A Kúria
végzése
Az ügy száma: Knk.III.40.647/2021/18.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál- Eigner Beáta bíró
I. rendű kérelmező: …..
I. rendű kérelmező képviselője: Dr. Nehéz-Posony Katinka ügyvéd
II. rendű kérelmező: …..
II. rendű kérelmező képviselője: Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda
III. rendű kérelmező: …..
III. rendű kérelmező képviselője: Dr. Nehéz-Posony Katinka ügyvéd
IV. rendű kérelmező: …….
IV. rendű kérelmező képviselője: Dr. Nehéz-Posony Katinka
V. rendű kérelmező: Magyar Kétfarkú Kutyapárt
V. rendű kérelmező képviselője: Dr. Gönczi Gergely Ügyvédi Iroda
VI. rendű kérelmező: …..
VI. rendű kérelmező képviselője: Török Gyula Ügyvédi Iroda
Az érdekelt: Magyarország Kormánya
Az érdekelt képviselője: Balsai Ügyvédi
Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: az I-VI. rendű kérelmezők
A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 17/2021. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a VI. rendű kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 17/2021. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi az I. rendű, II. rendű, III. rendű és IV. rendű kérelmezőket, hogy fizessenek meg az államnak felhívásra személyenként 10.000.- (tízezer) forint eljárási illetéket.
A további 10.000.- (tízezer) forint eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nemzeti Választási Bizottság a (továbbiakban: NVB) az érdekelt által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés ügyében a 17/2021. számú határozatával döntött. Az NVB a „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozások nélkül mutassanak be?” népszavazásra javasolt kérdést hitelesítette.
[2] Az indokolásban elsődlegesen megállapította, hogy az országos népszavazás megrendezhetőségéről szóló 438/2021. (VII.21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2021. július 21. 8 órai hatálybalépését követően az országos népszavazás kezdeményezésére jogosultak számára ismételten megnyílt a lehetőség országos népszavazás kezdeményezésére.
[3] Az NVB kifejtette, hogy a kérdés az Alaptörvényben továbbá a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Nsztv.) megfogalmazott követelményeknek megfelel.
A felülvizsgálati kérelmek
[4] A kérelmezők felülvizsgálati kérelmeikben az NVB határozatának megváltoztatását és a kérdés hitelesítésének megtagadását kérték.
[5] Az I. rendű kérelmező szerint a kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében rögzített egyértelműség követelményének. Egyrészt ugyanis nem definiálja a „szexuális médiatartalom” fogalmát és nem határozza meg azt sem, hogy pontosan mit ért a „fejlődés befolyásolása” alatt. Továbbá azt sugallja, hogy a hatályos jogszabályi előírások szerint lehetőség van kiskorúak számára korlátozás nélkül elérhetővé tenni bármilyen olyan szexuális – akár pornográf jellegű – tartalmat, amely a gyermek fejlődését károsan befolyásolhatja. Ugyanakkor a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) több, a gyermekek védelmében hozott rendelkezést tartalmaz, kitérve a pornográf tartalmak besorolására (Mttv. 9. § (7) bekezdés).
[6] A kérdés nem ró világos kötelezettséget a törvényhozóra sem, mert a „szexuális médiatartalom” kifejezést anélkül használja, hogy azt bármilyen módon definiálná. Ezt a kifejezést az Mttv. nem használja, az a magyar jogban előzmények nélküli. A kérdésből nem világos, hogy a „szexuális médiatartalom” kifejezés milyen kapcsolatban áll az Mttv. által pornográfiaként meghatározott, a gyermekek számára korlátozott hozzáférésű tartalmakkal. A fogalmi párhuzamosság jogbizonytalanságot teremt.
[7] A hitelesített kérdés elméletileg akár ahhoz is vezethet, hogy érvényes és eredményes népszavazáson a választópolgárok annak lehetővé tétele mellett döntenek, hogy a kiskorú gyermekeknek a fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül lehessen bemutatni. Ez az Alaptörvény XVI. cikk (1) és (2) bekezdésének sérelmével járna, ugyanakkor az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről.
[8] A Gyermek jogairól szóló New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Egyezmény) 3. cikkében és 18. cikk (2) bekezdésében írtakat is sérti az NVB határozata, mert az olyan helyzetet teremthet, amely az Országgyűlést arra kötelezi, hogy a kiskorú gyermekek fejlődését befolyásoló szexuális médiatartalmak korlátozás nélküli bemutatásának lehetőségéről alkosson szabályozást. Ezzel sérül az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének d) pontja, amely szerint nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről.
[9] A II. rendű kérelmező elsődlegesen indítványozta, hogy a Kúria kezdeményezze a Rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítását, mert az többszörösen ellentétes az Alaptörvénnyel. A kérdéshez kapcsolódóan kifejtette, hogy – figyelemmel elsősorban a miniszterelnök hivatkozott nyilatkozataira – a Kormánynak a népszavazási kérdések választópolgári megszavaztatásával nem törvényalkotás kezdeményezése a célja, hanem véleménynyilvánítás kiváltása. Véleménynyilvánító országos népszavazás az Alaptörvény szerint nem lehetséges, ezért a kérdés hitelesítése sérti az Nsztv. 10. §-át.
[10] Az NVB nem vizsgálta, hogy a kérdés megfelel-e az Alaptörvényben támasztott követelményeknek. A hitelesítést tartalmazó határozat indokolásának erre ki kellett volna térnie, ez azonban nem történt meg.
[11] Az NVB nem vette figyelembe, hogy nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről, ekként sérült az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdés d) pontja és az Nsztv. 11. § (1) bekezdése. A II. rendű kérelmező ebben a körben hivatkozott – egyebek mellett – az EUMSZ, a GDPR és az Alapjogi Charta egyes rendelkezéseire. A II. rendű kérelmező kérte annak kimondását, hogy ellentétes a jogbiztonsággal az NVB azon gyakorlata, hogy az ülései jegyzőkönyvét csak hetekkel később hozza nyilvánosságra, ezzel ellehetetleníti a jogorvoslati jogok teljes körű gyakorlását.
[12] Kiemelte továbbá, hogy a kérdés nem egyértelmű, hiszen nem egyértelmű a „kiskorú” és a „korlátozás nélkül” fogalma sem.
[13] A III. rendű és IV. rendű kérelmező közös kérelme és annak indokolása tartalmában túlnyomórészt azonos az I. rendű kérelmezőével. Az eltérés abban áll, hogy a III. és IV. rendű kérelmezők kérelme a választópolgári egyértelműség hiánya körében hivatkozik arra is, hogy a kérdés nem tesz egyértelmű különbséget a „befolyásolás” és a „káros befolyásolás” között, ezért valamennyi tartalomra kiterjed a kérdés, így a teljesen ártatlan és a ténylegesen felkavaró, veszélyesnek minősülő tartalomra is.
[14] Az V. rendű kérelmező véleménye szerint a népszavazási kérdés sérti az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjában szabályozott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. Hivatkozott a miniszterelnök egyik interjújában foglaltakra, amelyből azt a következtetést vonta le, hogy a népszavazás célja az, hogy tömegtámogatást adjon a Kormány számára az Európai Unió kötelezettségszegési eljárásában való részvétel során. Ugyanakkor véleménynyilvánító népszavazásra az Alaptörvény nem ad lehetőséget, ha a kezdeményező szándéka kívül esik az országos népszavazás rendeltetésén.
[15] Az Alaptörvény szintén nem ismeri a megerősítő népszavazás jogintézményét, így egy megalkotott törvény utólagos megerősítése nem lehet tárgya a népszavazásnak. A kezdeményező célja az Országgyűlés által már megalkotott „gyermekvédelmi” szabályozás megerősítése, azonban erre nincs lehetőség.
[16] Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve ( a továbbiakban: Irányelv) 27. cikk (1) és (2) bekezdésére alapítottan az Európai Unió szervei által a hatáskör-transzfer alapján alkotott jogszabály kifejezetten tilalmazza, hogy médiaszolgáltatásban a kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be. Az Irányelvnek való megfelelés érdekében kerültek megalkotásra az Mttv. 9-11. §-ai.
[17] Érvényes és eredményes népszavazás esetén az „igen” szavazatok többségbe jutásával olyan törvényt kellene alkotnia az Országgyűlésnek, amelyet az Irányelv 27. cikke kizár.
[18] A kérdés sérti az Nsztv. 9. § (1) bekezdés II. fordulata szerinti jogalkotói egyértelműséget, mert annak nincs alanya és a „nem” szavazatok többsége esetén a választó nem tudja eldönteni, hogy kinek a számára kell megtiltania a fejlődést befolyásoló szexuális médiatartalom bemutatását. A kérdésben nem szerepel, hogy a tilalom kötelezettjei csak a médiatartalom-szolgáltatók lennének.
[19] A VI. rendű kérelmező több ponton vitatta az NVB határozatának jogszerűségét.
Az érdekelt észrevétele
[20] Az érdekelt észrevételében kérte egyrészt a VI. rendű kérelmező felülvizsgálati kérelmének érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, másrészt az NVB támadott határozatának helybenhagyását.
[21] Kifejtette, hogy a VI. rendű kérelmező által előterjesztett felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a kérelem benyújtójának – törvény által megkövetelt – személyi azonosítóját. Mivel a személyi azonosító feltüntetése a kérelem elbírálhatóságának előfeltételét képezi, így ennek hiányában a felülvizsgálati kérelmet az Nsztv. 1. § (1) bekezdése, a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja és 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
[22] Az érdekelt szerint nincs alkotmányos vagy törvényi akadálya hatályban lévő jogszabályok ügydöntő népszavazás útján való elvetésének vagy megtartásának, amennyiben a népszavazásra feltett kérdés az alaptörvényi és törvényi kívánalmaknak megfelel. Az ezzel ellentétes VI. rendű kérelmező által tett előadás nem foghat helyt.
[23] Az érdekelt hangsúlyozta, amennyiben egy adott fogalmat a jogszabály külön meghatározás vagy más jogszabályi definícióra utalás nélkül használ, akkor annak a fogalomnak létezik egy általános, mindenki által ismert jelentéstartalma. Ha a feltenni kívánt kérdés ilyen fogalmakat tartalmaz megfelelő szövegösszefüggésben, akkor alaptalan az arra történő hivatkozás, hogy az adott fogalom, illetve ezáltal a kérdés nem egyértelmű. A kérdés megfogalmazása során önmagában az egyes szakterületek terminológiájának pontatlan használata nem jelenti az egyértelműség sérelmét. E követelményeknek a népszavazásra feltenni kívánt kérdés megfelel.
[24] A magyar jog nem definiálja a „szexualitás” és „szexuális médiatartalom” fogalmát, a médiajogi szabályozás ettől függetlenül tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 1. § 7. pontja határozza meg a „médiatartalom”, míg a 8. pontja a „médiatartalom-szolgáltató” fogalmát. Az Smtv. 1. §-a egyebekben pontosan megjelöli a kapcsolódó egyéb médiajogi fogalmakat is. Az Mttv. 203. § 42. pontja szintén rögzíti a „médiatartalom” definícióját.
[25] Az Mttv. 2021. július 8-ától hatályos 9. § (6) bekezdése a korábban hatályos szövegtől annyiban tér el, hogy „tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott” kategóriába sorolja a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítését. A változtatás érintetlenül hagyta a korhatár-besorolási előírások rendszerét, eljárásrendjét, mindössze az V. kategóriába sorolandó médiatartalmak, műsorszámok esetében határozott meg további minősített eseteket.
[26] A Kormány szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésbe foglalt „fejlődést befolyásoló szexuális médiatartalom” fogalma a fenti, V. kategóriába sorolandó médiatartalomnak feleltethető meg.
[27] Ennek értelmezése kapcsán a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa által kiadott ajánlás részletesen kifejti, hogy mely műsorszámok sorolandók ebbe a kategóriába. Az érdekelt csatolta az ajánlást.
[28] Az érdekelt rámutatott, a hatályos médiajogi szabályozás értelmében is a sommásan a „fejlődést befolyásoló szexuálisnak nevezett médiatartalom” felismerése és besorolása annak ellenére lehetséges, hogy a szexuális tartalmú műsorszámok mibenlétét a jogalkotó külön nem definiálta. Ezeknek más médiatartalomtól való elhatárolása a bírói gyakorlatban eddig sem vetett fel kétségeket, ezt az eljáró bíróságok esetről-esetre észszerűen bírálták el (Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.042/2009/4. számú döntése).
[29] A Kormány szerint a választópolgárok számára a fentiekre figyelemmel kellően átlátható a „fejlődést befolyásoló szexuális médiatartalom” fogalma, így az ezzel kapcsolatos szabályozás megváltoztatására irányuló népszavazási kérdés is egyértelműen megválaszolható. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés egyértelműsége hiányára való fenti hivatkozás nem foghat helyt.
[30] Az Országgyűlés jogalkotási kötelezettsége a népszavazásra feltenni kívánt kérdéssel kapcsolatban azért egyértelmű, mert az „igen” vagy a „nem” szavazatok többségéből meghatározható a jogalkotási kényszer. Ez a felhívott Mttv. 9. § (6) bekezdése hatályos szövegének a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Mód.tv.) módosított szövegének a módosítását jelenti úgy, hogy a jogalkotónak a korábban hatályos állapot szerint kell a norma szövegét megállapítania.
[31] A népszavazásra feltett kérdés a médiatartalmakkal kapcsolatos állami védelem mértékének a meghatározására irányul. A Kormány álláspontja szerint az Alaptörvény XVI. cikk (1) és (2) bekezdésében biztosított alapjogok sérelme nélkül ez a jogalkotó mérlegelési körébe tartozó kérdés.
[32] Ezzel összefüggésben lényeges, hogy az Irányelv 6a. cikke tagállami hatáskörbe utalja annak a szabályozási környezetnek a kialakítását, amely a kiskorúak fizikai, értelmi, vagy erkölcsi fejlődését károsító tartalmakkal szembeni védelmét biztosítja.
[33] A magyar szabályozásban a közérdekű cél, hasonlóan az Irányelvhez, általános megfogalmazást kapott az Mttv-ben, amelyből a jogalkotó példálózva emelt ki további potenciálisan károsan befolyásoló tartalmakat.
[34] Az Irányelv 27. cikk (1) bekezdése a kérelmezők által felvetett kontextusban nem a szexuális, hanem a pornográf médiatartalomra utal, amelynek a korlátozottságát a magyar jogalkotó az Mttv. 9. § (7) bekezdésében szabályozta, és amely minőségében mást jelent a szexuális médiatartalomnál. Vagyis az Mttv. 9. § (6) bekezdésének módosítására irányuló népszavazási kérdés ezzel nincs összefüggésben.
[35] Az Irányelv 27. cikk (2) bekezdésére vonatkoztatható az Mttv. 9. § (6) bekezdésének a Mód. tv.-vel módosított szövege. A népszavazási kérdés nyomán előálló jogalkotási kérdés az Mttv. 9. § (6) bekezdése hatályos szövegének módosítását jelenti úgy, hogy a jogalkotónak a korábban hatályos állapot szerint kell a norma szövegét megállapítania, amely továbbra is megfelel az Irányelv 27. cikk (2) bekezdésének.
[36] Ezért a népszavazási kérdés nincs összefüggésben az Irányelvvel, vagyis az Országgyűlés törvényalkotási hatáskörének a hiánya sem állapítható meg.
Az I. rendű, III. rendű és IV. rendű kérelmezők nyilatkozata
[37] Az I. rendű, III. rendű és IV. rendű kérelmezők közös nyilatkozatukban – továbbra is – kérték az NVB támadott határozatának megváltoztatását, és a népszavazási kérdés hitelesítésének megtagadását. A felülvizsgálati kérelmükben előadottakat változatlan tartalommal fenntartották.
[38] Az érdekelt észrevételére kifejtették, hogy a kérdést támogató szavazatok többségbe kerülése esetén egy érvényes és eredményes népszavazás azt a kötelezettséget rója az Országgyűlésre, hogy olyan jogi környezetet teremtsen, amelyben a kiskorúak számára korlátozás nélkül fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat mutathatnának be. Egy ilyen jogszabályi környezet súlyosan sértené a gyermekek Alaptörvény szerinti megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogát (Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdés). Ezenkívül súlyosan korlátozná, ellehetetlenítené a szülők Alaptörvényben biztosított jogát arra vonatkozóan, hogy a kiskorú számára fejlődéséhez szükséges és jónak látott nevelési módot megválasszák, hiszen az „igen” szavazatok többsége esetén bármely szexuális médiatartalom korlátlanul volna elérhető a kiskorúak számára (Alaptörvény XVI. cikk (2) bekezdés).
[39] Az érdekelt szerint a kérdésben esetlegesen elrendelt népszavazásban a kérdést támogató szavazatok döntő többsége azért nem vezetne alapjogsértő állapothoz, mert a kérdés valójában az érdekelt által hivatkozott Mttv. két hatályállapota közti döntési helyzetre irányul, és mind a kettő tartalmaz a kiskorúakat védő korlátot. Azonban az érdekelt ezt a lényegi információt a kérdésben nem közölte, a kezdeményezés hitelesítését érintő felülvizsgálati eljárás pedig nem helyettesíti a kérdés világos megfogalmazását.
[40] A kérdés hitelesítése így a fentiekre figyelemmel az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjába ütközik.
[41] A nemzetközi szerződéses kötelezettségek körében az I. rendű, III. rendű és IV. rendű kérelmezők felhívták az Egyezmény 18. cikk (2) bekezdését, továbbá az Irányelv 27. cikkét.
[42] Kiemelték, a felülvizsgálati kérelemben kifejtett kifogásra, miszerint a kérdésre adható „igen” válaszok többsége kifejezetten azt a kötelezettséget róná az Országgyűlésre, hogy a médiaszolgáltatók számára korlátozás nélkül tegye lehetővé azt, hogy kiskorú gyermekeknek a fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat bemutassanak, az érdekelt úgy reagált, hogy az alaptalan, mert az Országgyűlés az Alaptörvény E. cikke szerinti hatáskörtranszfer és az alapító szerződések alapján az Európai Unió által ténylegesen gyakorolt jogalkotói hatáskörbe tartozó kérdés miatt nem alkothat ilyen törvényt, mert azt a Irányelv 27. cikke kizárja.
[43] Azonban, ha egy nemzetközi szerződéses kötelezettség ellentétes egy népszavazási kérdésre adott válaszlehetőséggel, abból az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja szerint az következik, hogy a kérdésben nem lehet népszavazást tartani, ugyanis az tiltott népszavazási tárgykörbe tartozik.
[44] Az érdekelt nyilatkozatával valójában egyértelművé tette, hogy amennyiben az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés a támogatás mellett szól, akkor sem fog eleget tenni a jogalkotási kötelezettségének, a nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségekre tekintettel. Ez önmagában alátámasztja egyrészt azt, hogy a népszavazás kezdeményezője csak és kizárólag elutasító válaszra számít, másrészt azt, hogy a kérdés valóban nemzetközi egyezményekbe ütközik, azaz tiltott kategória.
[45] Az egyértelműség tekintetében a nyilatkozók hangsúlyozták, a kezdeményezés a „kiskorú gyermekek fejlődését befolyásoló szexuális médiatartalmak” korlátozás nélküli bemutatására vonatkozik. Az érdekelt ettől eltérően úgy nyilatkozik, mintha a Mód.tv. által az Mttv. 9. § (6) bekezdését módosító rendelkezés lenne a kérdés tárgya, az érdekelt pedig a fenti jogszabályhelynek a módosítás előtti és utáni változata közül való döntést kívánná népszavazásra bocsátani.
[46] Ezzel az a legnagyobb probléma, hogy az érdekelt által kifejtettek szerinti jelentéstartalom egy, a kezdeményezéstől eltérő másik kérdés valójában. Másrészt ez az érvelés azt sejteti, mintha a Mód.tv. teremtette volna meg a kiskorúakra befolyásolást gyakorló szexuális médiatartalmakra való korlátozást. Ez az okfejtés azonban nem helytálló, hiszen a Mód.tv. hatályba lépését megelőzően is tartalmazott az Mttv. 9. § (6) és (7) bekezdése ilyen megkötéseket. A Mód.tv. alapvetően kiegészítette a 9. § (6) bekezdést egy betoldással.
[47] Az érdekelt Mód.tv-vel kapcsolatos nyilatkozata jelen felülvizsgálati eljárásban nem releváns. Az érintett kérdés ugyanis sem a Mód.tv-re, sem a módosítás következtében a törvényszövegbe került elemekre nem tartalmaz utalást.
A Kúria döntése és jogi indokai
[48] A VI. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan, míg az I.-V. rendű kérelmezők bírósági felülvizsgálat iránti kérelmei alaptalanok.
[49] Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése értelmében az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét – az e törvényben foglalt eltérésekkel – alkalmazni kell. A Ve. 224. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerint a fellebbezésnek, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét, c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
[50] A Kúria hivatalból vizsgálta a kérelmezők bírósági felülvizsgálata iránti kérelmeinek alaki megfelelőségét. Megállapította, hogy a VI. rendű kérelmező felülvizsgálati kérelme nem tartalmazta a megfelelő személyi azonosítót és a pontos lakcímet. Ezeket az adatokat a VI. rendű kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtására meghatározott határidőn túl pótolta, ezért az azokat tartalmazó beadványban foglaltak nem vehetők figyelembe.
[51] A Kúria a fentiekre tekintettel a VI. rendű kérelmező felülvizsgálati kérelmét a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjára alapítottan érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[52] A kérelmezők érintettségét a Kúria érdemben nem vizsgálta, mert egyrészt azt az érdekelt észrevételében nem vitatta, másrészt ebben a körben egységes az irányadó kúriai gyakorlat.
[53] A Kúriának hivatalos tudomása van arról, hogy az érdekelt a jelen eljárás tárgyát képező népszavazásra javasolt kérdés mellett további négy kérdésre tett országos népszavazási kezdeményezést, a kérdéseket az NVB hitelesítette.
[54] A Kúria hangsúlyozza, az érdekelt által népszavazásra javasolt kérdéseket önállóan kell értelmezni, azok Nsztv. szerinti megítélése eltér egymástól, így jogi megítélésük is különböző.
[55] A Kúria rámutat, az NVB támadott határozata érdemi indokolást nem tartalmaz, abból nem állapíthatók meg a döntés indokai. Az NVB nem tett eleget indokolási kötelezettségének, amikor az ügy érdemében kizárólag azt a megállapítást tette, hogy a kérdés az Alaptörvényben, valamint az Nsztv-ben megfogalmazott követelményeknek megfelel.
[56] Ugyanakkor az Nsztv. 30. §-a nem ad lehetőséget arra, hogy a Kúria az NVB határozatát hatályon kívül helyezze és az NVB-t új eljárásra kötelezze, így a hiányos indokolású NVB határozattal szembeni felülvizsgálati kérelmeket – a korábban írtaknak megfelelően a VI. rendű kérelmező kérelme kivételével – érdemben kellett vizsgálnia.
[57] Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése kimondja, a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
[58] Az Alaptörvény 28. cikkére figyelemmel a jogértelmezés során kötelezően figyelembe veendő, az Nsztv. 9. §-ához kapcsolódó jogalkotói indokolás a következőket tartalmazza: „A népszavazásra javasolt kérdés egyértelműségére vonatkozó szabályozás – az Alkotmánybíróság gyakorlatával összhangban – két elemet foglal magában: egyrészt a népszavazásra javasolt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie, másrészt az Országgyűlés számára egyértelműnek kell lennie, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, s ha igen, milyen jogalkotásra köteles (jogalkotói egyértelműség).”
[59] Az Alkotmánybíróság az 52/2001. (XI.29.) AB határozatában kifejtette, hogy „az egyértelműség vizsgálatakor arra a kérdésre kell választ keresni, hogy a népszavazásra szánt kérdés kétséget kizáróan megválaszolható-e, eldöntendő kérdés esetében arra igennel vagy nemmel egyértelműen lehet-e felelni. Ahhoz azonban, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az is szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen.” (Lásd IV.3.3.pont.)
[60] Az Alkotmánybíróság szerint „Az egyértelműség olyan követelményt nem támaszt a népszavazás kezdeményezőivel szemben, hogy a kérdés megfogalmazásakor az egyes jogágak kifejezéskészletét, a jogszabályokban meglévő fogalmakat, illetve az egyes tudományágak, szakterületek terminus technikusait vegyék alapul. Nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe a népszavazásra szánt kérdés célszerűségi vizsgálata sem.” (Lásd IV.3.4.pont.)
[61] Az Alkotmánybíróság az 58/2011. (VI.30.) AB határozatában kiemelte, „A választópolgári egyértelműség követelményének része, hogy a választópolgárok a kérdés megválaszolásának lehetséges következményeit világosan lássák. Az egyértelműség követelményének lényege, hogy a népszavazási kérdésnek döntésre alkalmasnak kell lennie, aminek a jogalkotói és a választópolgári egyértelműség feltétlenül szükséges, de nem egyetlen feltétele. Az egyértelműség részének tekinti az Alkotmánybíróság azt is, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség ne legyen kivitelezhetetlen, végrehajthatatlan, következményeiben kiszámíthatatlan.” (Lásd III.4.pont.)
[62] Az Alkotmánybíróság fenti döntései még az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Nsztv.) 13. § (1) bekezdéséhez kapcsolódóan születtek, azonban az egyértelműség követelménye vonatkozásában irányadónak tekintendők az Nsztv. 9. § (1) bekezdése tekintetében is.
[63] A választópolgári egyértelműség kapcsán a Kúria joggyakorlata következetes, eszerint a népszavazási kérdéssel szemben követelmény, hogy az világos, és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék, lássák át a kérdés lényegét, jelentőségét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni. (Lásd Knk.VII.37.997/2016/4., Knk.VII.37.336/2017/3., Knk.VII.38.391/2018/2. és Knk.VI.37.014/2020/2. számú kúriai végzések.)
[64] A jogalkotói egyértelműség körében a Kúria a Knk.IV.37.340/2015/3. számú végzésében kifejtette, e vonatkozásban kritérium, hogy az érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés el tudja dönteni, van-e jogalkotási feladata, és ha igen, akkor annak mi a tartalma.
[65] A Kúria a vonatkozó jogalkotói indokolás, az Alkotmánybíróság irányadó döntései és az egységes kúriai joggyakorlat mentén vizsgálta az eljárás tárgyát képező népszavazási kérdés választópolgári és jogalkotói egyértelműségét.
[66] A választópolgári egyértelműséget érintően az Nsztv. 9. § (1) bekezdése azt írja elő, hogy a kérdésre egyértelmű választ lehessen adni. Ebben a körben a Kúria ismételten hivatkozik az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI.29.) AB határozata IV.3.4. pontjára, amely rögzíti, hogy az egyértelműség követelménye nem támaszt olyan feltételt a népszavazás kezdeményezőjével szemben, hogy a kérdés megfogalmazásakor az egyes jogágak kifejezéskészletét, a jogszabályokban meglévő fogalmakat, illetve az egyes tudományágak, szakterületek terminus technikusait vegyék alapul.
[67] Nem vitás, hogy az Mttv. és az Smtv. ugyan rögzíti a „médiatartalom” meghatározását, azonban a „szexuális médiatartalom” kifejezésre nem határoz meg definíciót. Ugyanakkor a „szexuális médiatartalom” kifejezésnek van egy általános, mindenki által ismert, köznapi jelentése, ami a szexualitást kizárólag vagy nagyrészt előtérbe helyező médiatartalomként fogalmazható meg.
[68] A „fejlődés befolyásolása” kifejezés általános, mindenki által ismert, köznapi jelentése szintén megállapítható, ez alatt a szellemi, mentális, erkölcsi, vagy fizikai fejlődés érintettségét, befolyásolását kell érteni. Ezt az általános jelentéstartalmat érti a „fejlődés befolyásolása” alatt több jogág is, így a családjog mellett a médiajog is.
[69] A Kúria rámutat, a kérdés valóban nem határoz meg jelzőt a „befolyásoló” szó előtt, vagyis direkt módon nem tartalmazza, hogy a kiskorú gyermekek fejlődését károsan befolyásoló szexuális médiatartalmakra vonatkozik.
[70] A Kúria megítélése szerint a fenti tény a kérdés választópolgári egyértelműségét nem érinti, a választópolgároknak kell eldönteniük, hogy egyetértenek-e azzal, hogy nem csak a kiskorú gyermek fejlődését károsan befolyásoló szexuális médiatartalmak legyenek korlátozva, hanem egyéb szexuális médiatartalmak is.
[71] A kérdés – az V. rendű kérelmező által leírtaknak megfelelően – valóban nem tartalmaz alanyt, de egyértelmű, hogy a médiatartalom-szolgáltatókra vonatkozik, a médiatartalom- szolgáltató fogalmát pedig az Mttv. 203. § 43. pontja és az Smtv. 1. § 8. pontja rögzíti.
[72] A Kúria álláspontja szerint, ha a kérdésről érvényes és eredményes népszavazást tartanak, és azon az „igen” válaszok kerülnek többségbe, úgy az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy a hatályos jogszabályok szerint milyen jogalkotási kötelezettség terheli. Azonban az Országgyűlés jogalkotásának korlátját képezi az Alaptörvény, az Egyezmény és az Irányelv.
[73] A „nem” válaszok többsége esetén az Országgyűlés dönthet arról, hogy az Mttv. gyermekek és kiskorúak védelméről szóló 9-11. §-ai elégségesek-e a kiskorú gyermekek védelmére, avagy további jogalkotás szükséges.
[74] Az esetleges további jogalkotás korlátját képezik a Magyarország által vállalt uniós és egyéb nemzetközi kötelezettségek.
[75] A Kúria a fentiekre tekintettel megállapítja, hogy a feltett kérdés megfelel a választópolgári és jogalkotói egyértelműség követelményeinek, mert az világos, egyféleképpen értelmezhető, eldöntendő kérdés valamint az Országgyűlés érvényes és eredményes népszavazás esetén el tudja dönteni, hogy milyen jogalkotási feladata van.
[76] Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről.
[77] Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdés első mondata alapján minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A XVI. cikk (2) bekezdése rögzíti, a szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.
[78] Az Alaptörvény XVI. cikk (1) és (2) bekezdése a népszavazási kérdéstől függetlenül általános korlátot állít fel a gyermekek védelme érdekében. Az Alaptörvény módosításának szükségessége akkor országos népszavazást kizáró ok, ha a népszavazási kérdésre adott egyik vagy mindkettő válaszból egyértelműen és direkt módon megállapíthatóan következik az Alaptörvény módosítása.
[79] A Kúria véleménye szerint a „nem” szavazatok többsége esetén fel sem merül az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése módosításának szükségessége, míg a „igen” szavazatok többségre jutásából nem következik a XVI. cikk (1) bekezdésének módosítása. Utóbbi esetben a jogalkotó kötelezettsége azon jogi megoldás – jogszabályalkotás, jogszabálymódosítás – megtalálása, amely úgy tesz eleget az érvényes és eredményes népszavazásnak, hogy az ne sértse a gyermekeknek a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogát.
[80] A Kúria nem tartja a népszavazási kérdést az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjába ütközőnek.
[81] Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja kimondja, nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségből.
[82] Az Egyezmény 3. cikk 1. pontja alapján a szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban. A 18. cikk 2. pontja rögzíti, az Egyezményben említett jogok biztosítása érdekében a részes államok megfelelő segítséget nyújtanak a szülőknek és a gyermek törvényes képviselőinek a gyermek nevelésével kapcsolatban reájuk háruló felelősség gyakorlásához, és gondoskodnak gyermekjóléti intézmények, létesítmények és szolgálatok létrehozásáról.
[83] Az Egyezmény mint nemzetközi szerződés hivatkozott rendelkezései általános kötelezettséget rónak az Egyezményben részes államokra, így Magyarországra is.
[84] A jelen ügybeli kérdésre leadott „nem” szavazatok többsége esetén az Országgyűlés nem alkothat olyan tartalmú jogszabályt, amely sértené az Egyezmény 3. cikk (1) bekezdését és 18. cikk (2) bekezdését. Az „igen” szavazatok többségénél az Országgyűlés nem alkothat vagy módosíthat jogszabályt úgy, hogy az sérti a gyermekek mindenek felett álló érdekét és a gyermekek megfelelő nevelésének elvét.
[85] Az Irányelv 6a. cikk (1) bekezdése alapján a tagállamok meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók által nyújtott olyan audiovizuális médiaszolgáltatások, amelyek károsíthatják a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését, csak olyan módon legyenek elérhetők, amely biztosítja azt, hogy a kiskorúak rendes körülmények között nem hallhatják vagy láthatják azokat. Ezen intézkedések magukban foglalhatják a műsorszolgáltatás megválasztásának időpontját, az életkor ellenőrzését szolgáló eszközöket, vagy egyéb műszaki intézkedéseket. Az ilyen intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a műsorszám által okozható kárral. A legkárosabb tartalmak esetében – pl. az öncélú erőszak és a pornográfia – a legszigorúbb intézkedéseket kell alkalmazni. A 6a. cikk (3) bekezdése kimondja, a tagállamok biztosítják, hogy a médiaszolgáltatók kellő tájékoztatást nyújtsanak a nézőknek az olyan tartalmakról, amelyek károsíthatják a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését. Ennek érdekében a médiaszolgáltatóknak olyan rendszert kell alkalmazniuk, amely leírással szolgál az audivizuális médiatartalmának potenciálisan káros jellegéről.
[86] A Kúria hangsúlyozza, az Országgyűlés az „igen” szavazatok többsége esetén sem szabályozhatja a gyermekek és kiskorúak védelmét a médiaszolgáltatások tartalma körében oly módon, hogy azzal károsodjon a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődése. A legkárosabb tartalmak esetén – pl. a pornográfia vonatkozásában – továbbra is a legszigorúbb intézkedések tartandók fenn.
[87] Az Irányelv 27. cikke 2018. december 18-i hatállyal hatályon kívül helyezésre került, így az jelen eljárásban nem irányadó.
[88] A II. rendű kérelmező felülvizsgálati kérelme [21] pontjában az Alaptörvény 8. § (1) bekezdés d) pontjához kapcsolódóan visszautal a [2] pontban írtakra, ahol az Európai Bizottságnak más mellett a Mód.tv. miatt Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárása alapjául szolgáló – az EUMSZ-t, az EUSZ-t, a GDPR-t, az Alapjogi Chartát, az Irányelvet és az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet érintő – sérelmeket sorolja fel.
[89] A Kúria rámutat, jelen eljárás tárgya a népszavazásra feltett kérdés hitelesíthetősége, nem pedig a Mód.tv. uniós jognak való megfelelőségének vizsgálata.
[90] A II. rendű kérelmező nem adta indokát annak, hogy milyen összefüggés áll fenn az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás indokai és a népszavazásra javasolt kérdés hitelesíthetősége között. Ennek hiányában a Kúria a II. rendű kérelmező ezirányú kérelmét érdemben nem tudta megvizsgálni.
[91] A Kúria a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a népszavazási kérdés nem ellentétes az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjával.
[92] Az Nsztv. 10. § (1) bekezdése alapulvétele mellett, ha a kezdeményezés az országos népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével nyilvánvalóan ellentétes, vagy nem felel meg a 2-4. §-ban, 6. §-ban és a 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, a Nemzeti Választási Iroda elnöke a kérdést a benyújtásától számított öt napon belül határozattal elutasítja, és nem terjeszti a Nemzeti Választási Bizottság elé. Az Nsztv. 11. § (1) bekezdéséből fakadóan a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról a benyújtásától számított hatvan napon belül dönt. A Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az e törvényben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[93] Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
[94] A Kúria megítélése szerint az ügy tárgyát képező népszavazásra feltett kérdés önállóan értelmezendő, annak hitelesítésére irányuló eljárás során a kérdést feltevő és az azzal egyetértő vagy egyet nem értő politikai szereplők nyilatkozatai, véleménye nem bírnak jelentőséggel. Az Nsztv. hivatkozott 10. § (1) bekezdése és 11. § (1) bekezdése pontosan meghatározzák a Nemzeti Választási Iroda elnöke és az NVB által kötelezően vizsgálandó szempontokat a kérdés hitelesítésével kapcsolatban. Ezen jogszabályhelyekből egyértelmű, hogy az eljárás tárgya maga a népszavazásra javasolt kérdés megfelelése az Alaptörvénynek és az Nsztv-nek. Az egyes politikai szereplőknek a kérdéssel kapcsolatos megnyilvánulásai a hitelesítés vonatkozásában sem a Nemzeti Választási Iroda elnöke, sem az NVB, sem a Kúria által nem vizsgálhatók. Az ezzel ellentétes jogi álláspont elfogadása esetén egyfelől a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítési eljárása parttalanná válna, másfelől ez ellentétes lenne az Nsztv. 10. § (1) bekezdéssel és 11. § (1) bekezdésével.
[95] A II. rendű kérelmező és az V. rendű kérelmező az Nsztv. 10. § (1) és 11. § (1) bekezdése, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja megsértésére vonatkozó érvelésüket a miniszterelnök és a Kormány egyes tagjai politikai nyilatkozataira alapították. A fent kifejtetteknek megfelelően ezek a nyilatkozatok a kérdés hitelesítése tekintetében irrelevánsak.
[96] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdését alkalmazva kizárólag akkor utasíthatja el a népszavazásra feltett kérdést, ha az – egyebek mellett – az országos népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével nyilvánvalóan ellentétes. A Kúria hangsúlyozza, nincs olyan indok, amely alátámasztaná, hogy a kezdeményezés az országos népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével nyilvánvalóan ellentétes.
[97] Jelen végzés indokolásából következően a kérdés hitelesítése az Alaptörvényben, valamint az Nsztv-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[98] A kérdés NVB általi hitelesítése nem ellentétes a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvével.
[99] A II. rendű kérelmező indítványozta az Alkotmánybíróság megkeresését a Rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítása iránt. Ezt a kérelmet a Kúria nem teljesítette, mert eljárása során a Rendelet rendelkezéseit nem alkalmazta, így az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 25. § (1) bekezdésében írt feltétel nem áll fenn.
[100] A Kúriának nincs hatásköre annak vizsgálatára, hogy az NVB üléseiről készült jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozatalának időpontja ellentétes-e a jogbiztonsággal.
[101] A Kúria a VI. rendű kérelmező felülvizsgálati kérelmét az Nsztv. 1. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[102] A Kúria az NVB 17/2021. számú határozatát az Nsztv. 30. § (1) bekezdését alkalmazva helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[103] A népszavazásra javasolt kérdés akkor felel meg a választópolgári egyértelműség követelményének, ha az világos, egyértelműen eldönthető, egyféleképpen értelmezhető és megfelel a magyar nyelv szabályainak.
[104] A jogalkotói egyértelműség körében kritérium, hogy az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
Záró rész
[105] Az Nsztv. 30. § (3) bekezdésére figyelemmel a Kúria határozatát a Magyar Közlönyben nyolc napon belül, a Kúria honlapján a határozat meghozatala napján közzéteszi.
[106] Az I. rendű, II. rendű, III. rendű és IV. rendű kérelmezőket a Kúria kötelezte az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti személyenkénti 10.000.- forint eljárási illeték megfizetésére az államnak felhívásra.
[107] Az V. rendű kérelmező az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján teljes személyes illetékmentes, ezért 10.000.- forint eljárási illetéket az állam visel.
[108] A VI. rendű kérelmező felülvizsgálati kérelmét a Kúria érdemi vizsgálat nélkül elutasította, erre tekintettel az ő vonatkozásában az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel az eljárási illeték viseléséről nem kellett rendelkezni.
[109] A végzés ellen az Nsztv. 30. § (1) bekezdése szerint további jogorvoslatnak nincs helye.
Budapest, 2021. november 11.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró