A Kúria
végzése
Az ügy száma: Knk.IV.39.514/2022/2. szám
A tanács tagjai:
Dr. Dobó Viola a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt bíró
Az I. rendű kérelmező: Egészséges Magyarországért Választási Párt (cím)
A II. rendű kérelmező: Tisztelet és Szabadság Párt (cím
Az I és II. rendű kérelmezők képviselője: Dr. Ésik Sándor ügyvéd (cím)
A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány utca 3.)
Az eljárás tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az I. és II. rendű kérelmezők
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 401/2022. számú határozata
Rendelkező rész:
A Kúria
- a Nemzeti Választási Bizottság 401/2022. NVB számú határozatát helybenhagyja;
- megállapítja, hogy a feljegyzett 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket az állam viseli.
Ezen végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az I. és II. rendű kérelmezők, valamint a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt „felszámolás alatt” (a továbbiakban: III. rendű szervező) (a továbbiakban együtt: a Szervezők) – első alkalommal – 2022. július 12-én nyújtották be a népszavazásra javasolt kérdést a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) elnökéhez a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
[2] Az NVI elnöke a kérdést a 4/2022. NSz. számú határozatával elutasította, mivel egyrészről a III. rendű szervező tekintetében a közhiteles bírósági nyilvántartás adatai és a benyújtott kezdeményezésben szereplő adatok (a szervezet elnevezése és a képviseleti jogosultság tekintetében) eltérést mutattak, másrészről a kezdeményezés nem teljesítette az Nsztv. 4. § (1) bekezdésének azon előírását, hogy a kérdést legalább húsz, de legfeljebb harminc választópolgár támogató aláírásával ellátva kell benyújtani.
[3] A Szervezők 2022. július 20-án – közösen – ismételten országos népszavazást kezdeményeztek abban a kérdésben, hogy „Támogatja-e Ön, hogy a magyar Országgyűlés soron kívül tűzze napirendre, tárgyalja meg és döntsön Magyarország csatlakozásáról az Európai Ügyészséghez?” A kezdeményezéshez 53 választópolgár támogató aláírását és „Felszámolóbiztosi nyilatkozatot” csatoltak. A támogatói aláírásokból 40 megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek, ezért az NVI elnöke a népszavazásra javasolt kérdést az Nsztv. 10. § (2) bekezdésére figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) elé terjesztette.
[4] Az NVB a 2022. szeptember 1-jén meghozott 401/2022. számú határozatával a népszavazásra javasolt kérdés elbírálását érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Indokolásában megállapította az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontja, 3. § (1) bekezdés 7. pontja, 133. § (1) bekezdése, valamint 215. § a) pontja alapján, hogy a kezdeményezés formai hibában szenved, mert a kezdeményezést a III. rendű szervező – melynek neve a közhiteles bírósági nyilvántartásban a „felszámolás alatt” toldattal szerepel – részéről nem a párt képviselőjeként eljárni jogosult személy, ….. mint felszámolóbiztos látta el kézjegyével. Az NVB megvizsgálta a Szervezők által csatolt nyilatkozatot és megállapította, hogy az nem alkalmas a közhiteles nyilvántartás adataival szembeni ellenbizonyításra, illetve arra, hogy az a III. rendű szervező képviselőjeként (elnökeként) eljáró …… magánszemély képviseleti jogát más módon igazolja, aki – a civil szervezetek bírósági nyilvántartása mint közhiteles nyilvántartás adatai szerint – nem tekinthető a felszámolás alatt álló párt képviselőjének. Hivatkozott továbbá a választási ügyekben a Ve. 133. § (1) bekezdéséhez kapcsolódó kúriai gyakorlatra (Kvk.II.37.677/2020/6.), melyet a népszavazási kezdeményezés elbírálása – a Ve. 133. § (1) bekezdésével megegyező módon rendelkező Nsztv. 3. § (5) bekezdése alkalmazása - során is irányadónak tekintett.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[5] Az I. és II. rendű kérelmezők az NVB határozatával szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, kérve, hogy a Kúria azt változtassa meg és kötelezze az NVB-t a kezdeményezés érdemi vizsgálatára. Álláspontjuk szerint a határozat az Alaptörvény R) cikk (3) bekezdése, XXIII. cikk (1) és (7) bekezdései, valamint a Ve. 133. § (2) és (3) bekezdéseivel ellentétesen korlátozta a felülvizsgálati kérelem előterjesztőinek, valamint a népszavazásra bocsátott kérdés támogatóinak választójogát.
[6] A felülvizsgálati kérelem szerint a Kúriának abban a jogkérdésben kell állást foglalnia, hogy „több jelölő szervezet esetén az egy jelölő szervezetet érintő szabálytalanság kihat-e a többi jelölő szervezetre”. Az I. és II. rendű kérelmezők kifejtették, hogy az NVB-nek a Ve. értelmezése során szem előtt kellett volna tartania az Alaptörvény rendelkezéseit, az állampolgárok választójogát, mint alapjogot a lehető legszélesebb körben védenie kellett volna. Hivatkoztak a kérelmezők arra is, hogy az NVB a Kúria Kvk.II.37.677/2020/6. számú határozatából analógiával vezette le, hogy a népszavazás szervezőjére is irányadó a jelölőszervezetekre vonatkozó Ve. 133. § (1) bekezdése. A népszavazási kérdés „több előterjesztőjére” vonatkozó speciális szabály hiányában a kérelmezők felhívták a Ve. 133. § (2) és (3) bekezdéseit, mely szerint, ha több listán szereplő jelölt van, akkor a listát akkor is nyilvántartásba kell venni, ha valamelyik jelöltet nem lehetne, de ettől függetlenül a lista egyébként nyilvántartásba vehető. Álláspontjuk szerint a népszavazási kérdés több előterjesztőjére az analógia és az Alaptörvény általános szabályai alkalmazandók. Ez pedig azt diktálja, hogy ha van kellő számú aláíró személy és van legalább egy olyan természetes vagy jogi személy, aki „jelölő szervezetként”, vagyis a kérdés előterjesztőjeként, a népszavazás szervezőjeként „nyilvántartásba vehető” akkor nem lehet megtagadni a népszavazásra javasolt kérdés érdemi vizsgálatát.
[7] Az NVB a határozatával indokolatlanul korlátozta a három szervező közül kettőnek, és valamennyi szabályosan aláíró támogatónak a választójogát azért, mert „az egyik jelölő szervezet” nem a megfelelő képviselővel járt el.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A kérelmezők felülvizsgálati kérelme nem megalapozott.
[9] A Kúria rögzíti, hogy a III. rendű szervező nevében előterjesztett felülvizsgálati kérelmet a külön eljárásban meghozott 2022. október 20. napján kelt Knk.V.39.522/2022/2. végzésével érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel azt nem a III. rendű szervező nevében eljárni jogosult kérelmező útján terjesztették elő.
[10] Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése és a Ve. 229. § (2) bekezdése – valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (13) bekezdése – alapján alkalmazandó Kp. 85. § (1) bekezdése értelmében a Kúria döntése nem terjedhetett túl a felülvizsgálati kérelem keretein, így jelen eljárásban – a III. rendű szervezővel szemben megállapított formai hiba fennállásával kapcsolatos jogszabálysértés megjelölése hiányában – nem vizsgálhatta, hogy az NVB jogszerűen állapította-e meg, hogy a kérelem a III. rendű szervező tekintetében formai hibában szenvedett, az nem jogosulttól származott.
[11] A kifejtettekre tekintettel jelen eljárásban – összhangban a felülvizsgálati kérelemben is kifejtettekkel – a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy több szervező közös kezdeményezése esetén az egyik szervezővel szemben megállapítható formai hiba kihat-e a többi szervezőre.
[12] Az Nsztv. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerint országos népszavazás kitűzésére irányuló választópolgári kezdeményezést párt is szervezhet.
[13] A Nsztv. 2. § (2) bekezdése értelmében egy kezdeményezésnek több szervezője is lehet. Ebben az esetben a szervezők egy személyt jelölnek ki a választási szervekkel való kapcsolattartásra.
[14] A Kúria megállapította, hogy az Nsztv. 2. § (2) bekezdése a több szervező általi kezdeményezés egységének vélelmét állítja fel, ezt támasztja alá a közös kapcsolattartó személyének kijelölése, illetve az is, hogy az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében meghatározott támogatói aláírások száma is a kérdéshez – mint egységhez – és nem a szervezők számához igazodik.
[15] Jelen esetben az egységes kezdeményezés előterjesztői az I. és a II. rendű kérelmezők, továbbá a III. rendű szervező voltak, szervezői jogosultságukat az Nsztv. 2. § (1) bekezdés b) pontjára alapították. Az NVB a támadott határozatában megállapította, hogy a kezdeményezés nem jogosulttól származott, így azt az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 133. § (1) bekezdésére, illetve a 215. § a) pontjára utalással érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[16] Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése értelmében „az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Általános részét – az e törvényben foglalt eltérésekkel – alkalmazni kell.”
[17] A Ve. 133. § (1) bekezdése szerint a választási iroda a bejelentett szervezet létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában, a bejelentett jelölt adatait a központi névjegyzékben ellenőrzi. A Ve. 133. § (2) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet, a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg. A (3) bekezdés értelmében, ha a listán szereplő jelölt nem vehető nyilvántartásba, de a lista egyebekben a törvényi feltételeknek megfelel, a választási bizottság a listát az érintett jelölt mellőzésével veszi nyilvántartásba.
[18] A Ve. 215. § a) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azt nem a jogosult nyújtotta be. Az NVB a támadott határozatában nem adta részletes indokát annak, hogy az I. és a II. rendű kérelmezőkre a III. rendű szervező kapcsán feltárt hiányosság milyen okból hatott ki, azonban abból, hogy „a kérdés elbírálását” utasította el érdemi vizsgálat nélkül, egyértelműen megállapítható volt, hogy a kezdeményezést egységként kezelte. Figyelemmel arra a tényre, hogy a szervezők közös okiratban terjesztették elő a népszavazásra javasolt kérdést, így egy – jelen esetben a III. rendű – szervezőnek az akarathibája miatt a közös okiratba foglalt kezdeményezés a kívánt jogi hatás, a hitelesítés kiváltására nem volt alkalmas. A kezdeményezés egységes elbírálásának követelménye az Nsztv. 2. § (2) bekezdésének speciális szabályaiból következett, az így nem ütközött jogszabályba.
[19] Figyelemmel továbbá arra, hogy a kérelem több szervező általi közös előterjesztésére az Nsztv. 2. § (2) bekezdése speciális rendelkezése lehetőséget biztosít [Nsztv. 1. § (1) bekezdés], a Ve. 133.§ (3) bekezdésére utalással sem lehetett arra a következtetésre jutni, hogy a kérdés további vizsgálatának lett volna helye. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a Ve. felülvizsgálati kérelemben felhívott 133. § (2) és (3) bekezdései is különbséget tesznek a jelölő szervezettel és a jelölttel kapcsolatos törvényes feltételeknek való meg nem felelés jogkövetkezményei között.
[20] A Kúria rámutat arra, hogy a kifejtettekkel ellentétes feltevés azzal a következménnyel járna, hogy több szervező közös kezdeményezése a vizsgálat lefolytatása során szétválhatna, céltalanná téve a közös kezdeményezés jogintézményét, hiszen – törvényi rendelkezés hiányában – a támogatói aláírásokat sem lehet elkülöníteni aszerint, hogy az aláírásgyűjtő ívet támogatóként aláíró választópolgár melyik szervező kezdeményezését támogatta. A támogatás ugyanis az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltakból következően csak a kérdéshez kapcsolódik. Az Nsztv. 4. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó 15. § (3) bekezdés értelmében pedig egy választópolgár a kezdeményezést csak egy aláírással támogathatja, így arra sem lenne lehetőség, hogy egy választópolgár egy kérdéshez, egy íven benyújtott aláírását utóbb egy másik szervező általi kezdeményezés esetében támogató aláírásként el lehessen számolni.
[21] Megjegyzi a Kúria ugyanakkor, hogy a Ve. 133. § (1) bekezdéséhez hasonlóan az Nsztv. 3. § (5) bekezdése akként rendelkezik, hogy a Nemzeti Választási Iroda a párt és az egyéb egyesület létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ellenőrzi, így az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján nem lett volna szükség a Ve. mögöttes szabályának felhívására.
[22] A népszavazási kezdeményezés központjában tehát maga a kérdés és az azt magában foglaló beadvány – és nem a szervezők személye és száma – áll, mely értelmezést erősíti az Nsztv. 20. §-a is. Ha a hitelesítési szakasz jogerősen lezárult, „az aláírásgyűjtő ív benyújtását követően a szervező nem vonhatja vissza a népszavazási kezdeményezést”. Jelen esetben az NVB a beadvánnyal kapcsolatos formai hibát tárt fel, mely formai hiba fennállását a kérelmezők sem vitatták. Ennek következtében a beadvány érdemi vizsgálatára nem kerülhetett sor.
[23] A felülvizsgálati kérelem szerint a kezdeményezés egységes elbírálása az I. és a II. rendű kérelmezők és valamennyi szabályosan aláíró támogatónak a választójogát sértette, ennek okát azonban a kérelmezők a felülvizsgálati kérelmükben nem fejtették ki részletesen.
[24] A Kúria megállapította, hogy az NVB döntése nem jár azzal a következménnyel, hogy a szervezők, illetve az Nsztv. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kezdeményezést támogató magánszemélyek – a törvényes keretek között – ugyanebben a kérdésben akár külön-külön, akár együttesen, országos népszavazás kitűzésére irányuló választópolgári kezdeményezést szervezzenek. Másrészt az Nsztv. 4. §-ában meghatározott támogató személyek nem tekinthetők egyúttal szervezőknek, a támogató aláírásuk csupán a kezdeményezés komolyságának tükrözését igazolja. (Knk.VII.37.689/2017/2.)
[25] Mindezekből következően önmagában az, hogy az NVB – az Nsztv. és a Ve. szabályai szerint – egy nem jogosulttól származó kezdeményezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról döntött nem jelenti a választópolgárok választójogának (népszavazáson való részvételi jogának) Alaptörvénybe ütköző korlátozását, továbbá a kérelmezők népszavazás szervezőjeként való fellépéséhez fűződő jogát.
[26] Tehát a Kúria jelen határozata sem zárja ki, hogy a szervezők, illetve az Nsztv. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti magánszemélyek – a törvényes keretek között – ugyanebben a kérdésben akár külön-külön, akár együttesen, országos népszavazás kitűzésére irányuló választópolgári kezdeményezést szervezzenek.
[27] A fentiekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát az Nsztv. 30. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[28] Több szervező együttes népszavazási kezdeményezése a kérdés hitelesítése iránti eljárásban egységes kezdeményezésnek minősül, bármelyik szervezővel szemben fennálló formai hiba esetén a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye.
Záró rész
[29] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése, a Kp. 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[30] A felülvizsgálati kérelemmel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerint felmerült és 62. § (1) bekezdés h) pontja feljegyzett eljárási illetéket a kérelmezőket az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja szerint megillető teljes személyes illetékmentességre tekintettel az állam viseli.
[31] A Kúria e végzésről az Nsztv. 30. § (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben nyolc napon belül közleményt tesz közzé, továbbá a Kúria honlapján a határozat meghozatala napján közzéteszi.
[32] Jelen végzés elleni további jogorvoslatot az Nsztv. 30. § (1) bekezdés utolsó mondata zárja ki.
Budapest, 2022. december 6.
Dr. Dobó Viola s.k. a tanács elnöke,
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró