A Kúria
Önkormányzati Tanácsának
végzése
Az ügy száma: Köf.5007/2020/3.
A tanács tagja: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Varga Eszter bíró
Az indítványozó: Kúria Kfv. VI. tanácsa
Az érintett önkormányzat: Budaörs Város Önkormányzata
(2040 Budaörs, Szabadság út 134.)
Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének a ... utca környéke Településrendezési Terve III. Szabályozási Szakasz Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzatról szóló – a 33/2014. (X.29.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdésére és 2. § (1)-(7) bekezdésével módosított – 44/2000. (XII.1.) ÖKT számú rendelet 2. § (9) bekezdés g) pontjának, 3. § (1) bekezdés l) és k) pontjainak, 3. § (2) bekezdés i) és j) pontjainak, 3. § (3) bekezdés i) pontjának, 3. § (4) bekezdés m) pontjának és 3. § (5) bekezdés j) pontjának vizsgálatára, jogszabályellenességének 2014. október 29. – 2015. november 13. közötti megállapítására és alkalmazási tilalmának elrendelésére vonatkozó eljárást megszünteti.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
[1] Az Önkormányzati Tanács a Köf. 5.028/2015/7. számú határozatában megsemmisítette a Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének a ... utca környéke Településrendezési Terve III. Szabályozási Szakasz Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzatról szóló – a 33/2014. (X.29.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdésére és 2. § (1)-(7) bekezdésével módosított – 44/2000. (XII.01.) ÖKT számú rendeletében (a továbbiakban: Ör.) előírt közművesítésre vonatkozó 2. § (9) bekezdés g) pontjának, 3. § (1) bekezdés l) és k) pontjainak, 3. § (2) bekezdés i) és j) pontjainak, 3. § (3) bekezdés i) pontjának, 3. § (4) bekezdés m) pontjának és 3. § (5) bekezdés j) pontjának rendelkezéseit 2015. november 13-i hatálybalépéssel.
[2] A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság az előtte folyó per egyidejű felfüggesztése mellett indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsánál (a továbbiakban: Önkormányzati Tanács) annak megállapítását, hogy Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének a ... utca környéke Településrendezési Terve III. Szabályozási Szakasz Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzatról szóló – a 33/2014. (X.29.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdésére és 2. § (1)-(7) bekezdésével módosított – 44/2000. (XII.1.) ÖKT számú rendeletnek (a továbbiakban: Ör.) a Köf. 5.028/2015/7. számú határozatban megsemmisített rendelkezései a határozatban kifejtett okokból 2014. október 29. – 2015. november 13. között is törvényellenesek voltak, valamint annak kimondását, hogy e törvényellenes rendelkezések az indítványozó előtt folyó perben, valamint valamennyi, a jogszabályellenesség megállapításának időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben nem alkalmazhatóak.
A bírói indítvány és az önkormányzat védirata
[3] A Kúria indítványában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 36. § (3) és (4) bekezdésére hivatkozással kiemelte, hogy a perbeli új építésügyi hatósági eljárás megindításakor a változtatási tilalmat elrendelő jogszabályi rendelkezés már hatályos volt, ezért az építtetőre nézve az alapeljárás megindításakor hatályos jogszabályi környezet volt a kedvezőbb. Ugyanakkor ebben az időpontban, azaz 2015. július 27. napján még hatályosak voltak az Ör.-nek az építési engedély kiadását a teljes közművesítettség feltételéhez kötő rendelkezései figyelemmel arra, hogy azokat az Önkormányzati Tanács a Köf.5.028/2015/7. számú határozatában 2015. november 13-ai hatályvesztéssel semmisítette meg. Az indítványozó szerint amennyiben az indítványban megjelölt időszakra a törvényellenesség megállapítására és az egyedi alkalmazási tilalom kimondására nem kerülne sor, úgy a perbeli ügyben és egyéb perekben a bíróságoknak és a Kúriának olyan jogszabályhelyeket kellene alkalmazniuk, amelyek törvényellenességét az Önkormányzati Tanács megállapította és 2015. november 13-i hatállyal megsemmisített.
[4] Az Önkormányzati Tanács a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.
[5] Az érintett önkormányzat védiratot nem nyújtott be.
Az Önkormányzati Tanács döntésének indokolása
[6] Az indítvánnyal támadott Ör. közművesítésre vonatkozó rendelkezései más jogszabályba ütközésének vizsgálata már korábbi önkormányzati normakontroll eljárás tárgya volt, mely eljárásban az Önkormányzati Tanács megállapította, hogy e rendelkezések törvényellenesek és megsemmisítette azokat. (Köf 5.028/2015/7. számú határozat). E határozatot az Önkormányzati Tanács 2015. november 3. napján hozta, amely a megsemmisített önkormányzati rendelkezések hatályvesztésének időpontjára vonatkozóan nem tartalmazott külön rendelkezést. Így a megsemmisített önkormányzati rendelkezések hatályukat vesztették az Önkormányzati Tanács határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon, azaz 2015. november 13. napján. Az Önkormányzati Tanács a Köf 5.028/2015/7. számú határozatában ettől eltérően (visszamenőlegesen vagy a jövőre nézve) az akkor hatályos szabályok is megállapíthatta volna e rendelkezések hatályvesztésének időpontját, ha azt a jogbiztonság vagy a rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok különösen fontos érdeke alapján indokoltnak látta volna [a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 56. § (2)-(3) bekezdései]. Hasonlóképp rendelkezik a megsemmisített önkormányzati rendelet (rendelkezés) hatályvesztésének időpontja vonatkozásában a jelenleg hatályos Kp. is [Kp. 146. § (3) - (4) bekezdései].
[7] A létrejött jogviszonyok védelmével összefüggő rendelkezést a Kp. már nem tartalmaz, ezért az ex nunc hatályú megsemmisítés esetén a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 15. § (4) bekezdése az irányadó, mely szerint a jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálya alatt keletkezett jogviszonyokra a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell. Az ex tunc hatályú megsemmisítés ellenben kihat a már létrejött jogviszonyokra is.
[8] Az Önkormányzati Tanácsnak az indítvány alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy lefolytatható-e normakontroll eljárás egy már törvényellenesnek megállapított önkormányzati rendelkezés esetén avégett, hogy egy megsemmisített rendelkezés(ek) hatályvesztésének időpontja módosításra kerüljön egyedi ügyben való alkalmazhatósága érdekében.
[9] Az Önkormányzati Tanács 2017-ben hasonló bírói indítvány alapján már vizsgálta azt, hogy az Ör. megsemmisített rendelkezései hatályvesztésének időpontja módosítható-e és megállapította, hogy az Önkormányzati Tanács az : „[…] Ör.-beli vitatott rendelkezéseket ex nunc hatállyal megsemmisítette. Mivel a Kúria a megsemmisítés hatályáról már döntött, így új eljárásban ugyan abban a tárgyban az esetleges ex tunc hatályú megsemmisítés már nem lehet vizsgálat tárgya” (Köf. 5.010/2017/4. számú határozat [7] pontja). Az Önkormányzati Tanács e korábbi döntésében kifejtett álláspontját jelen eljárásban is irányadónak tekintette, mert a szabályozás a Kp. hatályba lépésével nem változott.
[10] A fentieken túlmenően a bírói indítvány olyan fontos egyéni vagy közösségi érdeket nem jelölt meg, amely lehetővé tenné a hatályvesztés időpontjának módosítását egy változtatási tilalommal érintett ingatlanra vonatkozó építési engedély kiadása érdekében, továbbá a Köf.5028/2015/7. számú határozat felhívásán túlmenően nem hivatkozott olyan jogszabályi rendelkezésre, amellyel az Ör. vizsgálni kért szabályai összevethetőek lennének, és a törvényellenesség vizsgálata lefolytatható lenne.
[11] Az Önkormányzati Tanács eljárásában a normakontroll sajátosságaira figyelemmel alkalmazza a Kp. általános szabályait, így a keresetlevél visszautasítására, az eljárás megszüntetésére illetve az anyagi jogerőhatásra vonatkozó szabályokat is [Kp. 139. §].
[12] Az Önkormányzati Tanács az indítványt visszautasítja, ha az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata tárgyában – ugyanazon a jogalapon – már jogerős határozatot hozott [Kp. 48. § (1) bekezdés g) pontja]. A határozat jogereje kizárja azt, hogy ugyanabban a tárgykörben a bíróság új indítványt terjeszthessen elő vagy azt egyébként vitássá tehesse [Kp. 96. §]. Az indítvány visszautasítására azonban csak az indítványnak az Önkormányzati Tanácshoz való érkezését követő nyolc napon belül van lehetőség [Kp. 45. § (1) bekezdés c) pontja]. E határidő lejártát követően az Önkormányzati Tanács az indítványt már nem tudja visszautasítani, viszont a normakontroll eljárást bármikor megszüntetheti, ha a visszautasítás okai fennállnak [Kp. 81. § (1) bekezdés a) pontja].
[13] Minderre tekintettel jelen ügyben az indítvány visszautasításának lett volna helye a Kp. 139. §-a és 48. § (1) bekezdése g) pontja alapján, hisz az indítvány olyan, az Önkormányzati Tanács által már vizsgált Ör.-beli rendelkezések hatályvesztése időbeli (2014. október 29. – 2015. november 13. közötti) kiterjesztésére irányul, amely önkormányzati rendelkezéseket az Önkormányzati Tanács már korábbi határozatával 2015. november 13-i (ex nunc) hatállyal megsemmisített. Az indítvány visszautasítására nyitvaálló határidő azonban már eltelt, így az Önkormányzati Tanács jelen normakontroll eljárását a Kp. 81. § (1) bekezdése a) pontja megfelelő alkalmazásával megszüntette.
Az döntés elvi tartalma
[14] Abban az esetben, ha a Kúria Önkormányzati Tanácsa egy önkormányzati rendelkezés megsemmisítésének hatályáról már döntött, úgy nem lehet új önkormányzati normakontroll eljárás tárgya e megsemmisített rendelkezés hatályvesztése időpontjának módosítása.
Záró rész
[15] A Kúria az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
[16] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényellenességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
[17] A végzés elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2020. július 7.
Dr. Patyi András sk. a tanács elnöke,
Dr. Dobó Viola sk. előadó bíró,
Dr. Varga Eszter sk. bíró