Kúria
Knk.IV.37.685/2017/3. sz.
A Kúria V. B. kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) által aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítése kapcsán meghozott 91/2017. számú NVB határozatának felülvizsgálata tárgyában, nemperes eljárásban, meghozta az alábbi
v é g z é s t:
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 1.000 (egyezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
[1] A Nemzeti Választási Bizottság a 91/2017. számú NVB határozatában megtagadta azon aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését, amelyen az alábbi kérdés szerepelt:
„Akarja-e Ön, hogy Magyarország a Hágai Nemzetközi Bíróságon kérje az 1947. évi XVIII. törvény által becikkelyezett párizsi békeszerződés semmissé nyilvánítását arra hivatkozva, hogy az sérti a magyar, a székely és a ruszin népnek az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel becikkezett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 1. rész 1. cikk. 1. pontjában leszögezett önrendelkezési jogát?”
[2] A Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a kérdés nem felel meg az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt szabálynak és a 8. cikk (3) bekezdés d) és h) pontjaiban foglalt tiltott tárgykörbe ütközik, valamint nem felel meg a kérdéssel szemben támasztott, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Nsztv.) 9.§ (1) bekezdése szerinti népszavazási eljárásban alkalmazandó egyértelműség követelményének. Erre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság az Nsztv. 11. §-ában fogalt hatáskörében eljárva a magánszemély Szervező által benyújtott országos népszavazási kezdeményezésére irányuló kérdés hitelesítését megtagadta.
[3] A 91/2017. számú NVB határozat ellen a kérelmező nyújtott be bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet. Kifejtette, hogy véleménye szerint a hitelesíteni kívánt kérdés nem ütközik tiltott tárgykörbe és megfelel az egyértelműség követelményének. Továbbá a határozat a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik.
[4] Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Általános részét – az e törvényben foglalt eltérésekkel – alkalmazni kell. A Ve. 224. § (5) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
[5] A Ve. 231. § (2) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.
[6] Erre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[7] A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdés és 58. § (1) bekezdés f) pontja alapján állapította meg és ennek alapján számított mérsékelt eljárási illeték viselésére a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezőt.
[8] A jogorvoslatot az Nsztv. 30.§ (1) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2017. szeptember 26.
Dr. Kalas Tibor s. k. a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola s. k. előadó bíró, Dr. Horváth Tamás s. k. bíró