Axel Springer AG Németország elleni ügye (39954/08. sz. ügy)1
A kérelmező a nagy példányszámú, Bild című országos napilap kiadója. A Bild 2004. szeptemberében címlapon közölt egy cikket X-ről, egy híres televíziós színészről, akit a müncheni Sörfesztivál egyik sátrában tartóztattak le kokain birtoklásáért. A címlaphoz hozzátartozott egy hosszabb cikk is a másik oldalon, ahol illusztrációként 3 kép is szerepelt X-ről. Megemlítésre került, hogy X-et, aki egy 1998-től futó sorozatban rendőrfelügyelőt játszik, korábban, 2000 júliusában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték kábítószer birtoklásáért. 2005 júliusában egy második cikket is közölt az újság, amelyben arról számolt be, hogy X-et bűnösnek találták – miután teljes körű beismerő vallomást tett - és elítélték kábítószer illegális birtoklásáért.
Rögtön az első cikk megjelenését követően X a Hamburgi Tartományi Bíróságtól ideiglenes intézkedést kért a kérelmezővel szemben. A bíróság helyt adott a kérelmének és megtiltotta az újságnak, hogy további cikkeket, valamint fotókat jelentessen meg az esetről. A cikk közzétételétől eltiltó döntést a fellebbviteli bíróság 2005 júniusában helybenhagyta, a fényképekkel kapcsolatos rendelkezést a kérelmező nem támadta.
A Hamburgi Tartományi Bíróság 2005 novemberében bírság terhe mellett megtiltotta csaknem a teljes cikk további közzétételét, és kötelezte a kérelmezőt az egyezségben megállapított büntetés megfizetésére. A bíróság különösen az állásponton volt, hogy X-nek a magánéletének sérthetetlenségéhez fűződő joga megelőzi a tájékozottsághoz fűződő közérdeket, még ha a napilap által állított tények valóságtartama nem is volt vitatott. Az eset nem egy súlyos bűncselekménnyel volt kapcsolatos, és nem fűződött különösebb közérdek X. cselekményének megismeréséhez. Az ítéletet a Hamburgi Fellebbviteli Bíróság, majd 2006. decemberében a Szövetségi Bíróság is helybenhagyta.
Az X elítéléséről szóló második cikkel kapcsolatos eljárásban a Hamburgi Tartományi Bíróság helyt adott a keresetnek, lényegében azonos indokok alapján, mint az első cikk esetében. Az ítéletet a Hamburgi Fellebbviteli Bíróság, majd 2007. júniusában a Szövetségi Bíróság is helybenhagyta .
A Szövetségi Alkotmánybíróság 2008 márciusában a kérelmező alkotmányjogi panaszát hivatalból elutasította.
A kérelmező az Egyezmény 10. cikke alapján a cikkek további közlését megtiltó ideiglenes intézkedést sérelmezte.
A felek között nem volt vitatott, hogy a német bíróságok döntései korlátozták a kérelmezőnek a 10. cikkben megfogalmazott szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. Továbbá az is megállapítható volt, hogy e beavatkozást a német jogszabályok írta elő, és legitim célt szolgált, nevezetesen mások jó hírnevének védelmét.
Azon kérdés tekintetében, miszerint egy demokratikus társadalomban ezen beavatkozás szükséges-e, a Bíróság megjegyezte, hogy a kérdéses cikkek – amely a színész letartóztatásáról és elítéléséről szóltak – nyilvános igazságszolgáltatási tényekhez kapcsolódtak, amelyek megismeréséhez a nyilvánosságnak érdeke fűződött. Elvben a nemzeti bíróságok feladata mérlegelni a kérdést, hogy az adott személy milyen széles körben ismert, különösen amikor e személy, miként az érintett színész, főleg országos szinten ismert. A fellebbviteli bíróság megállapította, hogy mivel a színész hosszú időn keresztül játszotta a rendőrfelügyelő szerepét egy sorozatban, ezért ismert volt, és nagy népszerűségnek örvendett. A Bíróság ezért arra az álláspontra helyezkedett, hogy X oly' mértékben volt ismert, hogy közszereplőnek minősíthető, amely megerősíti a letartóztatásával és elítélésével kapcsolatos információk megismeréséhez fűződő közérdeket.
Noha a Bíróság nagymértékben egyetértett a német bíróságok azon álláspontjával, miszerint a kérelmező kizárólag azért tette közzé a cikkeket, mivel a bűncselekmény elkövetése miatt egy híres ember tartóztattak le a müncheni Sörfesztiválon, és e cikkek nem kerültek volna közzétételre, ha egy „hétköznapi” ember letartóztatására került volna sor, mégis hangsúlyozta, hogy a színészt a müncheni Sörfesztiválon nyilvánosan vették őrizetbe. A színész azon várakozását, hogy a magánélethez fűződő jogát hatékony védelem illeti, tovább mérsékli azon tény, hogy korábban számos interjúban árult el részleteket a a magánéletéről.
Az újságírók egyikének állítása szerint, amelynek valóságtartalmát a német Kormányzat sem vitatta, a 2004. szeptemberi Bildben megjelenő, a letartóztatással összefüggő információkat a rendőrségtől, illetve a müncheni ügyészségtől kapták. Így annak elégséges ténybeli alapja volt, és a vonatkozó információk valóságtartalmát egyik fél sem vonta kétségbe.
Semmilyen körülmény sem utal arra, hogy a kérelmező ne vette volna tekintetbe azt, hogy megfelelő egyensúlyt kell teremteni a nyilvánosság tájékoztatásához fűződő érdeke és a színész magánéletéhez fűződő joga között. Abból adódóan, hogy a kapott információt a nyomozóhatóságok megerősítették a kérelmezőnek, nem volt elég erős indoka annak, hogy a színész névtelenségét megőrizzék. Ezért nem állapítható meg, hogy rosszhiszeműen járt volt el a kérelmező. Továbbá ezen összefüggésben a Bíróság rámutat arra is, hogy a kérelmező által nyilvánosságra hozott információkat az ügyészség még aznap megerősítette más magazinoknak és különböző televízió csatornáknak.
A Bíróság rámutatott továbbá arra, hogy a cikkek nem közölnek információkat a színész magánéletéről, hanem főként a letartóztatásának körülményeivel és az ellene folyó eljárás kimenetelével foglalkoznak. A cikkek nem tartalmaznak becsmérlő kifejezéseket vagy megalapozatlan állításokat, és a Kormányzat nem tudta igazolni azt, hogy a cikkek közzétételének súlyos következményei lettek volna a színészre nézve. Bár a kérelmezőre kivetett szankciók enyhék, az mégis alkalmas arra, hogy dermesztő hatással legyen az üzleti megítélésére. A Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a társasággal szemben alkalmazott korlátozó intézkedések nem álltak arányban a színésznek a magánélethez fűződő joga védelmének legitim céljával. A fentiekre tekintettel a 10. cikk megsértése megállapítható.
A Bíróság a kérelmező javára 17.734,28 Euro nemvagyoni kártérítést ítélt meg.
1Az ítéletet a Nagykamara 2012. február 7-én hozta.