A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
végzése
Az ügy száma: Knk.IV.37.874/2019/2.
A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró,
Dr. Dobó Viola bíró
A kérelmező: K. M.
A kérelmező képviselője: Dr. Pál András ügyvéd, Rédei és Pál Ügyvédi Iroda,
Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 173/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
E végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) K. M.magánszemély (a továbbiakban: kérelmező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában 173/2019. számú határozatával döntött. Az NVB az
„Akarja-e, hogy a munkavállaló heti negyven óra munkaidőn túli foglalkoztatása esetén a túlmunkában eltöltött időt a nyugdíjszámítás szempontjából kiegészítő szolgálati időként kelljen figyelembe venni?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését jelzett számú határozatával megtagadta.
[2] Az NVB megállapította, hogy az országos népszavazásra javasolt kérdés egyrészről az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének b) pontjában foglalt tiltott tárgykörbe ütközik, hiszen a vizsgált kérdésből az abban tartott eredményes népszavazás esetén, olyan jogalkotás következne, amely a hatályos költségvetés megváltoztatására, illetve jövőbeni költségvetési kiadási tétel meghatározására irányul. A kérdésből okszerűen következik a nyugellátásokra a költségvetési törvényben előírt összeg emelését eredményező jogalkotás, ezért az az éves költségvetésről szóló törvényt közvetlenül és jelentős módon érinti. Másrészről, az országos népszavazásra javasolt kérdés sérti a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 9. § (1) bekezdésében foglalt népszavazási egyértelműség követelményét.
A felülvizsgálati kérelem
[3] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az Nsztv. 30. § (1) bekezdés alapján az NVB határozatának megváltoztatását és a kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését kérte.
[4] A kérelmező szerint, bár az NVB helyesen azonosította, hogy pénzügyi jogi szempontból a költségvetés és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) között nyilvánvalóan kapcsolat van, ez azonban a kérelmező álláspontja szerint nem vehető figyelembe a népszavazási kérdés tiltott tárgykörbe való ütközésének vizsgálatakor. A kérelmező kiemelte, hogy e tárgykörben az NVB figyelmen kívül hagyta az 58/2007. (X. 1.) AB határozatban található alkotmánybírósági érveket. Előadta, hogy a népszavazási kérdés a járulékfizetési kötelezettséget, annak mértékét és szabályait, azaz azon jellemzőit, amelyeket alkotmányos tilalom véd, egyáltalán nem érinti, hanem álláspontja szerint a népszavazási kérdés alapvetően tulajdonjogi kérdéseket érint.
[5] A kérelmező álláspontja szerint a népszavazási kérdés továbbá megfelel az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének, mind a választópolgári, mind a jogalkotói egyértelműség tekintetében. A kérelmező hangsúlyozta, hogy az NVB is megállapította, hogy milyen egyértelmű jogalkotási kötelezettsége keletkezne az Országgyűlésnek, és ezen állításával pont azt igazolja, hogy a népszavazási kérdés az egyértelműség követelményének is megfeleltethető. A kérelmező továbbá kiemelte, hogy az NVB határozata burkolt módon célszerűségi szempontokat is figyelembe vesz akkor, amikor annak hiányát rója fel, hogy a kérdés nem utal arra, hogy a népszavazás a fizetendő járulék mértékének növelésével járhat, illetve a nyugdíjrendszer teljes körű átalakítását eredményezheti. Végül a kérelmező megjegyezte, hogy az országos népszavazásra javasolt kérdés a választópolgár számára egyféleképpen értelmezhető, egyértelmű, nyelvtanilag szabályos, az arról való döntés hatása pedig egyértelműen átlátható.
A Kúria döntése és jogi indokai
[6] Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Általános részét – az e törvényben foglalt eltérésekkel – alkalmazni kell.
[7] A Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja szerint a felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját.
[8] A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező által benyújtott felülvizsgálati kérelem nem tartalmazta a kérelmező személyi azonosítóját, amely a kérelmező azonosítására szolgáló lényeges adat.
[9] A Kúria megjegyezi, hogy a felülvizsgálati kérelemben szereplő adatok (a kérelmező lakcíme, anyja neve, születési helye és időpontja) nem tekinthetőek a kérelmező személyi azonosítójának, és jelen eljárásban annak helyettesítésére sem szolgálhatnak. A személyi azonosító ugyanis a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (11) bekezdése alapján a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárt törvényben meghatározott adatkezelés során egyértelműen azonosító, különleges adatra nem utaló – külön törvényben meghatározott módon képzett – számjegysor. E törvény 13. § (1) alapján az érintettet a személyi azonosítójáról a nyilvántartó szerv hatósági igazolvánnyal tájékoztatja. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 4. § (3) bekezdése szerint a polgár az adatok igazolásának módját csak törvény eltérő rendelkezésének hiányában választhatja meg szabadon. Megállapítható, hogy a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja csak abban az esetben enged más személyi azonosságot igazoló módot (így a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát) megjelölni, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval. A kérelmező esetében azonban ilyen körülmény nem áll fenn.
[10] A Kúria Knk.IV.37.123/2019/2. számú döntésében elvi éllel megállapította, hogy: „népszavazási ügyben a Nemzeti Választási Bizottság határozatának érdemi felülvizsgálata kizárt, ha a felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a kérelem benyújtójának – a törvény által megkövetelt – személyi azonosítóját. A személyi azonosító feltüntetése a kérelem elbírálhatóságának előfeltételét képezi, a személyi azonosító, a kérelmező azonosíthatóságára szolgáló lényeges adat.”
[11] A Kúria az iratokból megállapította, hogy kérelmező személyi azonosítója a NVB eljárását megindító kérelmen ugyan feltüntetésre került, az azonban nem pótolja a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja által kifejezetten a felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi elemeként előírt kellék meglétét. A felülvizsgálati kérelem ezen hiányosságához pedig a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjának kötelezően alkalmazandó rendelkezése felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását írja elő, melynek alkalmazásától a Kúria sem tekinthetett el.
[12] A Kúria a fentiek alapján a hiányos felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Záró rész
[13] A Kúriának az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján az illetékről rendelkeznie nem kellett.
[14] A Kúria végzése elleni további jogorvoslatot az Nsztv. 30.§ (1) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. október 8. napján
Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke,
Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Dobó Viola s.k. bíró