A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
végzése
Az ügy száma: Knk.IV.37.123/2019/2.
A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró,
Dr. Horváth Tamás bíró
A kérelmező: P. T.
A kérelmező képviselője: Kummer Ügyvédi Iroda
Dr. Kummer Ákos ügyvéd
Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 4/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
E végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) P. T. magánszemély (a továbbiakban: kérelmező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés ügyében 4/2019. számú határozatával döntött. Az NVB az
„Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt annak érdekében, hogy munkavégzésre irányuló jogviszonyban a kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő legyen elrendelhető?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését jelzett számú határozatával megtagadta.
[1] Az NVB megállapította, hogy az országos népszavazásra javasolt kérdés sérti a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 9. § (1) bekezdésében foglalt népszavazási egyértelműség követelményét.
A felülvizsgálati kérelem
[2] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megsemmisítését és az NVB új eljárásra kötelezését kérte.
[3] A kérelmező álláspontja szerint a népszavazási kérdés megfelel az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének, mind a választópolgári, mind a jogalkotói egyértelműség tekintetében. Érvelése szerint kérdés tárgyát képező törvényi előíráson túl minden más – az NVB határozatban szereplő – körülmény vizsgálata szükségtelen az egyértelműség kérdésének eldöntéséhez. Ezek fennállása vagy hiánya nem befolyásolja, hogy a választópolgár „igen” vagy „nem” szavazatával egyértelműen támogassa vagy elutasítsa a kérdést. Semmi nem tiltja továbbá, hogy a jövőre nézve olyan kérdést fogalmazzon meg az indítványozó, amely a kérdés benyújtásának időpontjában fennálló szabályozást kívánja fenntartani. Az NVB határozata egyértelműen nem releváns információkra irányul.
A Kúria döntése és jogi indokai
[4] Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Általános részét – az e törvényben foglalt eltérésekkel – alkalmazni kell.
[5] A Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja szerint a felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját.
[6] A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező által benyújtott felülvizsgálati kérelem nem tartalmazta a kérelmező személyi azonosítóját, amely a kérelmező azonosítására szolgáló lényeges adat.
[7] A Kúria megjegyezi, hogy a felülvizsgálati kérelemben szereplő adóazonosító nem tekinthető a kérelmező személyi azonosítójának, és jelen eljárásban annak helyettesítésére sem szolgálhat. A személyi azonosító ugyanis a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (11) bekezdése alapján a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárt törvényben meghatározott adatkezelés során egyértelműen azonosító, különleges adatra nem utaló – külön törvényben meghatározott módon képzett – számjegysor. E törvény 13. § (1) alapján az érintettet a személyi azonosítójáról a nyilvántartó szerv hatósági igazolvánnyal tájékoztatja. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 4. § (3) bekezdése szerint a polgár az adatok igazolásának módját csak törvény eltérő rendelkezésének hiányában választhatja meg szabadon. Megállapítható, hogy a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja csak abban az esetben enged más személyi azonosságot igazoló módot (így a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát) megjelölni, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval. A kérelmező esetében azonban ilyen körülmény nem áll fenn, és az adóazonosító egyebekben sem lenne azonos a diszpozitív szabály által megjelölt okmányokkal.
[8] A Kúria a fentiekben ismertetett jogszabályi rendelkezések alapján a hiányos felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A döntés elvi tartalma
[9] Népszavazási ügyben a Nemzeti Választási Bizottság határozatának érdemi felülvizsgálata kizárt, ha a felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a kérelem benyújtójának – a törvény által megkövetelt – személyi azonosítóját. A személyi azonosító feltüntetése a kérelem elbírálhatóságának előfeltételét képezi, a személyi azonosító, a kérelmező azonosíthatóságára szolgáló lényeges adat.
Záró rész
[10] A Kúriának az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján az illetékről rendelkeznie nem kellett.
[11] A Kúria végzése elleni további jogorvoslatot az Nsztv. 30.§ (1) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. március 12. napján
Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke,
Dr. Dobó Viola s. k. előadó bíró,
Dr. Horváth Tamás s. k. bíró