Knk.VII.37.124/2019/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
végzése

Az ügy száma:    Knk.VII.37.124/2019/2.

A tanács tagjai:    Dr. Kalas Tibor tanácselnök
                            Dr. Tóth Kincső előadó bíró
                            Dr. Rothermel Erika bíró

A kérelmező:    (név)
                         (cím)

A kérelmező képviselője:    Kummer Ügyvédi Iroda
                                           Dr. Kummer Ákos ügyvéd
                                           (cím)

Az ügy tárgya:    népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:    kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat:    Nemzeti Választási Bizottság
                                                                  5/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

E végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) ... magánszemély (a továbbiakban: kérelmező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés ügyében 5/2019. számú határozatával döntött. Az NVB az „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt annak érdekében, hogy a Munka Törvénykönyve szerinti munkaidőkeret tartama – ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják – kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap lehessen?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését jelzett számú határozatával megtagadta.

[2] Az NVB megállapította, hogy az országos népszavazásra javasolt kérdés sérti a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 9. § (1) bekezdésében foglalt népszavazási egyértelműség követelményét.

A felülvizsgálati kérelem

[3] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte annak érdekében, hogy a benyújtott kérdés hitelesítésre kerülhessen.

[4] A kérelmező álláspontja szerint a népszavazási kérdés megfelel az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Érvelése szerint a népszavazási kérdés a hatályos törvényszöveggel majdnem azonos tartalmú, így amennyiben a népszavazási kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, úgy a hatályos szabályozás sem tekinthető egyértelműnek és alkalmazhatónak. Vitatja azt is, hogy a népszavazási kérdésből nem következik egyértelmű jogalkotói kötelezettség, az NVB által feltételezett koherencia-zavart a jogalkotónak kellene feloldania. Megjegyezte továbbá, hogy a kérdés nem tekinthető olyan kodifikációs szakkérdésnek, amely felveti a választópolgári egyértelműség hiányát.

A Kúria döntése és jogi indokai

[5] Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Általános részét – az e törvényben foglalt eltérésekkel – alkalmazni kell.

[6] A Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja szerint a felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját.

[7] A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező által benyújtott felülvizsgálati kérelem nem tartalmazta a kérelmező személyi azonosítóját, amely a kérelmező azonosítására szolgáló lényeges adat.

[8] A Kúria megjegyezi, hogy a felülvizsgálati kérelemben szereplő adóazonosító nem tekinthető a kérelmező személyi azonosítójának, és jelen eljárásban annak helyettesítésére sem szolgálhat. A személyi azonosító ugyanis a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (11) bekezdése alapján a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárt törvényben meghatározott adatkezelés során egyértelműen azonosító, különleges adatra nem utaló – külön törvényben meghatározott módon képzett – számjegysor. E törvény 13. § (1) alapján az érintettet a személyi azonosítójáról a nyilvántartó szerv hatósági igazolvánnyal tájékoztatja. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 4. § (3) bekezdése szerint a polgár az adatok igazolásának módját csak törvény eltérő rendelkezésének hiányában választhatja meg szabadon. Megállapítható, hogy a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja csak abban az esetben enged más személyi azonosságot igazoló módot (így a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát) megjelölni, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval. A kérelmező esetében azonban ilyen körülmény nem áll fenn, és az adóazonosító egyebekben sem lenne azonos a diszpozitív szabály által megjelölt okmányokkal.

[9] A Kúria a fentiekben ismertetett jogszabályi rendelkezések alapján a hiányos felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A döntés elvi tartalma

[10] Népszavazási ügyben a Nemzeti Választási Bizottság határozatának érdemi felülvizsgálata kizárt, ha a felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a kérelem benyújtójának – a törvény által megkövetelt – személyi azonosítóját. A személyi azonosító feltüntetése a kérelem elbírálhatóságának előfeltételét képezi, a személyi azonosító, a kérelmező azonosíthatóságára szolgáló lényeges adat.

Záró rész

[11] A Kúriának az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján az illetékről rendelkeznie nem kellett.

[12] A Kúria végzése elleni további jogorvoslatot az Nsztv. 30. § (1) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019. március 12. napján

Dr. Kalas Tibor s.k. tanácselnök,
Dr. Tóth Kincső s.k. előadó bíró,
Dr. Rothermel Erika s.k. bíró