Knk.IV.37.348/2015/3. számú határozat

Kúria

Knk.IV.37.348/2015/3.

A Kúria … szervezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítése kapcsán meghozott 47/2015. (III.30.) NVB határozatának felülvizsgálata tárgyában, nemperes eljárásban, meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 1.000 (egyezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Nemzeti Választási Bizottság a 47/2015. (III.30.) NVB határozatában hitelesítette azt az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, amelyen az alábbi kérdés szerepelt:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy ne kelljen a gazdasági kamarai közfeladatok ellátásához kötelezően kamarai hozzájárulást fizetni?”

A Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a kérdés az Alaptörvényben, és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Nsztv.) megfogalmazott követelményeknek megfelel, továbbá a népszavazási kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak. Erre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság az Nsztv. 11. §-ában foglalt hatáskörében eljárva a magánszemély szervező által benyújtott országos népszavazás kezdeményezésére irányuló kérdés hitelesítéséről döntött.

A 47/2015. (III.30.) NVB határozat ellen a szervező nyújtott be bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet. Kifejtette, hogy a hitelesített kérdés a gazdasági kamaráknak fizetendő hozzájárulás megszüntetésére irányul. A kamarai hozzájárulásról a 3149/2013. (VII.24.) számú AB határozat megállapította, hogy az közteher, még ha nem is központi adónem, illetve nem képezi a központi költségvetés bevételét. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja – célját tekintve – a közterheket kívánta kizárni az országos népszavazás tárgyai közül, ezért a közterhekről ne lehet népszavazást tartani. Az NVB- nek ezért az Nsztv. 11. §-a alapján a kérdés hitelesítését meg kellett volna tagadnia.

Az Nsztv. 1. § (1)  bekezdése szerint az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Általános részét – az e törvényben foglalt eltérésekkel – alkalmazni kell. A Ve. 224. § (5) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. Mivel a benyújtott kérelem e törvényi feltételnek nem felelt meg a Kúria Knk.IV.37.348/2015/2. számú végzésével szoros határidő megjelölése mellett a szervezőt hiánypótlásra hívta fel. A megadott határidő eredménytelenül telt el.

A Ve. 231. § (2) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.

Erre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdés és 58. § (1) bekezdés f) pontja alapján állapította meg és ennek alapján számított mérsékelt eljárási illeték viselésére a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján kötelezte a szervezőt.

A jogorvoslatot az Nsztv. 30.§ (1) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2015. május 28.

Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt  sk. bíró