Köf.5.003/2023/4. számú határozat

A Kúria

Önkormányzati Tanácsa

Köf.5.003/2023/4.

A Kúria Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal indítványozónak a Magy Község Önkormányzata ellen önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata iránt indított eljárásban, az indítványozó által előterjesztett ideiglenes alkalmazási tilalom tárgyában – tárgyaláson kívül – meghozta a következő

végzést:

A Kúria a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatalnak, a Magy Község Önkormányzata Képviselő-testületének a települési hulladékgazdálkodásról szóló 2/2016. (I.28.) önkormányzati rendeletének 2. mellékletére vonatkozó, ideiglenes alkalmazási tilalom elrendelésére irányuló kérelmét elutasítja.

E végzés ellen fellebbezésnek, felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

Magy Község Önkormányzata Képviselő-testületének a települési hulladékgazdálkodásról szóló 2/2016. (I.28.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 2. melléklete szerint a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének kötelező közszolgáltatása igénybevételéért fizetendő lakossági és közületi díj 1.400 Ft/m3, mely az általános forgalmi adó összegét is tartalmazza. A képviselő-testület 7/2022. (III. 9.) önkormányzati rendelete 2022. március 10. napjától az Ör. 2. mellékletét módosította, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének kötelező közszolgáltatása igénybevételéért fizetendő közszolgáltatási díj összegét 2.200 Ft+Áfa/m3 összegben határozta meg. A módosító rendelet az önkormányzat honlapján és a Nemzeti Jogszabálytárban (njt.hu) nincs közzétéve, az Ör. Nemzeti Jogszabálytárban elérhető 2. mellékletében a módosítás átvezetése szintén nem történt meg.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) 2023. február 14. napján kelt és a Kúriára 2023. február 15-én érkezett indítványában kérte az Ör. 2022. március 10. napjától hatályos 2. mellékletének ex tunc hatállyal történő megsemmisítését. Az indítványozó szerint az Ör.-ben meghatározott közszolgáltatási díj vonatkozásában 2022. március 10. napjától emelés történt a 2013. január 31. és 2013. június 30. közötti időszakban alkalmazott szolgáltatási egységre jutó fizetendő díjhoz képest ami nem felel meg a szippantott szennyvízre vonatkozó rezsicsökkentésről, valamint egyes törvényeknek a további rezsicsökkentéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Rezsitv.) 1. § (1) bekezdésében, valamint (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szabályoknak, így az Ör. 2. melléklete jogszabálysértő.

Az indítványozó a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 145. §-a alapján kérte, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa (a továbbiakban: Kúria vagy Önkormányzati Tanács) az ügydöntő határozat közzétételét követő napig az Ör. ideiglenes alkalmazási tilalmát rendelje el. Előadta, hogy az Ör.  2. melléklete – mivel jogszabálysértő módon megállapított emelt díjtételt állapít meg – közvetlenül és hátrányosan érinti a díjfizetési kötelezettséggel érintetteket, az indítvány benyújtása és a Képviselő-testület által esetlegesen hozott intézkedés között eltelt időszakban az érintetteknek továbbra is ezt a díjtételt kötelező fizetniük.

Az Önkormányzat védiratot terjesztett elő az ideiglenes alkalmazási tilalom elrendelésére vonatkozóan. Ebben nem vitatva az Ör. indítvány szerinti módosításának megtörténtét, kifejtette, hogy a Képviselő-testület legkésőbb 2023. március 02. napjáig rendkívüli testületi ülést tart, s a támadott Ör. 2. mellékletét hatályok kívül helyezi. Erre tekintettel az ideiglenes alkalmazási tilalom elrendelését nem látta indokoltnak.

A Kp. 145. § (1) bekezdése szerint a Kúria – az azonnali jogvédelemre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – kérelemre vagy hivatalból elrendelheti az önkormányzati rendelet alkalmazásának ideiglenes tilalmát. Az ideiglenes alkalmazási tilalom elrendelésére kivételes esetben kerülhet sor, ha az önkormányzati rendelet hatályban tartásának helyrehozhatatlan következményei lehetnek.

Az indítványozó az ideiglenes alkalmazási tilalom szükségességét kérelmében a Kp. 50. § (4) bekezdésében előírt módon nem támasztotta alá, érvelése e körben általános, az ügy érdemére tartozó indokokat tartalmaz. A norma címzettjei, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtését (közszolgáltatást) igénybe vevők oldalán fennálló jog- és érdeksérelmet nem mutatta be, ezek igazolására szolgáló iratokat nem csatolt, a kérelmét megalapozó tényeket nem valószínűsítette. Az indítványozó csupán arra hivatkozott, hogy a közszolgáltatást igénybe vevőknek emelt díjtételt kell fizetni a Rezsitv. által meghatározott díjhoz képest.

A Kp. azonnali jogvédelemről rendelkező 50. § (4) bekezdése szerint az azonnali jogvédelemre irányuló kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell. A Kúria megállapította, hogy az indítvány a Kp. 50. § (4) bekezdésben foglalt feltételnek nem felel meg.

A Kp. 51. § (3) bekezdése szerint a bíróság az arányosság elve alapján, a közérdek és valamennyi fél szempontjából azt mérlegeli, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása nem okoz-e súlyosabb hátrányt, mint amilyennel az azonnali jogvédelem biztosítása járna.

A Kúria megállapította, hogy az ideiglenes alkalmazási tilalom elrendelése esetén – megállapított közszolgáltatási díj hiányában – a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének biztosítása veszélybe kerülhet. Ez az érintett felek számára súlyosabb hátrányt jelentene, mint amilyen előnnyel járna az azonnali jogvédelem elrendelése, mely számukra azt jelentené, hogy az érintetteknek (a közszolgáltatást igénybe vevőknek) ugyan az ügy érdemi eldöntéséig – alkalmazható jogszabályi rendelkezés hiányában – a háztartási szennyvíz elszállításáért díjat nem kellene fizetni, de az indítványozott Önkormányzat a közszolgáltatás ellátását – a díjfizetés elmaradása okán – nem tudná biztosítani.

Az Ör. 2. melléklete ideiglenes alkalmazási tilalmának elrendelése esetén, szembe kellene nézni azzal a jelentős kockázattal is, hogy az Önkormányzat területén a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtése – mint helyi közszolgáltatás ellátása – nem történik meg, ami az érintettek oldalán akár közegészségügyi kockázatot is magában rejthet. Az indítványban megfogalmazott érvelés kapcsán a Kúria kiemeli, hogy az ideiglenes alkalmazási tilalom tárgyában hozott döntés során nem bocsátkozhat az ügy érdemére tartozó kérdések vizsgálatába.

Az Önkormányzati Tanács az indítványban felhozott érvek alapján úgy ítélte meg, hogy az Ör. 2. mellékletének az ügydöntő határozat meghozataláig történő alkalmazása nem okoz nagyobb hátrányt, mint amilyennel az ideiglenes alkalmazási tilalmának elrendelése járna. A rendelet ideiglenes alkalmazási tilalmának elrendelése ezzel szemben a végső döntéstől függetlenül is, akár aránytalan többletköltség generálásával járhat a közszolgáltatást igénybe vevők számára, ha maguknak kellene gondoskodniuk a szennyvíz elszállíttatásáról, a felmerülő közegészségügyi kockázat kezeléséről. Erre tekintettel az Önkormányzati Tanács az ideiglenes alkalmazási tilalom elrendelése iránti kérelmet elutasította.

A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. § (2) bekezdése, a felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja zárja ki.

Budapest, 2023. február 28.

Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró,
Dr. Patyi András s.k. bíró,
Dr. Dobó Viola s.k. bíró