A KÚRIA
végzése
Az ügy száma: Knk.IV.37.120/2016/3.
A tanács tagja: dr. Kozma György a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt előadó bíró, dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró
Kérelmező: Magyar Munkáspárt
Kérelmező képviselője: dr. Bodor Péter ügyvéd
Kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság
Az ügy tárgya: A Nemzeti Választási Bizottság népszavazási ügyben hozott 11/2016. számú határozatának felülvizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria
– a Nemzeti Választási Bizottság 11/2016. számú határozatát helybenhagyja;
– elrendeli végzésének a Magyar Közlönyben való közzétételét.
Az eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az ügy alapjául szolgáló tényállás
[1] A népszavazási kezdeményezés Szervezője 2015. december 21-én személyesen eljárva összesen 26 érvényes támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
[2] Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt:
„Egyetért Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselők választásán minden pártlistát állító párt köteles legyen a Magyar Államkincstárnak visszafizetni a számára közpénzből juttatott kampánytámogatást, ha a pártlista nem szerezte meg az országos listákra leadott érvényes szavazatok legalább 2%-át?”
[3] A Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a kérdés az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben megfogalmazott követelményeknek megfelel, ezért a kérdést az Nsztv. 11. §-a alapján hitelesítette.
A felülvizsgálati kérelem
[4] A kérelmező az Nsztv. 29. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához a Nemzeti Választási Bizottság 11/2016. számú határozatával szemben. A kérelmező álláspontja szerint a kérdés sérti az Alaptörvény IX. cikkét és 8. cikk (3) bekezdés a) pontját.
Kifejtette, hogy a hitelesített kérdésre adható olyan válasz is, amely alapján kötelezhető lesz a közpénzből juttatott kampánytámogatás visszafizetésére az a párt, amely nem szerzi meg az országos listára leadott szavazatok 2%-át. Ez az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdésében foglalt esélyegyenlőség követelményének nem felel meg, egy ilyen döntés az Alaptörvény e szabályának megváltoztatását eredményezné, így az az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontját sérti.
[5] Az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése feltétel nélkül biztosítja az ingyenességet annak a pártnak, amely választási reklámot szeretne a médiában megjelentetni.
A döntés indokolása
[6] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[7] Az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése értelmében „A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető.”
[8] Az Alaptörvény e szabálya a politikai reklám médiaszolgáltatásban történő ellenérték nélküli közzétételéről rendelkezik, míg a népszavazásra feltett kérdés a kampánytámogatás visszafizetési kötelezettségéről.
[9] Az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdését a népszavazásra feltett kérdés nem sérti. Az, hogy a közpénzből juttatott választási kampánytámogatást vissza kell fizetni, ha a párt az országos listára leadott érvényes szavazatok legalább 2%-át nem szerezte meg, nem érinti az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdésben foglalt azon szabályt, amely kampányidőszakban – az esélyegyenlőség biztosítása érdekében – előírja a politikai reklám közlésének ingyenességét. Az Alaptörvény ingyenességi szabálya akkor is alkalmazható rendelkezés marad, ha esetleg a kampányfinanszírozás visszafizetését a népszavazási kérdés szerint rendezi a törvényalkotó. Megjegyzendő, hogy a pártok választási szereplésének a jelenleg hatályos szabályok alapján is jelentősége van a pártok állami támogatáshoz való hozzáférése szempontjából: a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 5. § (2) bekezdése szerint „Nem jogosult támogatásra az a párt, amely a szavazáson részt vett választók szavazatának 1%-át nem szerzi meg.”
[10] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás esetén a feltett kérdés nem járna az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése módosításának szükségességével, ezért az nem ütközik az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjába.
[11] Végezetül a Kúria megjegyzi, hogy a választási eredmények alapján a közpénzből juttatott kampánytámogatások utólagos rendezése alkalmazott megoldás a különböző pártfinanszírozási rendszerekben.
A döntés elvi tartalma
[12] Az Alaptörvényben foglalt esélyegyenlőség elvét nem sérti a kampánytámogatás választási eredmények alapján történő utólagos rendezése.
Záró rész
[13] Az illetékekről való rendelkezés az illetékekről szóló – módosított – 1990. évi XCIII. törvény 5.§ (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásán alapul.
[14] A Magyar Közlönyben való közzétételt az Nsztv. 30. § (3) bekezdése írja elő.
[15] A jogorvoslatot az Nsztv. 30.§ (1) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2016. március 30.
dr. Kozma György sk. a tanács elnöke;
dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró,
dr. Mudráné, dr. Láng Erzsébet sk. bíró