Köf.5.007/2013/4. számú határozat

A KÚRIA
önkormányzati tanácsa

Köf.5007/2013/4.szám

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Budapest Környéki Törvényszék bírájának (1143 Budapest 14 Hungária körút 128-130.) indítványa alapján a dr. Orosz Sándor (2600 Vác, Erzsébet út 39.) ügyvéd által képviselt Vác Város Önkormányzata (2600  Vác, Március 15. tér 11.) ellen Vác Város Önkormányzatának a Helyi Szabályozási Terv és Építési Szabályzat elfogadásáról szóló 15/2003. (IV. 29) számú rendelete és az önkormányzati tulajdonú ingatlanok törzsvagyonból történő kivonásáról és vállalkozói vagyonba történő átsorolásáról szóló 16/2003. (IV. 29.) számú rendelete  egyes rendelkezései törvényellenességének vizsgálatára irányuló nemperes eljárásban meghozta a következő

h a t á r o z a t o t:

1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Vác Város Önkormányzatának az önkormányzati tulajdonú ingatlanok törzsvagyonból történő kivonásáról és vállalkozói vagyonba történő átsorolásáról szóló 16/2003. (IV. 29.) számú rendelet 1. §-a törvénysértő, ezért azt kihirdetésére visszamenő – 2003. április 29-ei - hatállyal megsemmisíti.

2. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Vác Város Önkormányzatának az önkormányzati tulajdonú ingatlanok törzsvagyonból történő kivonásáról és vállalkozói vagyonba történő átsorolásáról szóló 16/2003. (IV.29.) számú rendelet 1. §-a nem alkalmazható a Budapest Környéki Törvényszék előtt folyamatban lévő 25.P.21.440/2012/12. számú perben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben.

3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa Vác Város Önkormányzatának a Helyi Szabályozás Terv és Építési Szabályzat elfogadásáról szóló 15/2003. (IV. 29.) számú rendeletének preambuluma törvényellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasítja.

4. A Kúria Önkormányzati Tanácsa Vác Város Önkormányzatának a Helyi Szabályozás Terv és Építési Szabályzat elfogadásáról szóló 15/2003. (IV. 29.) számú rendeletének „és a szabályozási tervnek a 2919 hrsz. alatti telket ábrázoló része” törvényellenességének vizsgálatára irányuló eljárást megszünteti.

5. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét.

6. A Kúria önkormányzati Tanácsa elrendeli, hogy határozatát – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon hirdessék ki.

A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

I.

1. A Budapest Környéki Törvényszék bírája (a továbbiakban: indítványozó) az előtte folyamatban lévő 25.P.21.440/2012/12. számú ügyben a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 48. § (3) bekezdése alapján a per tárgyalását felfüggesztette és a Kúria eljárását kezdeményezte Vác Város Önkormányzatának a Helyi Szabályozás Terv és Építési Szabályzat elfogadásáról szóló 15/2003. (IV. 29) számú rendeletének (a továbbiakban: Ör.1.) preambuluma, és a szabályozási tervnek a 2919 hrsz. alatti telket ábrázoló része, valamint Vác Város Önkormányzatának az önkormányzati tulajdonú ingatlanok törzsvagyonból történő kivonásáról és vállalkozói vagyonba történő átsorolásáról szóló 16/2003. (IV. 29.) számú rendelet (a továbbiakban: Ör.2.) 1. §-a törvényellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére.
A Kúria normakontroll eljárását kezdeményező indítványozó álláspontja szerint az Ör.1. vizsgálni kért szabályai ellentétesek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 13. pontjával, 6. § (1) bekezdés a) pontjával, 7. § (1) bekezdésével,  9. § (1) bekezdésével, 18. § (1) bekezdésével és 54. § (4) bekezdés a) pontjával, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 33. § 1. pontjával, 34. § (1) bekezdésének d) pontjával, 35. §-ával, 37. § (1) bekezdésével és az 1. számú melléklet 18., 38., és 69., pontjaival.
Az indítványozó bíró szerint az Ör.2. ellentétes a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 173. § (1) bekezdés b) pontjával, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 78. § (1) és (2) bekezdésével, 79. § (2) bekezdés a) pontjával, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 1. § (2) bekezdés a) pontjával, 5. § (2) bekezdés a) pontjával és 5. § (3) bekezdés a) és b) pontjával.

2. Az indítványozó által előadott tényállás szerint Vácott a Duna partján zárt sorú beépítéssel egymás mellett találhatók a 2922 hrsz-ú Liszt Ferenc sétány 8. számú (lakóházként használt), a 2920 hrsz-ú Liszt Ferenc sétány 9. számú (vendéglőként használt), és a 2918 hrsz-ú  Liszt Ferenc sétány 10. szám alatti (vendéglőként használt) ingatlanok. A három ingatlan előtt terül el a perbeli 2919. hrsz-ú ingatlan, amely 1991-ben került az önkormányzat tulajdonába, közterület rendeltetéssel. A vendéglők az ingatlanok előtti közterületet is használták kerthelyiségként. Az önkormányzat 1999. évben a tulajdonában lévő 2919. hrsz-ú közterületet eladta. Az ügyletkötés előtt az ingatlant az önkormányzat határozattal kivonta a törzsvagyon köréből, de a településrendezési önkormányzati rendeleteken a változást nem vezette át. A földhivatal ennek ellenére a bejegyzési eljárás során az adott ingatlant közterületből beépítetlen területre írta át. Amikor az önkormányzat az Ör.1-et elfogadta, ezt a tényleges helyzetet vette alapul (a 2919. hrsz-ú ingatlant a közterületről lehatárolta), az ezzel egy időben meghozott Ör.2. pedig az ingatlant kivonta a törzsvagyon köréből és a vállalkozói vagyonba sorolta.
A 2919. hrsz-ú (immár magántulajdonban lévő) ingatlan a Duna-parti sétány és a jelölt vendéglőként üzemelő ingatlanok közé ékelődik, az ingatlannak a közterülettel való közvetlen kapcsolata a sétány felől megszűnt.

Az indítványozó szerint a 2919 hrsz-ú ingatlanok közterületből való kivonását – az Ör.1. és Ör.2. vizsgálni kért rendelkezéseit - településrendezési érdekek nem indokolták, a változás az Étv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott településrendezési célok egyikét sem szolgálta. Az Ör.1. és az Ör.2. megtámadott szabályai az OTÉK több előírásával is ellentétesek, így 33. §-ával amely előírja, hogy épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek megközelíthetősége gépjárművel biztosított, mivel a kérdéses ingatlanok Liszt Ferenc sétány felől gépkocsival nem megközelíthetőek. Az OTÉK 37. § (1) bekezdése a nyílászárók – szomszédos telekkel közös határvonalán történő - létesítését illetően állít fel korlátot, a 2919. hrsz-ú ingatlan átsorolásának következményeként a zártsorú beépítésű ingatlanok szabálytalanná váltak. Az indítványozó előadta továbbá, hogy a zártsorú beépítési módra vonatkozóan tartalmaz rendelkezést az OTÉK 34. § (1) bekezdés d) pontja, az elő-, oldal- és hátsó kertre az OTÉK 35. §-a és 1. számú melléklete. Az Ör.1. és az Ör.2. vizsgálni kért szabályai az OTÉK ezen előírásaival ellentétes helyzetet idéztek elő, mivel a 2919. hrsz-ú ingatlan átsorolásával a zárt sorú beépítésű három ingatlan utcai telekhatára hátsó telekhatárrá vált, az épületek főhomlokzata a hátsó telekhatárra néz. Ezáltal a jelölt OTÉK szabályok értelmezhetetlenek jelen esetben. Az indítványozó álláspontja, hogy sérül a jogbiztonság is, mivel a hatályos szabályokból nem lehet következtetni arra, hogy a 2919. hrsz-ú ingatlanon változtatási szándék esetén mely építési tevékenység engedélyezhető, ezáltal az Étv. 18. § (1) bekezdését sem lehet betartani.

Az indítványozó a Ptk.-nak a forgalomképtelen dolgok meghatározására vonatkozó 173. §-a, valamint az Ötv.-nek az önkormányzati törzsvagyonra vonatkozó rendelkezései, továbbá a Legfelsőbb Bíróság EBH 823.2002. számú elvi határozatában foglaltak alapján arra a következtetésre jutott, hogy e szabályok is sérülnek, mivel a 2919. hrsz-ú ingatlan eredetileg közterület volt, a közterület pedig ex lege forgalomképtelen. Jelen esetben az Étv.-ben foglalt településpolitikai célok hiányában, jogszabálysértően történt az Ör.2.-ben a 2919. hrsz-ú ingatlan törzsvagyonból való kivonása.

3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi. 52. §-a alapján felhívta az érintett önkormányzatot, hogy az indítványra állásfoglalást terjeszthet elő. Vác Város Önkormányzata állásfoglalásában kifejtette, hogy álláspontjuk szerint az önkormányzati rendeletek nem jogszabálysértőek. Az indítványozó konkrét felvetéseivel kapcsolatban az állásfoglalás kitért arra, hogy a perbeli esetben a kérdéses ingatlan a Liszt Ferenc sétány felől gépjárművel nem közelíthető meg, azonban mint osztatlan ingatlan a másik irányból – a Tabán utca felől – gépjárművel megközelíthető, tehát az OTÉK építési telek fogalmának ezen eleme teljesül. Mivel ez a helyzet korábban is fennállt, így a 2922 hrsz-ú ingatlan Liszt Ferenc sétány felőli megközelíthetőségét a 2919. hrsz-ú ingatlan átminősítése nem változtatta meg. Az önkormányzat előadta továbbá, hogy az átminősítés miatt a meglévő nyílászárók nem váltak szabálytalanná, mivel „a nyílászárók léte szerzett jog és a tulajdonos nem kötelezhető a nyílászárók megszüntetésére.” Az önkormányzat szerint a kérdéses ingatlan utcai telekhatára nem vált hátsó telekhatárrá, mivel az közterülettel érintkezik, így az megfelel az OTÉK 1. számú mellékletében foglalt fogalom-meghatározásnak. Végül az önkormányzat kifejtette, hogy a 2919. hrsz-ú telek a helyi szabályozás szerint egyébként sem beépíthető, csak a vendéglátást szolgáló kerthelyiség céljára használható.

II.

1. Jelen ügyben az indítványozó alapvetően az önkormányzati rendelet meghozatalakor hatályos Étv. Ötv. Ptk. és OTÉK szabályokat jelölte meg az Ör.1 és az Ör.2. vizsgálatának alapjául, de utalt az Nvtv. megsértésre is, amely azonban az Ör.1. és Ör.2. meghozatalakor még nem volt hatályban.

2. A Kúria Önkormányzati Tanácsának állandó gyakorlata szerint az önkormányzati rendeletek törvényességi vizsgálata során az önkormányzati rendeletet (vizsgált rendelkezését) mindig a hatályos törvényekhez és a hatályos más jogszabályokhoz kell mérni. A Kúria Önkormányzati Tanácsának - az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) pontjában és a Bszi. 24. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt hatáskörében eljárva - az Alaptörvényből és törvényből eredő feladata, hogy az önkormányzati normákat a törvényekkel összhangba hozza, illetőleg - az új jogalkotást tekintve - összhangban tartsa. Az önkormányzati rendszer hatályos szabályainak a mindenkor hatályos törvényekkel és más jogszabályokkal kell összhangban állni. (Ez alól a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5.083/2012/4. határozatában azt a kivételt tette, hogy a már nem hatályos önkormányzati rendelet vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés esetén az önkormányzati rendelet egykori megalkotásakor fennálló idősíkot veszi figyelembe a magasabb jogi szabályozás viszonyítási alapjaként.)

3. Jelen esetben a bírói kezdeményezés hatályos önkormányzati rendeleti rendelkezés vizsgálatára irányul, ezért a Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör.1. és Ör.2. vizsgálni kért szabályait a hatályos magasabb jogszabályok alapján vizsgálta meg, s csak azokat az indokokkal ellátott indítványozói felvetéseket vette alapul, amelyek a hatályos szabályok alapján is fennállnak. 

III.

Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott.

1. Az Ör.1. preambuluma a következőket tartalmazza: „A Magyar Köztársaság Alkotmánya rögzíti, hogy mindenkinek joga van az egészséges környezethez, valamint a lehető legmagasabb szintű testi- és lelki egészséghez. Az Alkotmány ezt a jogot – egyebek között – az épített és a természetes környezet vélemények előírásával biztosítja.
Az épített környezet alakításáról és védelméről megalkotott 1997. évi LXXVIII. törvény rögzíti, hogy ezt a védelmet a humánus környezetre és az esztétikus kialakításra tekintettel kell megvalósítani. Ennek keretében biztosítani kell az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, és értékeinek védelmét.
Vác Város Önkormányzata e jogszabályokra is tekintettel saját elhatározásából a Helyi Építési Szabályzat megalkotásával kívánja szolgálni polgárait, az itt élőket és az ide látogatókat – a jelent és egyben a jövendőt.
Ennek keretében fokozott gondot fordít a város meglévő értékeinek védelmére, a valaha megvolt, de elpusztult, vagy előnytelenül megváltozott értékeinek visszateremtésére.
A Szabályzat célja, hogy az értékmegőrzés és a még lehetséges érték-visszateremtés mellett erősítse és támogassa azokat a folyamatokat, amellyel a város egyedi jellege és karaktere tovább erősödik, valamint széles körűen biztosítsa a kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődést és a mindenkori haladó igényekhez igazodó korszerűsödést.
A Szabályzat rendelkezései az érintett polgárok érdekeinek figyelembevételével, azok közreműködésével valósulnak meg.”

A Kúria önkormányzati Tanácsa úgy ítélte meg, hogy az Ör.1. preambuluma nem tartalmaz olyan szabályt, amely ellentétbe állna az Étv.-nek a 2. § 13. pontjába foglalt közterület fogalmával, a helyi önkormányzat Étv. 6. §-ában szabályozott építésügyi feladataival, az Étv. 7. § (1) bekezdésében megfogalmazott településrendezés és településfejlesztés céljával, illetve a településfejlesztés Étv. 9. §-ába foglalat   feladataival, a 18. §-ba foglalt építésjogi követelménnyel, illetve a közterület Étv. 54. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott rendeltetésével. Mivel a preambulum a helyi építési szabályzat és szabályozási terv általános, célokat megfogalmazó felvezető szövege, így az OTÉK konkrét építésjogi előírásaival (telek gépkocsival való megközelíthetősége, nyílászárók elhelyezkedése, vagy éppen az elő-oldal és hátsókert fogalmával) való ellentéte kizárt. Minderre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör.1. preambulumának törvényellenességét az indítványozó által megjelölt szabályok alapján nem állapította meg.

A fentiek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi. 55. § (3) bekezdése szerint az Ör.1. preambuluma törvényességi vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló  indítványt elutasította.

2. Az indítványozó kérte az Ör.1.-nek a „2919. hrsz. alatti telket ábrázoló része” törvényességi vizsgálatát és megsemmisítését is. A Bszi. 48. § (4) bekezdés b) a pontja szerint a bírói kezdeményezés esetén az indítványnak tartalmaznia kell „az önkormányzati rendelet jogszabálysértőnek talált rendelkezésének megjelölését”. A Bszi. 55. § (2) bekezdés a) pontja értelmében ha az önkormányzati tanács megállapítja, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését megsemmisíti. A Kúria Önkormányzati Tanácsa jelen ügyben megállapítja, hogy az Ör.1. szabályai vizsgálatához pusztán annak megjelölése, hogy „2919. hrsz. alatti telket ábrázoló része” vizsgálatát és megsemmisítését kéri az indítványozó, nem tekinthető a Bszi. 48. § (4) bekezdés b) pontja szerinti határozott kérelemnek, az indítványozó által e tekintetben jelöltek nem adnak alapot norma megsemmisítésére. A Bszi. 51. § (1) bekezdése szerint az önkormányzati tanács az indítvány beérkezésétől számított 15 napon belül érdemi vizsgálat nélkül elutasítja az indítványt, ha az egyedi ügyben eljáró bíró nem az e törvényben foglaltaknak megfelelő tartalommal nyújtja be. A Bszi. 51. § (2) bekezdés b) pontja szerint pedig az önkormányzati tanács az eljárást megszünteti, ha az (1) bekezdés alapján az indítványt érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani.

Megállapítható tehát, hogy a bíró e tekintetben nem a Bszi.-ben foglaltak szerint nyújtotta be az indítványt, ezért az Önkormányzati Tanács e tekintetben az eljárást megszüntette.

3. Az indítványozó vizsgálni és megsemmisíteni kérte az Ör.2. 1. §-át is. E rendelkezés szerint  „A Képviselőtestület, figyelemmel Vác Város Településrendezési Tervében és Helyi Építési Szabályzatában foglalt szabályozásra, a váci 2919 hrsz-ú, be nem építhető besorolású ingatlant a forgalomképtelen vagyonból történő kivonását és a forgalomképes vagyonba történő átsorolását megállapítja, és egyben annak korábbi értékesítését tudomásul veszi.”

4. Az ügy irataiból megállapítható, hogy a 2919. hrsz-ú ingatlanra vonatkozó 1999. július 31-ei adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítására és az eredeti állapot helyreállítására korábban per volt folyamatban. A Pest megyei Bíróság – mint az ügyben eljárt elsőfokú bíróság – a 25.P.20.391/2009/34. számú ítéletében megállapította, hogy Vác Város Önkormányzata mint I. rendű, valamint a II.-III. rendű alperesek között 1999. július 31-én a váci 2919. hrsz-ú ingatlanra kötött adásvételi szerződés érvénytelen, egyidejűleg az érvénytelen szerződést megkötésére visszaható hatállyal érvényessé nyilvánította. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a 2919. hrsz-ú ingatlan 1999. július 31-én az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozóan forgalomképtelennek minősült, elidegenítése érvénytelen volt. Az érvénytelenség jogkövetkezményeit illetően azonban az elsőfokú bíróság a szerződés érvényességére lehetőséget látott, tekintve, hogy a Vác Város Önkormányzata maga is elfogadhatónak találta, hogy a 2003. május 31-én hatályba lépett rendelete érvénytelenségi okát kiküszöbölte. Az ügyben másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 7.Pf.22.000/2011/8. végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A Fővárosi Ítélőtábla végzésében utalt a Kúriához fordulás lehetőségére a kérdéses önkormányzati rendeletek utólagos normakontroll kezdeményezése tárgyában. Ezen – jelen normakontroll eljárás alapjául szolgáló – tényállás nem hagyható figyelmen kívül az Ör.2. törvényességi vizsgálata során.

5. Az indítványozó bíró az Ör.1.-el illetve más jogszabályi összefüggések alapján az Ör.2.-vel kapcsolatban is azt sérelmezi, hogy az önkormányzat a tulajdonában álló közterületet úgy értékesítette, hogy ezt településpolitikai célok nem indokolták, az értékesítés következtében előállt helyzetben nem lehet a hatályos önkormányzati szabályozásból levezetni, hogy a perbeli területen változtatási szándék esetén mely építési tevékenység engedélyezhető, s mely nem. A közterületből történő kivonás – több jogszabályi rendelkezés sérelmén túl – az indítványozó bíró szerint jogbizonytalanságot eredményezett.

6. A Kúria Önkormányzati Tanácsa ezzel összefüggésben először azt emeli ki, hogy az Alaptörvény és a Bszi. által lehetővé tett normakontroll során az önkormányzati rendeletek célszerűségi vizsgálatát nem végezheti el. Felhatalmazása arra terjed ki, hogy az önkormányzati rendeletek jogszerűségét, más jogszabályokkal való ellentétét vizsgálja, és az ellentét megállapítása esetén az önkormányzati rendeletet megsemmisítse. A normakontroll során az Önkormányzati Tanács nem függetlenedhet teljes mértékben az előtte lévő ügy alapjául szolgáló tényállástól.

7. A vizsgálat tárgyát képező Ör.2. a fent ismertetett előzményeket követően rendelkezett úgy, hogy megállapította egy korábbi – bíróság által érvénytelennek nyilvánított -  jogügylet jogszerűségét. Kimondta, hogy megállapítja a 2919. hrsz-ú ingatlan forgalomképtelen vagyonból történő kivonását és a forgalomképes vagyonba történő átsorolását, illetve a képviselő-testület e rendeletben annak korábbi értékesítését is tudomásul vette. Az önkormányzati rendeletalkotás célja az Alaptörvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) alapján is a helyi közügyek önálló vitele. Nem lehet az önkormányzati rendeletalkotás tárgya egy korábbi jogellenes helyzet jogszerűségének visszamenőleges megállapítása. Jelen ügyben figyelembe kell venni, hogy az átsorolt ingatlan közterület volt. Az Étv. 2. § 13. pontja kimondja, hogy közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Az Étv. 54. § (4) bekezdés a) pontja szerint a közterület rendeltetése – többek között – a telkek térbeli kapcsolatának, megközelítésének biztosítása. Az ügy irataiból megállapítható, hogy a 2919. hrsz-ú ingatlan közterületként ezt a célt szolgálta. Az Étv. 6. § (1) bekezdés értelmében a települési önkormányzat az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme érdekében – jogszabályi keretek között – településfejlesztési és településrendezési feladatokat lát el. A településfejlesztés és településrendezés célját az Étv. 7. § (1) bekezdése határozza meg. Jelen esetben nem mutatható ki olyan törvényben meghatározott településpolitikai vagy településfejlesztési cél, amely indokolná az Ör.2. 1. §-a szerint átsorolást.
Az Ör.2. jelen eljárás során vizsgált 1. §-a nem illeszkedik az Étv. 9. §-ában meghatározott településfejlesztési feladatokhoz sem. Az Ör.2. 1. §-ban meghatározott 2919. hrsz-ú ingatlan korábban, mint önkormányzati tulajdonban lévő közterület, az előtte lévő vendéglő kerthelyiségeként szolgált. Az értékesítést követően előállt helyzetben Vác Város Önkormányzata – a Kúria Önkormányzati Tanácsának felhívására – úgy nyilatkozott, hogy „a 2919. hrsz-ú telek a helyi szabályozás szerint nem beépíthető, korlátozottan, csak a vendéglátást szolgáló kerthelyiség céljára használható.” Megállapítható tehát, hogy az adott terület korábban is, és jelenleg is kerthelyiségként került hasznosításra.
Mindezeket figyelembe véve a Kúria úgy ítélte meg, hogy nem mutatható ki olyan Étv.-ben megjelölt településfejlesztési vagy településrendezési cél, amely törvényes indokát adná az Ör.2. 1. §-ában meghatározott rendelkezéseknek, mindeközben e terület rendeltetése az Étv. 54. § (4) bekezdés a) pontja szerinti közterület fogalmához igazodik.

8. A fentiek szerint a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította az Ör.2. 1. §-ának az Étv-vel való ellentétét, amelynek jogkövetkezménye az önkormányzati rendelet e rendelkezésének megsemmisítése. Minderre tekintettel az Önkormányzati Tanács az indítványozó által e tekintetben felvetett további törvényességi problémákat nem vizsgálta.

9. A fentiek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör.2. 1. §-ának más jogszabállyal való ellentétét megállapította és a Bszi. 55. § (2) bekezdés a) pontja alapján megsemmisítette. A Kúria a megsemmisítésre tekintettel a Bszi. 55. § (2) bekezdés b) pontja alapján elrendelte határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét. A Bszi. 56. § (2) bekezdése értelmében a megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon hatályát veszti. A Bszi. 56. § (3) bekezdés azonban lehetővé teszi az ettől való eltérést: az önkormányzati tanács a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése hatályvesztését, ha azt a jogbiztonság vagy a rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok különösen fontos érdeke indokolja. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a jogbiztonságra tekintettel az Ör.2. 1. §-át a kihirdetése napjára visszamenőleges hatállyal semmisítette meg.

A Budapest Környéki Törvényszék előtt folyamatban lévő 25.P.21.440/2012/12. számú perben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő ügyben való alkalmazási tilalom kimondása a Bszi. 56. § (5) bekezdésén alapul.

A Kúria a Bszi. 55. § (2) bekezdés c) pontja alapján elrendelte, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A jelen határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a Bszi. 49. §-a zárja ki.

Budapest, 2013. április 3.

Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke
Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró

A kiadmány hiteléül:

tisztviselő