KÚRIA
Knk.IV.37.488/2015/3.szám
A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt Gulyás Mihály Balázs szervezőnek, a Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítése kapcsán meghozott 89/2015. számú határozatának felülvizsgálata tárgyában, nemperes eljárásban, meghozta az alábbi
v é g z é s t :
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 89/2015. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
I.
1. A Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban NVB) 89/2015. számú határozatában megtagadta a szervező által 2015. április 9-én benyújtott aláírásgyűjtő ív hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank vezető tisztségviselői a Magyar Nemzeti Bankkal egyetemélegesen feleljenek a Magyar Nemzeti Bank által közigazgatási jogkörben okozott kárért?”
2. Az NVB a népszavazás kezdeményezéséről az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (továbbiakban Nsztv.) 11. §-ára alapítottan vizsgálta a kérdés hitelesíthetőségét. Indokolásában kifejtette, hogy a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hatósági tevékenységével összefüggésben keletkezett esetleges károkért a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 56. §-a értelmében az MNB köteles helytállni.
Az NVB határozatában alapjogi oldalról vizsgálta a kérdés kapcsán megtartandó érvényes és eredményes népszavazás következtében elfogadandó törvény alkotmányosságát. Vizsgálata eredményeként nem látott olyan okot, amely az MNBtv. hatályos 56. §-ával szemben az MNB vezető tisztségviselőire is kiterjedő, egyetemleges kárviselési, kárelosztási szabályozás kialakítását tenné szükségessé.
3. Mindebből arra a következtetésre jutott, hogy a kérdés szerinti szabályozás az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésébe ütközően korlátozná az MNB vezető tisztségviselőinek tulajdonhoz való alapjogát. A kérdés hitelesítésére – az alaptörvény-ellenesség kiküszöbölése érdekében – csak az Alaptörvény módosítása révén kerülhetne sor. Ugyanakkor ennek lehetőségét népszavazás esetében maga az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében zárja ki, ezért az NVB a kérdés hitelesítését megtagadta.
4. A szervező felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához az NVB határozatának megváltoztatását, a kérdés hitelesítését kérve.
Részben arra hivatkozott, hogy az NVB a kérdés hitelesítését a demokratikus döntéshozatali eljárásra tartozó célszerűségi oldalról ítélte meg.
Az Alkotmánybíróság gyakorlatára utalva mutatott rá az NVB határozatának alaptörvény-ellenességére. Álláspontja szerint, ha a tulajdonhoz való jog korlátozását a közérdek indokolja – mint ahogy az a jelenlegi esetben is fennáll –, a szabályozás alaptörvény-ellenességét csak annak aránytalansága támaszthatja alá.
Mindemellett a jogrendben ismert intézményként utalt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban:Ptk.) 6:541. §-ára. E szerinti a jogi személyek vezető tisztségviselői a jogi személy által harmadik személynek okozott kárért egyetemleges felelősséget viselnek. Álláspontja értelmében az NVB érveléséből a Ptk. hivatkozott rendelkezésének a tulajdonhoz való jog aránytalan korlátozása miatti alaptörvény-ellenessége következne.
II.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
1. A Kúria az Nsztv. 30. § (1) bekezdésében – figyelemmel az Nsztv. 11. §-ára is - megfogalmazott hatáskörében eljárva, nemperes eljárásban, az Alaptörvény védelme érdekében, elsődlegesen a felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján vizsgálja felül az NVB határozatát.
2. Az NVB által minősített kérdés az MNB hatósági jogkörével közvetlen összefüggésben keletkezett károkért vagy személyiségi jogsérelemért való helytállási kötelezettségét érinti a felelőssé tehető személyek körének bővítésével. Az MNBtv. 56. §-a értelmében a közigazgatási jogkörben okozott kárért jelenleg a közigazgatási jogkör címzettje, azaz MNB viseli a felelősséget.
3. Az MNB tisztségviselői, a „vezető tisztségviselőkkel” együtt – bármely más hatóság tisztségviselőihez hasonlóan – az MNB közigazgatási hatósági hatáskörében eljárva, az egyedi méltányosság és az általános igazságosság érdekében, nem pedig saját nevükben, saját hasznukra gyakorolják a közhatalmat. Ebből következően tehát nem magánszemélyként, hanem a hatóság tisztségviselőjeként kerülnek eljárási és anyagi jogi jogviszonyba a hatósági eljárás ügyfeleivel.
4. Mindez természetesen nem zárja ki a tevékenységükért fennálló felelősségüket, amely azonban a kifejtettek értelmében nem lehet magánjogi jellegű kárfelelősség, hanem – a tisztség megszerzésétől függően - politikai, közszolgálati, adott esetben pedig büntetőjogi felelősségként realizálódhat.
5. Mindebből következőleg tehát a közérdek nem ahhoz fűződik - és az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság, jogbiztonság elvének érvényesülése nem azt kívánja meg -, hogy az MNB vezető tisztségviselői személyes vagyonukkal is helytálljanak az MNB által folytatott közigazgatási hatósági eljárás ügyfeleinek esetlegesen okozott vagyoni avagy személyiségi jogi károkért. Az alkotmányos jogállami működés és a közérdek azt a követelményt támasztja a hatóságként fellépő MNB-vel szemben, hogy a hatósági tevékenysége a jog keretei között maradjon, és ezen belül a hatósági jogkört gyakorlók is rászoríthatóak legyenek választott, illetve egyéb jellegű tisztségeik felelősségteljes, jogszerű gyakorlására. Miután a jogállami működés ezen jogszabályi feltételei nem kétségesen fennállnak a jogrendben, ezért a felülvizsgálati kérelem megalapozatlanul hivatkozott olyan közérdekre, amely a kérdéses személyi kör alapjogainak korlátozását a kérdésben foglaltak szerinti módon szükségessé tenné.
A kifejtettek értelmében a Kúria nem osztotta azt az álláspontot, hogy az NVB a kérdés hitelesíthetőségét célszerűségi alapon bírálta volna el, de nem tudott párhuzamot vonni a határozat indokolása és a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott, a magánjogi viszonyokra szabott Ptk.-beli szabályozás között sem.
6. Mindezen indokok alapján a népszavazás kezdeményezésére irányuló kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján nem volt hitelesíthető. Ezért a Kúria az NVB határozatát az Nsztv. 30. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.
7. Az illetékviseléséről a Kúria az illetékekről szóló – módosított – 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdésének megfelelő alkalmazásával határozott.
8. A Kúria határozatáról az Nsztv. 30. § (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közleményt tesz közzé.
A jogorvoslatot az Nsztv. 30.§ (1) bekezdése zárta ki.
Budapest, 2015. szeptember 1.
Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke,
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt sk. bíró