KÚRIA
Knk.IV.37.358/2015/3.szám
A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek, a dr. Pálffy Ilona elnök által képviselt Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítése kapcsán meghozott 52/2015. számú határozatának felülvizsgálata tárgyában, nemperes eljárásban, meghozta az alábbi
v é g z é s t :
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 52/2015. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
I.
1. A Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban NVB) 52/2015. számú határozatában megtagadta a szervező által 2015. március 13-án benyújtott aláírásgyűjtő ív hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy nyilvánosságra kell hozni a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos valamennyi pénzügyi információt?”
2. Az NVB a népszavazás kezdeményezéséről az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (továbbiakban Nsztv.) 11. §-ára alapítottan vizsgálta a kérdés hitelesíthetőségét. Indokolásában az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjában foglaltakra hivatkozással megállapította, hogy a a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 2014. II. törvény (a továbbiakban: Egyezmény) 13. cikk 2. és 3. pontjai szerinti nemzetközi kötelezettségbe ütközne a kérdés hitelesítése. Emellett és tekintettel az Egyezmény 13. cikkében vállalt nemzetközi kötelezettségekre, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 5. §-a rögzítette azokat az üzleti és műszaki adatokat, amelyek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info.tv.) 27. § (2) bekezdés b) és h) pontjai alapján a keletkezésüktől számított 30 évig közérdekű adatként nem ismerhetőek meg. Ezért az NVB a kérdés hitelesítését az Alaptörvény, illetve az Nsztv. 9. § (1) bekezdésére tekintettel megtagadta.
3. A szervező felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amelyben az Nsztv. 30. § (1) bekezdése alapján az NVB határozatának megváltoztatását és a kérdés hitelesítését kérte.
A szervező az Egyezmény 13. cikk 4. pontjában foglaltakra hivatkozással vitatta, hogy a kérdés alapján meghozandó törvényi szabályok esetén a kérdés szerinti pénzügyi információk nyilvánosságra hozatala esetén sérülnének az egyezményben vállalt nemzetközi kötelezettségek.
Utalt továbbá arra, hogy a paksi atomerőmű bővítésének finanszírozása államközi kölcsönszerződésből származó forrásokból, azaz a Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése szerinti közpénzekből valósul meg, amelyekkel szemben az átláthatóság alaptörvényi kötelezettség. Álláspontja értelmében a Tv. 5. §-a szerinti titkosítás nem olyan nemzetközi kötelezettség, amely indokolttá tehetné az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjára történő hivatkozást.
II.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
1. A Kúria az Nsztv. 30. § (1) bekezdésében – figyelemmel az Nsztv. 11. §-ára is - megfogalmazott hatáskörében eljárva, nemperes eljárásban vizsgálja felül az NVB határozatának alkotmányosságát és törvényességét. Az NVB határozatának jogszerűségét az Alaptörvény védelme érdekében elsődlegesen a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel vizsgálja felül.
2. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja értelmében „[n]em lehet országos népszavazást tartani (…)
nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről (…)”.
Az NVB a kérdés hitelesítését azzal az indokkal tagadta meg, hogy az eredményes népszavazás az Egyezmény 13. cikk 2-3. pontjaiban foglalt hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség végrehajtását akadályozná.
A szervező szerint ezzel szemben az Egyezmény 13. cikk 4. pontja értelmében nincs akadálya annak, hogy az Országgyűlés törvényben rögzítse a pénzügyi információk nyilvánosságra hozatalát, így az nem akadályozná az Egyezményben foglaltak végrehajtását.
3. A Kúria a Knk.IV.37.178/2014. számú határozatában már állást foglalt azzal kapcsolatosan, hogy az Egyezményben vállalt nemzetközi kötelezettségek természetéről, annak Alaptörvényhez való viszonyáról. A Kúria az Egyezmény 1. cikk 1. pontjával kapcsolatosan megállapította, hogy az az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjával közvetlen összefüggést mutat. Megállapította azt is, hogy az együttműködés önmagában is olyan nemzetközi kötelezettség, amely részét képezi az Alaptörvény hivatkozott rendelkezésének. Az Alaptörvényt ebben a tekintetben nem lehet megszorítóan értelmezni.
Az Egyezmény 9. cikkével kapcsolatosan rögzítette, hogy az egyik szerződő fél által a finanszírozás tekintetében vállalt hitelnyújtásra irányuló kötelezettség is része az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjának hatálya alatt álló nemzetközi kötelezettségvállalás még akkor is, ha a kötelezettség nem a magyar felet, hanem az Orosz Föderáció Kormányát terheli.
4. Az Egyezmény 13. cikke a „titoktartás” szabályait rendezi. Eszerint a szerződő felek megállapodtak a jogrendjük által tilalmazott és az Egyezmény végrehajtása révén keletkezett információk átadásának kizártságáról, egymás részére, illetve harmadik fél számára történő, külön eljáráshoz kötött korlátozott átadásáról, nyilvánosságra hozataláról, az adatok minősítésének rendjéről. Megállapodtak továbbá „(…) az adott félre, Illetékes Hatóságra, … nézve kötelező erejű jogszabály vagy hatáskörrel rendelkező bíróság által elrendelt információk” átadásának módjáról is. A felek ebben a tekintetben a kiadandó információk mennyiségének és minőségének a jogszabályi avagy bíróság által előírt kötelezettséghez képest minimális és a felek számára még éppen elfogadható átadásáról rendelkeztek a 13. cikk 4. pontjában. Az Egyezmény ezen titoktartással összefüggő kötelezettségeit rendezte a beruházás megvalósítása során kötött szerződésekkel összefüggésben keletkezett üzleti és műszaki adatok tekintetében az Országgyűlés a Tv. 5. §-ában.
5. A Tv. 5. §-a
- „ (…) az Egyezmény 3. cikk 1. pontja szerinti Orosz Kijelölt Szervezet és annak alvállalkozói, valamint az Egyezmény 3. cikk 2. pontja szerinti Magyar Kijelölt Szervezet és alvállalkozói által kötött szerződésekben foglalt üzleti és műszaki adatok”,
- „valamint az ezen Megvalósítási Megállapodások, szerződések”
- „és az Egyezmény előkészítésével, megkötésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok”,
- „valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló adatok”
vonatkozásában rendelkezett az Info. tv. 27. § (2) bekezdés b) és h) pontjára figyelemmel, azok keletkezésétől számított 30 évig közérdekű adatként történő megismerhetőségéről.
Az Egyezmény rendelkezései értelmében a felek együttműködése, az Egyezmény végrehajtása a felek, az „Illetékes Hatóságok”, illetve a Kijelölt Szervezetek és az Alvállalkozók közötti bonyolult szerződéses viszonyrendszer kialakítását teszi szükségessé. Az Egyezménnyel összefüggő adattartalom és a részes felek által a 13. cikkben rendezett, a Tv. 5. §-a szerint titkosított információk közötti átfedés nem teljes körű. Következésképpen nem minden adat minősül olyannak, amelynek nyilvánosságra kerülése akadályát jelentené az Egyezményből folyó kötelezettség teljesítésének.
6. Mindazonáltal nem kétséges, hogy a Tv. 5. §-a szerinti üzleti és műszaki adatok ilyenek. Így érvényes és eredményes népszavazás esetén „valamennyi pénzügyi információ” nyilvánosságra hozatala nem csupán az Egyezmény 13. cikk 2. és 3. pontjában, de a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott 13. cikk 4. pontban vállalt kötelezettséget is sértené.
A 13. cikk 4. pontja alapján ugyanis a magyar félnek a jogszabályi, valamint bírói kötelezés alapján átadásra kerülő információk esetében is azoknak az orosz szerződő féllel történő előzetesen egyeztetett mennyiségi minimalizálására kell törekednie. Ezért helyesen tagadta meg az NVB a kérdés hitelesítését, mivel a beruházással kapcsolatos „minden pénzügyi információ” nyilvánosságra hozatala az Egyezmény 13. cikkében vállalt kötelezettségbe ütközne.
7. A kifejtettek értelmében a Kúria megállapította, hogy az NVB határozata az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja alapján jogszerű, ezért azt az Nsztv. 30. § (1) bekezdése értelmében helybenhagyta.
8. Az illetékről a Kúria az illetékekről szóló – módosított – 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdése megfelelő alkalmazásával határozott.
9. A Kúria az NVB kérdés hitelesítését megtagadó határozatát helybenhagyta, ezért határozatáról az Nsztv. 30. § (4) bekezdése értelmében – határidőben - közleményt tesz közzé a Magyar Közlönyben.
A jogorvoslatot az Nsztv. 30.§ (1) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2015. június 16.
Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke,
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró,
Dr. Kalas Tibor sk. bíró