A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
határozata
Az ügy száma: Köf.5011/2021/5.
A tanács tagja: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró Dr. Patyi András bíró, Dr. Varga Eszter bíró
Az indítványozó: Budapest Környéki Törvényszék
Az érintett önkormányzat: Csömör Nagyközség Önkormányzat (2141 Csömör, Szabadság út 5.)
Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria Önkormányzati Tanácsa
- megállapítja, hogy Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályairól szóló 37/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelete 3. §-a, 8. § (1)–(3) bekezdései, 12. §-a, valamint 15. §-a törvénysértők, ezért azokat e határozat közzétételével megsemmisíti, és ezért
- e rendelkezések nem alkalmazhatók a Budapest Környéki Törvényszék előtt folyó 3.K.703.265/2020. számú perben, valamint valamennyi, a jelen határozat időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben;
- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;
- elrendeli, hogy a határozat közzétételére, a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül, az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
[1] Csömör Nagyközség polgármestere 2019. március 8. napján kelt, 719-2/2019. számú határozatában a Budapest Környéki Törvényszék (a továbbiakban: bíróság) előtt folyó ügyben a felperest kötelezte arra, hogy a ……….. szám alatti ingatlanból 60 napon belül két ebet távolítson el. A határozatban hivatkozott a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályairól szóló 37/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 8. § (1) bekezdésére, miszerint kettőnél több eb csak engedéllyel tartható, mely engedélyt a felperes nem szerezte be. A felperes fellebbezését az ügyben alperes Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete,a megismételt eljárásban hozott 132/2020. (IX.24.) számú határozatával – változatlan jogi indokolás mellett – elutasította, és ezen döntését a 2020. október 8. napján kelt 13410-4/2020. számú határozatával közölte a felperessel.
[2] A felperes a másodfokú határozattal szemben keresetet terjesztett elő, melyben kérte elsődlegesen az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését, másodlagosan a határozatok megsemmisítését, harmadlagosan a másodfokú határozat megváltoztatását. Indítványozta továbbá, hogy az eljáró bíróság kezdeményezze az Ör. felülvizsgálatát a Kúria előtt. Tájékoztatta a bíróságot, hogy az Ör. kapcsán a Pest Megyei Kormányhivatal törvényességi felügyeleti intézkedések megtételét kezdeményezte.
Az indítvány és az önkormányzat álláspontja
[3] A bíróság álláspontja szerint az Ör. 3. §-a, 8. § (1) – (3) bekezdése, 12. §-a valamint 15. §-a más jogszabályba ütköznek az alábbiak szerint.
[4] A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 13–17. §-ai határozzák meg a kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezéseket. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 49. § (6) bekezdése ad felhatalmazást a települési önkormányzatnak, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályait rendeletben határozza meg.
[5] A bíróság hivatkozása szerint az Alkotmánybíróság a 146/2011. (XII. 2.) AB határozatában (a továbbiakban: AB határozat) rámutatott, hogy a Korm. rendelet megalkotásával az állattartási tárgyú önkormányzati rendeletalkotást illetően a jogi helyzet alapvetően megváltozott, mivel addig nem volt a kedvtelésből tartott állatok tartásáról országos jogi szabályozás, amelyhez az önkormányzatoknak igazodniuk kellett volna. A Korm. rendelet a kedvtelésből tartható állatok számát területnagysághoz köti. A bíróság álláspontja szerint a Korm. rendelet 13–17. §-aiba ütköznek az Ör. azon rendelkezései, amelyek azzal szemben a kedvtelésből tartható állatok maximális számát határozzák meg, illetve engedélyhez kötik az ezt meghaladó egyedszámú állatok tartását.
[6] A Korm. rendelet meghatározza, milyen feltételekkel lehet állatokat kedvtelésből tartani (illetve velük kereskedni), ami a tenyésztést is magában foglalja. E szabályok szerint nem kell hatósági engedély egyik tevékenységhez sem. A települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján az állattartás korlátozására, megtiltására a járási hivatal mellett a jegyző jogosult, de kizárólag az állatvédelemre, illetve az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén.
[7] Mindezekre figyelemmel magasabb jogszabályi rendelkezésbe ütköznek az Ör. azon rendelkezései is, amelyek a polgármesterre állattartással kapcsolatos engedélyezési hatáskört telepítenek. A bíróság ezért a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 144. §-a alapján a rendelkező rész szerint kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsának az eljárását.
[8] A Kúria a Kp. 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján Csömör Nagyközség Önkormányzatát (a továbbiakban: önkormányzat) felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére. Az érintett önkormányzat védiratot nem nyújtott be.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása
[9] Az indítvány megalapozott. Az indítványt a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Kp. 141. § (2) bekezdése alapján bírálta el.
I.
[10] Az indítvánnyal érintett önkormányzati rendeleti rendelkezések a következők.
[11] Az Ör. 3. §-a szerint e rendeletben szabályozott állattartási ügyekben a polgármester jár el. Az eljárás lefolytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
[12] Az Ör. 8. § (1) bekezdése értelmében a település belterületén, és az üdülő övezetében, többlakásos épületben lakásonként, kertes családi házban vagy azok udvarán, telephelyeken ingatlanonként kettő eb és azok szaporulata három hónapos korig tartható engedély nélkül. Kettőnél több eb csak engedéllyel tartható. A (2) bekezdés szerint az ebtartónak az engedély megszerzéséhez kérelmet kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalnál, amelyhez csatolnia kell a közvetlen szomszédok írásbeli véleményét. A Polgármesteri Hivatal a kérelem beadása után beszerzi az illetékes állategészségügyi szakhatóság állásfoglalását. A kérelemről a polgármester dönt, aki az elbírálás során figyelembe veheti az ebek fajtáját, illetve az ebtartó környezetét. A (3) bekezdés alapján a (2) bekezdésben meghatározott hozzájárulás hiányában az állattartó a létszám feletti állat biztonságos elhelyezéséről köteles gondoskodni.
[13] Az Ör. 12. § (1) bekezdése értelmében a település belterületén, többlakásos épületben lakásonként, kertes családi házban vagy azok udvarán, telephelyeken ingatlanonként három macska és azok szaporulata három hónapos korig tartható engedély nélkül. Háromnál több macska csak engedéllyel tartható. A (2) bekezdés szerint engedély a közvetlen szomszédok írásbeli hozzájárulásával adható ki, amit az engedély iránti kérelemhez csatolni kell. Az engedély kiadása előtt a polgármester beszerzi az illetékes szakhatóságok véleményét is. A (3) bekezdés alapján a (2) bekezdésben meghatározott hozzájárulás hiányában az állattartó a létszám feletti állat biztonságos elhelyezéséről köteles gondoskodni.
[14] Az Ör. 15. § (1) bekezdése szerint, aki a rendelet hatályba lépésekor kettőnél több ebet tart, az a kettőnél több ebet elhullásig tarthatja. A (2) bekezdése értelmében, aki a rendelet hatályba lépésekor háromnál több macskát tart, az a háromnál több macskát elhullásig tarthatja.
II.
[15] Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése „a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között” hatalmazza fel a helyi önkormányzatokat [a) pontjában] rendeletalkotásra. Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésébe, amely szerint „[f]eladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot”.
[16] Az Ávtv. meghatározza az önkormányzatok állatvédelmi feladatait (48/A. §). Az Ávtv. 49. § (6) bekezdése szerint felhatalmazást kap a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályait rendeletben határozza meg. E jogkört az önkormányzat az előbbiek szerint e feladatköre keretei között gyakorolhatja.
[17] A Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése szerint a kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja. A (4) bekezdés értelmében a kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Az (5) és (6) bekezdés rendelkezik az ebek, valamint a gerinces állatok minimális helyigényéről.
[18] Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése szerint az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
[19] Mindezek miatt, egyfelől az Ávtv. 49. § (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás a kedvtelésből tartott állatok tartására vonatkozó jogszabályokban foglaltakat, a feladatkör keretei között kiegészítő helyi előírások hatályba léptetésére ad lehetőséget. Másfelől az önkormányzati rendelet, figyelemmel a Korm. rendeleti szabályozásra is, ezzel a magasabb rendű jogszabállyal sem lehet ellentétes. Mivel tehát a Korm. rendelet szabályozása, az időközbeni módosítások irányára is figyelemmel, az állatok tartásának körülményeire irányul, ezért ennek ellenében a kedvtelésből tartható állatok számának meghatározása – törvényi felhatalmazás hiányában és magasabb szintű jogforrással való ellentmondás okán, egyaránt kizáró módon – alapvetően nem lehet önkormányzati rendeletalkotás tárgya. Mindezt alátámasztja (a Köf.5075/2013/4. számú határozattal megerősített) Köf.5073/2013/3. számú döntés is, melyben a Kúria megállapította, hogy a kedvtelésből tartott állatok számának ingatlanonkénti maximumát ún. „állattartási övezetek” szerint meghatározó önkormányzati rendeleti rendelkezések törvényellenesek, mivel nincsenek tekintettel a Korm. rendelet (ezen ügyekben már a jelenlegivel azonos szövegezésű) 14. §-ának (2) bekezdésében foglalt elvre, illetve (5) és (6) bekezdésében meghatározott ebtartási módszerekre.
[20] Az Ávtv. által meghatározott önkormányzati állatvédelmi feladatok (48/A. §) tekintetében továbbá a Kúria a bírósággal egyezően állapítja meg, hogy ezek között a kedvtelésből tartott állatok tenyésztésének engedélyezése egyáltalán nem szerepel. Az önkormányzat tehát rendeletében sem írhatja elő a kutya- és macskatenyésztés engedélyhez kötését, mert nem tilthatja meg a jogszabályoknak megfelelően tartott állatok tartását.
[21] Az önkormányzat más állatvédelmet szabályozó jogszabályok felhatalmazása alapján kizárólag a jogszabályok megsértése esetén jogosult (akkor is államigazgatási hatáskörben) az állattartóval szemben hatósági eszközökkel fellépni. Ennek következtében a kutya- és macskatartás (vagy tenyésztés) nem köthető hatósági engedélyhez. A felek erre irányuló indítványának hiányában a Kúria nem vizsgálta, hogy más, nem állatvédelmi tárgyú jogszabály felhatalmazása alapján vagy eredeti jogalkotási hatáskörében az önkormányzat jogosult lett volna-e hasonló tartalmú szabályozás megalkotására.
III.
[22] A Kúria mindezek alapján az Ör. 3. §-ának, 8. § (1)–(3) bekezdésének, 12. §-ának valamint 15. §-ának jogszabályellenességét megállapította.
[23] Figyelemmel az Ör. viszonylag számottevő részének megsemmisítésére a Kúria vizsgálta – a Kp. 143. § (3) bekezdésében biztosított jogkörénél fogva – az Ör. hatályban maradó részének konzisztenciáját, és azt, hogy nem üresedik-e ki ilyen módon a továbbiakban az adott életviszony jogi normatív rendezése. Megállapítható volt, hogy az Ör.-nek marad még szabályozási tartalma, lényegében a tartásra vonatkozó hatósági rendelkezések betartatása keretei között. Ezen ok miatt az Ör. egészének megsemmisítése nem volt indokolt.
[24] A Kúria észlelte továbbá, hogy az Ör. nem szerepel a Nemzeti Jogszabálytárban (a továbbiakban: Njt.). Az Njt.-ről szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Njt. rendelet) 4/A. §-ának megfelelően a közzététel folyamatos kötelezettség. Az Njt. rendelet vonatkozó tartalmú része 2013. július 1-je óta hatályos azzal, hogy a korábbi rendeletek utóbbi módosítása esetén a teljes szabályozásra is kiterjed. Jelenleg az Ör.-nek csak a megalkotása óta elfogadott és a Jat. szerint a következő napon hatályukat vesztő módosító rendeletei vannak feltöltve. Jelen megsemmisítés kapcsán ezért különösképpen is, az Ör. teljes szövegének a jogszabálytárban való közzététele indokolt és az előbbiek alapján kötelező.
[25] Mivel az önkormányzati rendelet indítvánnyal támadott rendelkezésének megsemmisítésére bírói indítvány alapján került sor, a megsemmisített önkormányzati rendeleti rendelkezés a Kp. 147. § (1) bekezdése folytán nem alkalmazható a bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben.
[26] A Kúria mindezek alapján az Ör. tekintetében az indítványnak helyt adott azzal, hogy egyedi és általános tilalmat is megállapított az ebben a tárgyban folyamatban lévő ügyekre nézve.
A döntés elvi tartalma
[27] Az állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartható állatok számát területnagysághoz köti. Önkormányzati rendelet ezzel szemben, állatvédelmet szabályozó jogszabályok felhatalmazására hivatkozva nem határozhatja meg a kedvtelésből tartható állatok maximális számát, illetve nem kötheti engedélyhez az ezt meghaladó egyedszámú állatok tartását.
Záró rész
[28] A Kúria az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
[29] A Kúria a törvényellenesség jogkövetkezményeit a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja alapján állapította meg. A megsemmisített rendelkezés hatályvesztésének időpontja a Kp. 146. § (3) bekezdésén alapul. Eszerint a megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése jelen határozatnak a hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható.
[30] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
[31] Adott jogszabály-ellenesnek minősített, illetve megsemmisített rendelkezések vonatkozásában a folyamatban lévő ügyben való és az általános alkalmazás tilalmát a Kp. 147. § (1) bekezdése mondja ki.
[32] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
[33] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d)pontja zárja ki.
Budapest, 2021. június 8.
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke
Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró
Dr. Patyi András s.k. bíró
Dr. Varga Eszter s.k. bíró