A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
végzése
Az ügy száma: Knk.VII.37.842/2017/2.
A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső tanácselnök
Dr. Rothermel Erika előadó bíró
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró
A kérelmező: (név)
(cím)
A kérelmező képviselője: Dr. Stelli-Kis Sándor ügyvéd
(cím)
A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.)
Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 102/2017. NVB határozata
Rendelkező rész
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 1.000.- (egyezer) forint eljárási illetéket.
E végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) ... (a továbbiakban: kérelmező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés ügyében 102/2017. számú határozatával döntött. Az NVB az „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország az euróövezethez való csatlakozása érdekében hivatalosan kérje felvételét az európai átváltási árfolyam-mechanizmus (ERM II.) rendszerébe?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését jelzett számú határozatával megtagadta.
[2] Az NVB megállapította, hogy a népszavazási kérdés az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt követelménnyel ellentétes, az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjában foglalt tiltott tárgykörbe ütközik, valamint nem felel meg a kérdéssel szemben támasztott, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Nsztv.) 9. § (1) bekezdése szerinti népszavazási eljárásban alkalmazandó egyértelműség követelményének. Erre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság az Nsztv. 11. §-ában fogalt hatáskörében eljárva a kérdés hitelesítését megtagadta.
A felülvizsgálati kérelem
[3] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte annak érdekében, hogy a benyújtott kérdés hitelesítésre kerülhessen.
[4] A kérelmező álláspontja szerint a hitelesíteni kívánt kérdés nem ellentétes az Alaptörvénnyel, nem ütközik tiltott tárgykörbe és megfelel az egyértelműség követelményének.
A Kúria döntése és jogi indokai
[5] Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Általános részét – az e törvényben foglalt eltérésekkel – alkalmazni kell.
[6] A Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja szerint a felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját.
[7] A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
[8] Erre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[9] A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdés és 58. § (1) bekezdés f) pontja alapján állapította meg és ennek alapján számított mérsékelt eljárási illeték viselésére a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezőt.
[10] A Kúria végzése elleni további jogorvoslatot az Nsztv. 30.§ (1) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2017. november 21. napján
Dr. Tóth Kincső s.k. tanácselnök,
Dr. Rothermel Erika s.k. előadó bíró,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró