A Kúria
végzése
Az ügy száma: Knk.IV.37.841/2017/2.
A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Dobó Viola bíró
A kérelmező: Dr. K. Z. magánszemély
A kérelmező képviselője: Dr. Stelli Kis Sándor ügyvéd
(1118 Budapest, Ménesi út 22.)
A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság
(1054 Budapest, Alkotmány u.3.)
Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 101/2017. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria
– a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja;
– kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
E végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) Dr. K. Z. magánszemély (a továbbiakban: kérelmező) magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés ügyében 101/2017. számú határozatával döntött. Az NVB az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvény megalkotásával kötelezze arra a Kormányt, hogy Magyarország az euróövezethez való csatlakozása érdekében hivatalosan kérje felvételét az európai átváltási árfolyam-mechanizmus (ERM II.) rendszerébe?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését jelzett számú határozatával megtagadta.
[2] Az NVB álláspontja szerint a kérdésben hozott döntés valójában előfeltételeken alapul. Az EKB és az euroövezeten kívüli tagállamok nemzeti központi bankjai között a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában az árfolyam-mechanizmus eljárási szabályainak meghatározásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: ERM II. megállapodás) árfolyam-szabályozási rendszerébe való belépéshez előzetesen a Kormány, illetve az MNB együttes döntése, majd a csatlakozási szándék kinyilvánítását követően a hatályba lépéshez az MNB és az EKB közötti, a forint és az euró középárfolyamának meghatározásáról szóló megállapodás megkötése szükséges. Mindezek alapján pedig a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában nem az Országgyűlést, hanem a Kormányt és az MNB-t kívánja kötelezni, a kérdésben megjelölt döntés meghozatala ugyanis nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe. Mivel a kérdés az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésébe ütközik, valamint az abban foglalt követelmény megkerülésére irányul („az Országgyűlés törvény megalkotásával kötelezze arra a Kormányt” fordulat használata által), országos népszavazásra nem bocsátható.
[3] A kérdés által megfogalmazott általános cél továbbá az euroövezethez való csatlakozás. Ennek megvalósulása, az euroövezethez való tartozás azzal a következménnyel járna, hogy Magyarországon a hivatalos fizetőeszköz megváltozna, a forint helyett az euró kerülne bevezetésre. Azt, hogy hazánk hivatalos pénzneme a forint, az Alaptörvény K) cikke rögzíti. A népszavazásra javasolt kérdésben megfogalmazott cél végső soron a jelenlegi, az Alaptörvényben rögzített hivatalos pénznemnek, a forintnak az euró általi felváltására irányul. A kérdésnek ez az Alaptörvénnyel össze nem egyeztethető vonulata egy eredményes népszavazás esetén kizárólag az Alaptörvény, nevezetesen a K) cikk módosításával lenne csak megvalósítható. A népszavazásra bocsátott kérdés azonban az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján nem irányulhat az Alaptörvény módosítására és burkoltan sem foglalhat magában alkotmánymódosítást. Így a kezdeményezés ezen okból sem bocsátható népszavazásra.
[4] A kérdésben meghatározott ERM II.-be való belépés az euroövezethez való csatlakozásnak csupán egyik, a konvergencia-feltételek között nevesített kritériuma. Azáltal, hogy a kérdés az euró bevezetéséhez szükséges feltételek közül csupán az egyik teljesítésére vonatkozóan ír elő kötelezést, a jogalkotó vonatkozásában azt a bizonytalanságot eredményezi, hogy nem eldönthető számára, hogy a többi konvergencia-kritérium teljesítése miatt terheli-e egyéb jogalkotási kötelezettség. Másfelől a népszavazási kérdés a választópolgárban azt a téves képzetet kelti, hogy amikor az ERM II. rendszerébe való felvételről nyilvánít véleményt, valójában az euró bevezetéséről hoz döntést. A kezdeményezés csupán az egyik konvergencia-kritériumra, az árfolyam-mechanizmusban való részvételi szándékra irányul, azonban megtévesztő jelleggel, burkolt utalás formájában az euroövezeti csatlakozás szándékát is nevesíti, elfedve azt a tényt, hogy a közös valuta bevezetéséhez további konvergencia-kritériumoknak is meg kell felelni. Az NVB ennek alapján megállapította, hogy a kérdés nem teljesíti a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 9. § (1) bekezdésében foglalt népszavazási egyértelműség követelményét sem.
[5] Mindezen indokok alapján az NVB a kérdés hitelesítését az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva megtagadta.
A felülvizsgálati kérelem
[6] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte a népszavazási kérdés hitelesítése útján.
[7] A kérelmező szerint a kérdés valójában az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, ezért lehet róla népszavazást tartani. A népszavazásra bocsátott kérdés továbbá nem irányul az Alaptörvény módosítására és burkoltan sem foglal magában alkotmánymódosítást Magyarország hivatalos pénznemére vonatkozóan. A kérdés továbbá teljesíti a népszavazási kérdés nyelvtani egyértelműségének követelményét.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Általános részét – az e törvényben foglalt eltérésekkel – alkalmazni kell.
[9] A Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja szerint a felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját.
[10] A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
[11] Erre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Záró rész
[12] A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdés és 58. § (1) bekezdés f) pontja alapján állapította meg és ennek alapján számított mérsékelt eljárási illeték viselésére a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezőt.
[13] A Kúria végzése elleni további jogorvoslatot az Nsztv. 30.§ (1) bekezdése zárja ki
Budapest, 2017. december 5.
Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke,
Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Dobó Viola s.k. bíró