A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
határozata
Az ügy száma: Köf.5.011/2022/4.
A tanács tagja: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró, Dr. Patyi András bíró, Dr. Varga Zs. András bíró
Az indítványozó: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (9021 Győr, Árpád út 32.)
Az indítványozó képviselője: Dr. Gyurita Rita kamarai jogtanácsos
Az érintett önkormányzat: Vámosszabadi Község Önkormányzata (9061 Vámosszabadi, Szabadi u. 57.)
Az érintett önkormányzat képviselője: ……. (cím, eljáró ügyvéd: ……….)
Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria Önkormányzati Tanácsa
- megállapítja, hogy Vámosszabadi Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 16/2019. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése, a 2. §-a, a 11. § (24)-(26) bekezdései, a 13. § (7) bekezdés b) pontja, a 14. § (11) bekezdése, az 1-4. számú mellékleteket képező szabályozási tervlapok, valamint a 11. § (7) bekezdés b) pontjának hatályvesztéséről rendelkező 7/2022. (II. 18.) önkormányzati rendelet 4. §-a más jogszabályba ütközik, ezért e rendelkezéseket megsemmisíti;
- elrendeli határozatának közzétételét a Magyar Közlönyben;
- elrendeli, hogy határozatát – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon az érintett önkormányzat is tegye közzé.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
[1] Vámosszabadi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 7/2022. (II. 18.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Mód. R.) módosította a Helyi Építési Szabályzatról szóló 16/2019. (XI. 30.) önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: HÉSZ). A Mód. R-hez a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal állami főépítésze GY/15/3-23/2022. számon adott – tárgyalásos eljárásban – záró szakmai véleményt, amelyben a tervezett módosítások elfogadását nem támogatta.
[2] Az új beépítésre szánt területek kijelölésével kapcsolatban megállapította, hogy ilyen terület csak akkor jelölhető ki – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (1) bekezdésében foglalt célok megvalósulása érdekében, az Étv. 7. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével –, ha a használati célnak megfelelő terület már nem áll rendelkezésre a település közigazgatási területén. Márpedig az érintett önkormányzat közigazgatási területén nagy térmértékben megtalálható a tervezett rendeltetésnek (lakó és gazdasági) megfelelő beépítésre szánt területen beépítetlen lakó és gazdasági terület.
[3] Az egyes módosításokkal kapcsolatban – többek között – rögzítette, hogy az új beépítésre szánt terület a Győr-Révfalui vízbázis hidrogeológiai „A” és „B” védőterületét is érinti, a hidrogeológiai „A” védőterületen pedig tilos új parcellázás megvalósítása, továbbá a hidrogeológiai „B” védőterületen egyedi vizsgálat lefolytatása szükséges. Településképi szempontból a hatályos paraméterek tervezett módosítása szakmailag nem indokolt, mert a 12,5 méteres épületmagasság túlzó. A 14-es számú főúton tervezett csomópont kialakításához további vizsgálatok, egyeztetések lefolytatása és hatástanulmány készítése szükséges. Egyes mezőgazdasági általános övezetbe sorolt ingatlanok biológiai aktivitás érték biztosítása érdekében történő természetközeli terület övezetbe való átsorolása jogszabálysértő, mert az érintett területek nem felelnek meg a természetközeli terület fogalmának.
[4] Az állami főépítész felhívta a figyelmet arra, hogy tárgyalásos eljárás során nincs lehetőség a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) 40. § (7) bekezdésének (településrendezési eszköz jelentős átdolgozása és ismételt benyújtása) alkalmazására. Felhívta továbbá az érintett önkormányzat figyelmét arra is, hogy a településrendezési terv elfogadásakor a záró szakmai véleményt figyelembe kell venni, a véleményezési eljárás szabályainak megsértésével elfogadott önkormányzati rendelet jogszabálysértő.
[5] A Mód. R. a záró szakmai vélemény 2022. február 4-i kiadását követően, 2022. február 19. napján – további egyeztetés, a véleményeltérésről való indokolt döntés – hiányában lépett hatályba.
[6] Az indítványozó a fentieket követően törvényességi felhívással élt az érintett önkormányzat felé, megállapítva, hogy a képviselő-testület a Mód. R-t és az annak mellékletét képező szabályozási tervlapokat az Étv. 8. § (2d) bekezdés megsértésével, azaz a záró szakmai vélemény figyelmen kívül hagyásával fogadta el.
[7] Az érintett önkormányzat a 96/2022. (V.12.) KT határozatában a törvényességi felhívásban foglaltakkal nem értett egyet. Megállapította, hogy az állami főépítész úgy adta ki a záró szakmai véleményét, hogy az eltérő vélemények átvezetésének és újra benyújtásának lehetőségét megtagadta, és új eljárás megindítását írta elő; „önkényesen nyilvánított bizonyos pontokat nem támogathatónak egyes hatóságok jelenlévő képviselőinek más tartalmú nyilatkozata ellenében”; a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket tévesen idézte és abból téves következtetést vont le, az Étv. indokolásával ellentétes jogértelmezéssel élt; építési helyek törléséről a képviselő-testület nem döntött; új parcellázásról nincs szó és erre vonatkozó nyilatkozatot a vízügyi hatóság sem tett; a kormányhivatal földhivatalának kifogásai a záró szakmai véleményben nem szerepeltek; nem meglévő természetközeli terület átsorolása történt meg, hanem tervezett természetközeli terület feljelölése; a 4. módosítási pont esetében az útügyi hatóság nem tanulmányozta át a kiküldött anyagot, a 7. módosítási pontot pedig támogathatónak tartotta.
Az indítvány és az önkormányzat védirata
[8] Az indítványozó a fentieket követően kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsánál a HÉSZ más jogszabályba ütközésének vizsgálatát azzal, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa állapítsa meg, hogy az jogszabálysértő, mert a módosításokat a képviselő-testület a záró szakmai véleményben foglaltak figyelmen kívül hagyásával, a Vámosszabadi 76 és 79 hrsz.-ú ingatlanok tekintetében a véleményezési eljárás lefolytatása nélkül alkotta meg, megsértve ezzel az Étv. 8. § (2d) bekezdését. Erre tekintettel a HÉSZ mellékletét képező tervlapok és a HÉSZ 1. § (2) bekezdése, a 2. §-a, a 11. § (7) bekezdés b) pontja, a 11. § (24) bekezdése, a 11. § (25) bekezdése, a 11. § (26) bekezdése, a 13. § (7) bekezdés b) pontja, a 14. § (11) bekezdése jogszabálysértő, továbbá jogszabálysértő módon történt meg a 11. § (7) bekezdés b) pontjának a hatályon kívül helyezése. Indítványozta e rendelkezések megsemmisítését a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 146. § (1) bekezdés a) pontja alapján.
[9] Kifejtette, hogy a képviselő-testület a záró szakmai véleményben foglaltak figyelmen kívül hagyásával alkotta meg a Mód. R.-t, mellyel megsértette az Étv. 8. § (2d) bekezdését.
[10] A HÉSZ 1. mellékletét képező tervlapon jelölt, Vámosszabadi 76 és 79 hrsz.-ú ingatlanok tekintetében az építési helyet véleményezési eljárás lefolytatása nélkül törtölték, amely sérti az Étv. 8. § (2d) bekezdését.
[11] Arra is hivatkozott, hogy a Mód. R. lakó és gazdasági rendeltetésű új beépítésre szánt területeket jelölt ki. Az Országos Főépítész TKF-72/28/2022. számú véleményében az új beépítésre szánt területek kijelölését részben támogatta. A településrendezési eszköz módosításának 1., 5., és 9. számú módosítási pontjai (a HÉSZ 1. és 3. mellékletét képező szabályozási tervlapokon szereplő területek) tekintetében akként nyilatkozott, hogy az új beépítésre szánt területek kijelölését nem támogatja. Az állami főépítész a záró szakmai véleményben megállapította, hogy a település közigazgatási területén nagy térmértékben megtalálható a tervezett rendeltetésnek (lakó és gazdasági) megfelelő beépítésre szánt területen beépítetlen lakó és gazdasági terület, így – az Étv. 7. § (3) bekezdés e) pontjára figyelemmel – egyetlen módosítási pont tekintetében sem támogatta az új beépítésre szánt terület kijelölését.
[12] A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Területi Vízügyi Hatóságnak (a továbbiakban: Vízügyi Hatóság) a 35800/6619-1/2021. számú előzetes adatszolgáltatásában, a záró szakmai véleményében, illetve a tárgyalásról készült jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozata szerint Vámosszabadi területe fokozottan és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő településnek minősül a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján. A módosítási dokumentáció 1., 4. és 5. számú módosítási pontjával érintett területek (a HÉSZ 3. mellékletén található területek) a Győr-Révfalu vízbázis hidrogeológiai „A” védőterületén fekszenek. Az 1. és az 5. módosítási pont új beépítésre szánt területek kijelöléséről rendelkezik. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vízbázis rendelet) 5. számú melléklete, illetve a vízbázis kijelölő határozat alapján hidrogeológiai „A” védőterületen tilos új parcellázás megvalósítása. Erre tekintettel a Vízügyi Hatóság az 1. és 5. módosítási pontokat nem támogatta, a 4. módosítási pont tekintetében pedig rögzítette, hogy a tervezett tevékenységet a vízbázis hidrogeológiai „A” védőterületre vonatkozó előírások jelentősen befolyásolják, a tervezett módosítást kizárólag a Vízbázis rendelet előírásainak megfelelően lehet megvalósítani. A Vízügyi Hatóság megállapította továbbá, hogy a módosítási dokumentáció 2., 3., 6., 7. és 11. módosítási pontjaival érintett területek (a HÉSZ 2., 3. és 4. mellékletét képező szabályozási tervlapokon szabályozott területek) a Győr-Révfalu vízbázis hidrogeológiai „B” védőterületén fekszenek. A 2., 6. és 7. módosítási pontok esetében új parcellázás valósul meg. Mindezek alapján az érintett önkormányzat a Vízbázis rendeletbe és a vízbázis kijelölő határozatba ütköző módon, illetve egyedi vizsgálat lefolytatása nélkül módosította a HÉSZ 2., 3. és 4. mellékletét képező szabályozási tervlapokat. Erre tekintettel a HÉSZ 2., 3. és 4. mellékletét képező szabályozási tervlapok jogszabálysértőnek minősülnek.
[13] A Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya (a továbbiakban: Földhivatali Főosztály) a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 6/B. § (2) bekezdése alapján kifogást emelt a módosítási dokumentáció 5. (HÉSZ 3. számú mellékletét képező szabályozási terven szereplő terület) és 7. pontjával szemben (a HÉSZ 2. mellékletét képező szabályozási terven szereplő területek), ugyanis az övezeti besorolásának megfelelő terület-felhasználásra kellő nagyságú térmértékben áll rendelkezésre terület a település már beépítésre kijelölt, de még fel nem használt területén is. A 6. módosítási pont (HÉSZ 2. számú mellékletét képező szabályozási terven szereplő terület) tekintetében úgyszintén új beépítésre szánt területet jelöltek ki a termőföld hátrányára, így ezen módosítási pont is beleütközik a Tftv. 6/B. § (2) bekezdésébe.
[14] A Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya (a továbbiakban: KTFH) GY/41/00158-7/2021. számú levele szerint a 11. számú módosítási ponttal érintett, a Vámosszabadi 0186/41, 0186/42, 0186/43, 0186/44, 0186/45, 0186/46, 0186/47, 0186/48, 0186/49, 0186/50, 0186/110, 0186/113 hrsz.-ú (a HÉSZ 4. mellékletét képező szabályozási tervlapon szereplő) Má (mezőgazdasági általános) övezetben szereplő ingatlanok biológiai aktivitás érték egyenleg biztosítása érdekében történő Tk (természetközeli terület) övezetbe való átsorolása jogszabálysértő, ugyanis az érintett területek nem felelnek meg az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 30/A. § (1) bekezdése szerinti természetközeli terület fogalmának. Ebből következően a HÉSZ 4. melléklete jogszabálysértő.
[15] A Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési, Mérésügyi és Fogyasztóvédelmi Főosztálya (a továbbiakban: Útügyi Hatóság), illetve a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a módosítási dokumentáció 3., 4., 5., 6. és 7. pontjait (a HÉSZ 2. és 3. számú mellékletét képező szabályozási tervlapokon szereplő területek) a tervdokumentáció szerinti formájukban nem támogatták, azok tekintetében további vizsgálatok elvégzését, hatástanulmány készítését, illetve további egyeztetést tartottak szükségesnek a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel. A HÉSZ 2. és 3. mellékletét az érintett önkormányzat a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 39. §-ába és az e-ÚT 02.01.41 számú útügyi műszaki előírásába ütköző módon, közlekedési javaslat elkészítése és a közút kezelőjének hozzájárulása nélkül fogadta el.
[16] Az érintett önkormányzat a védiratában az indítvány elutasítását kérte.
[17] Hivatkozott a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 132. § (4) bekezdésére, és e körben arra, hogy az új beépítésre szánt területek kijelölésére vonatkozó döntését mérlegelési jogkörben hozta meg, melyre az indítványozó törvényességi felügyeleti jogköre nem terjed ki. Az Étv. használati cél fogalma továbbá nem feleltethető meg az OTÉK szerinti fogalomnak. Hangsúlyozta továbbá, hogy az indítványozó az Étv. 7. § (3) bekezdés e) pontját tévesen idézi.
[18] Hangsúlyozta, hogy a módosítással sem új parcellázás, sem üdülőterület vagy lakótelep kialakítása nem történt, így a hivatkozott jogszabályhelyek nem relevánsak. Egyébiránt a szabályozási tervlapon a területhasználat feltüntetése csak a lehetőségét teremti meg a terület hasznosításának, ezért a Vízbázis rendelet 5. melléklete nem alkalmazható a rendezési terv módosításban feltüntetett területhasználat feljelölése során.
[19] Kifogásolta, hogy a rendezési tervi módosítási eljárás során az ingatlanügyi hatóság egyetlen alkalommal sem határozta meg a törvényben előírt módon az adott földhasználati kategóriának megfelelő átlagos minőséget, ennek hiányában álláspontja szerint az indítványozó erre vonatkozóan jogszerűen nem tehet megállapítást. A Tftv. 6/B. §-a továbbá szintén mérlegelési jogkört biztosít az önkormányzat számára.
[20] Előadta, hogy az OTÉK maga határozza meg a települési zöldinfrastruktúra fogalmát, amelyben a természetközeli terület, mint meglévő és tervezettelem szerepel. Ezért álláspontja szerint téves az a megállapítás, hogy a jelenleg szántó területre (amely a művelés felhagyásával a rendelkezésre álló szakértői anyag megállapítása alapján rövid időn belül természetközeli területté válhat) nem jelölhető fel tervezett természetközeli terület.
[21] Álláspontja szerint az indítványozó által a Magyar Közút Zrt.-nek és az útügyi hatóságnak tulajdonított nyilatkozatok nem hangoztak el. Közvetlen közúti csatlakozás létesítése (még csak feljelölése sem) a 14-es útra egyébként sem történt, így a Kkt. 39. §-ára való hivatkozás irreleváns.
[22] Végezetül előadta, hogy a Vámosszabadi 76 és 79 hrsz.-ú ingatlanok tekintetében építési helyekről nem döntött. A Vízügyi Hatóság megjelölt állásfoglalása álláspontja szerint az eljárásban nem szerepelt. A közútra vonatkozó egyeztetési kötelezettség pedig csak a tényleges területhasználat megindulása előtt áll fenn.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokai
[23] Az indítvány megalapozott.
[24] A HÉSZ Mód. R-rel érintett rendelkezései:
1. § (2) Jelen rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet (továbbiakban szabályozási terv): Belterületi szabályozási tervlap - Észak: méretarány 1:2 500, tervszám: SZT-2/M, munkaszám: 21092
b) 2. melléklet (továbbiakban szabályozási terv): 14 sz. út menti terület szabályozási tervlap: méretarány 1:2 500, tervszám: SZT-3/M, munkaszám: 21092
c) 3. melléklet (továbbiakban szabályozási terv): Belterületi szabályozási tervlap - Dél: méretarány 1:2 500, tervszám: SZT-4/M, munkaszám: 21092
d) 4. melléklet (továbbiakban szabályozási terv): Külterületi szabályozási tervlap: méretarány 1:10 000, tervszám: SZT-1/M, munkaszám: 21092
2. § (1) A szabályozási terv elemei kötelezők vagy irányadóak.
(2) Kötelező szabályozási elemek:
a) szabályozási vonal,
b) szabályozási szélesség,
c) építési övezet határa,
d) az övezeti jel,
e) védőtávolságok,
f) megszűnő telekhatár,
g) építési hely,
h) előkert vonala,
i) hosszú távú területbiztosítás: a területsáv a jövőbeni fejlesztésekhez szükséges terület elépítése ellen kerül jelölésre, építési tilalmat jelent az adott sávban,
j) építési vonal,
(3) Sajátos jogintézmények: a) beültetési kötelezettség.
(4) A kötelező szabályozási elemek módosítására a szabályozási terv módosítása vagy felülvizsgálata keretében kerülhet sor.
(5) Javasolt szabályozási elemek:
a) javasolt telekhatár,
b) javasolt megszüntetendő telekhatár.
(6) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:
a) műemlék,
b) műemléki környezet határa,
c) műemlék telke,
d) régészeti lelőhely,
e) fokozottan védett terület,
f) Natura 2000 terület,
g) védelemre javasolt helyi természeti értékek,
h) nemzeti ökológiai hálózat – magterület,
i) nemzeti ökológiai hálózat - ökológiai folyosó,
j) nemzeti ökológiai hálózat – pufferterület,
k) tájképvédelmi terület,
l) védőterület, védősáv.
(7) Tájékoztató egyéb elemek:
a) közigazgatási határ,
b) beépítésre szánt terület határa,
c) területi helyi védelem alatt álló érték,
d) egyedi helyi védelem alatt álló érték,
e) villamosenergia térségi elosztó távvezeték (400 kV feszültségszinttel),
f) térségi szénhidrogén vezeték,
g) kerékpárút (meglévő/tervezett),
h) tervezett gyalogos-, kerékpáros sétány,
i) vasút nyomvonal,
j) meglévő/tervezett híd,
k) szintbeni vasúti kereszteződés.
(8) A javasolt szabályozási elemek részletes szabályozási tervek alapján, illetve az utak keresztmetszeti elemeinek méretezésével pontosíthatók, illetve módosíthatók.
(9) A Szabályozási Terven szereplő övezeti jelek jelkulcsa:
| terület rendeltetése | beépítés módja | legnagyobb beépítettség % |
szintterület sűrűség |
| legnagyobb épületmagasság (m) |
legkisebb kialakítható telekterület (m2) legkisebb telekszélesség (m) |
legkisebb zöldfelület (%) |
11. § (24) A lakóterület fejlesztésre szánt 1200 m²-t elérő telkeken, illetve a lakóterület fejlesztési területeken a tömbfeltárások végén, a fordulóval határos telkeken, 1200 m² alatti telken kétlakásos lakóépület is elhelyezhető. Ezekben az esetekben az egyik rendeltetési egység alapterülete elérheti a másik rendeltetési egység 100 %-át. Más területeken 1200 m2 alatti telkeken kétlakásos épület ilyen módon történő elhelyezése nem megengedett.
11. § (25) A település közigazgatási területén minden egy lakó- és üdülőegység után 1 db gépjármű elhelyezését biztosítani kell saját telken belül. A gépjármű épületen kívüli elhelyezése esetén a gépjármű elhelyezésére szolgáló terület és annak megközelítését szolgáló közlekedési út nem számítható bele a zöldfelületbe. A gépjármű elhelyezésére szolgáló terület megközelítését úgy kell kialakítani, hogy minden egyes ilyen terület más, elhelyezett gépjárművektől nem akadályoztatva megközelíthető legyen. A gépjármű épületen kívüli elhelyezésére szolgáló terület minimális nagysága 1 gépjármű esetén 5 méterszer 5 méter. A közlekedési út szélessége minimum 2,5 méter. Ha az épületen belül kerül elhelyezésre a gépjármű, úgy annak megközelítésére szolgáló közlekedési út nem számítható bele a zöldfelületbe.
11. § (26) A vízbázis védőterülettel érintett ingatlanok hasznosítása kizárólag a kijelölő határozatban, valamint a vízbázisok védelméről szóló jogszabályban foglalt előírások betartásával lehetséges.
13. § (7) b) amennyiben a telek területe 800-1200 m² között van, akkor legfeljebb két rendeltetési egységet magában foglaló egy db épület helyezhető el, amelyből legalább az egyik lakás célú. Amennyiben mindkét rendeltetési egység lakáscélú, úgy az egyik rendeltetési egység hasznos alapterülete a másik rendeltetési egység hasznos alapterületének 50%-át nem haladhatja meg. Lakás nélkül önállóan is létesülhet egy, a HÉSZ által megengedett más rendeltetési egység.
14. § (11) A Vt1 övezetben a maximális lakásszám meghatározásánál minden lakásra legalább 120 m2 telekterület jusson.
A Mód. R. 4. §-a szerint a HÉSZ 11. § (7) b) pontja hatályát veszti.
A Nemzeti Jogszabálytár alapján az érintett önkormányzat – a normakontroll eljárás folyamatban léte alatt – a HÉSZ szabályozási tervlapokat érintő 1. § (2) bekezdését a 15/2022. (VIII. 18.) önkormányzati rendeletével ismételten módosította a következők szerint:
(2) Jelen rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet (továbbiakban szabályozási terv): Belterületi szabályozási tervlap - Észak: méretarány 1:2 500, tervszám: SZT-2/M, munkaszám: 22082
b) 2. melléklet (továbbiakban szabályozási terv): 14 sz. út menti terület szabályozási tervlap: méretarány 1:2 500, tervszám: SZT-3/M, munkaszám: 21092
c) 3. melléklet (továbbiakban szabályozási terv): Belterületi szabályozási tervlap - Dél: méretarány 1:2 500, tervszám: SZT-4/M, munkaszám: 21092
d) 4. melléklet (továbbiakban szabályozási terv): Külterületi szabályozási tervlap: méretarány 1:10 000, tervszám: SZT-1/M, munkaszám: 22082
[25] A Kúria Önkormányzati Tanácsának a Köf.5031/2012/11. számú határozata óta követett gyakorlata szerint az önkormányzati rendeletek absztrakt törvényességi vizsgálata során (amilyen a kormányhivatali kezdeményezés is) az önkormányzati rendeletet (vizsgált rendelkezését) mindig a hatályos törvényekhez és a hatályos más jogszabályokhoz kell mérni. Az önkormányzati rendszer hatályos szabályainak a mindenkor hatályos törvényekkel és más jogszabályokkal kell összhangban állni. Ugyanakkor az önkormányzati rendeletet a megalkotásakor (és nem az elbíráláskor) hatályos magasabb jogszabályhoz kell méri bírói kezdeményezés esetén, vagy akkor, ha rendeletalkotási szabályok megsértése az ügy tárgya. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5013/2013/7. számú határozatában megállapította, hogy mivel (az ott elbírált ügyben) a kormányhivatal a HÉSZ eljárási jellegű törvényellenességét állította, ezért a HÉSZ megalkotásakor hatályos szabályok az irányadók. Az Önkormányzati Tanács ebben a döntésben rámutatott, hogy mivel az önkormányzati képviselő-testületen visszamenőlegesen csak a norma megalkotásakor hatályos eljárási szabályok tiszteletben tartása kérhető számon, ezért a Kúria Önkormányzati Tanácsa a törvényességi vizsgálatot nem az elbíráláskori, hanem az önkormányzati rendelet megalkotásakor hatályos jogszabályi kerethez viszonyította. A fentiekre tekintettel a Kúria jelen ügyben az Ör. törvényességét az elfogadása időszakában hatályban volt magasabb jogszabályokkal vetette egybe. (Köf. 5027/2015/3.)
[26] Az Étv. irányadó 8. § (2d) bekezdése értelmében, a településrendezési terv elfogadásakor a (2) bekezdés szerinti kormányrendelet alapján záró szakmai vélemény kibocsátására jogosultnak a jogszabályi követelmények érvényesülését biztosító záró szakmai véleményét figyelembe kell venni. A záró szakmai vélemény megküldésére a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben megállapított határidő lejártát követő 5. napon a településrendezési terv elfogadható.
[27] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az állami főépítész – az országos főépítész véleményét is magában foglaló – záró szakmai véleményében a helyi építési szabályzat tervezett módosításához nem járult hozzá. Az egyes módosítási pontoknál – a fent írtak szerint – részletesen kifejtette, hogy a helyi építési szabályzat tervezett módosítása további egyeztetéseket, hatástanulmányok elkészítését igényli.
[28] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az érintett önkormányzat a záró szakvéleményben foglalt egyeztetéseket, illetve további véleményezési eljárást nem folytatott le, hatástanulmányokat nem készített, a Vámosszabadi 76 és 79 hrsz.-ú ingatlanokra pedig a véleményezési eljárás nem terjedt ki. Utóbb a tervlapokat – a normakontroll eljárás alatt – az érintett önkormányzat ismételten módosította, ez azonban a záró szakmai vélemény teljes figyelmen kívül hagyására vonatkozó megállapításra nincs kihatással.
[29] A Kúria többször vizsgálta már a helyi építési szabályzat megalkotásához kapcsolódó speciális eljárási szabályok betartását. A Köf.5055/2013/9. számú határozatában megállapította, hogy az érdekelt államigazgatási szervekkel való egyeztetés kötelezettsége és a lakosság bevonása az eljárásba olyan garanciális jellegű eljárási követelményeket jelent, amelyeket a jogi szabályozás nem ír elő más önkormányzati rendelet megalkotása során.
[30] A Kúria Önkormányzati Tanácsának következetes gyakorlata szerint, a normakontroll feladatokat ellátó bírói testületek (Alkotmánybíróság, Kúria) gyakorlata szerint a jogszabályalkotás – így az önkormányzati rendeletek megalkotásának is – elengedhetetlen feltétele az eljárási szabályok betartása. Csak a formalizált eljárás szabályainak a betartásával keletkezhet érvényes jogszabály [11/1992. (III.5.) AB határozat, ABH 1992, 85.; megerősítve az Alkotmánybíróság Alaptörvényhez fűződő gyakorlatában pl. 3001/2019. (I. 7.) AB határozat]. Ha a jogalkotás során a jogalkotási eljárás garanciális szabályai sérülnek, akkor ez az adott jogszabály közjogi érvénytelenségét vonja maga után [29/1997. (IV.29.) AB határozat, ABH 1997, 122.; megerősítve pl. 3001/2019. (I. 7.) AB határozat]. A fentiekkel összhangban a Kúria több határozatában – így a Köf.5045/2012/5. számú, a Köf.5027/2015/3. számú határozatban – kifejtette, hogy az önkormányzati rendeletalkotás garanciális szabályait törvények tartalmazzák, de adott esetben garanciális rendelkezéseket tartalmazhat az adott önkormányzat által saját maga eljárására nézve – a törvény keretei között – meghatározott helyi szabályozás is. Az eljárási szabályok betartása és az eljárási garanciák érvényesülése a rendeletalkotási eljárás kiszámíthatóságának, ésszerű rendben történő lefolytatásának is lényeges feltétele.
[31] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Étv. 8. § (2d) bekezdésének kógens rendelkezése nem teszi lehetővé, hogy az érintett önkormányzat az állami főépítész véleményét negligálja, és kvázi záró szakmai vélemény – felhasználása és figyelembevétele, a véleményeltérés esetére a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerinti eljárásrend követése – nélkül fogadja el a helyi építési szabályzatának módosítását.
[32] Mivel a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy a Mód. R. által megállapított (a Mód. R. 10. §-a által) a HÉSZ-be beépült szabályok az Étv. 8. § (2d) pontjába ütköznek – a rendelet megalkotásához nélkülözhetetlen garanciális szabályok figyelmen kívül hagyása miatt –, az Önkormányzati Tanács már nem foglalkozott az indítványozó által külön-külön is jelölt jogszabálysértésekkel. A külön-külön jogszabálysértések azért nem képezték a vizsgálat tárgyát, mert az indítvány ezen (III.) része az Állami Főépítészi Iroda záró szakmai véleményében kifejtettek alapján került megfogalmazásra. Erre tekintettel hangsúlyozandó, hogy a normakontroll eljárás nem az állami főépítész záró szakmai véleményének megalapozottsága, hanem az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése tárgyában folyik, így jelen ügyben az Étv. 8. § (2d) pontján túli vizsgálat szétfeszítené a normakontroll eljárás kereteit is.
[33] A fentiekre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja alapján a rendelkező rész szerint határozott.
[34] A Kp. 146. § (3) bekezdése értelmében, a megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a bíróság határozatának a hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható.
A döntés elvi tartalma
[35] A településrendezési terv elfogadásakor a jogszabályi követelmények érvényesülését biztosító záró szakmai véleményt figyelembe kell venni. A záró szakmai vélemény figyelmen kívül hagyása az így elfogadott építési szabályzat törvényellenességét eredményezi, ami az Önkormányzati Tanács előtti eljárásban a rendelet megsemmisítésével jár.
Záró rész
[36] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
[37] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
[38] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
[39] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. szeptember 20.
Dr. Balogh Zsolt sk. a tanács elnöke
Dr. Varga Eszter sk. előadó bíró
Dr. Horváth Tamás sk. bíró
Dr. Patyi András sk. bíró
Dr. Varga Zs. András sk. bíró