KÚRIA
Knk.IV.37.001/2016/4.
A Kúria ... kérelmezőnek a Fővárosi Választási Bizottság által fővárosi szintű helyi népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 14/2015. (XII.14.) számú határozata felülvizsgálata iránt indított nemperes eljárásban, az alulírott napon meghozta az alábbi
v é g z é s t:
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 1.000 (egyezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
I.
1. E. K.K., a népszavazási kezdeményezés szervezője 2015. december 4-én aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 36. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata ne pályázzon a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?”
2. A Fővárosi Választási Bizottság a 14/2015. (XII.14.) számú határozatában a benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdést az Nsztv. 41. §-ában foglalt hatáskörében eljárva hitelesítette.
2.1. A határozat rögzítette, hogy az Olimpiai Charta 32.§ (2) bekezdése, 33.§ 1.1 pontja szerint az Olimpaiai Játékok megrendezésére városok jelentkezhetnek. Az Olimpiai Játékok megrendezésére vonatkozó jelentkezés Budapesten a Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozik az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 4.§-a, 10. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 23.§ (4) bekezdés 8. pontja alapján. Ebből kifolyólag Budapest Főváros Közgyűlése jogosult dönteni a 2024. évre kiírt Olimpiai Játékok megrendezésére vonatkozó pályázat benyújtásáról.
2.2. A Fővárosi Választási Bizottság határozatában megjegyezte, hogy a Fővárosi Közgyűlés 774/2015. (VI.23.) számú fővárosi közgyűlési határozatával döntött az olimpiai pályázaton való részvételről. A részvételről szóló szándéknyilatkozat a Nemzetközi Olimpiai Bizottság részére megküldésre került. A pályázati dokumentáció benyújtására azonban még nem került sor, ezért a határozat meghozatalának időpontjában a népszavazásra javasolt kérdés még nem tekinthető elkésettnek.
2.3. A határozat megállapította, hogy a kérdés megfelel az Alaptörvényben és az Nsztv-ben foglalt követelményeknek, arra egyértelműen lehet válaszolni, valamint egy érvényes és eredményes népszavazás esetén Budapest Főváros Közgyűlése is egyértelműen el tudja dönteni, hogy milyen döntéshozatali kötelezettség terheli. A kérdés nem ütközik az Nsztv. 32.§ (2) bekezdésében meghatározott, népszavazásra tiltott tárgykörök egyikébe sem. E körben a Fővárosi Választási Bizottság kiemelten vizsgálta a kérdés esetleges költségvetési kihatásait, érintettségét. Megállapította, hogy az nem jelenti és nem eredményezi a Fővárosi Önkormányzat 2015. évi összevont költségvetéséről szóló 9/2015. (III.16.) számú fővárosi közgyűlési rendelet módosítását, mivel abban kifejezetten ilyen jellegű kiadások és bevételek nem szerepelnek. A pályázat esetleges be nem nyújtása esetén, a jövőben keletkezendő költségvetési hatások elemzésével kapcsolatosan a Fővárosi Választási Bizottság rámutatott arra, hogy ezen eshetőség a jövőbeni költségvetéseket nem érinti olyan mértékben, hogy azok mozgásterét szűkítse. Ezért a népszavazásra javasolt kérdés jövőbeni hatásai folytán sem jelentene költségvetésről való döntést.
2.4. A Főváros Választási Bizottság végezetül megállapította, hogy a népszavazási kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív is megfelel az Nsztv. előírásainak, valamint a népszavazás kezdeményezése során a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatokról szóló 37/2013. (XII.30.) KIM rendelet 3. számú melléklete szerinti mintának.
3. A kérelmező elektronikus úton – jogszabálysértésre hivatkozással – felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottság 14/2015. (XII.14.) számú határozatával szemben.
3.1. A kérelmező álláspontja szerint a Fővárosi Választási Bizottságnak az Nsztv. 32.§ (1) bekezdésébe ütközés címén meg kellett volna tagadnia a kérdés hitelesítését az alábbiak szerint.
3.2. A támadott határozat olyan kérdést hitelesített, amely csak részben irányul a Fővárosi Közgyűlés, mint képviselő testület hatáskörébe tartozó ügy eldöntésére. A kérdés egyfelől érinti a Magyar Olimpiai Bizottság hatáskörét, amellyel együttesen kell a kandidáló városnak benyújtania a pályázatát, másfelől a kérdés Országgyűlés és a Kormány hatáskörét is érinti. A kérelmező e körben hivatkozott a 31/2015. (VII.7.) számú országgyűlési határozatra, a 1856/2015. (XI.27.) és a 1962/2015. (XII.23.) számú Korm. határozatokra.
II.
A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség.
1. Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Általános részét – az e törvényben foglalt eltérésekkel – alkalmazni kell. A Ve. 224. § (5) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
2. Mivel a kérelmező által benyújtott felülvizsgálati kérelem e törvényi feltételnek nem felelt meg a Kúria Knk.IV.37.001/2016/2. számú végzésével – elutasítás terhe mellett – felhívta a kérelmezőt, hogy a végzés kézhezvételétől számított három napon belül csatolja a jogi képviselője részére szóló meghatalmazást vagy jogi szakvizsga bizonyítványának egyszerű másolatát . A tértivevény tanúsága szerint a kérelmező a Kúria végzését 2016. január hó 08. napján átvette, megadott határidő 2016. január hó 11. napján lejárt. A kérelmező meghatalmazást, illetve szakvizsga bizonyítvány másolatot a mai napig nem nyújtott be a Kúria részére.
3. A Ve. 231. § (2) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.
4. A fentiekre tekintettel a Kúria a kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
5. A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdés és 58. § (1) bekezdés f) pontja alapján állapította meg és ennek alapján számított mérsékelt eljárási illeték viselésére a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezőt.
6. A jogorvoslatot az Nsztv. 30.§ (1) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2016. január 20.
Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt sk.előadó bíró,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. bíró