazás alapján a jogszabály megalkotására vonatkozó kötelezettséget. Nem következik ez az indítványozó által felhívott Köm.5.034/2020/4. számú határozatból sem. Az adott ügyben ugyanis a Kúria Önkormányzati Tanácsa kifejezetten vizsgálta, hogy a jogalkotási felhatalmazásból következik-e az, hogy az adott rendelkezést (a képviselő-testület bizottságai nem képviselő tagjainak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó szabályozást) az önkormányzat ne lenne köteles megalkotni. {Köm.5.034/2020/4. [13] pont} A jogalkotási kötelezettség tehát csak abban az esetben áll fenn, ha a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más nem következik.

[24] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította továbbá, hogy a jogalkotó az Nvtv. és az Mötv. indítványozó által hivatkozott rendelkezéseivel az alábbiak szerint határozta meg a felhatalmazás Jat. 5. § (1) bekezdésében meghatározott kereteit. Az Nvtv. 5. § (2) bekezdés b) és c) pontja alapján az önkormányzatnak arra van lehetősége, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon és a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon további (Nvtv.-n felüli) vagyonelemeit megállapítsa. Az Mötv. 143. § (1) bekezdés i) pontja pedig arra ad lehetőséget, hogy az önkormányzat rendeletében meghatározza azokat a vagyonelemeket, amelyekre vonatkozóan vagyonkezelői jogot létesíthet. Az Nvtv. és az Mötv. hivatkozott rendelkezései nem tartalmaznak az önkormányzat számára közvetlenül felhatalmazó rendelkezést, ily módon nem keletkezik a szabályozásból jogalkotási kötelezettsége sem az önkormányzatnak az üzleti vagyon tételes nevesítése tekintetében.

[25] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az indítványozó nem jelölt meg olyan felhatalmazó rendelkezést, amely alapján az önkormányzatnak jogalkotási kötelezettsége állna fenn az üzleti vagyonelemek tételes meghatározására vonatkozóan.

[26] A Kúria utal arra, hogy az indítványozó által e körben hivatkozott korábbi Köf.5042/2013/5. számú határozatában azon vagyonelemek önkormányzati rendeletben való tételes felsorolásának hiányát, – ebből következően a rendelet Mötv. 143. § (4) bekezdés i) pontjába ütközését – állapította meg, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet. Jelen normakontroll eljárásnak a tárgya azonban – a Kp. 139. § és a 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 85. § (1) bekezdése értelmében az indítvány kereteire tekintettel – az önkormányzat üzleti vagyonának az Ör.-ben való tételes felsorolásának hiánya, nem pedig a vagyonkezelői joggal érintett vagyonelemekkel kapcsolatos rendelkezése volt.

[27] Ehhez hasonlóan az indítványozó által hivatkozott Köf.5047/2013/3. számú határozat tárgyát is azon vagyonelemek (felsorolásának) vizsgálata képezte, amelyekre az önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet.

[28] A Kúria Önkormányzati Tanácsa hangsúlyozza továbbá, hogy abból, hogy azon vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, továbbá a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait önkormányzati rendeletben kell rendezni, nem következik, hogy az összes üzleti vagyontárgyat – ideértve azokat a vagyontárgyakat is, amelyekre vagyonkezelői jog nem létesíthető – tételesen jogszabályban (önkormányzati rendeltben) nevesíteni kellene. Ilyen kötelezettség nem vezethető le továbbá az indítványozó hivatkozott a Kúria Köf.5.027/2021/4., illetve a Köf. 5.040/2013/4. számú határozatokból sem.

[29] Az indítványozó által hivatkozott Ptk. 5:30. § (1) bekezdése szerint a tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, azt biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá, hogy a tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy a Ptk. fenti jogszabályhelye sem alapozza meg az indítványozó állítását, mely szerint az önkormányzat akkor hozhat jogszerű döntést az üzleti vagyonba tartozó vagyonelemeiről, ha azokat nevesítette a vagyonrendeletben. Az önkormányzat üzleti vagyonát érintő jogszerű döntés feltétele – a Ptk. szabályaiból következően –, hogy az a dolog tulajdonjogával rendelkezzen. Bár a tulajdonjogot rendszerint igazolni szükséges, az igazolás alapját nem a vagyonrendeletben történő nevesítés/felsorolás jelenti, vagy másként megfogalmazva, nem attól válik az önkormányzat az üzleti vagyon tulajdonosává, hogy az üzleti vagyon elelmeiről a vagyonrendelet tételes, beazonosítható módon rendelkezik.

[30] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, az érintett önkormányzat helytállóan hivatkozott arra, hogy a Ptk. 5:14. § (1) bekezdésében meghatározott dolog fogalmába nem csak az ingatlanok, hanem az ingó dolgok is beletartoznak, utóbbiak tételes felsorolása azok folyamatos változása okán normatív szabályozásban – gyakorlatilag – nem lehetséges. Másrészt éppen az indítványban foglalt (vagyon)nyilvántartási és számviteli kötelezettségek (például az önkormányzat készlet- és tárgyi eszköz nyilvántartása, ingatlanvagyon-kataszter) biztosítják az üzleti vagyon körébe tartozó dolgok nyilvántartását, az azokkal való gazdálkodás jogszerűségének ellenőrzését. Ezen nyilvántartási és számviteli kötelezettségek, továbbá a Jat., a Ptk, illetve az Mötv. felhívott rendelkezései nem eredményezik azt, hogy a naprakész nyilvántartási adatokat mellékletként az Ör.-be átemeljék. Ennek elvárása azzal az észszerűtlen következménnyel járna ugyanis, hogy az önkormányzatoknak minden egyes vagyontárgy beszerzése vagy értékesítése esetén rendeletalkotási kötelezettsége lenne. A jogszabályok értelmezése során pedig az Alaptörvény 28. cikke szerint azt kell feltételezni, hogy azok a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

[31] Az Indítványozó hivatkozott az Info tv. 32. §-ára is, melynek értelmében a közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és – személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

[32] Az Info tv. hivatkozott rendelkezése a törvény „A közérdekű adatok közzététele” című IV. fejezetének 22. címe alatt található. Ez a jogszabályhely tehát a közfeladatot ellátó szerv – címben jelzett – közérdekű adatokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségét rögzíti. Nem tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezést, hogy e kötelezettségének milyen formában kell eleget tennie. A közérdekű adatokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének az Info tv. alapján az önkormányzat elektronikus úton vagy más módon (például tájékoztatók, beszámolók, időszaki kiadványok útján) tehet eleget. A hivatkozott rendelkezésből nem következik az, hogy az önkormányzatoknak a feladatkörükbe tartozó ügyekben a közvélemény tájékoztatását jogszabályban kellene megtennie.

[33] A kifejtettek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Ör. 4. § (4) bekezdése nem ellentétes az indítványban megjelölt más jogszabályokkal. Az indítványozó továbbá nem jelölt meg jogszabályt (jogszabályi rendelkezést), amely alapján az önkormányzatnak az üzleti vagyona körébe tartozó vagyonelemeket a vagyonrendeletben tételesen meg kellene jelölnie.  Az Ör. szabályozása tekintetében tehát nem állapítható meg mulasztásos jogsértés sem, hiszen a fentiek szerint az önkormányzat nem köteles az önkormányzati rendeletben az üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelemeit tételesen, beazonosítható módon nevesíteni, így az erre irányuló szabályozás/felsorolás Ör-beli hiánya az érintett önkormányzat mulasztásos jogsértését nem valósította meg.

[34] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Kp. 142. § (2) bekezdése alapján az indítványt elutasította.

A döntés elvi tartalma

[35] Az önkormányzat nem köteles az üzleti vagyonának tételes felsorolását tartalmazó önkormányzati rendelet megalkotására.

Záró rész

[36] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.

[37] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.

[38] A határozat helyben történő közzététele a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.

[39] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2022. október. 4.

Dr. Patyi András s.k. a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró
Dr. Varga Eszter s.k. bíró
Dr. Varga Zs. András s.k. bíró