A Kúria
végzése
Az ügy száma: Knk.IV.37.760/2018/3.
A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró,
Dr. Horváth Tamás bíró
A kérelmező: Dr. J. A. P.
A kérelmező képviselője: Dr. Kiss N. Csaba egyéni ügyvéd
Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Választási Bizottság 6/2018. (VI.7.) FVB számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria
– a Fővárosi Választási Bizottság 6/2018. (VI.7.) FVB számú határozatát helybenhagyja;
– kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
E végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A szervező 2018. április 20-án 16 óra 25 perckor kérte az általa benyújtott helyi népszavazási aláírásgyűjtő ív hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
„Óhajtja-e Ön, hogy a Fővárosi Közgyűlés rendeletet hozzon arról, hogy a következő egy évben a Duna Budapest római-parti szakaszán a parti sávban árvízvédelmi létesítmény építésének előkészületei nem végezhetők?”
[2] A Fővárosi Választási Iroda vezetője 2018. április 25-én kelt határozatával a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 40. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a 38. § (1) bekezdésében rögzített benyújtási moratóriumra hivatkozással elutasította a kezdeményezést.
[3] A szervező 2018. május 9-én 13 óra 58 perckor a kérdést hitelesítés céljából újból benyújtotta.
[4] Az ügyben eljárt Fővárosi Választási Bizottság a 6/2018. (VI. 7. ) FVB számú határozatával a kérdés hitelesítését megtagadta.
[5] A Fővárosi Választási Bizottság mindenekelőtt megállapította, hogy a Fővárosi Választási Iroda vezetője elutasító határozatának közlését követő 15 napon belül került a kérdés ismételten benyújtásra, így a benyújtási moratóriumot az első benyújtás időpontjára – 2018. április 20. – vonatkozóan kell vizsgálni. Ennek alapja az Nsztv. 40. § (3) bekezdése, amely szerint, ha a szervező a kérdést a helyi választási iroda vezetője elutasító határozatának közlését követő 15 napon belül nyújtja be ismételten, a 38. § alkalmazásában az első benyújtás időpontját kell a kérdés benyújtása időpontjának tekinteni.
[6] A Fővárosi Választási Bizottság szerint az ügyben abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a Fővárosi Választási Iroda vezetőjének határozata helyálló-e abban a tekintetben, hogy az azonos tárgyúság megállapítható-e. A Fővárosi Választási Bizottság rögzítette, hogy Dr. C. Gy-né által benyújtott „AKARJA-E, HOGY A DUNA RÓMAI PARTI SZAKASZÁN A PARTI SÁVBAN MOBIL ÁRVÍZVÉDELMI GÁT ÉPÜLJÖN?” kérdést a Fővárosi Választási Bizottság a 3/2018. (III. 22.) számú, 2018. április 6-án jogerőre emelkedett határozatával hitelesítette, a Fővárosi Választási Iroda vezetője pedig április 11-én látta el az aláírásgyűjtő ívet hitelesítési záradékkal. Az Nsztv. 47. § (1) bekezdése értelmében a hitelesítési záradékkal történő ellátástól számított 30 napon belül volt lehetőség aláírások gyűjtésére. Anélkül azonban, hogy a záradékolt aláírásgyűjtő ívet Dr. C. Gy-né átvette volna, a kezdeményezést 2018. május 9-én iktatott levelében visszavonta. A Fővárosi Választási Bizottság egyetértett a Fővárosi Választási Iroda vezetőjének azon álláspontjával, mely szerint jelen kérdés és a Dr. C. Gy-né által benyújtott kérdés azonos tárgyúnak tekintendő, mivel mindkettő abban kívánja a Fővárosi Közgyűlés döntését kezdeményezni, hogy épüljön-e árvízvédelmi létesítmény a Duna római parti szakaszán a parti sávban. Ez a Fővárosi Választási Bizottság szerint annak ellenére is így van, hogy jelen kérdésben a szervező már az építés előkészületeire is ki kívánja terjeszteni a döntést. Ezzel ugyanis részben azonos, vagy egymást kizáró kötelezettséget róna a döntéshozóra. Az Nsztv. 38. § (1) bekezdés c) pontja alapján azonban korábban benyújtott helyi népszavazási kezdeményezés visszavonásáig azonos tárgyú kérdés hitelesítésére nincs mód.
[7] Mivel a kezdeményezés a benyújtási moratóriumba ütközik, a Fővárosi Választási Bizottság a kérdés hitelesítését megtagadta.
A felülvizsgálati kérelem
[8] A szervező – a bírósági eljárásban kérelmező – a 6/2018. (VI. 7.) FVB számú határozattal szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Ebben elsődlegesen azt kérte, hogy a Kúria az FVB határozatot helyezze hatályon kívül és emellett kötelezze az FVB-t az Nsztv. 41. § (1) bekezdésében előírt eljárás érdemi lefolytatására. Másodsorban azt kérte, hogy a Kúria a támadott határozatot az Nsztv. 57. (3) bekezdése alapján oly módon változtassa meg, hogy a népszavazási kérdést hitelesíti. Harmadszor indítványozta, hogy a Kúria az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. § (1) bekezdése alapján kezdeményezze az Nsztv. 40. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását.
[9] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy az ismételt benyújtás pillanatában már nem állt fenn az Nsztv. 38. § (1) bekezdésében nevesített, az esetre alkalmazható benyújtási tilalmak közül sem a d) pont szerinti, sem a c) pont szerinti ok, azonban ezeket az FVB nem vizsgálta. Előadta továbbá, hogy az FVB határozat helytelenül mérlegelte a két kérdés jogi tárgya közötti különbség jelentőségét. Az FVB határozat ugyanis tévesen azonosította be, hogy mi a két önkormányzati aktus szándékolt tárgya: Dr. C. Gy-né kezdeményezése a megépítés tárgyában kíván határozathozatalt, ezzel szemben a kérelmező építés előkészülete tárgyában kezdeményez rendeletalkotást. Kifejtette, hogy az FVB ülésén személyesen részt vett, ahol előadta, hogy éppen azért érezte a szükségét annak, hogy Dr. C. Gy-né kezdeményezését kiegészítse – a megfogalmazásában is maximálisan követve az ő meghatározását –, mert az ő kérdésére egy érvényes és eredményes népszavazáson adott „NEM” szavazat nem garantálná, hogy az előkészületi tevékenység tiltva legyen az érintett helyszínen.
[10] A Fővárosi Választási Bizottság által elkövetett jogsértések körében formai és tartalmi jogsértésre is utalt a kérelmező.
[11] A formai jogsértés tekintetében a kérelmező mulasztást vélt felfedezni, mert álláspontja szerint az FVB helytelenül, a törvényben foglaltaktól eltérően értelmezte az Nsztv. 40. § (3) bekezdését. Amennyiben ugyanis a Fővárosi Választási Bizottság abban foglal állást, hogy a Fővárosi Választási Iroda vezetőjének határozata helytálló-e az azonos tárgyúság tekintetében, az első benyújtás időpontjára, 2018. április 20-ra vonatkozóan, akkor ezzel jogorvoslati tevékenységet végez. Márpedig az FVB eljárása nem valósíthat meg jogorvoslatot, mivel az Nsztv. 40. § (2) bekezdése első mondatának tagmondata értelmében a helyi választási iroda vezetőjének határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye. Kifogásolta, hogy az FVB határozat teljes egészében az FVI vezető határozatával kapcsolatos megállapításokon alapul.
[12] A tartalmi jogsértés tekintetében a kérelmező szerint az FVB megsértette a Ve. 43. § (5) bekezdésének előírását, amely szerint a Fővárosi Választási Bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. Mulasztást követett el az FVB, mivel határozatának indokolásában nem rögzítette sem azt, hogy milyen szempontok alapján tekintette figyelmen kívül hagyandónak, hogy más a jogi tárgya Dr. C. Gy-né, illetve a kérelmező kérdésének, sem azt, hogy milyen tények alapján és milyen logikai levezetéssel jutott arra a következtetésre, miszerint a kérelmező „abban kívánja a Fővárosi Közgyűlés döntését kezdeményezni, hogy épüljön-e árvízvédelmi létesítmény a Duna római parti szakaszán a parti sávban”. Ezzel az FVB megsértette a Ve. 46. § dc) pontjában foglaltakat is.
[13] Előadta továbbá, hogy az FVB nem végezte el a kérdés hitelesítéséhez szükséges vizsgálatokat. Vizsgálnia kellett volna az FVB-nek a két döntés logikai kapcsolatát, egymáshoz való viszonyát, a négyféle lehetséges érvényes, és eredményes népszavazási kimenetet.
[14] A kérelmező végül az Nsztv. 40. § (3) bekezdése alkotmánybírósági kontrollja iránti bírói kezdeményezést javasoló indítványt is tett. Álláspontja szerint abban az esetben, amikor a Fővárosi Választási Iroda vezetője a benyújtási moratóriumnak az Nsztv. 38. § (1) bekezdés d) pontja alapján utasítja el a népszavazási kezdeményezést, a Fővárosi Választási Bizottságot olyan határozat meghozatalára kényszeríti, ami a népszavazás kezdeményezésének az Alaptörvény 31. cikk (2) bekezdésében biztosított jogát alkotmányos indok nélkül korlátozza azzal, hogy akkor is a két kérdés viszonyának ex tunc értékelését írja elő, ha a Fővárosi Választási Bizottság általi vizsgálat idejére már az első benyújtott kérdést visszavonták.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan.
[16] A kérelmező elsődleges, másodlagos, és alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet is benyújtott.
[17] 1. Az elsődleges kérelem a 6/2018. (VI.7.) FVB határozat hatályon kívül helyezésére és az FVB „érdemi eljárás lefolytatása” kötelezésére irányult. Ezzel összefüggésben a Kúria utal arra, hogy az Nsztv. 61. § (3) bekezdése és az 57. § (3) bekezdése értelmében a Kúria „a helyi választási bizottság határozatát helybenhagyja, vagy azt megváltoztatja; döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.” Ebből következően a bíróságnak nincs jogosultsága – még eljárási szabálysértés esetén sem – a választási bizottság határozata hatályon kívül helyezésére és új eljárásra kötelezésére. A Kúriának a választási bizottság határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján – a törvényi feltételek fennállása esetén – végső, érdemi döntést kell hozni. Erre tekintettel a Kúria a kérelmezőnek az FVB határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kezdeményezését elutasította.
[18] 2. A kérelmező másodlagosan a támadott határozat megváltoztatását kérte.
[19] 2.1. Ebben a körben előadta, hogy az FVB az Nsztv. 38. § (1) bekezdésben foglalt feltételeket nem vizsgálta meg. Ezzel összefüggésben elsőként rögzítendő, hogy az FVB a kérdés hitelesítését az Nsztv. 38. § (1) bekezdés c) pontja alapján tagadta meg, tehát ez a megtagadási ok vizsgálandó felülvizsgálati eljárásban. Az FVB határozat szerint a kérelmező az aláírásgyűjtő ívet 2018. április 20-án nyújtotta be. Miután az FVI vezetője a benyújtási moratóriumra hivatkozva a kezdeményezést elutasította – mert Dr. C. Gy-né kérdése 2018. április 6-án jogerősen hitelesítésre került – a kérelmező kérdését 2018. május 9-én hitelesítés céljából ismét benyújtotta. Dr. C. Gy-né azonban ugyan ezen a napon kelt levelében kezdeményezését visszavonta. Kérdés tehát, hogy a kezdeményező esetében a 2018. május 9-i ismételt benyújtás időpontja, vagy az eredeti, 2018. április 20-i időpont számít-e? Erre a kérdése az Nsztv. 40. § (3) bekezdése egyértelmű választ ad. E szerint „Ha a szervező a kérdést a helyi választási iroda vezetője elutasító határozatának közlését követő tizenöt napon belül nyújtja be ismételten, a 38. § alkalmazásában az első benyújtás időpontját kell a kérdés benyújtása időpontjának tekinteni.” Az Nsztv. e szakasza nem hagy kétséget a felől, hogy jelen ügyben a benyújtás időpontjának 2018. április 20-át kell tekinteni. Ebben az időpontban Dr. C. Gy-né kérdését tartalmazó aláírásgyűjtő ív már hitelesítési záradékkal volt ellátva, s semmi akadálya nem volt az adott kérdésben történő aláírásgyűjtésnek. A korábbi kezdeményezés visszavonására csak 2018. május 9-én került sor. Megalapozott így az FVB azon álláspontja, amelynek értelmében az Nsztv. 38. § (1) bekezdés c) pont szerinti tilalom fennáll. E szabály értelmében: „A kérdés benyújtását követően nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés (...) a helyi népszavazási kezdeményezés visszavonásáig (...)” A 2018. április 20-án benyújtottnak tekintendő kérdés ez okból moratórium alá esik. A Kúria tehát úgy ítélte meg, hogy az FVB megfelelően vizsgálta az Nsztv. 38. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülését, másrészt a tényállásra megfelelő jogszabályokat alkalmazott és helyes döntést hozott.
[20] 2.2. A kérelmező a tartalmi kérdések körében felvetette a kérdésazonosság problémáját. A kérelmező szerint az FVB mulasztott, amikor e tárgyban nem megfelelően indokolta meg határozatát, a bizonyítékokat nem a Ve. szerinti rendben értékelte [Ve. 43. § (5) bekezdés], továbbá véleménye szerint a két kérdés nem azonos [Nsztv. 38. § (3) bekezdés], más a jogi tárgya (Ve. 46. § dc) pont). Dr. C. Gy-né kérdése ugyanis a „megépítésre vonatkozik”, míg jelen kezdeményezés az „építés előkészületére”. Továbbá az előző kérdés önkormányzati határozathozatalt, míg jelen kérdés rendeletalkotást eredményez.
[21] A Kúria ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a felülvizsgálni kért határozat tartalmaz indokolást a kérdésazonosság tekintetében. A határozat rögzíti, hogy mindkét kérdés abban kívánja a Fővárosi Közgyűlés döntését kezdeményezni, hogy épüljön-e árvízvédelmi létesítmény a Duna római-parti szakaszán a parti sávban. Arra is utal az FVB határozat, hogy részbeni azonosságot, vagy választól függően egymást kizáró kötelezettséget teremt az, hogy jelen ügyben a szervező már az előkészületre is ki kívánja terjeszteni az önkormányzati döntés hatályát. A Ve. 43. § (5) bekezdése értelmében „[a] választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.” A Kúria megítélése szerint ezt a követelményt az FVB a fenti indokok miatt nem sértette meg.
[22] Az Nsztv. 38. § (3) bekezdés szerint „[k]ét kérdés abban az esetben tekintendő azonos tárgyúnak, ha azok – akár részben – azonos vagy egymást kizáró kötelezettséget rónának a képviselő-testületre.” A Kúria elsőként azt állapítja meg, hogy nem helytálló az az álláspont, amely szerint a kérdésazonosságot eleve kizárja, ha más döntési formát (önkormányzati rendeletet vagy határozatot), illetve ugyanazon tárgyra vonatkozó, de eltérő (kiegészítő) tevékenységet eredményez a kérdés alapján megtartandó népszavazás. Dr. C. Gy-né által kezdeményezett népszavazás azt a kérdést teszi fel a helyi választópolgároknak, hogy egyetértenek-e abban, hogy a Duna Budapest római-parti szakaszán a parti sávban mobil árvízvédelmi gát épüljön, míg jelen kérdés arra irányul, hogy rendelet tiltsa a következő egy évben a Duna Budapest római-pari szakaszán a parti sávban árvízvédelmi létesítmény építésének előkészületeit. A Kúria megítélése szerint a két kérdés – az Nsztv. 38. § (3) bekezdése alapján – azonos tárgyúnak tekintendő. A kérdésazonosság szempontjából nincs annak jelentősége, hogy megépítésről vagy az építés előkészítéséről van szó. Amennyiben a két kérdésben párhuzamos aláírásgyűjtés, majd ezt követően párhuzamos népszavazás zajlana, úgy nem kizárt az ellentétes eredmény, amelynek következtében a Közgyűlés is ellentétes döntések meghozatalára lenne köteles. Amennyiben a két kérdésben azonos válasz születik, úgy a részbeni azonosság miatt keletkezik döntéshozatali lehetetlenség. Mindezen helyzetek fennállhatnak a döntés formájától függetlenül. Az Nsztv. 38. § (3) bekezdése épp ezt akarja kizárni.
[23] Egyébként megjegyzendő, hogy a kérdésazonosságra maga a felülvizsgálati kérelem is utalt akkor, amikor előadta, hogy Dr. C. Gy-né kezdeményezését követve, azt kiegészítve fogalmazta meg az új népszavazási kérdését. Tehát a részbeni azonosságot – így a 38. § (3) bekezdésében foglaltak fennállását – a kérelmező is elismerte.
[24] A Ve. 46. § dc) pontja értelmében a választási bizottság határozata tartalmazza a mérlegelési jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket. A Kúria megítélése szerint az FVB e törvényi rendelkezést sem sértette meg. Ismertette a korábban feltett kérdést, ismertette annak benyújtása és visszavonása körülményeit. Tényállást állapított meg az elbírált kérdéssel kapcsolatban, felhívta a releváns jogszabályokat, majd a döntés zárásaként megfelelően rámutatott azon szempontokra, amely alapján az Nsztv. 38. (1) bekezdés c) pontjában foglalt moratórium fennáll.
[25] 3. Végezetül a Kúria az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet vizsgálta meg. Az Nsztv. 40. § (3) bekezdése szerint „Ha a szervező a kérdést a helyi választási iroda vezetője elutasító határozatának közlését követő tizenöt napon belül nyújtja be ismételten, a 38. § alkalmazásában az első benyújtás időpontját kell a kérdés benyújtása időpontjának tekinteni.” Az Nsztv. 38. §-a a benyújtási moratórium szabályait tartalmazza.
[26] Megállapítható, hogy az Nsztv. 40. § (3) bekezdése quasi kedvezményszabály: azt kívánja biztosítani, hogy a kérelmező ne essen el a kérdése érdemi vizsgálatának lehetőségétől, ha az FVI vezetője úgy ítéli meg, hogy a kezdeményezés a helyi népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével nyilvánvalóan ellentétes, vagy nem felel meg a 35. §-ban, a 36. §-ban és a 38. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, továbbá ha az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a jogszabályi feltételeknek [Nsztv. 40. § (1) bekezdés]. Helyesen utalt arra a felülvizsgálati kérelem, hogy az ismételt benyújtás nem jogorvoslat – a Kúria megítélése szerint az FVB határozat sem annak tekintette – hanem egy lehetőség arra nézve, hogy a kérelmező elérje: a választási bizottság tűzze napirendre a kérdés vizsgálatát [Nsztv. 40. § (2) bekezdés]. [Hasonlót tartalmaz az Abtv. 55. § (2) bekezdése, amely szerint a főtitkár előzetesen vizsgálja, hogy az indítvány alkalmas-e alkotmánybírósági eljárás megindítására, megfelel-e az indítványra vonatkozó, e törvényben előírt formai és tartalmi követelményeknek, valamint fennállnak-e eljárást gátló akadályok. Amennyiben az indítványozó ezt nem fogadja el, újabb kérelme már alkotmánybíró, vagy valamely testület elé kerül.]
[27] A Kúria megítélése szerint az Nsztv. 40. § (3) bekezdése nemhogy korlátozza a választópolgárok Alaptörvény 31. cikk (2) bekezdésébe foglalt helyi népszavazáshoz való jogát, hanem annak épp érvényesítését kívánja elősegíteni. Az, hogy egy korábbi népszavazási kezdeményezés visszavonásra kerül, s ezáltal az Nsztv. 40. § (3) bekezdésének alkalmazása a következő kérdés hitelesítését az Nsztv. 38. § (1) bekezdése szerinti moratórium miatt kizárja, nem jelenti azt, hogy ez az atipikus helyzet a norma-érvényesülés egészét érintően fennáll.
[28] A fenti indokok alapján a Kúria a 6/2018. (VI.7.) FVB határozatot az Nsztv. 57. § (3) bekezdése alapján helybenhagyta.
Záró rész
[29] A Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási illeték viseléséről.
[30] A Kúria végzése elleni további jogorvoslatot az Nsztv. 61. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó 57. § (3) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. július 10.
Dr. Kalas Tibor, a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt előadó bíró,
Dr. Horváth Tamás bíró