KÚRIA
Knk.IV.37.567/2015/3.szám
A Kúria a dr. Czudar Balázs ügyvéd által képviselt szervezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 98/2015. számú határozata felülvizsgálata iránt indított nemperes eljárásban, az alulírott napon meghozta az alábbi
v é g z é s t:
A Kúria a szervező egyesítés iránti kérelmét elutasítja, és a Nemzeti Választási Bizottság 98/2015. számú határozatát helybenhagyja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
I.
1. A népszavazási kezdeményezés szervezője 2015. április 21-én 28 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?”
A Nemzeti Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.
1.1. Az ügy előzménye szerint a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: Iroda) elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai és tartalmi vizsgálatát.
Az Iroda elnöke a 2015. április 24-én kelt, 15/2015. számú NSz. határozatában megállapította, hogy a népszavazási kezdeményezés nem felelt meg az Nsztv-ben megfogalmazott követelményeknek, ezért azt elutasította. A határozat részletesen kifejtett indokolása szerint a kezdeményezés elutasításának alapját az képezte, hogy a kérdés benyújtását megelőzően a Magyar Munkáspárt képviseletében dr. Thürmer Gyula 2015. április 1-jén 14 óra 55 perckor az „Egyetért Ön azzal, hogy az Alaptörvény biztosítsa a vasárnapi pihenőnaphoz való jogot?" kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be hitelesítés céljából.
A 15/2015. számú NSz. határozat megállapította, hogy a Magyar Munkáspárt által benyújtott, a vasárnapi pihenőnapra vonatkozó kérdés és a jelen eljárás tárgyát képező kezdeményezés azonos tárgyú, ezért az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?” kérdést tartalmazó kezdeményezést – hivatkozva az Nsztv. 8. § (1) bekezdés b) pontjára – az Iroda elnöke 2015. április 24-én elutasította.
1.2. A Magyar Szocialista Párt elnöke 2015. április 30-án az Nsztv. 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint ismételten benyújtotta a kérdést hitelesítés céljából. Az Nsztv. 10. § (2) bekezdése alapján – az ismételt benyújtásra tekintettel – a kérdés hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság napirendjére tűzte. A Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Magyar Munkáspárt képviseletében dr. Thürmer Gyula által benyújtott az „Egyetért Ön azzal, hogy az Alaptörvény biztosítsa a vasárnapi pihenőnaphoz való jogot?" kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság a 2015. április 21-én kelt 78/2015. számú határozatával megtagadta. Határozata ellen 2015. május 4-én bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet terjesztettek elő, ezért a Nemzeti Választási Bizottság fenti határozata a Kúria döntését követően válik jogerőssé.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Magyar Szocialista Párt által benyújtott népszavazási kezdeményezés a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény (a továbbiakban: Tv.) hatályon kívül helyezésére irányul, melynek okszerű következménye, hogy a kiskereskedelmi szektorban megszűnne a vasárnapi munkavégzés tilalma. A 78/2015. számú határozatával elbírált az „Egyetért Ön azzal, hogy az Alaptörvény biztosítsa a vasárnapi pihenőnaphoz való jogot?" kérdés, és a jelen eljárás tárgyát képező – a Magyar Szocialista Párt elnöke által benyújtott kérdés – szövegszerű egyezés hiánya ellenére azonos tárgyúnak tekinthetők, a Tv. módosítása vagy annak hatályon kívül helyezése is szükségessé válna mindkét esetben.
A Nemzeti Választási Bizottság szerint mindkét népszavazási kezdeményezés – az Nsztv. 8. § (3) bekezdésben foglaltak szerint – azonos tárgykörre, a vasárnapi munkavégzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések módosítására irányuló jogalkotási kötelezettséget róna az Országgyűlésre, ezért megállapította, hogy az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?” kérdést tartalmazó kezdeményezés az Nsztv. 8. § (1) bekezdés b) pontjában előírt követelménynek nem felel meg.
2. A szervező a Nemzeti Választási Bizottság 98/2015. számú határozata ellen felülvizsgálati és egyesítés iránti kérelmet nyújtott be.
2.1. Az egyesítés iránti kérelem körében kezdeményezte, hogy a Kúria a dr. Thürmer Gyula szervező által benyújtott és a Nemzeti Választási Bizottság által 78/2015. számon elbírált kérdés elleni felülvizsgálati kérelem tárgyában folyó Knk.IV.37.435/2015. számú ügyhöz egyesítse az általa a 98/2015. számú határozat elleni felülvizsgálati kérelem kapcsán folyamatban lévő jelen ügyet. A felülvizsgálati kérelem szerint a két eljárás tárgya összefügg. E körben hivatkozott a Kúria Knk.IV.37.234/2015/2. számú végzésének azon megállapítására amely szerint „a Kúria akkor biztosít egyenlő esélyt a tárgykörben kérdést hitelesíteni kívánó kérelmezőknek, amennyiben a tartalmilag hasonló, avagy azonos kérdéskörben meghozott, valamennyi NVB határozatot azonos időben bírál el.”
2.2. Felülvizsgálati kérelmében a szervező az Iroda elnökének 15/2015. számú határozatát is támadja, álláspontja szerint a Magyar Munkáspárt kérdését az Nsztv. 10. § (1) bekezdés első fordulata alapján kellett volna elutasítani, mert nyilvánvaló, hogy a kérdés az országos népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével ellentétes. Álláspontja szerint az Iroda elnökének ezt a kérdését még a benyújtás napján, 16. óráig el kellett volna utasítani. Kifogásolta több helyen az Iroda 15/2015. számú határozatának indokolását, álláspontja szerint az az Nsztv. a Ve. és a Pp. számos rendelkezésével ellentétes.
2.3. A felülvizsgálati kérelem a Nemzeti Választási Bizottság 78/2015. számú határozatával kapcsolatban azt vetette fel, hogy az jogellenes, indokolása téves, mert azt kellett volna megállapítani, hogy a Magyar Munkáspárt által 2015. április 1-jén 14 óra 55 perckor beadott kérdés idő előtti (azon túl, hogy a népszavazás alkotmányos céljával is ellentétes).
2.4. A felülvizsgálati kérelemben a szervező előadta, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a 98/2015. számú határozatával – amely elbírálta jelen eljárás szervezőjének azt a kérdését, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?” - ellentétbe került a 93/2015. számú határozatával, amelyben viszont hitelesítette azt a kérdést, hogy „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés a munka törvénykönyvéről szóló törvényt úgy módosítsa, hogy a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés esetén kétszáz százalék bérpótlék járjon?”
2.5. A felülvizsgálati kérelem szerint a dr. Thürmer Gyula a Magyar Munkáspárt elnöke által beadott aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés, és az általa feltenni kívánt kérdés – szemben az Iroda elnöke és az NVB álláspontjával – nem azonos tárgyú, nem áll fenn az azonos tárgykörből eredő moratórium.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott:
1. A Kúria a szervező egyesítés iránti kérelmét elutasította. A népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítésére irányuló eljárás önálló szabályokkal rendelkező eljárás, amelyre elsődlegesen az Nsztv, illetve ahol az Nsztv. megjelöli, ott a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) szabályai az irányadók. Mivel nemperes eljárás, így adott esetben figyelembe veendő a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Knp.). A Knp. 4. §-a szerint a közigazgatási nemperes eljárásokra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének szabályai - az ezen, valamint külön törvényben foglalt, továbbá a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel - megfelelően irányadók.
Az Nsztv. szabályozási koncepciója az ún. versengő népszavazási kezdeményezéseket akarja kizárni akkor, amikor a 8. § (1) bekezdés b) pontban akként rendelkezik, hogy a kérdés benyújtását követően nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés a kérdés hitelesítését megtagadó döntés jogerőre emelkedéséig. Mindez értelemszerűen azt jelenti, hogy az azonos tárgykörben benyújtott kérdések külön-külön kezdeményezésnek tekinthetők, külön-külön eljárás tárgyai, amelyek vonatkozásában a folyamatban lévő ügyek egyesítése kizárt. Ellenkező esetben – azaz az adott kérdés benyújtását követően azonos tárgyban benyújtott kérdés kúriai eljárás során történő egyesítése esetén – a bírósági eljárás ellentétbe kerülne az Nsztv. 8. § (1) bekezdés b) pontjával, mivel az egyesítés folytán érdemi elbírálás alá kerülne a kérdés benyújtását követő másik kérdés is.
A szervező kérelmében idézett Kúria Knk.IV.37.234/2015/2. számú végzése nem az ügyek egyesítéséről szól, hanem arról, hogy ha a Kúria előtt azonos tárgyban folyamatos ügyként ott a „főkérdés”, de még van folyamatban olyan eljárás is, amelyet azonos tárgyban később nyújtottak be, úgy a Kúria lehetőleg valamennyi NVB határozatot azonos napon bírálja el.
2.1. A felülvizsgálati kérelem a Nemzeti Választási Iroda elnökének 15/2015. NSz. számú határozatával kapcsolatban több kifogást is felhozott. Ezzel kapcsolatban a Kúria megállapítja, hogy az Nsztv. 29. § (1) bekezdése szerint felülvizsgálati kérelmet a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen lehet benyújtani, így a Kúriának nincs hatásköre a Nemzeti Választási Iroda elnöke határozatának törvényességi vizsgálatára.
2.2. A felülvizsgálati kérelem a Nemzeti Választási Bizottság 78/2015. számú határozatával kapcsolatban több kifogást is felhozott (a Nemzeti Választási Bizottságnak azt kellett volna megállapítani, hogy a kérdés idő előtti, vagy azt, hogy az Iroda elnökének a jogintézmény céljával való ellentét miatt kellett volna elutasítani). A Kúria ezzel összefüggésben arra utal, hogy jelen eljárás tárgya nem a Nemzeti Választási Bizottság 78/2015. számú határozata, hanem a 98/2015. számú határozat, így az előzővel kapcsolatos felvetések kívül esnek jelen eljárás körén.
2.3. A felülvizsgálati kérelem szerint a jelen eljárásban vizsgálni kért Nemzeti Választási Bizottság 98/2015. számú határozata ellentétben áll a 93/2015. számú határozatban foglaltakkal, mivel mindkét határozatban a „kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés” fordulat szerepel. A Kúria ezzel összefüggésben arra utal, hogy a 98/2015. számú határozat nem azt bírálta el, hogy az ott szereplő kérdésben – annak tartalmi vizsgálata szerint – lehet-e tartani az Alaptörvény és vonatkozó törvények alapján országos népszavazást, hanem csupán azt, hogy azonos tárgyú-e a szervező által feltett kérdés, egy korábbi kérdéssel. Ezzel szemben a 93/2015. számú határozatban a Nemzeti Választási Bizottság tartalmi vizsgálatot végzett és érdemi határozatot hozott. Így a felülvizsgálati kérelemben szereplő összehasonlítás (egy érdemi és egy nem érdemi vizsgálat összehasonlítása) alapján a felvetett probléma nem ítélhető meg.
2.4. Abban a kérdésben, hogy azonos tárgyú-e a Nemzeti Választási Bizottságnak a 78/2015. számú határozatában és a 98/2015. számú határozatában szereplő kérdés, így az az azonos tárgykörből eredő moratórium fennáll-e, a Kúria a következőket állapítja meg: helytálló a Nemzeti Választási Bizottság azon érvelése, hogy mindkét népszavazási kezdeményezés a vasárnapi munkavégzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések módosítására irányuló jogalkotási kötelezettséget róna az Országgyűlésre, mindkét kérdés végső soron azt eredményezné, hogy az Országgyűlésnek a Tv-t hatályon kívül kellene helyeznie. A Kúria megítélése szerint az Nsztv. 8. § (3) bekezdésben foglalt azonos tárgybeliség fennáll.
Megjegyzendő végül, hogy a két kérdés tárgybeli azonosságát, maga a szervezőnek a Kúriához benyújtott beadványa is elismeri, hiszen az ügyek egyesítését is kezdeményezte.
A Kúria ebben az eljárásában tartalmában nem vizsgálta (nem vizsgálhatta), hogy az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív az Alaptörvény és az Nsztv. alapján hitelesíthető-e.
Minderre tekintettel a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 98/2015. számú határozatát az Nsztv. 30. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.
A Kúria e végzéséről az Nsztv. 30. § (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben nyolc napon belül közleményt tesz közzé.
A jogorvoslatot az Nsztv. 30.§ (1) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2015. június 30.
Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró,
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró