Köf.5.006/2019/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Köf.5006/2019/4. szám

A tanács tagjai: Dr. Patyi András a tanács elnöke
                            Dr. Varga Eszter előadó bíró
                            Dr. Dobó Viola bíró

Az indítványozó: Zalaegerszegi Törvényszék

Az érintett önkormányzat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az érintett önkormányzat képviselője: Dr. Farkas Roland kamarai jogtanácsos

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

– Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a vásárokról és piacokról szóló 35/2016. (XI. 2.) önkormányzati rendelete törvényességének vizsgálatára irányuló indítványt elutasítja;

– elrendeli, hogy határozatának közzétételére – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Az Nagykanizsai Járásbíróság (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) előtt 6.P.21.131/2017. számon folyamatban lévő birtokvédelmi és átjárási szolgalmi jog bejegyzése iránti perben az elsőfokú bíróság a 8. sorszámú részítéletével a Nagykanizsa .../3 és .../4 hrsz.-ú ingatlanok megközelítésének ellehetetlenítésére és korlátozására vonatkozó magatartás eltiltására irányuló keresetet elutasította. A részítélet elleni fellebbezés folytán a Zalaegerszegi Törvényszék (a továbbiakban: indítványozó), mint másodfokú bíróság előtt 3.Pf.20.930/2018/4. számon folyamatban lévő másodfokú eljárásban az indítványozó a folyamatban lévő perben alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 155/C. § (1) bekezdése alapján az eljárását felfüggesztette, és a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult kezdeményezve „az alperes közgyűlésének 35/2016. (XI. 2.) önkormányzati rendelete felülvizsgálatát”. Indítványában a Kúria Önkormányzati Tanácsának döntésére vonatkozó határozott kérelmet nem jelölt meg.

[2] Az indítványozó a per alapjául szolgáló tényállásként rögzítette, hogy az I. rendű felperes a Nagykanizsa .../3 hrsz. alatt felvett, 1200 m2 alapterületű, kivett beépítetlen terület megjelölésű ingatlan, míg a II. rendű felperes a Nagykanizsa .../4 hrsz. alatt felvett, 1200 m2 alapterületű, kivett beépítetlen terület megjelölésű ingatlan tulajdonosa. A felperesek szóban forgó – magántulajdonban álló, telekmegosztással két hrsz.-on létrejött – ingatlanai önálló útkapcsolattal nem rendelkeznek, azok gépjárművel csak a ... hrsz.-ú alperesi ingatlanról közelíthetők meg. Az alperesi ingatlan az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint kivett beépítetlen terület, természetben aszfaltozott, elsősorban a vásárcsarnok megközelítését biztosító parkoló, „közterületként funkcionáló” terület.

[3] Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a vásárokról és piacokról szóló 35/2016. (XI. 2.) számú önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) szabályozza a város közigazgatási területén a vásárok és piacok megtartásának működési rendjét. E vásárok megtartásának helyszíne – többek között – az önkormányzat tulajdonában álló Nagykanizsa ... hrsz.-ú ingatlan, ezért a vásárok időtartama alatt a felperesi ingatlanok gépjárművel nem megközelíthetők. Az indítványozó által megállapított tényállás szerint a Nagykanizsa .../3 hrsz.-ú ingatlanon felépített épületre azért nem adtak ki használatbavételi engedélyt, mert a vásártartások folytán annak gépjárművel történő megközelíthetősége időben korlátozott, míg a .../4 hrsz.-ú ingatlanra tervezett építményre benyújtott építési engedélykérelmet azért utasították el, mert a szóban forgó ingatlan sem közterületről, sem önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül nem közelíthető meg.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[4] Az indítványozó idézte az Ör. 6. § (1) és (3) bekezdéseit, mely szerint heti vásár és használtcikk-vásár kerül megrendezésre az alperesi ingatlanon vasárnaponként 6 órától 13 óráig; a 7. § (1), (3) és (5) bekezdései szerint pedig ugyanott országos kirakodóvásárt tartanak minden hónap első keddjén 6 órától 14 óráig. Az indítvány szerint a per során „aggály merült fel” az Ör. magasabb rendű jogszabályba, nevezetesen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:13. § (1)-(2) bekezdésébe, 5:22. §-ába és 5:23. §-ába ütközése kapcsán. Az indítványozó álláspontja szerint a felperesek perbeli ingatlanainak Ptk.-ban szabályozott használati joga aránytalanul és indokolatlanul „sérülni látszik” az alperesi ingatlan használatát szabályozó Ör. miatt.

[5] Az érintett önkormányzat védiratában az indítvány elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy a Nagykanizsa ... hrsz.-ú ingatlan a közterület jogszabályban megfogalmazott definíciójának nem felel meg. A tulajdonában álló ingatlanon havi vásárok tartására 1998 óta kerül sor, az iparcikk piac 2005 óta működik, a vásárok tartásához szükséges engedélyekkel rendelkezik, e feladat ellátása jogszabályi kötelezettsége is. Előadta, hogy az alperesi ingatlannal való rendelkezés nem korlátozott, az önkormányzatot megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga, mely magatartással szomszédait szükségtelenül nem zavarja, bejegyzett szolgalmi joguk hiányában – átjárásra vonatkozó – jogaik gyakorlását sem veszélyezteti, így joga volt a területet az Ör.-ben meghatározottak szerint vásártatásra kijelölni. Hangsúlyozta, hogy az indítványozó végzése tévesen tartalmazza azt, hogy a tulajdonában lévő ingatlan a vásárcsarnok megközelítését szolgáló, parkolóként funkcionáló terület. Ezzel szemben a terület csak a keleti részén, egy szűk sávban biztosítja a vásárcsarnok megközelítését, a nagyobb része időszakosan ingyenes parkolóként üzemel. Tévesen hivatkozik továbbá az indítvány arra, hogy a .../3 hrsz.-ú ingatlanon felépített épület a gépjárművel való korlátozott megközelíthetőség miatt nem kapott használatbavételi engedélyt, mert ilyen kérelem benyújtására nem is került sor; a .../4 hrsz.-ú ingatlant érintő építési engedélykérelem elutasításának pedig semmi köze nincs az Ör.-hez. Utalt arra, hogy az indítvány indokolásában felsorolt Ör. rendelkezések nem kizárólag a ... hrsz.-ú ingatlanra vonatkoznak, az e rendelkezésekben megjelölt egyéb ingatlanok tekintetében a felhívott Ptk. rendelkezések megsértése nem is értelmezhető.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[6] Az indítványozó bíróság az eljárását a 2019. január 24-én kelt végzésével függesztette fel. A Kúria normakontroll eljárása egyfokú eljárás, amely a fenti végzés meghozatalával indul. Ebből következően a normakontroll eljárásban a 2019. január 24-én hatályos eljárási szabályok, azaz a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) rendelkezései irányadók.

[7] A Kp. 139. § (1) bekezdése szerint az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásban a Kp. szabályait a XXV. fejezetben foglalt eltérésekkel, a normakontroll sajátosságaira figyelemmel kell alkalmazni. A Kp. 140. § (1) bekezdése értelmében a normakontroll eljárást indítvánnyal kell megindítani, amelyre a keresetlevél szabályait kell alkalmazni. Ezen utaló szabályból következően az indítványnak meg kell felelnie a 37. § (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti követelményeknek, azaz tartalmaznia kell az önkormányzati rendelet konkrét rendelkezéseivel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával és a Kúria Önkormányzati Tanácsának döntésére irányuló határozott kérelmet. A Kp. 143. § (2) bekezdése szerint az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének megállapítására irányuló indítványnak a keresetlevélhez képest többletelőírásoknak is meg kell megfelelnie, így a jogszabályok puszta megjelölésén túl szükséges annak előadása is, hogy az indítványozónak a szóban forgó rendeletet az előtte fekvő eljárásban alkalmaznia kell, és miként jutott arra a következtetésre, amely szerint az önkormányzati rendelet (vagy annak valamely rendelkezése) törvénysértő. Ezen előadáshoz kapcsolódóan kell határozott kérelmet előterjeszteni arra, hogy a más jogszabállyal ellentétesnek tartott rendelkezést a Kúria Önkormányzati Tanácsa semmisítse meg.

[8] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az indítvány nem tartalmaz az Önkormányzati Tanács döntési hatáskörébe tartozó határozott kérelmet, továbbá az Ör. valamely, pontosan megjelölt előírásának a Ptk. konkrét rendelkezésébe ütköző állítás hiányában nem ad elő olyan jogsérelmet sem, amely az önkormányzati rendeletalkotással állt elő. Az indítványozó csupán megjelölte azokat az a jogszabályhelyeket, amelyek álláspontja szerint „sérülni látszanak”, ezt azonban az Ör. egyes, pusztán idézett rendelkezéseivel nem kapcsolta össze.

[9] A fentiekre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa a bírói indítványt a Kp. 142. § (2) bekezdése alapján elutasította.

[10] A bírói indítványnak tartalmaznia kell az önkormányzati rendeletalkotással okozott jogsérelmet, pontosan megjelölve az önkormányzati rendelet jogsérelmet okozó rendelkezéseit, az annak alapjául szolgáló tényeket, illetve azok bizonyítékait, valamint a Kúria Önkormányzati Tanácsának döntési hatáskörébe tartozó határozott kérelmet. Ennek hiányában az indítvány érdemben nem bírálható el.

Záró rész

[11]  A Kúria az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.

[12] A Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.

[13] A határozat helyben történő közzététele a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.

[14] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019. május 7.

Dr. Patyi András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró,
Dr. Dobó Viola s.k. bíró