A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Knk.VII.37.857/2019/2.
A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső tanácselnök
Dr. Kalas Tibor előadó bíró
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró
A kérelmező: (név)
(cím)
A kérelmező képviselője: Dr. Magyar György ügyvéd
Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda
(cím)
Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 177/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 177/2019. számú határozatát megváltoztatja, és az „Egyetért-e Ön azzal, hogy 2023. január 1-ig a 38086/78 helyrajzi számú Kvassay Jenő út, Ráckevei-Soroksági Dunaág, Duna folyam, MÁV Kelenföld-Keleti pályaudvar vasútvonal által határolt területre atlétikai stadion ne épüljön?” kérdést hitelesíti.
A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.
E végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) Kassai Dániel magánszemély (a továbbiakban: kérelmező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés ügyében 177/2019. számú határozatával döntött. Az NVB az „Egyetért-e Ön azzal, hogy 2023. január 1-ig a 38086/78 helyrajzi számú Kvassay Jenő út, Ráckevei-Soroksági Dunaág, Duna folyam, MÁV Kelenföld-Keleti pályaudvar vasútvonal által határolt területre atlétikai stadion ne épüljön?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését jelzett számú határozatával megtagadta.
[2] Az NVB megállapította, hogy a népszavazási kérdés a 42/2018. (III. 13.) Korm. rendelet módosítására irányul, ennél fogva az nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, ezért az az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésébe ütközik.
[3] Az NVB indokolásában mindenek előtt rögzítette, hogy kérdés által megadott terület az ingatlan nyilvántartási, valamint a földrajzi adatok alapján a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programmal, valamint egyéb dél-pesti és észak-csepeli beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 42/2018. (III. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. melléklete által meghatározott Budapesti Atlétikai Stadion beépítésére szánt területének felel meg. A kérdés pedig az NVB álláspontja szerint arra irányul, hogy a megadott helyrajzi számú területen a szóban forgó sportlétesítmény ne épüljön meg.
[4] Az NVB rögzítette azt is, hogy a Budapesti Atlétikai Stadion létrehozásáról a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programról szóló 1839/2016. (XII. 23.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) 2. c) pontja rendelkezett.
[5] Az NVB a Kúria Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésével kapcsolatos gyakorlatára (Knk.37.807/2012/2., Knk.IV.37.361/2015/3., Knk.IV.37.340/2015/3., Knk.VII.37.695/2016/3., Knk.IV.38.258/2018/2.) hivatkozással azt vizsgálta, hogy az adott kérdés az Országgyűlés vagy a Kormány hatáskörébe tartozik-e.
[6] E körben azt rögzítette, hogy a kérdés egy olyan sportlétesítménnyel kapcsolatos, amely beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősül. Kiemelte, hogy a kérdésben foglalt cél, nevezetesen a Budapesti Atlétikai Stadion létesítésének megakadályozása kétféle módon valósítható meg. Egyrészt a beruházási oldal irányából, a kiemelt nemzetgazdasági beruházássá nyilvánítás megszüntetése által, ezért megvizsgálta, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé való nyilvánítás az Országgyűlésnek vagy a Kormánynak a döntési kompetenciájába tartozik-e.
[7] Az NVB megállapította, hogy Korm. rendelet elsődlegesen a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) rendelkezéseire hivatkozik, amelyet a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokra kell alkalmazni. Az Ngtv. 12. § (5) bekezdésének a) pontjában a törvényalkotó felhatalmazta a Kormányt arra, hogy rendeletben állapítsa meg a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek körét. A Kormány e felhatalmazás alapján alkotta meg a Korm. rendeletet. Mindezt az NVB úgy értelmezte, hogy eredményes népszavazás esetén sem rendelkezne az Országgyűlés hatáskörrel arra, hogy a népszavazási kérdéssel érintett Budapesti Atlétikai Stadion esetében megszüntesse a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségét, erre ugyanis kizárólag a Kormánynak van hatásköre, vagyis ez alapján a kérdés népszavazási kezdeményezés tárgya nem lehet.
[8] Az NVB szerint a kérdésben foglalt cél, a Budapesti Atlétikai Stadion létesítésének meghiúsítása másrészt a hatósági engedélyezés oldaláról lenne lehetséges, ha egy sikeres és eredményes népszavazás eredményeképp megtiltanák, hogy az adott helyrajzi számú területen a szóban forgó stadion megépülhessen. Ezzel kapcsolatban az NVB azt vizsgálta, hogy az Országgyűlés vagy a Kormány rendelkezik-e hatáskörrel arra, hogy a sportlétesítmény létesítése vonatkozásában a hatósági engedély megadását megtagadja. Hivatkozva a Korm. rendelet és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (1) bekezdésének 17. pontjára az NVB megállapította, hogy sikeres és érvényes népszavazást követően az Országgyűlés nem rendelkezne hatáskörrel arra, hogy hatósági engedélyezés keretében az engedélyezés megtagadásával megtiltsa azt, hogy a 38086/78-as helyrajzi számú területen a Budapesti Atlétikai Stadion megépülhessen, hiszen ezt a hatáskörét jogszabályi rendelkezésben a Kormányra ruházta át.
[9] AZ NVB a fentiekből arra a következtetésre jutott, hogy a jogalkotó a Kormányt hatalmazta fel a Budapesti Atlétikai Stadion létesítésével összefüggő feladatkörök ellátására, a népszavazásra javasolt kérdés ugyanakkor a Korm. rendelet módosítására irányul. Az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt szabály és az irányadó gyakorlat alapján az országos népszavazási kezdeményezés nem a Kormány, hanem az Országgyűlés jogalkotási hatáskörét egészíti ki, ennél fogva nem irányulhat a Kormány és tagjai származékos jogalkotási hatáskörében megalkotott rendelet módosítására.
[10] Az NVB megállapította továbbá, hogy a népszavazási kérdés nem felel meg a népszavazási kezdeményezésről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 9. § (1) bekezdésében foglalt választópolgári kérdés-egyértelműség követelményének, így az népszavazás tárgya ez okból sem lehet.
[11] Az NVB rögzítette, hogy a népszavazási kérdéssel érintett helyszínnek a település megjelölése nélküli, pusztán helyrajzi szám alapján történő megadása, helyismeret hiányában a választópolgárok jelentős részének nem egyértelműen meghatározható. Mindez pedig azt eredményezheti, hogy a kérdésben folytatott aláírásgyűjtés, illetve a kezdeményezésben tartott népszavazás esetén nem lennének tisztában azzal, hogy milyen területre vonatkozó stadion építési tilalmat támogatnának.
[12] A NVB kifogásolta továbbá, hogy a kérdésben a „Ráckevei-Soroksági Dunaág” megjelölés szerepel. Ez ugyanis országos népszavazás esetén egyes választópolgárok számára megtévesztő, értelemzavaró lehet, mivel itt egyértelműen a Ráckevei-Soroksári Dunaág megnevezés került elírásra. A helyismerettel nem rendelkező választópolgárok számára azonban ez nem derül ki egyértelműen és egy országos népszavazás esetén ez a betűelírás is értelemzavaróan hathat, amely szintén a választópolgári egyértelműség sérelmét eredményezi. Az NVB kiemelte, hogy a népszavazásra benyújtott kérdés szabatos, a magyar nyelv szabályainak történő megfogalmazása kizárólagosan a kérelmező felelőssége, az NVB még nyilvánvaló elírás esetén sem jogosult a kérdés szövegét önhatalmúlag megváltoztatni, ugyanakkor nyilvánvalóan nem hitelesíthető és bocsátható országos népszavazásra az a kérdés, amely elírást, nyilvánvaló nyelvtani hibát tartalmaz.
[13] Tekintettel arra, hogy a népszavazásra javasolt kérdés nem felel meg az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt követelménynek és az Nsztv. 9. §-a szerinti népszavazási egyértelműség követelményének sem, az NVB annak hitelesítését – az Nsztv. 11. § (1) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva – megtagadta.
A felülvizsgálati kérelem
[14] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte annak érdekében, hogy a benyújtott kérdés hitelesítésre kerülhessen.
[15] A kérelmező álláspontja szerint az NVB jogszabálysértően állapította meg, hogy a népszavazásra javasolt kérdés a 42/2018. (III.13.) Korm. rendelet módosítására irányul, mivel e rendelet egyrészt módosító rendelet, másrészt fő szabályozási tárgyát a beruházással érintett közigazgatási hatósági eljárások speciális szabályai és az azokat lefolytató hatóságok és szakhatóságok kijelölése képezi. Hangsúlyozta, hogy a kérdés semmilyen módon nem érinti a rendelet által szabályozott eljárásokat, vagy hatóságokat, ugyanis arra vonatkozik, hogy a beruházás konkrét kivitelezési, építési szakasza 2023. január 1. napjáig ne kezdődjön el. A Korm. rendelet azonban a konkrét kivitelezési, építési munkálatok elkezdésére vonatkozóan semmilyen határidőt nem tartalmaz.
[16] A kérelmező úgy véli, hogy az NVB határozatának meghozatalakor egy prekoncepcióból indult ki, amely azonban teljesen téves és iratellenes, mivel a javasolt kérdés semmilyen formában nem a Budapesti Atlétikai Stadion létesítésének megakadályozására, hanem a kivitelezés, építési szakasz elhalasztására irányult.
[17] A kérelmező érvelése szerint a népszavazásra javasolt kérdés az NVB által hivatkozott Korm. határozatot sem érinti, figyelemmel arra is, hogy annak 3. pontja szerint a Kormány – egyebek mellett – a 2024. évi XXXIII. Olimpiai Játékok Budapesten történő megrendezése érdekében benyújtandó pályázathoz kapcsolódóan értett egyet a Korm. határozatban foglalt beruházás megvalósításával. A Korm. határozat időközben meghiúsult célkitűzései miatt egyrészt okafogyottá vált, másrészt nem jogszabály, így a javasolt kérdés e vonatkozásban sem érinti a Kormány jogalkotási hatáskörét.
[18] A kérelmező szerint a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítése, illetve eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés alkothat olyan törvényt, amely szerint a beruházás konkrét építési szakasza 2023. január 1. napjáig nem kezdődhet el.
[19] A kérelmező szerint jogszabálysértően állapította meg az NVB azt is, hogy a kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott választópolgári egyértelműség követelményének.
[20] A kérelmező a választópolgári egyértelműség kapcsán amellett érvelt, hogy a kérdésben a helyrajzi szám mellett szerepel a „Ráckevei-Soroksári Dunaág, Duna folyam, MÁV Kelenföld-Keleti pályaudvar vasútvonal által határolt terület” megjelölés is, amely alapján az NVB is pontosan meg tudta határozni, hogy e terület a Budapesti Atlétikai Stadion beépítésére szánt területnek felel meg.
[21] A kérelmező kifejtette továbbá, hogy sem a választópolgári, sem a jogalkotói egyértelműség követelményét nem sértheti jelentéktelen elírási hiba, figyelemmel arra is, hogy a Budapesti Atlétikai Stadionnal kapcsolatos beruházás és annak pontos helyszíne a sajtó- és médiaérdeklődésre is tekintettel köztudomásúnak tekinthető.
A Kúria döntése és jogi indokai
[22] A Kúria megállapítja, hogy a felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.
[23] A Kúria mindenek előtt azt rögzíti, hogy az NVB megállapításával ellentétben a népszavazási kérdés nem arra irányul, hogy az ingatlan-nyilvántartási, valamint a földrajzi adatok alapján az NVB által is helyesen azonosított Budapesti Atlétikai Stadion egyáltalán ne épülhessen meg, hanem az az építkezés megkezdésének 2023. január 1-jéig történő elhalasztását célozza. Ebből adódóan a kérdés országgyűlési hatáskörbe tartozása körében nem azt kell vizsgálni, hogy a Budapesti Atlétikai Stadion létesítésének megakadályozása kormányzati döntési jogkört érint-e, hanem azt, hogy az építkezés elhalasztásáról rendelkezhet-e az Országgyűlés egy eredményes népszavazást követően.
[24] A Kúria az NVB által is hivatkozott következetes gyakorlata szerint (Knk.37.807/2012/2., Knk.IV.38.258/2018/2.), amikor az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdése alapján a törvény a Kormányt (vagy a Kormány tagjait) jogalkotásra hatalmazza fel, akkor a törvényhozás egyben arról is dönt, hogy a kérdés rendezése nem az Országgyűlés (hanem a végrehajtó hatalom) hatáskörébe tartozik. Az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdése szerinti hatalommegosztás elvéből és a 15. cikk (3) bekezdéséből következően a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozó kérdésről van tehát szó abban az esetben, ha Kormány (vagy kormány tagja) törvényi felhatalmazáson alapuló jogalkotási kötelezettségét teljesíti, függetlenül attól, hogy az adott kérdést az Országgyűlés is szabályozhatta volna. Az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdés értelmében népszavazásra bocsátható kérdés pedig csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
[25] Mindezek alapján a Kúriának azt kellett megvizsgálnia, hogy az Országgyűlés a Budapesti Atlétikai Stadion létesítése időpontjával kapcsolatban jogalkotási hatáskörét a Kormányra delegálta-e. E körben a Budapesti Atlétikai Stadion létesítésével kapcsolatos szabályozás áttekintése vált szükségessé.
[26] Az Országgyűlés annak érdekében, hogy az Európai Unió támogatásából finanszírozott projektek megvalósítása gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendben történjék meg, a rendelkezésre álló források minél hatékonyabb felhasználása érdekében megalkotta az Ngtv.-t. Az Ngtv. célja, hogy előmozdítsa a nemzetgazdasági szempontból jelentős beruházások által támasztott speciális igényeknek megfelelő szabályozási környezet kialakítását. Ezért e törvény a kockázatok kiküszöbölése, valamint az építésügyi engedélyezési eljárások felgyorsítása, és a hatóság hatékonyságának növelése érdekében számos speciális rendelkezést tartalmaz. Az Ngtv. indokolása utal rá, hogy e szabályok alkalmazását csak abban a körben teszi lehetővé, amikor a közigazgatási hatóságok számára előírt rövidebb határidőnek, így nagyobb munkatehernek megvan az „ellentételezése”, azaz a beruházás nemzetgazdasági jelentőségű, az adott ügy gyors és hatékony eldöntése az eljárást kezdeményező ügyfélen túl az egyéb érintettek széles köre számára is fontos gazdasági, társadalmi érdek. Az Ngtv. Záró rendelkezései pedig azokat a tárgyköröket tartalmazzák, amelyben az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt jogalkotási hatáskörének gyakorlására.
[27] E felhatalmazás körében a Kormány megalkotta a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programmal, valamint egyéb dél-pesti és észak-csepeli beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 42/2018. (III. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet).
[28] Az NVB helytállóan állapítja meg ugyan, hogy „a jogalkotó a Kormányt hatalmazta fel a Budapesti Atlétikai Stadion létesítésével összefüggő feladatkörök ellátására”, ugyanakkor e felhatalmazás terjedelme – épp az Ngtv. 12. § (5) bekezdésének megfogalmazása alapján – korlátozott. A Korm. rendelet jogalapként az Ngtv. 12. § (5) bekezdés a), b) és f) pontjára hivatkozott, ugyanakkor csak az egyes eljárási lépések határidejére (pl. 3-6 §.) tartalmaz, általában napokban megadott előírásokat, a nagy projektek időbeli ütemezésére nem.
[29] A Korm. rendelet azon kívül, hogy behatárolja a Budapesti Atlétikai Stadion területét, elnevezéséből és az 1.§-ából következően a fenti beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja, kijelöli az eljáró hatóságokat és szakhatóságokat, valamint egyéb eljárásjogi kérdéseket szabályoz. A Korm. rendelet az Ngtv. előírásaihoz igazodóan a hatósági eljárásokra alkot speciális szabályokat, egyértelművé téve, hogy a hatósági engedélyezési eljárás mely hatóság előtt és milyen egyszerűsített feltételek, szabályok mellett tud lefolyni. A beruházás kivitelezésének menetére semmiféle rendelkezést nem tartalmaz és nem is tartalmazhat. Az Ngtv. rendelkezései, felhatalmazása alapján kijelenthető, hogy a Kormány az Ngtv. alapján kizárólag az egyes beruházásokhoz köthető engedélyezési eljárásokra vonatkozóan rendelkezik az Országgyűléstől származtatott jogalkotási hatáskörrel, a beruházások kivitelezése, megvalósítása tekintetében nem.
[30] A Budapesti Atlétikai Stadion létrehozására és annak időpontjára nem a Korm. rendelet, hanem a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programról szóló 1839/2016. (XII. 23.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) – mint közjogi szervezetszabályozó eszköz – 2. c) pontja utal. A Korm. határozat 3. pontja szerint a Kormány egyetért azzal, hogy a beruházásnak 2017 és 2022 között kell megvalósulnia. Ezt a Korm. határozatba foglalt egyetértést a Kormány saját (eredeti) hatáskörében eljárva adja meg, nem pedig az Országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján.
[31] A Kúria a Knk.IV.38.258/2018/2. számú döntésében az Országgyűlés és a Kormány jogalkotási hatáskörének elhatárolása kapcsán már rámutatott, hogy a Knk.37.807/2012/2. számú határozatában a származékos, tehát csak a törvényben kapott felhatalmazás alapján megalkotott kormányrendeletek tekintetében fejtette ki azon álláspontját, hogy az így megalkotott rendelet tartalma – hangsúlyozandó, hogy az országos népszavazás vonatkozásában – nem tekinthető az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésnek. A Kúria e korábbi megállapítását is figyelembe véve jelen ügyben is arra az álláspontra helyezkedik, hogy csak akkor állapítható meg az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésének sérelme, vagyis, hogy az adott kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, ha annak szabályozását az Országgyűlés kifejezetten delegálta a Kormányra. Figyelemmel arra, hogy ilyen delegációra a beruházás megvalósítása (annak határideje) tekintetében nem került sor, fel sem merül, hogy a társadalom számára kiemelt jelentőségű kérdésben, azaz abban, hogy közpénzből mikor létesüljön egy atlétikai stadion, az Országgyűlés egy eredményes népszavazást követően ne dönthessen.
[32] A Kúria megítélése szerint fentiek alapján és amiatt, hogy a népszavazási kérdés nem a beruházás megvalósításának teljes meghiúsítására, csupán időbeli elhalasztására irányul, így közvetve sem befolyásolja és akadályozza a hatósági engedélyezési eljárások lefolytatását, így nem érinti a Kormány hatáskörébe tartozó kérdést, nem ütközik az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésébe, azaz Országgyűlés hatáskörébe tartozónak minősül.
[33] A Kúria ezt követően a kérdést az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének szempontjából vizsgálta.
[34] A népszavazáshoz való jog megfelelő érvényesülése megköveteli, hogy a választópolgárok egyértelműen és világosan nyilváníthassanak véleményt a népszavazási kezdeményezés tárgyát alkotó kérdésről. Ezért a népszavazáshoz való jog garanciája a felteendő kérdés egyértelműsége. Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése kifejezetten előírja, hogy a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni (választói egyértelműség), továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles (jogalkotói egyértelműség).
[35] A Kúria korábbi gyakorlata (Kvk.37.300/2012/2., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.VII.37.997/2016/4., Knk.VII.37.336/2017/3., Knk.VII.37.941/2018/2., VII.38.391/2018/2.) szerint a népszavazási kérdéssel szemben követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék, lássák át a kérdés lényegét, jelentőségét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni.
[36] A Kúria nem ért egyet az NVB-vel a tekintetben, hogy az érintett helyszínnek a település megjelölése nélküli, pusztán helyrajzi szám alapján történő megadása, helyismeret hiányában a választópolgárok jelentős részének nem egyértelműen meghatározható. A választópolgároknak lehetősége van ugyanis – ahogy azt az NVB maga is tette –, hogy a terület kérdésben történő körülhatárolása, a helyrajzi szám és az atlétikai stadionra való utalás alapján a területet beazonosítsa. Ahogy az NVB számára egyértelmű volt, úgy a választópolgárok is kétséget kizáróan meg tudják állapítani, hogy a kérdés a Budapesti Atlétikai Stadion létesítésével kapcsolatos.
[37] A Kúria a kérdésben szereplő elírás – Soroksári helyett Soroksági – kapcsán pedig arra a következtetésre jutott, hogy abban az esetben, ha a kérdés nyilvánvaló, csupán egy betűnyi elírást tartalmaz, és egyébként ezen elírás nem értelemzavaró, akkor a kérdés hitelesítésének megtagadása kizárólag ezen okra nem alapítható. Egyetért a Kúria azzal, hogy az elírási, helyesírási hibát értelemzavaró módon tartalmazó kérdések hitelesítése sem az NVB-től, sem a Kúriától nem várható el, ugyanakkor jelen esetben egyetlen betűelírás a kérdés egyértelműségét nem befolyásolta.
[38] A Kúria megítélése szerint tehát a kérdés megfelel az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének is.
[39] A Kúria a fentiekben rögzített okokból megállapította, hogy a hitelesítés megtagadása az NVB részéről az Nsztv. 11. §-ára tekintettel nem volt jogszerű, amelynél fogva az Nsztv. 30. § (1) bekezdése alapján rendelkezett az NVB határozatának megváltoztatásáról.
[40] Az illetékekről szóló – módosított – 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a alapján a felülvizsgálati eljárás illetéke az állam terhén marad.
[41] A Kúria e határozatát az Nsztv. 30. § (3) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben nyolc napon belül közzéteszi.
[42] A Kúria végzése elleni további jogorvoslatot az Nsztv. 30. § (1) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. október 21. napján
Dr. Tóth Kincső s.k. tanácselnök,
Dr. Kalas Tibor s.k. előadó bíró,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró