A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
v é g z é s e
Az ügy száma: Köf.5008/2015/3.
A tanács tagja: dr. Kozma György a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt előadó bíró;
dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó bíró
Az indítványozó: Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
Az érintett önkormányzat: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
(Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1.)
Az ügy tárgya: közösségi együttélés szabályai
Rendelkező rész
A Kúria Önkormányzati Tanácsa Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata által alkotott, a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 4/2013. (02.05.) Kgy. rendelet 2. §-a „és jogi” illetve „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre” szövegrésze, valamint 16. §-a törvényellenességének vizsgálatára irányuló eljárását az Alkotmánybíróság előtt III/006665/2015. számon folyamatban lévő ügy elbírálásáig felfüggeszti.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
1. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala több határozatot hozott, amelyekben a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 4/2013. (02.05) Kgy. rendelet (a továbbiakban Ör.) 16. §-a alapján az érintetteket választási plakát engedély nélküli elhelyezése miatt közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte.
2. A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az eljárást az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 25. §-a és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 155/B. §-a alapján felfüggesztette és az Alkotmánybírósághoz fordult a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 8. § (1) bekezdés b) pontja, továbbá 8. § (2) bekezdése, valamint 143. § (4) bekezdés d) pontja meghatározott szövegrésze, illetve az Ör. egésze Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát kezdeményezve. Az indítványozó bíróság kezdeményezte az előtte lévő K.27.902/2014. és K.27.837/2014. számú ügyekben – a bírói kezdeményezés szerint ez összesen 66 ügyet érint – a fenti jogszabályi rendelkezések alkalmazási tilalmának az elrendelését is az Alkotmánybíróságnál. Az Alkotmánybíróság az indítványát III/006665/2015. számon vette nyilvántartásba.
3. A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ugyan ezen végzésében a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 48. § (3) bekezdése és a Pp. 155/C. §-a alapján kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör. 2. § „és jogi” illetve „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre” szövegrésze, továbbá az Ör. 16. §-a törvénybe ütközésének vizsgálatát, valamint a K.27.902/2014. és K.27.837/2014. számú ügyekben való alkalmazási tilalom elrendelését.
Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása
4. Az indítványozó a Kúria hatáskörébe tartozó Ör. törvényellenességének a vizsgálatához kapcsolódva – részben megismételve az Alkotmánybírósághoz címzett beadványában foglaltakat – rámutatott, hogy a Mötv. 8. § (1)-(2) bekezdései és a 143. § (4) bekezdés d) pontja alapján az önkormányzatok számára nem világos, hogy milyen közösségi együttélési alapvető szabályokat állapíthatnak meg, nincs meghatározva a felhatalmazás tárgya és kerete. Az Ör. 2. §-ának meghatározott szövegrésze, továbbá a 16. §-a a közösségi együttélés szabályait még a törvényhez képest is indokolatlanul tágan értelmezi.
Az Ör. 2. §-a a törvény hatályáról szól, ennek keretében a törvény hatályát a természetes személyeken túl kiterjeszti a jogi személyekre és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, amely véleménye szerint ellentétben áll a Mötv. 8. § (2) bekezdésébe és a 143. § (4) bekezdésébe foglalt felhatalmazással.
Szintén a Mötv. e szabályaival, továbbá a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 144. §-ával áll ellentétben az Ör. 16. §-a. Az Ör. e rendelkezése „A választási plakátok elhelyezésével kapcsolatos tiltott, közösségellenes magatartások” címet viseli, erre vonatkozóan állapít meg tényállást. Az indítványozó bíróság szerint a Ve. a választásokkal kapcsolatos szabályokat megfelelően rendezi, az önkormányzatoknak nincs felhatalmazásuk a tárgykör szabályozására. A Ve. szerint választási plakát – a törvényben foglalt kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető, az önkormányzatoknak e tárgyban nincs rendeletalkotási jogosultságuk.
A Kúria döntésének jogi indoka
5. Az eljáró bíró ugyan abban a végzésben függesztette fel az eljárást és fordult – a Mötv. egyes rendelkezési és az Ör. egésze alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezve – az Alkotmánybírósághoz, s ezzel egy időben az Ör. 2. § és 16. § törvényességi vizsgálatát kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsánál.
6. A Mötv. 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint a helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait. A 8. § (2) bekezdés értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározhatja az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek tartalmát, elmulasztásuk jogkövetkezményeit.
A Mötv. 143. § (4) bekezdés d) pontja értelmében felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben határozza meg az öngondoskodás és a közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulás, továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit.
7. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy a Mötv. fenti szabályainak Alaptörvény-ellenességéről való döntés előfeltétele annak, hogy az Ör. törvényellenességéről – a Mötv. fönti rendelkezéseivel való ellentétről – a Kúria érdemben állást foglaljon. Amennyiben az Alkotmánybíróság a felhatalmazó rendelkezések Alaptörvény-ellenességét állapítja meg, úgy egy esetleges korábban ez alapján meghozott kúriai döntés jogszabályi hivatkozása szűnik meg. Figyelembe kell venni továbbá, hogy az indítványozó bíróság az Alkotmánybíróság előtt nemcsak a felhatalmazó Mötv.-beli szabályokat támadta, hanem magát az Ör. egészét is. Így az Ör. tekintetében párhuzamos eljárás alakult ki: az Alkotmánybíróság vizsgálja az Ör. egészét (amelyben értelemszerűen beleértendő a 2. §- és a 16. §-a is), a Kúria Önkormányzati Tanácsa pedig vizsgálja annak egyes rendelkezéseit. Nyilvánvaló, hogy az Ör. egészéről való alkotmánybírósági döntés – amely a felhatalmazó rendelkezés Alaptörvény-ellenességétől függ – kihat a Kúria előtti eljárásra. A Kúriának viszont nincs hatásköre a felhatalmazó rendelkezések alkotmányossági vizsgálatára.
8. A fentiekre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Ör. 2. §-a és a 16. §-a törvényellenességéről való döntés előfeltétele, hogy ugyanezen indítvány alapján az Alkotmánybíróság döntsön a Mötv. 8. § (1) bekezdés b)pontja és 143. § (4) bekezdés d) pontja, valamint az Ör. egésze alkotmányellenességéről.
9. A Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárása – mint ahogy azt több döntés is tartalmazza – sui generis eljárás, az eljárást nem a Pp., hanem a Bszi. szabályozza, kiegészítő szabályokat tartalmaz a Mötv. és az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5.048/2014/3. számú végzésében a normakontroll eljárás felfüggeszthetőségéről döntött. Ebben felfüggesztette a Kúria előtt folyamatban lévő önkormányzati rendelet törvényességi vizsgálatára irányuló eljárását egy előkérdés eldöntésére vonatkozó felülvizsgálati eljárás befejezéséig. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria az Alkotmánybírósághoz fordult kérve az alkalmazandó jogszabály – a közös önkormányzati hivatalra vonatozó Mötv.-beli szabályozás – Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5.048/2014/3. számú határozatában elvi éllel mutatott rá, hogy a Bszi. 49. §-ának rendelkezésébe beleértendő a Kúria Önkormányzati Tanácsa eljárásának felfüggesztése, ha az önkormányzati rendelet törvényessége vizsgálata során meghozandó döntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amely valamely hatóság, más bíróság, vagy az Alkotmánybíróság előtt már folyamatban van. Az eljárás felfüggesztésének lehetősége a megalapozott – alkotmányos és törvényes – döntés meghozatalához adott esetben elengedhetetlen.
10. Erre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör. 2. §-a „és jogi” illetve „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre” szövegrésze, valamint 16. §-a törvényellenességének vizsgálatára irányuló eljárását az Alkotmánybíróság előtt III/006665/2015. számon folyamatban lévő – a Mötv. 8. § (1) bekezdés b) pontja, továbbá 8. § (2) bekezdése, valamint 143. § (4) bekezdés d) pontja alkotmányossági vizsgálatára irányuló – ügy elbírálásáig felfüggeszti.
A döntés elvi tartalma:
11. A Kúria Önkormányzati Tanácsa az önkormányzati rendelet törvényessége vizsgálatára irányuló eljárását felfüggesztheti, ha a meghozandó döntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amely az Alkotmánybíróság előtt folyamatban van.
Alkalmazott jogszabályok és irányadó joggyakorlat:
12. 2011. évi CLXI. törvény 49. §
2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja, továbbá 8. § (2) bekezdése, valamint 143. § (4) bekezdés d) pontja
Záró rész
13. A döntés elleni jogorvoslatot a Bszi. 49. §-a zárja ki.
Budapest, 2015. május 5.
Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt sk.előadó bíró,
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró