A Kúria
végzése
Az ügy száma: Knk.VII.39.035/2023/2.
A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke
Dr. Varga Eszter előadó bíró
Dr. Varga Zs. András bíró
A kérelmező: …
(...)
A kérelmező képviselője: Dr. Pál-Szántó Ágnes ügyvéd
(…)
Az eljárás tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 15/2023. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 15/2023. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket az állami adó- és vámhatóság által közzétett illetékbevételi számlára. A fizetendő illeték e végzés jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező 2023. január 26-án postai úton a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából népszavazásra javasolt kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A kérelmező a népszavazásra javasolt kérdést a következők szerint jelölte meg: „Egyetért Ön azzal, hogy az oltások által okozott egészségkárosodásért minden esetben a gyártó vállaljon anyagi felelősséget?”
[2] A kérelmező a beadványához 25 választópolgár támogató aláírását csatolta, amelyek közül 24 megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata
[3] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2023. március 21. napján kelt 15/2023. számú határozatában megállapította, hogy a népszavazásra javasolt kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, ugyanis annak megfogalmazása nem kellően pontos, és a szándékolt jogalkotás következményeiben kiszámíthatatlan, ezért annak hitelesítését megtagadta.
[4] Határozatában a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet), valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) alapján ismertette a népszavazásra javasolt kérdés jogi hátterét, így a védőoltás fogalmát; célját; feltételeit; a védőoltás módjáról, céljáról, helyéről és idejéről történő értesítési kötelezettséget; a kötelező védőoltás elmaradásának jogkövetkezményeit; a védőoltás adásával összefüggésben bekövetkező súlyos egészségkárosodás, rokkantság vagy halál esetén az állam kártalanítási kötelezettségét.
[5] Kifejtette, hogy a népszavazásra javasolt kérdéssel szemben az Alaptörvénynek való megfelelésen túl elvárás az is, hogy tegyen eleget az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének, melynek a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia. Utalt a Kúria joggyakorlatára (Knk.IV.37.458/2015/3. és Knk.VII.37.371/2017/2. számú végzések), amely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség).
[6] A 38/2021. NVB határozatban, a 405/2022. NVB határozatban, valamint a 420/2022. NVB határozatban tett megállapításaira hivatkozással hangsúlyozta, hogy a jelenlegi szabályozás alapján az oltóanyag alkalmazásával összefüggésben keletkezett károkért főszabály szerint az oltóanyag gyártóját terheli felelősség. Ugyanakkor ez a felelősség a jelenleg hatályos szabályok értelmében nem abszolút és objektív, a gyártó a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) foglalt – az általánosnál szűkebb – kimentési okok alapján mentesülhet a felelősség alól. Az általánostól eltérő szabályozás (állami felelősség) érvényesül a kötelező védőoltás felvételével összefüggésben bekövetkezett súlyos egészségkárosodás, rokkantság vagy halál esetén, továbbá, ha az oltóanyag alkalmazására kórokozók, toxinok, kémiai anyagok vagy nukleáris sugárzás feltételezett vagy igazolt terjedésének megakadályozása érdekében a gyógyszerészeti államigazgatási szerv ideiglenes vagy kivételes forgalomba hozatali engedélye alapján került sor.
[7] Megállapította, hogy a kérdés megfogalmazásából nem egyértelmű, hogy a jelenleg is fennálló gyártói felelősség kimentési okokat megszüntető szigorítását célozza, avagy azt, hogy ezen felül a jelenleg az állam felelősségi körébe tartozó esetek is a gyártók felelősségi körébe kerüljenek. A tisztán nyelvtani értelmezés az utóbb említett esetkörre vonatkozik, de figyelemmel arra, hogy az állami felelősség biztosabb anyagi alapokon áll, mint egy gazdasági társaságé, kételyt vet fel, hogy a kérelmezőt valóban ez a jogalkotási cél vezérelte-e a kezdeményezés benyújtásakor.
[8] A „minden esetben” fordulat az egyértelműség követelményének – a Ptk. 6:554. § (1) bekezdése szerinti szabályozásra figyelemmel – azért sem felel meg, mert nem derül ki, hogy azon mellékhatások okozta egészségkárosodásra is kiterjed-e, amelyeket a gyártó feltüntetett a betegtájékoztatón.
[9] Hangsúlyozta, hogy egészségkárosodást nemcsak maga a vakcina, hanem az oltás beadásának körülményei is előidézhetnek (például nem megfelelő hőmérsékleten tárolt oltóanyag, nem steril körülmények). Ugyanakkor a kérdés alapján az sem egyértelmű, hogy a felelősség fennállna-e attól függetlenül, hogy az egészségkárosodást közvetlenül az oltóanyag okozta-e vagy sem. Mindezeken túl a „minden esetben” jelentheti egy olyan, mind a hazai szabályozástól, mind a nemzetközi gyakorlattól jelentősen különböző abszolút és objektív felelősségi forma bevezetését, amely nemcsak a természetes személyek önrendelkezési jogát korlátozná, hanem az államot is akadályozná az egészséghez való jog biztosítása körében fennálló intézményvédelmi kötelezettsége teljesítésében. A szabályozás ilyen irányú módosítása tehát következményeiben teljesen kiszámíthatatlan lenne és ellehetetlenítené a járványok elleni küzdelmet. Mindezek alapján a jogalkotó számára nem lenne egyértelmű, hogy pontosan milyen tartalmú jogalkotásra is lenne köteles.
[10] A komplex jogi szabályozásra hivatkozással rögzítette, hogy sérti az egyértelműség követelményét, ha a választópolgárnak a feltett kérdés alapján nincs módjában átlátni a döntése érdemi következményeit, mert annak nem ismerheti lényegi összefüggéseit, ugyanis ahhoz olyan speciális szakmai ismeretek kellenének, amelyek a választópolgároktól nem várhatók el (Knk.IV.37.391/2017/3., Knk.VII.37.411/2017/3., Knk.VII.37.941/2018/2., Knk.II.37.302/2020/3.). Bár az országos népszavazásra bocsátani kívánt kérdés a társadalom széles rétegét érintené, azonban valójában egy olyan bonyolult szakpolitikai kérdésről van szó, amelynek megértéséhez a választópolgároknak nem csupán bonyolult vakcinológiai, farmakológiai és biotechnológiai ismeretekre, hanem precíz és mélyreható egészségügyi szaktudásra is szükségük lenne. Utalt az Alkotmánybíróság 26/2007. (IV. 25.) AB határozatára, mely szerint az egyértelműség részének tekintendő az is, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség következményei ne legyenek beláthatatlanok.
A felülvizsgálati kérelem
[11] Az NVB határozatával szemben a kérelmező felülvizsgálati kérelemmel élt, melyben a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését kérte. Előadta, hogy a népszavazásra szánt kérdés a választópolgárok számára is egyértelműen értelmezhető és levezethető, az nem bonyolult szakpolitikai kérdés, és nem igényel bonyolult vakcinológiai, farmakológiai és biotechnológiai ismereteket, tekintettel arra, hogy felelősségi kérdésről szól.
[12] Álláspontja szerint a választópolgárok a kérdés alapján „egyszerű mérlegeléssel” el tudják dönteni, hogy kívánják-e viselni annak egészségügyi, és adófizetőként pénzügyi következményeit, hogy a gyógyszergyártóknak korlátozott felelősségük van az általuk készített oltóanyag minőségével, hatékonyságával, egészségügyi kockázatával és utóhatásaival kapcsolatban.
[13] Kifejtette érveit azzal kapcsolatban, hogy álláspontja szerint a gyártók a veszélyhelyzeti engedélyeztetés során megtévesztették a hatóságokat, továbbá, hogy a „génmanipulált oltásoknak” milyen „egészségügyi” következményei vannak.
[14] Álláspontja szerint a laikusok nagyobb hányada felismerte az oltások veszélyeit és elkerülte azt, ezért az egyértelműség körében kifejtett érvelés logikátlan, a választópolgárok pontosan tudják, hogy milyen választ kell adniuk a kérdésre, „ha kedves az életük”.
[15] Véleménye szerint köztudomású a választópolgárok számára, hogy a legnagyobb oltóanyaggyárak fizették a legnagyobb büntetéseket csalás, korrupció és egyéb bűncselekmények miatt, azaz véget kell vetni a „felelősség nélküli” gyakorlatnak. Arra is hivatkozott, hogy abszurd a határozat 49. bekezdése szerinti szabályozás.
[16] Előadta, hogy a választópolgárnak a következőket kell meggondolnia a kérdés kapcsán: akar-e olyan szert használni, aminek hatékonysága, biztonsága nem kellően ismert, garantált; akarja-e, hogy oltáskárosodás esetén az állammal szemben kelljen küzdeni; akarja-e, hogy oltáskárosodottként az állam ahelyett, hogy megvédené, a gyógyszergyárral egy platformról tagadja meg az oltáskárosodás tényét; akarja-e, hogy az oltás okozta egészségkárosodás összes anyagi következményét egyedül viselje a bajbajutott ember; akarja-e, hogy adófizetőként a bekövetkező károkért az adóján keresztül ő álljon helyt a gyógyszergyártó helyett.
[17] Álláspontja szerint minimális történelmi és egészségügyi ismerettel is tudható, hogy a járványok akkor szűntek meg, amikor biztosították a tiszta ivóvizet, azt elválasztották a csatornázástól, továbbá megfelelő élelmiszer állt rendelkezésre. Ebből következően az NVB „totális járatlanságára” lehet abból következtetni, hogy a járványok elleni védekezést az oltásokra szűkíti le. Hangsúlyozta, hogy a mai napig nem ismerik az oltások összetételét, nem ellenőrzik a fiolák tartalmát és a gyártási körülményeket sem. E körben az interneten fellelhető cikkekre hivatkozott.
[18] Az egyértelműség körében kifejtette, hogy a választópolgár el tudja dönteni, hogy egy „jóval nagyobb anyagi-biztonsági garanciával forgalmazott oltóanyagot” kíván-e alkalmazni magán vagy a családtagján, vagy olyat, amelynek a minőségéért és a kifejtett hatásáért nem vállal a gyártó még anyagi felelősséget sem. Az NVB tévesen indult ki abból, hogy a fertőző betegségek csak oltással „gyógyíthatók”. Hivatkozott továbbá az Alaptörvény M) cikkére, és e körben arra, hogy álláspontja szerint a „minőségi felelősség alóli felmentés” alaptörvény-ellenes.
A Kúria döntése és jogi indokai
[19] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[20] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező a felülvizsgálati kérelmében – tartalmilag – azt állította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés megfelel az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerinti egyértelműség követelményének, ugyanakkor e körben előadott érvei nem a kérdés e törvényi rendelkezésnek való megfelelőségéhez, hanem a kérelmező oltóanyagokkal és az oltóanyaggyártókkal kapcsolatos ellenérzéseihez, a járványok elleni védekezéshez fűződő meggyőződéséhez kapcsolódnak, amelynek megítélése kívül esik a jelen eljárás keretein.
[21] A népszavazáshoz való jog megfelelő érvényesülése megköveteli, hogy a választópolgárok egyértelműen és világosan nyilváníthassanak véleményt a népszavazási kezdeményezés tárgyát alkotó kérdésről. Ezért a népszavazáshoz való jog garanciája a felteendő kérdés egyértelműsége. Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése kifejezetten előírja, hogy a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni (választópolgári egyértelműség), továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles (jogalkotói egyértelműség).
[22] A Kúria gyakorlata (Knk.III.40.644/2021/15., Knk.IV.40.669/2021/2., Knk.I.40.793/2021/9.) szerint a népszavazási kérdéssel szemben követelmény, hogy az világos legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék, lássák át a kérdés lényegét, jelentőségét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni.
[23] Nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz (Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.VII.37.644/2017/2., Knk.VI.37.014/2020/2.).
[24] Az NVB helyesen utalt arra, hogy a választópolgári egyértelműség követelményének része, hogy a választópolgárok a kérdés megválaszolásának lehetséges következményeit világosan lássák. Az egyértelműség követelményének lényege, hogy a népszavazási kérdésnek döntésre alkalmasnak kell lennie, aminek a jogalkotói és a választópolgári egyértelműség feltétlenül szükséges, de nem egyetlen feltétele. Az egyértelműség részének tekinti az Alkotmánybíróság azt is, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség ne legyen végrehajthatatlan, következményeiben kiszámíthatatlan [26/2007. (IV. 25.) AB határozat, 58/2011. (VI. 30.) AB határozat, az egyértelműsége vonatkozó követelmény megerősítve az Alkotmánybíróság Alaptörvényhez fűződő gyakorlatában: 33/2021. (XII. 22.) AB határozat].
[25] A Kúria megállapította, hogy míg a kérelmező által előadottak szerint a feltenni kívánt kérdés az oltóanyagot gyártók anyagi felelősségvállalására vonatkozik, addig a kérdésben az oltóanyag fogalma nem szerepel, az az „oltással” kapcsolatos egészségkárosodásért való „gyártói anyagi felelősségre” vonatkozik.
[26] Megalapozottan mutatott rá az NVB a határozatában, hogy a védőoltás (oltás) és az oltóanyag nem szinonim fogalmak. Az NM rendelet 3/A. § 19. pontja szerint a védőoltás olyan egészségügyi tevékenység, amelynek során oltóanyagot juttatnak a szervezetbe aktív vagy passzív immunizálás céljából, melynek segítségével az adott betegség elleni specifikus védettség kialakítható és fokozható.
[27] A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében egyértelműen az oltóanyagokkal kapcsolatos anyagi felelősségre utalt, az erre vonatkozó jogszabályok [az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gyógyszertv.), Eütv.] elsősorban a gyártásra, a forgalomba hozatalra, illetve a forgalmazásra vonatkozóan írnak elő kötelező jogi normát. Az ehhez kapcsolódó felelősségi szabályok alkalmazása tekintetében ugyanakkor nem közömbös, hogy oltóanyagról vagy oltásról van szó, ugyanis a kérdésben megfogalmazott egészségkárosodás az oltóanyag (gyógyszer) alkalmazásának, illetve az oltóanyag (gyógyszer) nem megfelelő alkalmazásának (pl. nem előírásszerű oltásnak, nem megfelelő tárolásnak) a következményeként is előállhat, az azokért való felelősség személyi köre elkülönül(het).
[28] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy az NVB helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a feltenni szándékozott kérdés nem csak egyféleképpen értelmezhető, hiszen míg a kérelmező a felülvizsgálati kérelmében az oltóanyagokért való gyártói felelősség mellett érvelt, addig a népszavazásra javasolt kérdését az oltóanyag szervezetbe juttatására, mint tevékenységre és az ezzel összefüggő egészségkárosodásra vonatkozóan fogalmazta meg.
[29] A fentieken túl a kérdés többféle módon értelmezhető abban a tekintetben is, hogy míg a jelenleg hatályos felelősségi szabályok nem kizárólag az egészségkárosodásra, hanem a megrokkanás, illetve a halál esetére is vonatkoznak, addig a kérelmező által népszavazásra javasolt kérdés a felelősséget kizárólag az egészségkárosodásra szűkíti. Ez ugyanakkor a felülvizsgálati kérelem indokaival és a „minden esetben” megfogalmazással feloldhatatlan ellentétet okoz, a kérdés egyértelműsége és a felülvizsgálati kérelemből kiolvashatóan szándékozott (szigorúbb) és következményeiben átlátható jogalkotási kötelezettség ellen hat.
[30] A kérdés „minden esetben” kitétele és az, hogy a kérelmező álláspontja szerint a választópolgároknak e kérdés kapcsán mely szempontokat kell értékelniük (lásd [16] bekezdés), éppen az egyértelműség hiányát támasztják alá. A kérdésben nem szerepel a kérelmező által megfogalmazott, a választópolgárok által a kérdésre adandó válasz során átgondolni vélt „szer hatékonyságára, biztonságára” vonatkozó utalás, mint ahogyan az egészségkárosodott személynek a gyógyszergyártó helyetti felelősségvállalására, valamint „az állammal szembeni küzdelemre” vonatkozó eldöntendő kérdés sem. A kérelmező a népszavazásra feltett kérdésnek tehát maga is olyan tartalmat tulajdonít, amely abból észszerűen nem következik. A kérelmező azon túl, hogy a jelenlegi szabályozást „abszurdnak” minősítette, a jogalkotói egyértelműség követelményéhez kapcsolódó jogi érveket nem adott elő.
[31] A kérelmező az Alaptörvény M) cikkére hivatkozása kapcsán a hatályos jogszabályi környezet alaptörvény-ellenességét állította, ez ugyanakkor nem tárgya a jelen eljárásnak, mint ahogyan a feltenni kívánt kérdés sem tartalmaz „fogyasztói jogok” védelmére vonatkozó megfogalmazást.
[32] A Kúria a fent kifejtettekre tekintettel az Nsztv. 30. § (1) bekezdése alapján rendelkezett az NVB 15/2023. számú határozatának helybenhagyásáról.
A döntés elvi tartalma
[33] Nem felel meg az egyértelműség követelményének az olyan népszavazásra javasolt kérdés, amely eltérő jelentéstartalmú fogalmat használ, mint amelyre a kezdeményező a kérdést vonatkoztatja, a népszavazás eredménye alapján pedig a jogalkotási kötelezettség beláthatatlan.
Záró rész
[34] Az eljárási illeték viselésére és mértékére vonatkozó rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdésén, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. CXXX. törvény 101. § (1) bekezdésén és 102. § (1) bekezdésén alapul, a kérelmezőnek az illetéket az állami adó és vámhatóság által közzétett 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlára kell megfizetni.
[35] A Kúria a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. § (2) bekezdés e) pontja értelmében tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint az adóazonosító számot közleményként fel kell tüntetni.
[36] A Kúria a fizetendő illeték esedékességének időpontját az Itv. 78. § (4) bekezdése alapján határozta meg.
[37] A Kúria e végzésről az Nsztv. 30. § (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben nyolc napon belül közleményt tesz közzé, továbbá a Kúria honlapján a határozat meghozatala napján közzéteszi.
[38] A Kúria végzése elleni további jogorvoslatot az Nsztv. 30. § (1) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2023. június 20.
Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke,
Dr. Varga Eszter s. k. előadó bíró,
Dr. Varga Zs. András s. k. bíró