Kúria
Knk.IV.37.164/2014/2.
A Kúria a személyesen eljárt kérelmezőnek, Nemzeti Választási Bizottság által hozott 29/2014. (I.29.) számú aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítése kapcsán meghozott határozatának felülvizsgálata tárgyában, nem peres eljárásban, meghozta az alábbi
v é g z é s t :
A Kúria a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 1.500 (ezerötszáz) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
I.
1. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 29/2014. (I. 29.) számú határozatában (megjelent: Magyar Közlöny, 2014. 11. szám) együttesen bírálta el és tagadta meg nyolc aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését. Valamennyi kérdés alkotmányos (az Országgyűlés, az NVB) és egyéb intézmény (Magyar Ügyvédi Kamara) tisztségviselőinek, tagjainak javadalmazását, büntetőjogi felelősségét, mentális állapotát veti fel.
2. Az NVB döntését az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére, a népszavazásról szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Nsztv.) 10. § e) pontjára, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 3. §-ára alapította. Az NVB értelmezésében az olyan kezdeményezői magatartás, amely „akár egy időben, akár egymást követően ugyanabban vagy hasonló témakörben, valamint előre teljesen eredménytelennek mutatkozó, számos népszavazási kezdeményezés, úgynevezett kérdéssorozat benyújtására irányul” nem fér össze a népszavazás intézményének Alaptörvényben rögzített rendeltetésével és ellentétes a régi Ve. 3. §-a szerinti rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével. Az NVB a konkrét ügyben megállapította, hogy a népszavazásra feltenni szándékozott kérdésekben jogsértő állítások fogalmazódnak meg, amelyek tárgyában a kezdeményező nem kívánta a választópolgárok véleményét kikérni, az Országgyűlés döntését determinálni. Valóságos célja ezzel szemben az volt, hogy kérdésbe rejtett állításai a Magyar Közlönyben megjelenhessenek. Az ilyen kezdeményezői magatartás pedig az Alaptörvénybe és a régi Ve. alapelvi szintű szabályaiba ütközik.
3. A kezdeményező kifogást nyújtott be a Kúriához, amelyben az NVB-t új eljárás lefolytatására és arra kérte kötelezni, hogy minden benyújtott népszavazási kérdését bírálja el önállóan, valamint elutasított kezdeményezéseit jelentesse meg a Magyar Közlönyben. Arra hivatkozott, hogy nyolc, eltérő témában megfogalmazott népszavazási kezdeményezéseit önálló aláírásgyűjtő íveken nyújtotta be az NVB-hez, ezért azok „egységes elutasítása általános halandzsa alapján azt bizonyította, hogy egyik kezdeményezésemmel sem foglalkoztak részleteiben, hanem „pofára” történt az elutasítás”. Súlyosan aggályosnak ítélte a népszavazási kezdeményezések Magyar Közlönyben történő közzétételének megtagadását, mivel álláspontja értelmében erre „a benyújtáskor érvényben lévő szabályozás szerint nem volt jogosult az NVB”.
4. A kifogás érdemben nem bírálható el.
5. A Kúria a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról 2013. évi CCXXXVIII. törvény 93. § (1) bekezdése, valamint 94. § (1) bekezdése, illetve a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontja alapján a kifogást a régi Ve. rendelkezései szerint bírálta el. A kifogást tevő a kezdeményezéseket 2014. január 7-én nyújtotta be hitelesítésre az NVB-hez, az NVB pedig a régi Nsztv. és Ve. hatálya idején hozta meg határozatát.
6. A régi Ve. 116. §-a (XIII. fejezet) folytán alkalmazandó 84. § (1) bekezdése értelmében (X. fejezet, „Bírósági felülvizsgálat”) „[a] bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat”.
A kifogást tevő kifogását jogi képviselőnek szóló meghatalmazás, illetve jogi szakvizsga igazolása nélkül nyújtotta be.
7. A régi Ve. 82. § (2) bekezdése értelmében „[b]írósági felülvizsgálat iránti kérelmet lehet benyújtani
a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve
b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.” A 83. § (4) bekezdés a) pontja értelmében „[a] bírósági felülvizsgálat iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem 82. § (2) bekezdés szerinti jogalapjának megjelölését (...)”.
A kifogást tevő kifogásában azt vitatta, hogy az NVB az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányain szereplő kérdések hitelesítését a régi Ve. 3. §-ára hivatkozással tagadta meg. Ezen túl azonban a felülvizsgálni kért határozat törvénysértésének hangsúlyozása mellett egyáltalán nem jelölte meg sem azt a törvényhelyet, amelyre az NVB hitelesítési eljárásnak (a kérdések együttes elbírálása) jogsértő jellegét, illetve az NVB azon kötelezettségét alapította, hogy a választási szervnek a kifogást tevő kérdéseit a Magyar Közlönyben közzé kellene tennie.
8. Mivel a kifogás – jogi képviselet hiányában és az NVB által megsértett jogszabályok megjelölése nélkül – kellékhiányos volt, ezért a Kúria a régi Ve. 84. § (4) bekezdése alapján annak érdemi elbírálására nem látott lehetőséget.
9. A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdés és 58. § (1) bekezdés f) pontja alapján állapította meg és ennek alapján számított mérsékelt eljárási illeték viselésére a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján kötelezte a kifogást tevőt.
Budapest, 2014. május 14.
Dr. Kalas Tibor sk. a tanács elnöke
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt sk.bíró